Pécsi Lapok, 1923. január-április (2. évfolyam, 1-97. szám)
1923-03-21 / 65. szám
II. évfolyam. 65. szám Egyes szfiméra 10 korona Szerda, 1923. március 21 SZERKESZTŐSÉGES KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLYUTCA 10. SZÁM. * KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. * KIADÓHIVATALI TEL. 27. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGÉSZ ÉVRE 3000 K, FÉLÉVRE 1500 K, NEGYEDÉVRE 750 K, EGY HÓRA 250 KORONA. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT. Az egyetemi hallgatók és a budapesti rendőrség. A nemzetgyűlés mai ülését az egyetemi hallgatók és a rendőrség között történt konfliktus tárgyában tett interpellációk tették izgalmassá. A£ interpellációkról és a belügyminiszter válaszáról e helyütt számolunk be, míg a nemzetgyűlés délelőtti üléséről lapunk más helyén közlünk tudósítást. Az első interpelláló Csiléry András: Sürgősen szükségesnek látta, hogy foglalkozzék azzal a kérdéssel, amely a március idusán a rendőrség és ifjúság között történt események folytán felmerült. Az ifjúság nem méltó arra, hogy ilyen sérelmek érjék. Bámulatos, hogy a rendőrkard milyen hamar röppent ki akkor, amikor a hazafias ifjúság nemzeti felbuzdulásával akart tüntetni. Furcsának találja, hogy ugyanakkor a legerősebben védik azokat, akik az országot elvesztették és tönkre tették. Az ilyen jogrend nem kell. Itt csak egyforma jogrend lehet Magyarországon, a nemzeti jogrend. (Szűnni nem akaró taps a középen és jobboldalon.) A március 15-iki ünnepély után az ifjúság nemzeti lelkesedéstől felbuzdulva zárt sorokban, legnagyobb rendben a nemzeti megújhodás két sajtóorgánuma, a Nép és a Szózat elé akart vonulni, hogy szeretetének és hálájának kifejezést adjon. Hogy a két csoport egy ponton találkozott, az még nem jelent semmit. Az ifjúság az egész után a lehető legnagyobb rendben vonult végig, még akkor is, amikor a bizonyos közönség részéről sértegetések történtek, fentartották a rendet, legfeljebb válaszoltak a sértésekre. Érthetetlen és lehetetlen, hogy amikor semmiféle rendbontás nem történt, rendőri attak verte szét őket. A rendőri attak szomorúságát csak fokozza, hogy másnap újra megtörtént. Hogy az ifjúság mennyire rendben viselkedett, igazolhatja az a három lovasrendőr és három kerékpáros, akik az egész után végigkísérték őket. Rendszeres uszítás folyik ebben az országban a reggeli,déli és esti sajtóban,amely az ifjúságot szembe akarja állítani a rendőrséggel. A magyar ifjúságot és a magyar rendőrséget egymással szembe állítani nemcsak hogy bűn, de nem is engedjük és nem is tűrjük. (Szilágyi Lajos és Payer Károly folyton kiabálnak. Elnök rendre utasítja őket. Rothenstein: A jobboldalt is. Elnök Rotthensteint rendreutasítja.) Követeli ,hogy azt a sajtót, amely ezt az uszítást végzi, tiltsák ki a rendőrségről. Kéri a belügyminisztert, járjon el a rendőrség vizsgálati ügyében. A lelkes magyar ifjúság nem tudja elképzelni, miért kell taktikai okokból a nemzetrontó sajtót ilyen körömszakadtáig megvédeni. Kéri ennek a sajtónak beszüntetését. Kívánjuk az egész rendőrség reorganizációját, kívánjuk, hogy a rendőrségi testületben az erkölcsi jogrend legyen irányadó. Követeli, hogy a rendőrség köréből távolítsák el az oda nem való elemeket. Tudja, hogy a belügyminiszter a legerélyesebb vizsgálatot fogja megindítani és meg van győződve róla, hogy a vizsgálat eredménye az ifjúságra és rendőrségre megnyugtató lesz. Meg kell becsülni az ifjúságot, mert az acélos karú bajtársi szövetségekbe tömörült 20.000 magyar ifjúra a nemzet érdekében még szükség lesz. Az ifjúság indokolatlan megsértéséért reparációt követel és interpellációját ebben az ügyben intézi a belügyminiszterhez. Rakovszky Iván belügyminiszter kéri, hogy mivel ebben az ügyben még egy interpelláció fog elhangzani, egyszerre válaszolhasson. A Ház hozzájárul. A következő interpelláló Benedek, János. (Mikor szólásra emelkedik, ,,diszkeresztény !“ közbekiáltásokkal fogadják.) Az ifjúság méltán ünnepelheti március 15-ét, azonban kifogásolja, hogy az ifjúság engedély nélkül tartott felvonulást akkor, amikor a szociáldemokraták felvonulását betiltották. Következetlenségbe esett az ifjúság akkor, amikor ezen a napon adott kifejezést egy felekezet ellen érzett gyűlöletének. Magyarországot nem lehet bosszúállással és gyűlölettel talpraállítani. A törvényeken nem teheti túl magát az ifjúság sem és akik a numerus clausus alapján bekerültek az egyetemre, a törvény védőszárnyai alá kell venni. Meg van győződve arról, hogy a belügyminiszter kötelességét tudni fogja és elvárja tőle, hogy a rendet helyreállítsa. Kérdi a belügyminisztert, hajlandó-e megnyugtató kijelentéseket tenni az iránt, hogy a rendőrséget hivatása teljesítésében illetéktelen befolyástól nem engedik zavartatni és hajlandó-e érvényt szerezni a fenálló törvények uralmának. Rakovszky Iván belügyminiszter: Mielőtt rátérnék a kérdés érdemére, és foglalkoznék az eseményekkel, engedje meg a Ház, hogy előbb egy-két fogalmat tisztázzak azok felett a kérdések felett, amelyeket bizonyos elfogultsággal vetettek vitába, hogy ezeket arra a térre redukáljam, ahova az én nézetem szerint tartoznak. Ez a két kérdés a rendőrség szerepe az incidensnél és az ifjúság viselkedése. Kötelességemnek tartom a leghatározottabban kijelenteni, hogy minden meg nem engedett felvonulással szemben a rendőrség hivatásból folyó kötelessége, hogy ezeket feloszlassa. Egészen hibás azoknak az eljárása, akik különönböző utasításokat gyanítanak a rendőrség eljárása mögött. A rendőrségnek utasításokat ilyen esetben bevárni nem kell. A másik kérdés az a bizonyos animozitás, amellyel az ifjúságot kezelik. Igen helyesen mondotta Benedek János, hogy vissza kell gondolni arra az időre, amidőn mindnyájan fiatalok voltunk és az dobja az első követ az ifjúságra, aki a maga ifjúságától vezettetve néha nem követett el egy-két meggondolatlanságot. Le kell szögezni azt, hogy ezzel a két alkalommal az ifjúság tulajdonképen semmi lehágást nem követekt el. Rombolás nem történt és természetesen téves nyomon járnak azok, akik az ifjúság forradalmi mozgolódásáról beszélnek és úgy akarják beállítani a dolgot, mintha az ifjúságot valami nagyobbszabású politikai mozgalom eszközéül használnák fel. Ebből a két alapvető felfogásból akarok kiindulni. Semmi ok nincs arra, hogy elfogultsággal és gyűlölködéssel kezeljük az ifjúság viselkedését, másrészt pedig tisztában kell lenni azzal, hogy nagyon rossz szolgálatot tesznek az ügynek azok, akik ezen eseményeket a rendőrség ellen akarják kihasználni. A rendőrség kötelességszerűleg megtette az intézkedéseket, kirendelte a karhatalmat, a készültség azért foglalt állást, az Az Est szerkesztősége előtt, hogy minden rombolást megakadályozzon. Az események lejátszódása után komoly oldalról vádak merültek fel, amelyeket két csoportra oszthatok. Az egyik vád azt, mondja, hogy a rendőrség a feloszlatás alkalmával teljesen oktalan brutalitást követett el, nem a rendőrséget bántalmazták, hanem a rendőrtisztek bántalmazták volna a tömeget. A másik vád azt mondja, hogy a jelentések hamis adatokon épülnek fel. Az ifjúság küldöttségének azt válaszoltam, hogy komoly vádak merültek fel, amelyeket vizsgálat tárgyává fogok tenni. Igenis a rendőrség tekintélyét megfogom és meg akarom minden támadással szemben védeni. Azonban nézetem szerint egy testület tekintélyét nem tudom megóvni akkor, ha a felmerült vádakat egyszerű gesztussal félrelököm. Ha egy testület tekintélyét biztosítani akarom, a felmerült vádakat meg kell vizsgálni. Ennek a vizsgálatnak nem az a célja, hogy az egész rendőri apparátust reorganizáció alá vegyem, csupán az, hogy megállapítsam, volt-e olyan az eljáró közegek közül, aki talán szabálytalanságot követett el és ha igen, akkor a fegyelmi eljárást ellene megindítom. Különböző oldalról, leginkább pedig a sajtó részéről azt a követelést állították fel vele szemben,hogy egyes rendőrtiszteket ezzel a vizsgálattal kapcsolatban bocsássák el. Ezek a tisztviselők állandótisztviselők, akik kinevezéssel megszerezték tisztviselői jogukat és őket minden további nélkül egyszerűen elbocsátani nem lehet, de nem vagyok abban a helyzetben sem, hogy az illetőkkel szemben akár vizsgálat, akár fegyelmi eljárást olyan közegekre bízzak, akik erre a fegyelmi szabályzat értelmében nem hivatottak. Ezeket a vádakat a legszigorúabban és legpártatlanabbul fogom kivizsgálni és annak rendje szerint a fegyelmi jog szabálya szerint fogok eljárni. Az előzetes vizsgálat során ellenőrizni azonban jogom van. Ultimátumokkal csak oda juthatunk el, hogy a jóhiszemű lelkes ifjúságot belekergetjük olyan eseményekbe, amelyek megint csak izgalmat keltenek az országban. . Szomorúsággal hallom azokat a feltételezéseket, hogy a rendőrségi testület nem abszolút kifogástalan és hogy a rendőrség szelleme nem felel meg a jogos követelményeknek. Ez nem áll. Természetes azonban, hogy végeredményben mnden testületben lehetnek kivételek. Kérem azokat az urakat, akiknek ilyen vádjaik vannak, forduljanak hozzám telje bizalommal és tárják fel panaszaikat. Senki sem emelheti ellenem azt a vádat, hogy nem mindig teljes határozottsággal és nem egy érzéstől vezetve védtem a nemzet érdekeit. Tessék, úgy az egyik, mint a másik oldalról a kivont kardokat visszahelyezni hüvelyükbe és a szomorú incidenst simítsuk el. Ha tudom, hogy visszaélések történtek, azokat reparálni fogom.Kérem válaszom tudomásul vételét. (Nagy éljenzés és taps a kormánypárton.) Csilléry András: A maga részéről is csak helyeselni tudja a belügyminiszter eljárását és óhajtja, hogy a rendőrség és ifjúság közötti harmóniát semmi ne bolygassa meg. A választ tudomásul veszi. Bethlen István miniszterelnök : Nem akart felszólalni, azonban mégis reflektálni akar Csilléry interpellációjának 4-ik pontjára, amely a sajtóra vonatkozik. A sajtó kérdésről már egyszer nyilatkozott a Házban, annak idején, két-három hónappal ezelőtt a minisztertanács felkérte az igazságügyminisztert, utasítsa az ügyészséget, hogy bármely részen a sajtóban visszaéléseket tapasztal, sajtójogiig a legszigorúbban járjon el. Bár az ügyészségnek ez az utasítás kiadatott, a sajtó mégis tovább folytatta az izgatást, sőt ez fokozódik is. Éppen ezért a főügyészt a napokban magához kérette és utasította, hogy a leghatározottabban, a legerélyesebben járjon el. Azt hiszi, hogy kötelességének tett ezzel eleget,mert nem engedhető meg, hogy a kormánynak azt a munkáját, amelyet a konszolidáció terén nagynehezen el tudott érni, felborítsák. Benedek János kijelenti, hogy a belügyminiszter válaszát tudomásul veszi. Huszár Károly alelnök felszólítja a Házat, álljon fel, aki a belügyminiszter válaszét tudomásul veszi. Kiss Menyhért és Eckhardt Tibor kivételével az egész Ház feláll. Elnök jelenti, hogy a Ház a belügyminiszter válaszát tudomásul veszi. Grieger Miklós a komáromi népgyűlést teszi szóvá interpellációjában. Kérdi, van-e tudomása a belügyminiszternek arról, hogy folyó hó 18-án a Komáromban engedélyezett népgyűlést 10 — 15 renitenskedő megakadályozta. Hajlandó-e ebben az ügyben intézkedni ? Rakovszky Iván belügyminiszter az idő előrehaladottságára való tekintettel csak röviden válaszol. A tényállás az, hogy amikor az első szónok azt mondotta, hogy ide nem való elemeket lát, ez ellen zajosan tiltakoztak. Az összes hallgatóság mintegy 800 főnyi lehetett. Rassay azon felszólítására, hogy nyújtsák fel kezüket azok, akik Beniczkyt akarják hallani, mintegy 150—200-an tették ezt, tehát a kisebbség szemmel látható volt. Midőn verekedésre került a sor, a rendőrség kötelességszerűen feloszlatta a gyűlést. Kéri válaszának tudomásulvételét. Rassay személyes kérdésben szólal fel. Ezután elnök kijelenti, hogy az interpellációt kiadják a kultuszminiszternek. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés fél 6 órakor ért véget. A liszt és a kenyér újabb Árai, Pécs, március 20. Nem múlik el hét anélkül, hogy ne emelkedne a legfontosabb közszükségleti cikkek ára. Hétről-hétre vigasztalanabb, sivárabb lesz a gazdasági helyzet, az emberek szinte már letargiában sülyedten várják , hova vezet az egyre fokozódó drágaság, mely a terményáraknak a budapesti tőzsdén való szünetet nem ismerő emelkedésére vezetendő vissza. Ott ringatják az áremelkedések bölcsőjét. Megvalljuk, zavarban vagyunk az áremelések regisztrálásánál, vajjon melyek lennének azok a legcélravezetőbb formák, amelyekbe bele kell csomagolnunk unos-untalan a drágaság fokozódásáról szóló híreinket ? Az érzelgés immár sablonossá, unottá vált, a szavak helyett inkább tettek kellenének. Nem bujtogatni akarunk, hiszen a bujtogatás, amint arról számtalanszor meggyőződhettünk, az egyensúlyozatlan lelkek egészségtelen tápszeréül szolgál, de igenis,rá kell mutatnunk arra, hogy most már éppen ideje a drágaságnak „megállj”-t kiáltani. Sokat lehetne írni arról, mi a legüdvösebb, a legcélravezetőbb eszköz és még mindig kétséges lenne, hogy a gyakorlatban tényleg használna-e a megvalósításnál. Egyelőre a drágaság letörésének segédeszközeit vegyük csak figyelembe. És itt nem azt ajánljuk, hogy mit igen, hanem hogy mit ne használjunk. Kevesebb jelszót, kevesebb politikát, kevesebb demagógiát és gyűlöletet alkalmazzunk a drágaság kérdésével kapcsolatban, inkább több meg- és hozzáértést és az egyesült erőhöz, a vállvetett munkához szükséges békességet. És nem hangoztatni, hogy a drágaság „politika”, mert ez csak azoknak a politikája, akik hangoztatják. A pécsi fogyasztóközönség szerdára megint megállapíthatja, hogy a liszt- és kenyérárak még mindig fiui erővel szaladnak felfelé. Az árvizsgáló bizottság kedden délután az új liszt- és kenyérárakat a következőképen állapította meg: Lisztárak: finomliszt kg.......................... 244 K főzőliszt ........................................................ 240 K kenyérliszt I................................................. 234 K kenyérliszt II.............................................. 196 K Kenyérárak: fehér kenyér kg............. 226 K félbarna ..................................................... 215 K barna ........................................................... 207 K rozskenyér ............................................... 170 K zsemlye 1darab....................................... 14 K szatócsoknál .......................................... 14.50 kávéházakban ............................................ 15 K luxusadó külön hozzászámítva. Az árvizsgáló bizottság még a férfi és női szabók, valamint a bognárok által kért 30%-os árfelemelést is jóváhagyta és hogy sérelem ne essen, már beérkezett a hentesek új áremelési kérelme, melyben a sertéshús árát 940, a sertészsír árát 1600 koronában kérik megállapítani. A kormányzó a tenyészállat vásáron. Budapest, márc. 20. (MTI.) Az OMGE által rendezett tenyészállatvásárt vasárnap délelőtt meglátogatta Horthy Miklós kormányzó, veje Fáy László és szárnysegéde Magasházy László kíséretében, kiket a földmivelésügyi minisztérium részéről Szomjas Lajos államtitkár fogadott. Konkoly-Thege Sándor titkár kalauzolásával megtekintették a tenyészállatvásárt és gépkiállítást. A kormányzó élénk érdeklődést mutatott az állattenyésztés minden egyes részlete iránt, minden Szávából a megelégedettség és a magyar föld, a magyar gazdatársadalom iránti szeretet sugárzott ki. A kormányzó és kísérete két órai beható szemle után a közönség lelkes éljenzése mellett hagyta el a telepet.