Pécsi Lapok, 1925. április-június (4. évfolyam, 74-131. szám)

1925-04-01 / 74. szám

SZERKESZTŐSÉG­ ÉS KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLY­­UTCA 10. SZÁM. • KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. * KIADÓHIVATALI TEL. 27. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP előfizetési srak házhoz szállítva vagy post Ah 1 HÓRA 30.000 KORONA, 4 OLDALAS LAP ÁRA 1000 K, $ OLDALAS 1500 K, ENNÉL NAGYOBB 2000 KORONA. Emlékezés IV. K­ároly királyra. Funchalban 1922. év április 1 -én meghalt egy ember, meghalt egy férfi, kinek fejét valamikor Szent István koronája ékesítette s kinek vállát első szent királyunk palástja borította. Funchal­ban 1 napon halt meg Habsburg Károly, Magyar­­ország legtragikusabb sorsú uralkodója. Halálának tragikuma szavakban ki sem fejezhető. A világ legtekintélyesebb uralkodóházának sarja, valamikor két birodalom uralkodója s halála percében messze mindentől, minek valaha ő volt megtestesítője s birodalmai szétbomolva. Oly mérhetetlenül tra­gikus IV. Károly sorsa, hogy ez alól még a király­ság legádázabb ellenségei sem vonhatták ki magukat . Messze hazájától, idegenben, ellenséges földön megtörtén, fáradtan , csalódottan hunyta le szemeit Habsburg Károly, az ember. IV. Károly már előbb meghalt. A forradalmak idejét túlélte IV. Károly, az ő halála nem akkor következett be. IV. Károly, az uralkodó, meghalt Budaörsnél. Akit a Glovform elszállított Budapestről, az csak ■ egy fáradt, összetört ember volt már. Mint nemze­tének szerető apja indult koronázóvárosa felé, tele szeretettel s nemességgel szivében s a határon magyar fegyverek csövei meredtek beléje. Ez ölte­­ meg IV. Károlyt. A többi jött — ahogy jött s­­ Habsburg Károly elindult a Golgotha felé. Szivének vére percenként folyt el. Halálos sebet ü­tött rajta­­­ az emberi hálátlanság. " Funchal városában egy sirdomb emelkedik.1­­ Milliónyi magyar fohásza szál ma feléje, milliónyi magyar szorítja össze ajakát s lenyeli néma keserű­ségét, miközben könnyes szemmel merednek egy irányba, messze Spanyolország felé. Sokat várunk innét: a jövőt. (k. J.) A győri szavazás: Győr, márc. 31. A szavazás egész délelőtt igen lanyhán folyt, összesen leadtak hétfőn reggel óta 2550 szavazatot. Ebből a mai napra 485 szavazat esik. Ed­dig a szavazó polgároknak körülbelül 50 százaléka szavazott le. Házról-házra járnak az agi­tátorok. Az agitáció nagyon erősen folyik mind a há­­­­rom part részéről. -------­ A héten román király. Bukarest, márc. 31. (Orient Rádió 7)~A király állapota észrevehetően javult. Betegsége zavarta­lanul halad a gyógyulás utjá­n. A szerb királyné Bukarestbe érkezett. Sertéskiállítás Budapesten. Budapest, márc. 31. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium és Budapest székesfőváros védnöksége alatt a budapesti hús és vásárpénztár, az OMGE és az Országos Sertéskereskedelmi egyesület az el­múlt év november hónapjában megtartott hízott sertés és hentes­ipari kiállítást 1925 október 2­ 3 és 4-én újból megrendezik. A bejelentési határidő kövér élő sertésekre és hús sertésekre április 30, húsipari és egyéb termékeket feldolgozó iparcikkekre július 31, hentesipar részére augsztus 30. A kiállítás iránt az egész országban igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. -------­Tömegszerencsétlenség. ” Detmold, márc. 31. (Wolff.) A Weldtheim és Hausberge város közötti felső Weser szakaszon ma reggel a honvédség tábori gyakorlatokat tartott, amelyen nagyobb gyalogsági, lovas és tüzérségi kö­telékek vettek részt. A katonai gyakorlat során ret­tentő tömeg­szerencsétlenség történt. Az utászok által a Weseren át épí­tett híd abban a pillanatban sza­­­kadt le, amikor épen nagy csapat kötelékek mentek rajta át. A katonák, akik teljes felszerelésben voltak, vízbe estek és majdnem valamennyien megfulladtak. Az áldoztok számát az első jelentés 50—100-ra becsüli. Közelebbi jelentés eddig még­em érkezett. (MTI.) A mezőgazdasági hitel megszerzése: Budapest, március 31. A nemzetgyűlés mai ülését fél 12 órakor nyitotta meg Szestovszky Béla elnök. Bemutatja a közjogi és igazságügyi bizottság át­iratát, amelyben kéri, hogy a főrendiházi javaslat tárgyában a bizottság jelentésének beadására már­cius 31-ében megsza­bött határidőt április végéig hosszabbítsák meg. A nemzetgyűlés ehhez hozzájárul. Erődi Harrach Tihamér beterjeszti az igazság­ügyi, pénzügyi és földművelésügyi bizottság jelen­tését a mezőgazdasági hitel megszerzését megkönnyítő egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tár­gyában. A Ház a javaslat tárgyalására kimondja­ a sürgősséget. Putnoky Sándor beterjeszti a közigazgatási bi­zottság jelentését a fővárosi törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Ennek a javaslatnak tárgyalására is kimondják a sürgősséget. A Ház ezután Mikovényi Jenő előadásában vita nélkül elfogadja a mentelmi bizottság javaslatait Zsilinszky Endre, Krakker Kálmán, Hegedűs György, Szabó József, Peyer Károly, Vanczák János, Várnay Dániel, Rassay Károly és Benárd Ágoston mentelmi ügyeiben. Mailloti Nándor báró beterjeszti a külügyi és közgazdasági bizottság jelentését a Lengyelországgal kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslat tárgyában. A Ház ennek a­ javaslatnak a tár­gyalására is kimondja a sürgősséget. Több tárgy nem lévén, ellök napirendi javas­latot tesz. Javasolja, hogy a legközelebbi ülés szer­dán legyen és ennek napirendjére tűzessék ki a fő­városi törvényjavaslat kiegészítéséről ,a r­ezei gazda­­sági hitel megszerzését megkönnyítő rendelkezések­ről és a lengyel köztársasággal kötött kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslatok tárgyalása. Beck Lajos a napirendhez szólalva fel, kéri az elnökséget, intézkedjék az iránt, hogy plenáris ülé­sekkel egyidőben be­tartsanak bizottsági üléseket. A Ház az elnök napirendi javaslatát fogadja el. Ezután felolvassák az interpellációs könyvet, amelybe a következő interpellációk vannak be­jegyezve : Eckhardt Tibor a szerb attrocitások­ tár­gyában a külügyminiszterhez és kisbérletek létesítése tárgyában a földmivelésügyi miniszterhez, Kiss Meny­hért az aszódi földreform és Dénes István a földreform körül elkövetett szabálytalanságok tárgyában a föld­mivelésügyi miniszterhez. Végül felolvassák a földmivelésügyi miniszter válaszát Bodó János által az ó és újszentiványi földreform tárgyában előterjesztett interpellációra. A földmivelésügyminiszter bejelenti, hogy nevezett községekben április 31-én nyilvános tárgyalásokn dön­tésre kerülnek a földreformügyek. Hogy azonban a tavaszi munkálatok késést ne szenvedjenek, át­iratot intézett az OFB-hoz, amelyben a szóbanforgó ügyek sürgős tárgyalás alá vételét kérte. A­z inter­pellációt az interpelláló képviselő és a Ház tudomá­sul veszi és ezzel az ülés 1 óra után véget ért. A választójogi bizottság ülése: B­udapest, márc. 31. A nemzetgyűlés választó­­jogi bizottsága Kállay Tibor elnökletével ma dél­előtt 11 órakor ülést tartott, amellyel meg­kezdte a választójogi törvényjavaslat részletes tárgyalását. A kormány részéről Bethlen István miniszterelnök és Rakovszky Iván belügyminiszter vettek rés­zt. A cím­­hez Szilágyi Lajos szólal fel elsőnek,­­ és a szövet­kezett ellenzék többi tagjai is nem a politikai ha­talom kérdését tekintik, hanem első­sorban emberi és társadalmi jognak tekintik a választójogot. A mi­niszterelnök szerint az általános választójog a mun­kásság uralmát jelentheti a polgárság felett, mert a munkásság őszerinte többségben vssos. Mi ezt az állí­­­tást kereken tagadjuk és szét állítjuk, hogy Magyar­­országon a polgárság van többségben és nem a mun­kásság, tehát már csak­ ebből a szempontból sem veszélyeztetheti az általános választójog m­egszava­­zása a polgári társadalmi rendet. Bár semmi kilá­tásunk sincs arra, hogy akár itt a választójogi bi­zottság tárgyalásán, akár pedig anb­ak idején a ple­náris tárgyaláson valami nagyobb jelentőségű in­dítványunkkal célt érnénk. Ennek ellenére részt vessünk a választójogi bizottság tárgyalásán és pon­tról-pontra végig vesszük az egész választójogi törvényjavaslatot, sőt a demokrácia jegyében szö­vetkezett pártoknak azt az indítványát fogom tenn­i, hogy a plenáris tárgyaláson is vegyünk részt, azon­­ban indítványom elfogadását nem remélem. Szá­mítunk azonban arra, hogy, úgy mint most történt, felszólalásainkkal kiprovokáljuk a tiszta helyzet elő­­tárását. A miniszterelnök úr mostani beszéde is már eredmény számunkra, mert a miniszterelnök úr mostani megnyilatkozása tiszta képet teremt­ett. Gr­óf Bethlen István miniszterelnök: Én is ba­rátja vagyok a tiszta helyzeteknek és nagyon örü­lök, hogy alkalmam van a helyzetet újból tisztázni azokkal a fejtegetésekkel szemben, amelyeket Szi­lágyi Lajos tisztelt képviselő úr előterjesztett, ő azt mondta, hogy az én beszédem tartalma arra enged következtetni, hogy a mi törekvésünk akár mint kormánynak, akár mint pártnak a politikai hatalom megtartása. Erről szó sem volt. Én arra mutattam rá, hogy igenis bizonyos társadalmi osztályok törek­szenek arra, hogy a hatalomhoz jussanak és rámu­tattam arra, hogy a szociáldemokrata párt mint olyan párt, amely osztályuralmat hirdet, osztály­­uralomra törekszik és ezzel a törekvéssel szemben is hangsúlyoztam és hangsúlyozom, hogy szükség van arra, hogy Magyarországon az összes osztályok politikai hatalomban részesüljenek és a polgári tár­sadalomnak a ve­zető szerepét megóvjuk. Itt tehát nem politikai pártokról és nem kormányokról van szó és ha a tisztelt képviselő úr így akarja magya­rázni, ez ellen a leghatározottabban tiltakozom mert ilyen értelme a szavaimnak nem volt, ha én is lehetett. Dehát hozzá vagyok szokva ahhoz, hogy a tisztelt képviselő úr gyakran félreérti szavaimat és azokból messzemenő következtetéseket von le, amely következtetések a praemisiákból egyáltalán le nem vonhatók. Igenis tiszta helyzettel állni szemben és ezt nem nagyon elhomályosítai, ha a szociáldemokrata párt Magyarországon is mint min­denütt, osztályharcot hirdet és osztályuralomra tö­rekszik. Ezt leszögezem a tisztelt képviselő úrral és a szociáldemokrata pártta­l szemben is és ezt sem­miféle félremagyarázással vagy félrevezetéssel el­homályosítani nem engedem. Mindazok a­ következ­tetések, amelyeket a tisztelt képviselő úr levont, ennek folytán elesnek. Ezután az elnök feltette a törvényjavaslat címét, szavazásra, amelyet elfogadtak. Az első paragrafusnál, amely a választói jogo­­sultságot szabályozza, Szilágyi Lajos szólal fel. Meskó Zoltán személyes kérdésben felszólalva hangsúlyozza, hogy ő soha sem hirdetett általános vá­lasztójogot, sőt a titkosságnak is csak a háború után lett a híve. Gömbös Gyula ugyancsak személyes kérdésben szólal fel és helyteleníti Szilágyi Lajosnak szövetke­zését azokkal az elemekkel, amelyekkel a polgári tár­sadalomnak le kell számolnia. Ebből a szempontból nézi az egész választójogi kérdést. A korhatárra és az iskola végzettségre vonatkozó rendelkezéseket el­fogadja. Helyesli konzervatív nemzeti és a magyar faj szempontjából a két évi helybenlakás cenzusát. Kijelenti, hogy a javaslatnál elsősorban a nemzeti érdekeket kell szem előtt tartani. Indítványt terjeszt be, hogy a külföldiek ne 10, hanem 20 évi Magyar­­országon való tartózkodás után nyerhessék csak el a választói jogosultságot. Patacsi Dénes osztja Gömbös Gyulának azt a felfogását, hogy a nemzeti szempontokat kell a vá­lasztójog megalkotásánál tekintetbe venni. A vá­lasztójog helyes megalkotásától nagy mértékben függ nemzetünk jövendő fennmaradása és ezért a szélsőséges radikális választójog a nemzet sírját ásná Lapunk mai száma 10 októl

Next