Pécsi Lapok, 1925. április-június (4. évfolyam, 74-131. szám)

1925-04-12 / 83. szám

10. oldal Frarancei mnandulafák, írja : Jules. Hogyan döbbent elém ez az emlék, nem is tu­dom. De itt van előttem, örökzöld fenyőnek a let­­hargia fehér hómezőin, puha kötésnek az életfájás pirosló sebén. Talán m­ert kósza szemeim ámulásra hökkentek a virágba szükkent mandulafák pompá­­zásán, melyeket a tavasz tűzdelt a tavaszi gúnyába cihelődő Mecsek gomblyukába. Talán csak a mandulafák okozták, hogy az em­lékezésemre ráborultak a varancei mandulafák szi­­rom-zuhatagjai és a topourutzi lankák fölcsillanó zsombékja aranyba öltözött sárga gólyahir szőnye­gével. Tíz tavasz csókolta azóta végig ezt a vénhedt földieket, de olyan dús, olyan szertelen virágorná­­zisban azóta sem láttam az ég azúrja alatt a tavaszt misézni. A lőrések előtt meredt szemmel feküdtek az újévi halálroham elnémult hősei, sokan egymást átölelve, ahogy a halálos birkózásban örökre elfe­küdtek. A két árok között meg pacsirták cirkáltak vidám trillájukkal. A két halálárok virrasztói egymástól negyven lépésre valami zsibbasztó tétlenségre lágyultak egy tavaszi nap estéjén. A lökéseknél a szobor mozdu­latlanságával álltak a posztok. A fegyver hideg acélja szelíden pihent a holdsütésben ereszkedő éjszakán. Se innen, se túlról egyetlen lövés nem riasztotta az éjszaka csendjét. Mintha valami nagy, szent összebeszélés szelidítette volna meg ott a zub­bonyok alatt a kérges szíveket. És másnap reggel, mikor a harmat gyémántjá­ban ünnepeltek a fűszálak, innen is, túlról is kandi fejek emelkedtek az árkokból, egyre magasabbra bátorodtak a födözék fölé, amíg egy muszka ki­ugrott az árokból és'fehér kis csomaggal’elindult a mi árkunk felé. És ezrek számára volt jeladás ennek az egyetlen muzsiknak az önkívülete és a két árok gyűrött, szenvedő népe elindult egymás felé egy leírhatatlan ölelkezésre. Szemtől szembe csak a januári véres rohamnál látták egymást, egyetlen szót egymás nyelvén nem értettek, de ennél m­eg­­rázóbb, testvéribb és egymást megértőbb beszélge­tést emberek még nem folytattak egymással. Könnyek patakzottak a barázdás arcokon és a megrázó él­ményen a szivek majd kiszakadtak a helyükből. A meggyötört emberszivek egy húsvéti regge­len föltámadtak a kriptából, amely fölött évek óta a katona szive silbakolt és extázisos örömmel dob­bant össze a másik szívekkel, amelyeket eddig cél­táblának ismertek csak a lőrésen keresztül. A halál­árkok lakói Isten szép földjének a hátán úgy érez­ték magukat, mint akik sötét őserdőből napsütötte mezők tisztására bukkantak. Csernovitzban pedig zúgtak a harangok és a Pruth csillogó tükrén hozzánk siklott zenélő zen­gésük. Ezen a húsvéti napon, ott az árkon kívül eszméltünk csak arra, milyen káprázatos a tavasz ott a hátunk mögött. Hogy Barance szegélyén mi­lyen krőzusi gazdagságban bomlik a mandulafák szirma és a topourutzi lankákon milyen aranyló szőnyeget vert a tavasz a gólyahirből... Tiz esztendeje lesz most ennek a husvétnak­. Tiz esztendeje, hogy a husvét áhítatában föltámadt az ember. A halál engedelmes cselédei egy pár ünnepi órára egymás szemébe néztek, hogy a szemek sze­lídre békült tükrében megkeressék a könnyek szi­várványát a véres vihar egy lenyűgöző pauzájában. És ez a szivárvány az ő gazdag színeiből drága mo­zaikokat hirtelenkedett össze. A Volga-parti mezők messzi tájai sorakoztak Brusszilov muzsikjai elé, a pécsi honvédek meg a baranyai falvak hosszú utcáit látták, ahol az asszonyok ünneplőbe öltözve osonnak a fehér házak között a templom felé hús­véti misére. Azután szertefoszlott a szivárvány. Délután eltemették még a januári halottakat és este már mindenki a lőrésnél kételkedett azon, így volt-e, igaz volt-e ez a föltámadás? A feleletet már puska­ropogás, géppuska-kerepelés adta meg a kérdésre, mert szigorú parancs jött, hogy a barátkozás érve alatt nem engedhetjük meg, hogy az ellenség kikém­lelje állásainkat Tizedik esztendeje, hogy az ember föltámadása Férfi-Női-GyermekCIPO-VA­DAR legjobb minőségben, divatos fazonban, legolcsóbb itt,.,, Harisnyáki e VIV !’„1011 Schwarcz és Kálmán FeSk-u. 2. nak ez a megrázó emléke alábukott az alkonyba ott a varancei „Haláldomb" mögé. Két évig tartott még ezután bolyongásunk a véres Golgothán. Az­után a kard hegyével uj térképet rajzoltak és most tizedszer bizonyul hiábavárásnak az ember ál­do­­zása a föltámadásra. A szívek régi ütemét, a lelkek régi derűjét és a szemek eltűnt mosolyát várom egy új föltámadás­­tól, amelyet utoljára ott a varancei „Haláldombon" láttam felvillanni. Mert azóta is csak állunk a gyű­lölet árkaiban egymást vigyázva. Ha jobbra, vagy balra nézel, az árkok kusza térképe mered a szemed elé, amely árkokban ennek az országnak a magyarjai állnak ma is a gyűlölet vártáján. Harcias vezérek jelszavaira az elvek rohamain vérzik a testvérérzés és képtelenek vagyunk nyolc év óta egymásra ta­lálni a gyűlöletnek ezen az átokverte csataterén. Talán innen van, hogy tíz esztendő múltán most fölsír az emlékezés a varancei föltámadáson, talán innen van, hogy elkoptak a szivárvány színei, melyek akkor a könnyek prizmáján idáig reflek­­toroztak. Barande szegélyén most fehér menyasszonyi lepelben fogadják a mandulafák a húsvéti verő­fényt és a tömegsírok fölött a csernovitzi harangok újra hirdetik föltámadást. Odalent a béke terjeszti szárnyait, csak meg ne kérdezzék, csak számon ne kérjék, hogy mit mű­veltünk azóta ezzel a földdel, amelyért ők odaadták az életüket... „Pécsi Lapok“ A Herriot-kormány lemondott. A Herriot-kormány hosszú, nehéz parlamenti és parlamenten kívüli harc után lemondott. A béke és a megértés miniszterelnökét leszavazták s Herriot távozásával a francia parlamentből valószínűleg a mérséklet is eltűnik. És Herriot visszamegy szülő­városába, hazatér Lyonba, mely számára a polgár­­mesteri széket fenntartotta... A francia parlament­ben a gyűlölet ágyúi ismét nagyokat fognak szülni, a gyűlölet elvakult politikusai a szelíd Herriottal megbirkóztak. Herriot egy világot akart boldoggá tenn­i, nem sikerült. Ezután ismét csak egy várost fog kormányozni, mely miniszterelnökséget viselt pol­gármesterének visszatérésén szeretettel és ragaszko­dással ujjong. Herriot lemondásáról előbbi távira­taink számolnak be : Páris, ápr. 11. (Wolff.) A szenátusban tegnap Marsai Volt pénzügyminiszter sürgős interpellációt terjesztett be Franciaország pénzügyi helyzetéről. Az interpellációra válaszolva Herriot miniszterelnök hangoztatta, hogy nem az a kérdés, vajjon a pénz­ügyi igazgatásnak nehézségei vannak-e, hanem az, hogy a mostani kormány felelős-e ezekért. Minden le­hetőt megtesz, az infláció megakadályozására. A szenátus ülésének további folyamán Poincaré is beszédet mondott. Kijelentette, hogy Franciaország eladósodásának és a pénzügyi igazgatás zavarónk oka az, hogy a németek nem fizetnek. Poincaré végül kijelentette, hogy Herriot politikája nem alkalmas az ország pénzügyi szanálására. Ezután áttértek a szavazásra, a szenátus demokrata baloldaláról be­nyújtott napirend felett. A Herriot-kormány a sza­vazásnál 132 szavazattal 156 ellenében kisebbségben maradt. A szavazás következtében a kormány elha­tározta, hogy lemond. (MTI.) Paris, ápr. 11. A köztársaság elnöke Herriot lemondását elfogadta. Berlin, ápr. 11. Herriot bukásával kapcsolatban a Lokal Anzeiger azt írja, hogy a kamara és a szená­tus mostan­i eseményeinek hátterében valójában nem csupán a pénzügyi politika kérdéséről van szó, hanem végleges leszámolásról Herriot miniszterelnök­kel és az ő politikai programmjával. A véletlen úgy akarta, hogy közvetlenül Herriot bukása előtt Mil­­lerand ismét visszatért a szenátusba, amelynek Poincaré is igen tevékeny tagja. A legközelebbi na­pok megmutatják, vájjon ismét elérkezett-e a két államférfin ideje Franciaországban. A Vossische Zeitung szerint Herriot leszavazása egyben had­üzenetét jelenti a kamarának, amelyben zöldcsütör­tökön Herriot siralmas bizalmi nyilatkozatot ért el Valószínű, hogy a kamara most már véglegesen Herriot politikája mögé áll. Páris, ápr. 11. (Havas.) A kormány bukása nem okozott meglepetést a sajtóban. A jobboldali lapok szigorú ítéletet mondanak a távozó miniszterelnökről. Páris, ápr. 11. A H­avas iroda megállapítása szerint a baloldali kartellre támaszkodó kormány, amelynek esetleg Páviléve lenne az elnöke, számít­hat a kamara többségére, de valószínűleg ellenséges érzület fogadná a szenátusban, ahol a tegnap elfo­gadott napirenden koncentrációs kormány létesítését követelték. Ma még lehetetlen a válság kimenetelét előre látni. A törvényhozás mindkét házának köl­csönös engedményeket kell tenni a megoldás érde­kében. Doumergue elnöknek az a szándéka, hogy a két kamara elnökein kívül kikéri Briand, Steeg és Loucheur véleményét- A Matin szerint azok a poli­tikusok, akik a baloldali kartell támogatása mellett legalkalmasabbak volnának a válság és a kibékülés politikájának megvalósítására. Briand, továbbá Steeg a mostani algíri kormányzó és De Mopzic. Pan­­levé szeretné megtartani a kamarai elnökséget. London, ápr. 11. (Wolff.) S Herriot visszalépése a sajtóban nagy feltűnést keltett. A Daily Herald Herriot visszalépésében az európai reakció diadalát látja. Azért bukott meg, mert a francia tőkések és járadékbart­okosok még mindig remélik, hogy meg-­­ menekülhetnek annak a bosszúvágyó külpolitika­­... nak a következményei alól, amelyet 1918 óta támo­gatnak. — 1925. április 1I. Kerstens Theodor is tudott Okolicsányi és Leirer Amália ismeretségéről­ Budapest, ápr. 11. Pénteken délelőtt megjelent a főkapitányságon Leirer Lőrinc és Kerstens Theo­dor, akik vallomást­ételre jelentkeztek. Az öreg Leirer Lőrinc elmondotta, hogy személyesen ugyan nem ismerte Okolicsányit, de leányától hallotta, hogy milyen előzékeny ember az az Okolicsányi, aki az árammérő hibáit igen előzékenyen helyrehozatta és a készüléket megjavíttatta. Leirer Amália édesatyjá­nak elmondotta, hogy a Kinizsy­ utcai árverési csar­nokban ismerkedett meg Okolicsányival. Leirer Lő­rincnek az a véleménye, hogy Okolicsányi gyakori vendége volt Leirer Amáliának. Kerstens Theodor is tudott Amáliának és Okolicsányinak ismeretségéről, mint vallomásából kiderül. Egyszer Amáliával sétált Kerstens. Találkoztak egy úrral, aki mélyen köszön­tötte Lei­er Amáliát. Mikor megkérdezte, hogy ki ez, azt felelte, hogy egy ismerőse, akit az Elektromos művektől ismer és már sok szívességet tett neki. Az érdekes gyilkossági ügy nyomozásának ve­zetője, dr. Vogt József rendőrkapitány ma reggel adta át a bűnügyi osztály vezetőjének, Katona Rezső dr. rendőrfőtanácsosnak a 37 oldalt kitevő jegyzőkönyvet, amelyet a csehszlovák területen le­folytatott nyomozás során vett fel. A felvidéki nyo­mozás során kiderült, hogy Okolicsányi, Hudacsek és Pödör a múlt év február hónapjában ismerkedtek meg egymással az olmützi fogházban, ahol vala­mennyien lopás miatt ültek. A felvidéki nyomozás során feltűnt egy Zsarnot nevű rovatta,alfa egyén és nem lehetetlen, hogy ő is részt vett a gyilkosságban. Dohnál vallomásának, amelyet Vogl József rend­őrkapitány vett fel, volt egy érdekes része is, amely­ben Dohnál azt adta elő, hogy Pödör csak bűnbak, a gyilkosságot más valaki követte el. Egy pesti úr, akinek megfogadta, hogy nevét nem fogja elárulni. Ezt az egyént Pödör Doh­nálnak nem nevezte meg, csak mint régi jótevőjét és ismerősét említette. Ér­dekes az, hogy Okolicsányi eddigi vallomásaiban sokat bevallott és már beismert részleteket újból eltagadott, azonban a tagadás semmit nem javít a helyzetén, mert közvetlen környezete is ellene szóló vallomást tett. Okolicsányi Lászlót felbujtás címén helyezik előzetes letartóz­tatásba. Megindult az eljárás Reitter és Hudacsek kiadatása iránt. Az Elektromos művek­től Okolicsányit elcsapták. Vogl rendőrkapitány Okolicsányit ma délután négyszemközt újból vallatni kezdte. A­ vallatás során Okolicsányi teljesen megtört, a rendőrkapitány kér­déseire sírva felelt, beismerő vallomást azonban még mindig nem tett. Egyetlen lényeges adat, melyet a rendőrség Okolicsányi mostani vallomásával nyert a következő: Okolicsányi kijelentette, hogy vissza­tud emlékezni arra, hogy Péter egy izben megkérdezte tőle Leh­er Amália lakcímét. Ő a lakás címét meg­mondta, így Okolicsányi lassan-lassan mind többet és többet árul el és a rendőrségen remélik, hogy Okolic­ányi r­övidesen részletes vallomást tesz, amely a bonyolult és kifürkészhetetlennek látszó ügyre végre teljes világosságot kérít.

Next