Pécsi Napló, 1893. május (2. évfolyam, 101-124. szám)
1893-05-02 / 101. szám
II. évfolyam többi tagjai karon vezették a hölgyeket a templomba. Az esketési szertartást nt. Könyves Tóth Kálmán, ev. ref. lelkész, a kitűnő egyházi szónok végezte, aki remek beszédben, magas szárnyalásu szónoklattal nyitotta meg az esküvés templomi szertartását. Alig hangzottak el az utolsó szavak, az ifjú pár örömmel, fogadta a családtagok és a jelenlevő rokonság szives gratuláczióját és aztán a mennyasszony most már ifjú férje karján hagyta el a temlomot, követve egész embertömegtől, akik kíváncsian szemlélték a fényes toilleteket, az ékszereket díszmunkákat, de a mély ragyogás mellett most a boldogság fénye volt mindennél erősebb. Hosszú kocsisorral vonultak végig a főtéren Hajduvármegye székházáig, hol Dégenfeld József gróf főispán lakásán reggelihez ült a család. Esküvő után a díszes fogatok sora a megyeházára hajtatott. Különösen érdekes látványt képeztek a bakokon ülő diszhajduk, kik Hajdú- és Baranyavármegye, a báró Fejérváry, gróf Dégenfeld, dr. Grerliczy és Szilassy családok színeit viselték. A villás reggelit fél 11 órakor szolgálták fel a megyeház e czélra berendezett nagytermében, amelyen huszonnégyen vettek részt. A menü a következő volt: Galantin aszpikkal. Uzderék aszpikkal. Borjú cotelette, rizzsel. Vese pecsenye, madeira sauce-al. Chocolade torta. Dessert Kuglertől. Giardinetto Sajtok. Pezsgő borok, franczia és honi fehér és vörös borok A nászpár s a vendégsereg a mai vonattal különféle irányokban már nagyrészt elutaztak. Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter, ki fiával tegnap este érkezett s az „Arany Bikádban volt szállva, ma délben utazott el. A „Baranyamegyei hitelintézet“ megalakulása. Pécs, 1893. május 1. Kiváló gyakorlati ismeretekkel, szakértelelemmel párosult szorgalmas és kitartó munka után megalakult tegnap városunkban réti és egészen az övé. Megfogta kezeit és remegő hangon megkérdi tőle: — Iza, talán egy szerencsétlen tévedés volt, a mi bennünket összehozott. Én nagyon megbántam ma mindent, nem kellene az Isten oltára elé lépni igaz szerelem nélkül . . . Én, a mi engem illet szeretlek Iza . . . jobban, forróbban mintsem hinnéd ... De te . . . Nem tudta befejezni ezt a mondatot. Iza gyermekies, szép tekintete arczára vetődött. — Igen, igen, igen ! Szeretlek én is . . . kiáltó kitörő örömmel az asszonyka. — De hát . . . mért . . . mért akartál »nem«-et mondani ? Csodálkozott Edward hitetlenül. — Miért nem kérdeztél magad, miért nem kérdeztél soha egyetlen szóval is, miért mindig kerülő utakon, nem akartam megmondani másnak, egyedül neked . . . — Óh, én tökfilkó! Azt hittem, ki fogsz nevetni . . . — Majd úgy volt! Nagyon komikus voltál abban az ünnepélyes helyzetben. Nevetett, de szemei megteltek könynyel. Melegen forrón magához ölelte. Most már az övé, egészen az övé . . . az új pénzintézet, melynek tervezéséért s nagy gond ésfáradsággal járó előmunkálataiért a főérdem Miklós István pécsi ügyvédet illeti, ki a mai napig ideiglenes minőségben vezérigazgatója volt a külvárosi takarékpénztárnak. Az új pénzintézet megalakításának nehéz munkájában többen is támogatták, ezek közt különös elismeréssel kell megemlékeznünk Dr. Áronffy Rókusról, a külvárosi takarékpénztár ügyészéről. Egyesült erővel fogtak a munkához, hogy a modern kor követelményeinek mindenben megfelelő, egészséges alapra fektetett új pénzintézetet létesítsenek. A fáradság nem maradt eredménytelen : a „Baranya megyei hitelintézeti” megalakult. Az alakulásról tudósítónk a következőket írja: Az alapítók az alakuló közgyűlés előtt külön ülést tartottak, amennyiben az alapító levél szerint az alapítókat illeti meg a jog 3 évre az igazgatóságot megalakítani s a tisztikart, valamint az összes alkalmazottakat megválasztani. Ezen az ülésen Ssily Tamás földbirtokos elnökölt, aki üdvözölve az egybegyült alapítókat, kérte az alapítóknak fönntartott jogok fölolvasását. Ami megtörténvén, Székely, a »Budapesti belvárosi takarékpénztár« vezérigazgatója azon indítványnyal áll elő, hogy az igazgatóság ne 3 évre, hanem csak egy évre választassák egyelőre s a tisztviselőket, valamint az alkalmazottakat ne az alapítók, hanem az igazgatóság. Végül — tekintettel arra a körülményre, hogy a külvárosi takarékpénztár likvidaczionális ügyének lebonyolítása bevárandó — egyelőre 4 igazgatósági tag helyének föntartásával most csak 8 igazgatósági tag választassák. Az indítvány ellen fogadva s a következők választattak meg igazgatósági tagokat: Antal Gyula, Wertheimer Jakab, Krausze Ignácz, Radocsay Sándor, ifj. Rézbányai János, Muttnyánszky Béla, Fuchs Ádám, Krausz Mór. A felügyelő-bizottság tagjai lettek : Szily Tamás, Klein J., Hnilicska Nándor, két tag Budapestről és Kim Gáspár pécsi ügyvéd. Következett az alapító ülés. Elnökül Antal Gyulát, jegyzőül Bánffay Simont választották meg. Antal Gyula elnöki beszédében hangsúlyozta, hogy az új pénzintézet nem akar konkurrenciát teremteni, hanem oly természetű pénzügyi műveleteket, amelyek a modern kor igényeinek megfelelnek s a melyekre a többi pécsi pénzintézetek eddig még nem terjeszkedtek ki. Konstatálta, hogy a 2000 darab száz forintos részvény jegyezve van s az ennek megfelelő 60.000 frt biztosíttatott, befizettetett. Ezután áttértek az alapszabályok megállapítására, melyek az alapítók által terveztettek s felülvizsgáltattak. Muttnyánszky Béla indítványára belevétetett, hogy igazgatósági, felügyelő-bizottsági tagok, valamint a tisztviselők a pénzintézetnél személyes hitelt igénybe nem vehetnek. Több kisebb és lényegtelen módosítás után az alapszabályok elfogadtattak s határozatilag kimondatott, hogy ki fogják nyomatni s jóváhagyás végett fölterjesztik a kormányhoz. Dr. Áronffy Rókus indítványára kimondta az akuló közgyűlés, hogy az alapítók — elszámolás mellett — fölmentetnek minden további felelőség alól. — Ideiglenes ügyészszé Dr. Toldy Bélát választották meg. Ezzel egyidejűleg fölemlítjük, hogy az egyesült külvárosi takarékpénztárban is megkezdődtek a likvidálásra vonatkozó munkálatok. Az intézet egy 7-es bizottságot küldött ki kebeléből azzal a megbízással, hogy ez keresse föl az uj pénzintézet igazgatóságát s beszéljék meg a likvidálás mikénti módozatait Azt is írja tudósítónk, hogy miután így a külvárosi takarékpénztár likvidácziója biztosnak látszik s különben is a tervezett uj pénzintézet létrejött, megalakult. Miklós István pécsi ügyvéd, a külvárosi takarékpénztár ideiglenes minőségű vezérigazgatója ezen állásáról lemondott Az új pénzintézet helyisége a királyutczában, a volt Trenschiners jelenleg Fürstféle házban lesz. Ennyit egyelőre. Kérjük azon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetésük április hó végével lejárt, azt minél előbb megnyitani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fiamakadás történjék. Előfizetési árak: Május hóra ... 1 frt Negyed évre ... 3 frt APÉCSI NAPLÓ kiadóhivatala. — Személyi hirek. Kisjeszenei és megyefalvai Jeszenszky Lajos baranyamegyei földbirtokos, árvaszéki ülnök Jeszenszky Antal köz- és váltó-ügyvéd kíséretében a tegnap éjjeli vonaton Fiuméba utazott, honnan tengeri útra indul. Dragonescu Döme kir. tanácsos, pénzügyigazgató tegnap érkezett vissza Pécsre Mohácsról, ahol megvizsgálta az ottani adóhivatal és az adókivető bizottság ügymenetét. — Vajda Ödön a czisterczita rend apátja városunkból ma utazott el Bajára. — Pécsi irók a veszprémiekért. A budapesti „Otthon“ irók és hirlapirók köre a veszprémi tűzkárosultak javára rendkivül fényes albumot fog kiadni, melynek szépirodalmi tartalma lesz. A szerkesztőbizottság evégből levélileg fölkérte azon pécsi írókat, kik az „Otthon“-nak rendes, beválasztott tagjai, hogy a mű megjelenését segítsék elő valami szépirodalmi munkával. A fölszólítottak, név szerint: Follinus Aurél, Milodanovits Simon, Várady Ferencz és Kéry Gyula természetesen a legszívesebben tettek eleget a fölszólításnak. — Somogyvármegye főispánja. Ezen czím alatt a Kaposvárott megjelenő »Somogy« a következő érdekes hírt közli: »Nem rég azt írtuk lapunkban több kérdezősködésre, hogy bármeddig halasszák is, senki sem lesz a főispán, mint Tallián Gyula alispán. Ma tényeket írhatunk. A fontos kérdésben már döntöttek a minisztertanácsban, s a belügyminiszter meg is tette a felterjesztést legfelsőbb helyre. Tallián Gyula alispán május hó elején már a felsége által kinevezett főispánja lesz Somogy megyének, tehát a nagyközönség akarata, kívánsága teljesítve, minek mi is örülünk. A főispán beiktatása rövid idő múlva meg fog történni, de az alispán, főjegyző választása, s a többi megüresedett helye betöltése csak az augusztus havi közgyűlésen történhetnek meg. Nem is kel Pécsi Napló, 1893. május hó 2. Hírek.