Pécsi Napló, 1893. szeptember (2. évfolyam, 201-227. szám)
1893-09-20 / 217. szám
II. évfolyam. Pécsi Napló, 1893. szeptember hó 20. A rossz asszony. Szemre való volt, szembe is tűnt. Egy dús virágú kertben nem zümmög annyi mézre éhes méh, mint a mennyit Elemér pillangóskodott az arany hajú szép asszony körül. Szedték-e a mézet, ki tudná ? de, hogy szedték , azt mindenki mondta. Hogy honnan hiszik , azt ismét nem tudta senki, de hogy hiszik , azt láttam mindenkinél. Hogy támadhatott tehát e szép hölgy veszett hire, mikor nem tudnak róla mást, mint azon ditu-ot, melyet minden elbeszélő egy harmadiknegyedik személyre tol rá ? Ki a terjesztője a hírnek, vagy, ami fontosabb, mi az alapja. Ez bántotta az én kíváncsiságomat és épen ezen töprengve megyek a sétányon, mikor a Gyula gyerek jön szembe velem. Ellenállhatatlan Brachfeld nyakkendős, utolsó szabású ruhája, az erdő közepébe is elhozott orosz parfüméja szörnyű szép legénynyé tették a Gyula gyereket, s ha igaz a hírhódító is volt. — Jön ebéd után billiárdra ? — Nem lehet, barátom! Az arany-szőke asszonyhoz kell mennem. — Ebéd után ? — Épen azért, mert olyankor senki sincs az útban, lehet hát turbékolnunk. — Irigyelem önt, adieu ! Alig öt percz múlva a fess hadnagy kiált rám : — Édes jó uram! én foglalkoztam magukkal tarokkra, de mentsen ki kérem, épen 4 óra felé nem mehetek egy mennyországért — Hogy-hogy ? — Mert tényleg mennyországba megyek. Az aranyhajó adott randevoust a sziklákhoz, tudja — a hol olyan közel vannak a parasztkunyhók ! . . . Oh azok az édes kunyhók ! . . . Oh az a szép barna asszony ! De tud is édes az lenni ! — Tehát már — — — Micsoda ? Azt hiszi maga, hogy én hiában szoktam egy nő után futkosni ? . . . Hm ! jó is volna . . . Halálra szégyelném magamat . . . Veni vidi-viei ! Alig szabadulok a hadnagytól, belebotlom a biczegő báróba. Nem fiatal legény, de bélelve van fiatalos kedvtelésekkel. Valóságos örökzöld. — Tehát ma hatkor, báró úr kirándulunk ! Igen-igen, azaz, hogy én nem a társasággal rándulok ki, hanem csak édes kettesben — Micsoda ? Tété a tété ? — Hm ! Hisz nem aludni jöttünk a fürdőre ! . . Aztán az asszony csak asszony ! már tudjuk annak a módját ! — Gratulálok ! De apropos ! Ön a szép aranyszőke asszonynak udvarolt, nemde ? — Ki másnak ? — Tehát vele — — — Ki mással ? Ő vele van találkám a fürdőn kívül. De ne adja tovább ! . . . Elváltunk, és én dühösen dobbantottam a lábammal, végig gondolva a hallottakat. Ebéd után a gigerli, délután a hadnagy, estefelé a báró. Hisz ez a nő valóságos szörny ! Ebéd vége felé odahajol hozzám az aranyszőke szép hölgy : — Szeretném, ha ön is írna a legyezőmre. — Megtisztel vele ! — De jöjjön fel érte. — Mikor engedi ? — Most kísérjen el. Elkísértem és déltől jó estéiig ott ültem mellette, a kertre hajló verandán. Elbeszélgetett nyugodtan, kellemesen, elmutogatta büszkén férje és gyermekeinek arczképeit, elmesélte, hogy nem szívesen jár ki, — mert unja az ismerőseinek üres bókjait, amitől az se rettenti el őket, hogy nap-nap után kidob az ajtaján vagy egy bokrétát vagy egy fogadtatást kérő kártyát, hordárt. Kellemes csevegésben eltöltött délutánom végeztével a vacsora újra összehozott a gigerlivel, a hadnagygyal, a báróval. Én elhallgattam, hol voltam az egész délután, ők azonban egyenkint, lopva, de sietve, discrétióra ugyan, de annál mohóbban megsúgták, hogy a rendesvous ma délután a szép aranyszőkével a mondott időben és helyeken szerencsésen — végbement . . . . S még csettentettek is hozzá a nyelvükkel, a szemtelenek! — — — — Bizony, bizony, mondom nektek: nem az asszonyok olyan rosszak, mint a hírük mondja, hanem a t. ez. nagyvilág léha egy kicsit, hogy kritika nélkül lenyeli a nagy Galeottónak és a kisjellemü herczegnőknek meséit! Kópé. Vegyes hírek. — A kedves finnek. A pétervári »Herold« egyik tudósítója nemrégiben Finnlandban utazott és Hüvellingen állomáson néhány óráig időzvén, megtekintette az ottani nagyszerű füvészkertet, mely egészen bámulatba ejtette. Különösen azt csodálta, hogy ilyen kis fészekban annyira nagyszerű füvrészkert létezik. Az állomásfőnöktől azután róla értesült, hogy az a pompás füvészkert a finnlandi államvasutak tulajdona és az igazgatóság néhány évvel ezelőtt létesítette. Ennek a füvészkertnek az a czélja, hogy onnét a finnlandi vasutak összes állomásait befásítsák, melyek aztán úgy fognak festeni, mintha valamely park közepén állanának. Ez az utasokat kellemesen érinti, és az idegeneket csak annál erősebben vonzza a csodálatos kis Finnland látogatására. — Öngyilkos piarista. A debreczeni kegyesrendi társház egyik tagja, Nagy Ferencz gimnáziumi tanár az éjjel szobájában szivén lőtte magát. Este még vacsoráit a közös étteremben s egy víg dalt dúdolva, ment fel szobájába. Több rendbeli levelet hagyott hátra. Nagyot csak az uj tanév elején helyezték át szülővárosába, Debreczenbe s még csak 29 éves volt. — Hadügyi államtitkár. Ez alatt a czím alatt a Magyar Újság kormánypárti napilap, vasárnapi számában czikket közöl, amelyben sürgeti, hogy a közös hadügyminiszter mellé államtitkárt nevezzenek ki mégpedig oly módon, hogy ha a közös hadügyminiszter osztrák, akkor államtitkára magyar, viszont, ha valamikor a hadügyminiszter magyar, államtitkára osztrák legyen. Most tehát, hogy a közös hadügyminiszter báró Krieghammer, akinek kinevezése befejezett tény, osztrák, melléje magyar államtitkárt kellene kinevezni. Ez az államtitkár volna aztán hivatva — mondja a Magyar Újság — — a közös hadügyminisztert képviselni abban a delegáczióban, amelyben a hadügyminiszternek úgy nyelvi, mint közjogi ismereteinek hiánya miatt, nehézzé válik a helyzete. Eléje vétetnék ezáltal annak a kellemetlenségnek, hogy a hadügyminiszter, ha a monarkia egyik vagy másik államának közjogát illetőleg botlást követett el, azzal legyen kénytelen mentegetőzni, hogy a közjogot, a törvényeket nem ismeri. Magának a hadügyminiszternek is érdekében fekszik tehát, hogy egy felelős államtitkár legyen mellette, aki őt bizonyos fausse pozicióktól megóvja.« Örvendünk, hogy ily nézeteket egy kormánypárti lapban olvasunk s reméljük, hogy e korrekt felfogása konzekvenciái elől se fog annak idején tisztelt laptársunk kitérni. — Német keresztnevek. A belügyminiszternek tudomására jutott, hogy a közigazgatási hatóságok az ország némely vidékén idegen nyelvű keresztneveket használnak a magyar hivatalos iratokban is. A miniszter, mint értesülünk, ezért újabban utasította az illető hatóságokat, hogy a jövőben minden magyar nyelvű hivatalos iratban a személyek magyar keresztnevét használja. Apróságok. Ki jut mennyországba? — Melyik asszonyt viszi magával azember a mennyországba, ha másodszor is megnősül? — Egyiket sem, mert a ki másodszor megnősül, nem jut a mennyországba. Vendéglőben. — Én Schober vagyok ! — Örvendek! Mi valahol már találkoztunk. — Valóban! Ugyan hol? — Ah, emlékszem már! — a levesben« Kettős kivilágítás. Egy színpadi kivilágosító minden előadás előtt kegyetlenül berúg. — Hallja barátom — inti őt a direktor — ne legyen annyira túlbuzgó. Én megelégszem, ha esténkint a színpadom van illuminálva s nem mindig' maga is!o o Gyakornok megfelelt) szakképzettséggel S? azonnal felvétetik Oblath A. bornagykereskedésében Pécsett 2cg/jino ma/6É. kvptói jufitnzó c'o&oz&cm jo -fiz. és 1 szt, jádácoka 45 -fiz. és 1 -jbt 20 -Ér., tcuá'&í’á Xiivnczva -is ÖL cK.-nál Secó, kizáftj.-utcza. Kiadótulajdonos: Engel Lajos. A budapesti áru- és érték-tőzsde jegyzései 1893. szeptember 19-én. Záloglevelek. Pesti ház. t. e.k. kötv.41/2°/0 M. jelz. nyer. kötv. . .41/0 Osztr. föld. dir. k. k.. .31/„ Államadósság. M. aranyjáradék...........4°/0 M. koronaértékü járadék.. M. nyer. kölcsönlőó frt .. Tiszai s szegedi köles. .4°/0 M. földteherm. kötv....4°/0 Regalekötvény magy. 4’/2°/0 Egy. ad. máj.-nov. . .45/,„“/„ ugyanaz febr.-aug.42/10°/0 » ezüst jan.-jul. 42/10°/o » ezüst ápr.-okt.42/10"/o Osztr. aranyjáradék .. .4°/0 Osztr. adóss. 1854. 250 f.4% ugyanaz 1860.500 f.. .5°/„ » 1860. 100 f. ...5% » 1864. 100 f............. » 1864 . 50 f. ........... Szerb, nyerem, köles. .3'/0 100-127. 115. 116.25 94.25 150— 141— 95— 10— 9.50 97— 95— 97.119.25 148.— 144.50 161.50 194.40 192— 43— Gabona. Búza őszre............................. . tavaszra ..................... Tengeri 1894. május—jun. Zab őszre............................ Káposztarepcze.................. Pénznemek. Cs. kir. arany (vert) . . . Cs. kir. arany (ker.) . . . . ..magy. 8 forintos arany 20 frankos arany............. 20 márka............................. Német kir. bj. 100 magánsorsjegyek. Bécs v. ny.kölcs................. Budavárosi sorsjegy . . . . ugyanaz osztr. felülb. „Jó szív“ sorsjegy........... ugyanaz osztr. felülb. . Magyar vörös kereszt. . ugyanaz osztr. felülb.. 7.41 7.81 5.14 6 54 15.60 5.98 5.90 9.93 9.98 12.40 61.75 176— 57— 57.50 1150 12.25 Bpest-lipótv. bazilika... ugyanaz osztr. felülb. Olasz vörös kereszt... ugyanaz osztr. felülb Osztrák hitelintézet... Osztrák vörös kereszt Pálffy sorsjegy............. M. földh. int. pap. ..5 °/0 ugyanaz...................41/20/, ugyanaz................. 4 °/0 ugyanaz az. v. ez. 5 °/0 ugyanaz szabályoz.4/0 M. jelzálog hitelbanko/aVp ugyanaz....................5 °/0. ugyanaz...................41/s°/0 ugyan. köz. k. 50 év4 °/0 ugyan. köz. k. 50 év 4'/s Pesti m. ker. bank..5 °/0 ugyanaz....................4/a°/0 Pesti m. k. közs.k..4'/2°/o ugyanaz 401/ évre4° °/0 8.58.75 13— 13.50 195.50 19— 58— 100.50 101. 98.50 97.20 100— 10.75 100.50 98.— 100.50 100.50 100.70 105.- - 100.05