Pécsi Napló, 1895. október (4. évfolyam, 234-260. szám)
1895-10-05 / 238. szám
z én hangomat és hanghordozásomat fogja utánozni. Hálásan emlékezem meg Gyulai Pálról is, aki kedves jóakaró modorával mindnyájunk szeretetét kiérdemelte. Ohle sok szép költői művet olvasott fel, ismertetett meg velünk, fejlesztette ízlésünket, magyarázta Katona és Shakespeare alakjait. Milyen boldogok a fővárosi színészek, akiknek módjukban van, irodalmunk kitűnőségeivel érintkezni, mennyire tanulhatnak tőlük! Kárpótlásul csak az szolgálhat nekünk vidékieknek, hogy műveiket mi is olvashatjuk, s belőlük meríthetünk ihletet. Tisztelettel SOMOGYI KÁROLYNÉ (Nagy Julia ). (A hasonmás. — Heine. — Leszállt az éj. Nyugodt, néma minden; Itt, e hajlékban kedvesem élt; A városból távozó régen, De itt van a ház, előbbi helyén. Egy emberalak bámul a magasba, A lelki kintól tördelve kezét, irtózom, ha nézek e dúlt arczra — Hold fényinél magamra ismerek ! Sötétlö árny te, te sápadt hasonmás, Mit majmolod lelkem baját, A mely gyötört s itt szerze folyvást Oly sok keserves éjszakát! CZIGLÁNYI BÉLA (Sirius.) Csalódva . . . Csalódva, megcsalatva Én már csak kétkedőm. Te voltál az egyetlen, Akinek önfeledten És vakon hittem én. S hogy te is megtagadtál S megszegted hitedet, Azt kérdezem sötéten : Lesz-e, kinek e létben Még egyszer hihetek? Ha csalfa igaz szint ölt, S bűn úgy jár mint erény Ha szűzi arcz csak álcza Mit visel a parázna, Óh, miben higyjek én ? . . .És nézek a magasba, És lelkem mélyibe, És mélybe a magasba’ Szemem a szót olvassa, Hogy nem csal az ige. Földgyi Lajos. Maradandó sikereket csak azon kormányzati politika érhet el, melynek kitűzött czélját nem a fékentartás, hanem a népek erkölcsi érzelmeinek megnyugtatása képezi. Horánszky Nándor, szálló kuíiílaf® rpecjfarjifoff api«, ir)jr)picn iejeE^ r^ondas, j© ©flef nell^ul paffa^f I51 3^ ©rrjkei?©^ jek©l. Tóth Béla. 6fi)§. Cl flemjézbezepet ama elyazditíletten a hadáfija a®. ij azi müvéo&ítnefi, \n?A\y 'Ceyí Mtentekn érj exéljait ii-Ménné teszi. ZILZEF^ ANTAL. Az emberek kétfélék: okosak és okostalanok. Ez utóbbiak többségben lévén, az okosak az okostalanok. Fenyő Sándor, A »Magyar Hírlap« fel. szerk. A zene mint minden igazi művészet az emberi kedélyt a köznapiaság realizmusából a tiszta idealizmus légkörébe emeli; nemesebbé, a jó és szép iránt fogékonyabbá teszi. A zene, az emberiségnek hű kísérője az élet utáin, egyaránt szerepel örömünnepeiben és gyászában, majd lelkesít, majd pedig vigasztal. A zene végre azon nemzetközi nyelv, amelyet bármely nemzet műveit és a művészet iránt fogékony szülöttje megért és szeretettel ápol. Midőn tehát most a pécsi nemzeti színházban a legdicsőbb és legelterjedtebb művészetnek, a zenének egy új temploma nyílik meg, a melyben a legszebb zenének, az emberi hangnak jut az uralkodó sze-rep, teljes szivemből kívánom én és a honnak összes a művészetért lelkesülő fiai, hogy a hazának és a művészetnek javára sokáig és sikeresen működjék. Gobbi Alajos, nemzeti zenedei karnagy és tanár. "ST Sitii^ * menj oiommct cj jhvcjíh cmfcTicicm •tnaasa <§ccs fíeSuea ca iittcfficjcna ftösöwaecjcxc. Ábrányi Wein Margit. vy aemmil. Tahy Antal.v A nap feljöttét nem akadályozhatják meg a vakondok, bármennyire szeretik is a sötétséget. Gracza György. v Mondják, könnyű a piktornak, hogyne, mikor nehezen festett képeiken sem tudnak túladni. KARVALY MÓR.v Semmi sem gyengíti úgy az emlékező tehetséget, mint a társadalmi állásban való emelkedés. Nádler Róbert. (S-T.iá (3 tömegt szavaimnak ia@cof? or bizonyosan valami 'pofonc/ot monc/oétam. Gróf Keglévich István. &T Színház és templom. Két épületben enyhül a mi lelkünk, iS tanulja meg, mi hát a földi lét. Két épületben tartja ki felettünk Egy szebb világ magasztos rejtekét — Színház és templom: megnyílt mind a kettő, Ki fényt keres, nem lesz már útja meddő! Mert távol a zugó világ zajától, Hol a habok közt ég, pezseg a vér, Nincsen keringés, mely lankadni gátol, S a legbuzgóbb is könnyen elalél — Színház és templom : az mutat a mélybe, S ez a magasba serkent ösztökélve! Te drága város! Már nem féltelek, Hogy tespedésnek mocsarába tengnél! Látom derék emelkedésedet, Hogy szebb, dicsőbb légy mind a többieknél. Színház és templom : e két őrtorony Megvéd bukástól, meg mindenkoron ! LENKEI HENRIK. _Az idegen és többük, távol élő népek megismerésének legközelebboi ■u tja. a nyelveikkelvaló megismeredés. 131. Kunos Ignácz: Brit Nem szeretek dolgozni akkor, mikor reám parancsolnak. A mit igyen teremtek, sem nem szép, sem nem jó! Az én kedves főszerkesztőm is alaposan csalódott, mikor dilettáns művészi tehetségemmel akarta díszíteni jelen albumot, emléklapot, s hasonló sors éri jelen soraim megírásakor is, azt hívén, hogy mert ő meghagyta, valami különös és jó gondolattal is fogok néki kedveskedni ! A higgadtság, a nyugalom, sok tanulmányozás és utánjárás szükséges bárminemű munka elkészítéséhez, létrehozásához. Mint Ön is tudja főszerkesztő úr, időm híján nyugodtan nem is dolgozhatom, fogadja soraimat hát munkám silánysága és gyengesége mentségéül. (Vünsberger Wussef. 1S_T !* Tisztelt Uram ! Az általam tervezett történeti menetben, ott hol a kereszténység kezdődik Magyarországban, Szent István előtt egy csoport zarándok és hittérítő megy. Ezeknek száma, számításom szerint, megközelíti a négyszázat. Mert én e csoportnak ábrázolására a dalárdistákat kérem föl, kik erre az alkalomra oratóriumot fognak mennydörögni. — A dalárdisták lelkes, vállalkozó emberek, kiknek szive, lelke fogékony a nagy eszmék iránt. — Én tudom, hisz én is voltam dalárdista, hogy a történeti diszmenet a dalnak minden emberére számíthat az elsőtől az utolsóig. Annál is inkább, mert még soha kecsegtetőbb feladata s nagyobb sikere egy énekkarnak sem volt, mint e monstrekarnak lesz ő felsége előtt, hol a helyőrség zenekarai fogják támogatni. Éljen a pécsi dalárda, amely ez eszme zászlóvivője lesz. Azt reméli és hiszi Vágó Pál. CE művészeéSen csalv jól, va 1TJ -£!!€ PÉCSI NAPLÓ,13