Pécsi Napló, 1895. december (4. évfolyam, 286-310. szám)
1895-12-31 / 310. szám
1895. deczember 31. „Pécsi Napló“ Az évi jelentés tudomásul vétele után az elnök a maga és tiszttársai nevében lemondott állásáról. Iványos Soma ref. lelkész korelnöklete alatt az eddigi tisztikart közfölkiáltással választották meg újra. Külley Zoltán dr. a választmány és tisztikar megalakítása után elnöki tisztét elfoglalván, az őszinte ragaszkodás ezen eklatáns nyilvánításáért köszönetét fejezte ki, ígérvén, hogy mint mindig, ezután is a kör, úgy anyagi, mint szellemi felvirágoztatását szívén fogja viselni, s e czélból felhívja a kör tagjait, hogy mindig a közjót tekintsék első czélnak, a szabadelvű párt kerületi képviselőjét Peresei Irénit pedig vezérnek, kinek zászlója alatt tömören sorakozzanak. Ezen nap emlékéül a kör könyvtára javára Jókay Mór 32 díszkötetből álló munkáját felajánlja. Ezen nemes ajándékért a kör tagjai nagy éljenzés közt szives köszönetüket nyilvánítottak s azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy a kör elnöke minél többször szerencséltesse személyes jelenlétével a Skert- A közgyűlés az elnök éljenzésével ért véget. A kör tagjai sorába beléptek Gojkovics Sabbas dr. és Törók Sándor. A kör nemes törekvéseinek a magunk részéről is a legszebb sikert kívánjuk. — Komjáthy János párbaja. Komjáthy János színigazgató tehát megverekedett a megtámadott színigazgatókért. A Komjáthy igazgató által sértett temesvári szintárulat megbízásából Raskó Gézának, a társulat jeles baritonistájának jutott a szerencse, hogy szemben álljon a szókimondó igazgatóval, Komjáty Jánossal. Mint lapunknak Győrből telegrafálják, ma ment ott végbe a párbaj. Komjáthy János megbízottai voltak Holosi Béla és Szávay Gyula. A felek négszer csaptak össze és a negyedik összecsapásnál Raskó karján fgyenge vágást kapott. Párbaj után már hozzá láthattak azon távirat megvalósításához, melylyel Komjáthy az első távirati kihivásra Temesvárra felelt: Jöhetnek, a pezsgő be van hűtve. Most január 8-ig szent a békesség. Proklamácziókat bocsátottak ki ez ügyben a többi, így ma a pécsi színtársulat is, melynek tagjai Peterdi Sándor és Follinusz Aurél, mint tanácsosok fognak az igazgatók értekezletén részt venni. Mi lesz az értekezlet következménye, előre meg merjük jósolni. Nagyobb támogatást fognak az igazgatók kérni a kormánytól és ezzel szemben nagyobb városokban, Szegeden, Debreczenben 10 havi, Pécsett pedig nyolc havi idényeket fognak tartani, míg két hónapot kisebb városokban fognak az igazgatók tölteni, két hónapig pedig lesz rendes szünidő, mely a színészeknek is jól fog esni. Ez lesz a legegészségesebb megoldás és helyre áll az igazgatók és színészek közötti egyetértés, melyet megbolygatni tényleg veszedelmes dolog. — Villamos világítás az államvasutakon. Miután a Budapestsiumei vonalon a személykocsik villamos világítása tökéletesen bevált, miután továbbá a gyakorlati tapasztalatok ez nyítás általános behozatala mellett szólnak; végleg elhatározta Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter, hogy a villamos világítást a magyar kir. államvasutak összes vonalain életbe lépteti. Az összes személykocsiknak ez a modern világítása az utazó közönségnek nagyobb oltalmat s jelentékenyebb biztonságot nyújt és e berendezésért elsősorban az államvasutak bölcs és körültekintő vezetőségét illeti az ország köszönete és elismerése. — Megyeházat Siklósnak. A siklósiak mozgalmat akarnak indítani, hogy Baranya vármegye a siklósi főszolgabírói hivatal és lakás részére emeljen Siklóson székhelyet. Közel húsz éven át az uradalmi épületben volt a siklósi főbírói hivatal, de most innét távozni kénytelen, amennyiben az uradalom fölmondotta a szerződést és így újév napján vándorolni kénytelen a hivatal, elfoglalva a Schmiermund féle házban bérelt lakást. Az új főszolgabíró a szűk siklósi lakásviszonyoknál fogva nem is talált még lakást. Azzal argumentálnak a siklósiak, hogy minden járási székhelyen külön épülete van a vármegyének a főbírói hivatal részére, csak Siklóson nincs. Nézetünk szerint a kérdés leghelyesebb megoldása volna, ha a vagyonos község maga emelne e czélra megfelelő épületet, a bérjövedelemből biztosítva a tőke és kamatainak törlesztését, így emelné ezen díszes épület a várost és maholnap ingyen jut a község megfelelő szép épülethez. Ha a város épit, követni fogja a jó példát a siklósi vagyonosabb polgárság és igy meg fog szűnni a lakáshiány. — A „Mohácsi Torna-Egylet“ 1896. évi január hót-én a „Mohácsi Iparosok Olvasóköre a helyiségében zártkörű tánczestélyt rendez. Belépti dij: személyjegy 3 korona, családjegy 7 korona. Az estély tiszta jövedelme korcsolya csarnok építésére lesz fordítva és ezért felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Az estélyen a 44-ik gyalogezred zenekara fog játszani. Kezdete 81/* órakor. — A pécsváradi kaszinó, mint lapunkat Pécsváradról értesítik, vasárnapon tartotta meg tisztújító közgyűlését. Egyhangúlag választották meg újólag elnökül Gállos Ede ügyvédet, Egry Dezső drt. pénztárossá, Bogyai Lőrinczet jegyzővé, Cziglányi iidét könyvtárnokká. A választmányba megválasztottak Horvát Mór, Driesz Lajos, Sech Károly Gallik Kálmán, Schlesinger Dávid dr., Náray Pál, Göde Sándor, Stranzinger Imre, pótválasztmányi tagok lettek Csima L. és Trstyánszky László. — Kéménytűz. Szombaton este 6 és 7 óra között rémületes zűrzavar volt a keskeny kis nyíl-utczában lévő 20. számú ház előtt. Az épületnek kéménye gyuladt ki, melyből vastagon tolult ki a sűrű füst és a magas lángnyelv. A felszálló tüzes üszkök már majdnem belekaptak a tetőbe, de az összecsődült nép nem igen látott az oltáshoz, mígnem ifj. Tabak Frigyes tanuló egy embert maga mellé intett és egy vizeslepedőt előkerítve felszaladt a ház tetejére, a kémény gömbölyű fedelét lecsapta és a lepedővel a kémény nyílását elzárta, miáltal igen nagy bajnak sikerült elejét venni. Majd alulról néhány kanna vízzel könnyű volt az égést elfojtani, miután annak levegője felülről már előbb elzáratott úgy, hogy mire a tűzoltók a helyszínen megjelentek, már csak a befejezett oltást konstatálták és a fiatal tűzoltó eljárását helyeselték. A kéményseprőnek kellene gondoskodni a kémények rendes tisztításáról különösen télen, midőn fűtés ideje van. — Idegenek nyilvántartása. A városi nyilvántartó hivatalnál egy egészen új szakosztályt léptettek életbe, az idegenek, a külföldiek nyilvántartását. A külföldiek a legszigoruabban fognak nyilvántartatni és azért helyesen teszik városunk lakosai, ha a náluk megszállott, vagy lakó külföldieket feljelentik a nyilvántartó hivatalnál, nehogy a törvény szigorú büntetését alkalmazzák reájuk. — öngyilkossági kísérlet. A csokpnika aranyvölgyi szőlő garmadjánál tegnap délután egy vérbe fagyott, kínosan vergődő embert találtak. A dermesztő hideg majd megvette az istenadta embert homlokából pedig erősen emlött a vér, mely mind megfagyott a kemény rögös porondon. A véletlenül arra járó emberek sietve értesítették a rendőrséget, hogy az intézkedjék és ne hagyja golt veszni a már magával tehetetlen embert. A homlokán mélyen megsebzett emberben Runge Ferencz ezitrom-utczai jómódú háztulajdonost ismerték meg, akit azonnal lakására szállítottak és gondos ápolás alá vették és így valószínűleg kiépül az első tekintetre súlyosabbnak látszó lesebéből. Nemsokára magához is tért Runge Ferencz, mikor aztán szakgatottan bevallotta, hogy a tegnap vásárolt vadonat uj hatlövetű revolverrel el akarja magát pusztítani, mert nyomorult, egyhangú az ő élete és a búskomorsága igy is a halálba űzi őt. Talán fölépül. — Hymen. Bök Béla pécsi kir. törvényszéki aljegyző eljegyezte Nagy Margit kisasszonyt, Nagy Gyula dárdai körjegyző leányát. — Nazarenus apostol a kaszárnyában. Nem mindennapi vendége volt tegnap délután a helybeli Frigyes laktanyának. A délutáni órákban, úgy parancskiadás után, mikor a legénység hegyesre keni sarjadzó bajszát, ráágyújt a virgoniára, még egyszer végig simít tükör sima bakancsain, hogy peczkesen, kényesen lépdelhessen majd a szeretője oldalán ; ekkor nyitott be a legénységi szobába egy olyan félparaszt, felkaputrokos idegen. Békés jó napokat kívánt a fiuknak, aztán beszédbe ereszkedett velük. Először a mindennapi dolgokról, aztán a vallásra tért át. Fejtegetni, magyarázni kezdte nekik a felekezeteket, a vallásokat, amelyek közül a szeretet, a béke vallása és az Istené : a nazarénus vallás. Tiltja az Isten az öldöklést, a fegyver érintését, azért hát a mindenhatónak nem tetsző dolgot követ az el, aki gyilkol. — Ne is nyúljatok a fegyverhez testvérek ! Aztán lázítani kezdett a hadsereg és a katonai fegyelem ellen. Csak hallgatták egy darabig a békés bakák, hanem mikor mindinkább lázított a katonai fegyelem ellen, az egyik mokány káplár úgy képen teremtette, hogy lefordult az ágy széléről. Talán nyomorékká verik a szegény apostolt, ha véletlenül a szobába nem lép a kapitány, aki szabadon eresztette a jól helybenhagyott nazarénust. — Esküvő. Róna Béla, a pécsi kereskedelmi középiskola tanára, vasárnapon esküdött meg Rózsa Blanka kisaszszonynyal Budapesten. — Adomány. Kohn Józef ur és neje a pécsi izraelita gyermekek részére létesített népkonyha javára 5 forintot küldött át a „Pécsi Napló“ szerkesztőségéhez. Rendeltetési helyére fogjuk juttatni. — A lejtő végén. A züllés utolsó fokára jutott egy fiatal ember, aki még tavaly is szerepet játszott a kereskedő világban, mint egy terménykereskedő cég első könyvelője. Az erkölcsi agónia leírására felesleges sok szót pocsékolni. Elbukott az élet vásári küzdelmében, a mint előtte már annyian lebukfenczeztek a becsület trambulinjéről, s a mint még sokan fognak utána lezuhanni. Fürst Miksáról van szó, a ki egy jómódú alföldi birtokos családból származik és aki nemrég Pécsett is volt alkalmazva. A családja persze kitagadta. A fiatal gavallér sok pénzt költött, természetesen a máséból is. Kártyázott, pezsgőzött, szerelmeskedett. Becsukták és most kötött útlevéllel küldték haza, útközben azonban megszökött kísérőitől. Országosan körözték, de e megtévedt fiatalembert hiába körözik, mert egy revolvergolyóra váltotta fel a szégyenét.