Pécsi Napló, 1898. július (7. évfolyam, 148-174. szám)

1898-07-01 / 148. szám

1998. július 1. deka vasút és keskeny vágás­­ó, villamos erőre berendezett vasútra, hogy azon esetre, ha az egyik meg nem valósítható, megkísérelhessék a kevesebb költséggel járó keskenyvágányu vasút létesítését. (En­gel József: Az nem lehet.) Záray dr. ripostja után Krasznay Miklós dr. arra szeretne fölvilágosítást nyerni, hogy a város mit szándékozik tenni, ha már egyszer el­nyerte az előmunkálati engedélyt , mert a belügyminiszternek azt tudnia kell, mielőtt a kereskedelmi miniszter megadja az előmunkálatokra jogosító engedélyt. Nevezetesen tudnia kell a belügyminiszter úrnak, hogy a város saját költségén akarja-e a trace-ot elkészíteni, vagy pe­dig vállalkozót akar-e ezzel megbízni. Majorossy Imre polgármester azért nem helyesli Záray Károly dr. indítvá­nyát, hogy alternatíve keressék ki az elő­munkálati engedély, mert Pécsről Bátta­­székre csakis rendes nyomtávú vasút felelhet meg a mi czélunknak, mely a Brassótól Fiume felé irányított forgalmat közvetítheti. A Pécsről Dőlni Miholjáczra tervezett vasútnál lehetne erről szó, mert azt tényleg helyi forgalom szempontjából kell létesíteni. De mikor előttünk fekszik már­­ egy konkrét ajánlat, mely mindkét vasutat rendes nyomtávra akarja létesí­teni, egyelőre nem forog fönn annak szük­ségessége, hogy már ma a sikertelenség­gel is számot vessünk. Ami pedig Krasznay Miklós dr. kérdését illeti, nem tart attól, hogy az előmunkálati engedélyt tervünk bővebb ismertetése előtt meg ne kapnák, mert itt nincsen kiadásról szó, melyet helyben kell hagyni a fölöttes hatóságnak. Ő saját meggyőződése ellenére csatlako­zott az értekezlet véleményéhez, mikor az úgy határozott, hogy a város maga vegye ki a konc­eszsziót és most kéri a közgyű­lést, hogy fogadja el módosítás nélkül az előterjesztést, melyet egyhangúlag meg is szavazott a közgyűlés. Kövezetvám és helypénz. Pintér Ferencz előadó ismerteti a tanács előterjesztését, mely szerint a kö­vezetvám és helypénz házi kezelése a holnapi nappal minden fenakadás nélkül megkezdhető. A kezeléssel megbízott kö­zegek alkalmaztattak, a szükséges nyom­tatványok elkészültek, ép­gy a tanács a fogyasztási jövedelmek ellenőrzésével meg­bízott bizottság több város által megalko­tott kezelési szabályzatot a helyi viszo­nyokhoz alkalmazta és azt most tárgyalás végett a közgyűlés elé terjeszti. A főispán elrendelte, hogy ezen szabályzat pontról pontra vétessék tárgya­­lás alá, de már az első pontnál Czirják Ignácz fölszólalt, hogy panaszt emeljen az eddigi zsarolási rendszer ellen, mely a legszigorúbb ellenőrzést teszi a városi közegek részéről szükségessé. Mert eddig nem csupán a bérlő zsarolta meg a vá­sárra érkező termelőket, hanem annak alkalmazott közegei is. Sokszor hallotta, miként panaszkodnak a polgárok, hogy 32­ért fizettek és csak 28 kros ezédulát kaptak, vagy 20 krt fizettek és 16 kros ezédulát kaptak. Rosszul voltak ezen köze­gek fizetve, tehát csaltak és zsaroltak. Zsaroltak a bérlő tudtával és aki nem zsarolt saját zsebére is, azt elcsapták, mert a bérlő azt tartotta, aki nem zsarol önmagának, az neki semm zsarol. Ezért ellenőr alkalmazását követelem, aki kora reggel, késő este nyomában van az alkal­mazottaknak . . . Záray Károly dr.: De hisz erről szól a szabályzat! Hallgassa meg előbb azt és akkor szóljon hozzá. Czirják még folytatja támadását az eddigi bérlő ellen, mire a főispán elrendeli, hogy előbb olvastassék föl az egész sza­bályzat és akkor szóljanak hozzá a bizott­sági tagok. Tényleg kiterjed a szabályzat a legszigorúbb ellenőrzésre, minden eshe­tőséggel szemben intézkedést tartalmaz, rendezi a főellenőr fizetését évi 1000 írttal, a polgármestert ruházza föl a közegek alkalmazásával, míg a felügyelet a fo­gyasztási jövedelmeket kezelő tanácsos gyakorolja. A szabályzat fölolvasása után I. Engel József utal ezen szabályzat fontosságára, melyet a bizottsági ta­goknak előzőleg tanulmányozni kellett volna, hogy megfelelő komolysággal szól­hassanak az ügyhöz. Minthogy ez azon­ban az idő rövidsége miatt lehetetlen volt, azt indítványozza, hogy a szabályzatot most ideiglenesen, dec­ember végig, szóló hatálylyal fogadják el, azután nyomattassék az ki és csak akkor kerül­jön a közgyűlés elé érdemleges tárgyalás czéljából. Pap József nem kívánt volna az ügy érdeméhez szólni, mert a maga részéről szívesen elfogadja a szabályzatot, de hozzá kell szólani, mert itt oly kemény fölszó­lalás történt az eddigi helypénzbérlő és közegei ellen, mely ha igaznak bizonyul, szigorú megtorlást igényel. Csalásról van szó, melyet a vidéki vásárra érkező pol­gárság ellen rendszeresen űztek. Ezért büntetést érdemelt volna a bérlő, de vád illeti a rendőrfőkapitányt is, aki ezen csa­lást eltűrte. Ismétli, ha igaz a vád, a­mit nem akar elhinni, akkor a legnagyobb hibát mégis csak maga a vádoló bizott­sági tag követte el, mert ha arról tudott, amiket ő itt elmondott, és nem fedezte azt föl, akkor nem teljesítette mint vá­rosi bizottsági tag kötelességét, mert ha ő ilyeneket tud és konkrét adatai vannak, akkor arról a polgármesternek vagy fő­kapitánynak okvetlenül jelentést tesz, hogy a bérlők és közegeik elvegyék méltó büntetésüket. • Czirják Ignácz előtte szólótól az elő­terjesztésre várt volna észrevételt, ahelyett őt támadja meg. Nem arról van itt szó, ki jelentse föl a m­ulasztásokat. A paraszt maga nem ismeri azt, aki neki a czédu- ját adja, sem neki azt meg nem jelölhette, így tényleges bizonyíték nem állt rendel­kezésére, így nem is mehetett az egyes eseteket följelenteni. Csodálja, hogy előtte szóló nem tudott ezen visszaélésekről, ho­lott azokat a többi bizottsági tagok mind is­merték. A kofák megrendszabályozását kí­vánja, hogy azok el ne vehessék a pa­rasztoktól az árut, és avval együtt a czé­dulát, melylyel csempészést követnek el. Ezért kívánná, hogy a vidéki és helybeli vásározók más-más színű czédulát kap­janak. Majorossy Imre sem tudja helye­selni Czirják bizottsági tag úr fölszólalá­­sát, mert eső után nem kell köpönyeg. Mert nem méltóztatott a megcsalottakat a rendőrkapitányhoz küldeni, akihez a bér­leti időtartam alatt mindössze 3 vagy 4 följelentés érkezett és a bérlő minden egyes esetben 50—50 írttal lett megbün­­tetve, melyet nem is engedett el a fölle­­bezési fórum. Ilyen recriminácziókra nin­csen szükség. A szabályzat megadja a hatalmat, hogy a visszaélések szigorúan megtoroltassanak. Van egy főellenőrző kö­zeg, ki teljesen megbízható és nagy jár­tassággal, 15 évi praxissal bír a helypénz beszedésére, kinek létezéséről előbb nem tudott. Ez Philippovics József, kit már alkalmazott is. Engel József indítványát magáévá teszi és fél év elegendő lesz arra, hogy megtudjuk kell-e változtatás a szabályzaton. Be kell még jelentenie, hogy az eddigi, annyira korholt bérlő, aki a leg­tisztességesebb bérlő talán az egész or­­sz­ágban, legnagyobb előzékenységével tette csak lehetővé hogy minden fenn­akadás nélkül kezdheti meg holnap a vá­ros a kezelést, mert a szükséges nyom­tatványokat, melyeknek elkészítése nagy időt vesz igénybe, a város rendelkezésére bocsátotta. Ezért köszönet és elismerés, nem pedig gáncs illeti. (Helyeslés.) Teleki Zsigmond indítványát, hogy a szabályzat és tarifa minden vármegyei községnek kifüggesztés végett megkül­dessék, mellőzte a közgyűlés, mert a régi tarifát megkapták, ezt ismerik is, de az új tarifát, mely még nem nyert kor­mányhatósági jóváhagyást, meg fogják küldeni valamennyi községnek. Engel József indítványát azonban egyhangúlag elfogadták. A polgármester egyszersmind fölhatalmazást nyert, hogy ezen jövedel­mekre a kezelése alatt álló tőkékből 15.000 forint kölcsönt vegyen föl a ren­des szükségletek fedezésére. A kórházi tartozások mielőbbi tör­lesztése tárgyában minap tett előterjesztés alkalmából fölszólíttatott a polgármester : ismertesse meg a közgyűléssel a város cselekvő és szenvedő tartozásait. Ezen fölszólít­ásnak eleget tett ma a polgár­­mester, amennyiben azon kielégítő jelen­tést terjesztette a közgyűlés elé, hogy a város cselekvő követelése 32.830 frtot tesz ki. Az 1897-ik év végével esedékes számlák összege csak 20.900 forintot tesz ki. Kölcsön föl­vételár э a tartozások kifi­zetése érdekében nincsen szükség, mert holnap 15.000 forint regálé kamat válik esedékessé, így a­­legközelebbi napokban befizetésre kerül a városnak a regále ha­szonban való részesedése is, a­mi szintén 16.000 forintot tesz ki. 40.000 forint ele­gendő lesz a múlt évi és ezen év július 1-ig fölmerült számlák kifizetésére. De rendezendő a kórház által élelmezett szegényház ügye, mert itt 70 szegény helyett már 108 talált eddig elhelyezést, és az élelmezés csakis 70 ember részére van biztosítva. Ezen élelmezést még 6671 forinttal biztosította a város, melyet a Ru­­dolfinum árvaház alapjából kellene a tanács előterjesztése értelmében 10 évi visszafizetésre kölcsön venni, de a foko­zott kiadások fedezése czéljából, azaz a szegényház jövedelmének emelése érdeké­ben a jövő évi költségvetésbe megfelelő fedezet lenne beillesztendő, és a szegé­nyek, akik nyug- vagy kegydíjat élvez­nek, tartoznak ezen díjat élelmezésük fejében a szegényházba befizetni. Mut­­nyáneky Béla a polgármester úrtól fölvi­­lágosítást kér, milyen követelései vannak a városnak. Majorossy Imre polgármester sze­rint ezen kérdésre a városi zárszámadás­ban fogja a fölszólaló a választ megta­lálni, mely már elkészült, és legközelebb sajtó alá kerül. Most csakis a szegény­házról van szó, hogy annak találjunk megfelelő fedezetet, mert a mai jö­vedelmek a közgyűlés által engedélyezett 102 egyén eltartására nem elegendők. Ezért az ezen czélra rendelt ebadót föl akarja kétszereséig emelni, be akarja hozni a kerékpár adót, és esetleg a zongora adót. A főispán felszólítására Deutsch Kornél főszámvevő behatóan ismerteti a város tartozásait és követeléseit. A köve­telések 104.409 forint, a tartozások, számla, követelések 52.118s frtot tesznek ki. A követelésekből kétel 24.000 frtot, míg a tartozásokból 4539 frt nem a vá­rosi pénztárt, hanem más alapokat illet meg. A kimutatás eredményét elég ked­vezőnek jelzi a főszámvevő. Muttnyánszky Bélát a nyert felvilá­­gosítás kielégíti, de ezen kimutatás arról Hátralékos számlák. Pécsi Napló 3

Next