Pécsi Napló, 1898. július (7. évfolyam, 148-174. szám)
1898-07-01 / 148. szám
1998. július 1. deka vasút és keskeny vágásó, villamos erőre berendezett vasútra, hogy azon esetre, ha az egyik meg nem valósítható, megkísérelhessék a kevesebb költséggel járó keskenyvágányu vasút létesítését. (Engel József: Az nem lehet.) Záray dr. ripostja után Krasznay Miklós dr. arra szeretne fölvilágosítást nyerni, hogy a város mit szándékozik tenni, ha már egyszer elnyerte az előmunkálati engedélyt , mert a belügyminiszternek azt tudnia kell, mielőtt a kereskedelmi miniszter megadja az előmunkálatokra jogosító engedélyt. Nevezetesen tudnia kell a belügyminiszter úrnak, hogy a város saját költségén akarja-e a trace-ot elkészíteni, vagy pedig vállalkozót akar-e ezzel megbízni. Majorossy Imre polgármester azért nem helyesli Záray Károly dr. indítványát, hogy alternatíve keressék ki az előmunkálati engedély, mert Pécsről Báttaszékre csakis rendes nyomtávú vasút felelhet meg a mi czélunknak, mely a Brassótól Fiume felé irányított forgalmat közvetítheti. A Pécsről Dőlni Miholjáczra tervezett vasútnál lehetne erről szó, mert azt tényleg helyi forgalom szempontjából kell létesíteni. De mikor előttünk fekszik már egy konkrét ajánlat, mely mindkét vasutat rendes nyomtávra akarja létesíteni, egyelőre nem forog fönn annak szükségessége, hogy már ma a sikertelenséggel is számot vessünk. Ami pedig Krasznay Miklós dr. kérdését illeti, nem tart attól, hogy az előmunkálati engedélyt tervünk bővebb ismertetése előtt meg ne kapnák, mert itt nincsen kiadásról szó, melyet helyben kell hagyni a fölöttes hatóságnak. Ő saját meggyőződése ellenére csatlakozott az értekezlet véleményéhez, mikor az úgy határozott, hogy a város maga vegye ki a konceszsziót és most kéri a közgyűlést, hogy fogadja el módosítás nélkül az előterjesztést, melyet egyhangúlag meg is szavazott a közgyűlés. Kövezetvám és helypénz. Pintér Ferencz előadó ismerteti a tanács előterjesztését, mely szerint a kövezetvám és helypénz házi kezelése a holnapi nappal minden fenakadás nélkül megkezdhető. A kezeléssel megbízott közegek alkalmaztattak, a szükséges nyomtatványok elkészültek, épgy a tanács a fogyasztási jövedelmek ellenőrzésével megbízott bizottság több város által megalkotott kezelési szabályzatot a helyi viszonyokhoz alkalmazta és azt most tárgyalás végett a közgyűlés elé terjeszti. A főispán elrendelte, hogy ezen szabályzat pontról pontra vétessék tárgyalás alá, de már az első pontnál Czirják Ignácz fölszólalt, hogy panaszt emeljen az eddigi zsarolási rendszer ellen, mely a legszigorúbb ellenőrzést teszi a városi közegek részéről szükségessé. Mert eddig nem csupán a bérlő zsarolta meg a vásárra érkező termelőket, hanem annak alkalmazott közegei is. Sokszor hallotta, miként panaszkodnak a polgárok, hogy 32ért fizettek és csak 28 kros ezédulát kaptak, vagy 20 krt fizettek és 16 kros ezédulát kaptak. Rosszul voltak ezen közegek fizetve, tehát csaltak és zsaroltak. Zsaroltak a bérlő tudtával és aki nem zsarolt saját zsebére is, azt elcsapták, mert a bérlő azt tartotta, aki nem zsarol önmagának, az neki semm zsarol. Ezért ellenőr alkalmazását követelem, aki kora reggel, késő este nyomában van az alkalmazottaknak . . . Záray Károly dr.: De hisz erről szól a szabályzat! Hallgassa meg előbb azt és akkor szóljon hozzá. Czirják még folytatja támadását az eddigi bérlő ellen, mire a főispán elrendeli, hogy előbb olvastassék föl az egész szabályzat és akkor szóljanak hozzá a bizottsági tagok. Tényleg kiterjed a szabályzat a legszigorúbb ellenőrzésre, minden eshetőséggel szemben intézkedést tartalmaz, rendezi a főellenőr fizetését évi 1000 írttal, a polgármestert ruházza föl a közegek alkalmazásával, míg a felügyelet a fogyasztási jövedelmeket kezelő tanácsos gyakorolja. A szabályzat fölolvasása után I. Engel József utal ezen szabályzat fontosságára, melyet a bizottsági tagoknak előzőleg tanulmányozni kellett volna, hogy megfelelő komolysággal szólhassanak az ügyhöz. Minthogy ez azonban az idő rövidsége miatt lehetetlen volt, azt indítványozza, hogy a szabályzatot most ideiglenesen, december végig, szóló hatálylyal fogadják el, azután nyomattassék az ki és csak akkor kerüljön a közgyűlés elé érdemleges tárgyalás czéljából. Pap József nem kívánt volna az ügy érdeméhez szólni, mert a maga részéről szívesen elfogadja a szabályzatot, de hozzá kell szólani, mert itt oly kemény fölszólalás történt az eddigi helypénzbérlő és közegei ellen, mely ha igaznak bizonyul, szigorú megtorlást igényel. Csalásról van szó, melyet a vidéki vásárra érkező polgárság ellen rendszeresen űztek. Ezért büntetést érdemelt volna a bérlő, de vád illeti a rendőrfőkapitányt is, aki ezen csalást eltűrte. Ismétli, ha igaz a vád, amit nem akar elhinni, akkor a legnagyobb hibát mégis csak maga a vádoló bizottsági tag követte el, mert ha arról tudott, amiket ő itt elmondott, és nem fedezte azt föl, akkor nem teljesítette mint városi bizottsági tag kötelességét, mert ha ő ilyeneket tud és konkrét adatai vannak, akkor arról a polgármesternek vagy főkapitánynak okvetlenül jelentést tesz, hogy a bérlők és közegeik elvegyék méltó büntetésüket. • Czirják Ignácz előtte szólótól az előterjesztésre várt volna észrevételt, ahelyett őt támadja meg. Nem arról van itt szó, ki jelentse föl a mulasztásokat. A paraszt maga nem ismeri azt, aki neki a czédu- ját adja, sem neki azt meg nem jelölhette, így tényleges bizonyíték nem állt rendelkezésére, így nem is mehetett az egyes eseteket följelenteni. Csodálja, hogy előtte szóló nem tudott ezen visszaélésekről, holott azokat a többi bizottsági tagok mind ismerték. A kofák megrendszabályozását kívánja, hogy azok el ne vehessék a parasztoktól az árut, és avval együtt a czédulát, melylyel csempészést követnek el. Ezért kívánná, hogy a vidéki és helybeli vásározók más-más színű czédulát kapjanak. Majorossy Imre sem tudja helyeselni Czirják bizottsági tag úr fölszólalását, mert eső után nem kell köpönyeg. Mert nem méltóztatott a megcsalottakat a rendőrkapitányhoz küldeni, akihez a bérleti időtartam alatt mindössze 3 vagy 4 följelentés érkezett és a bérlő minden egyes esetben 50—50 írttal lett megbüntetve, melyet nem is engedett el a föllebezési fórum. Ilyen recriminácziókra nincsen szükség. A szabályzat megadja a hatalmat, hogy a visszaélések szigorúan megtoroltassanak. Van egy főellenőrző közeg, ki teljesen megbízható és nagy jártassággal, 15 évi praxissal bír a helypénz beszedésére, kinek létezéséről előbb nem tudott. Ez Philippovics József, kit már alkalmazott is. Engel József indítványát magáévá teszi és fél év elegendő lesz arra, hogy megtudjuk kell-e változtatás a szabályzaton. Be kell még jelentenie, hogy az eddigi, annyira korholt bérlő, aki a legtisztességesebb bérlő talán az egész országban, legnagyobb előzékenységével tette csak lehetővé hogy minden fennakadás nélkül kezdheti meg holnap a város a kezelést, mert a szükséges nyomtatványokat, melyeknek elkészítése nagy időt vesz igénybe, a város rendelkezésére bocsátotta. Ezért köszönet és elismerés, nem pedig gáncs illeti. (Helyeslés.) Teleki Zsigmond indítványát, hogy a szabályzat és tarifa minden vármegyei községnek kifüggesztés végett megküldessék, mellőzte a közgyűlés, mert a régi tarifát megkapták, ezt ismerik is, de az új tarifát, mely még nem nyert kormányhatósági jóváhagyást, meg fogják küldeni valamennyi községnek. Engel József indítványát azonban egyhangúlag elfogadták. A polgármester egyszersmind fölhatalmazást nyert, hogy ezen jövedelmekre a kezelése alatt álló tőkékből 15.000 forint kölcsönt vegyen föl a rendes szükségletek fedezésére. A kórházi tartozások mielőbbi törlesztése tárgyában minap tett előterjesztés alkalmából fölszólíttatott a polgármester : ismertesse meg a közgyűléssel a város cselekvő és szenvedő tartozásait. Ezen fölszólításnak eleget tett ma a polgármester, amennyiben azon kielégítő jelentést terjesztette a közgyűlés elé, hogy a város cselekvő követelése 32.830 frtot tesz ki. Az 1897-ik év végével esedékes számlák összege csak 20.900 forintot tesz ki. Kölcsön fölvételár э a tartozások kifizetése érdekében nincsen szükség, mert holnap 15.000 forint regálé kamat válik esedékessé, így alegközelebbi napokban befizetésre kerül a városnak a regále haszonban való részesedése is, ami szintén 16.000 forintot tesz ki. 40.000 forint elegendő lesz a múlt évi és ezen év július 1-ig fölmerült számlák kifizetésére. De rendezendő a kórház által élelmezett szegényház ügye, mert itt 70 szegény helyett már 108 talált eddig elhelyezést, és az élelmezés csakis 70 ember részére van biztosítva. Ezen élelmezést még 6671 forinttal biztosította a város, melyet a Rudolfinum árvaház alapjából kellene a tanács előterjesztése értelmében 10 évi visszafizetésre kölcsön venni, de a fokozott kiadások fedezése czéljából, azaz a szegényház jövedelmének emelése érdekében a jövő évi költségvetésbe megfelelő fedezet lenne beillesztendő, és a szegények, akik nyug- vagy kegydíjat élveznek, tartoznak ezen díjat élelmezésük fejében a szegényházba befizetni. Mutnyáneky Béla a polgármester úrtól fölvilágosítást kér, milyen követelései vannak a városnak. Majorossy Imre polgármester szerint ezen kérdésre a városi zárszámadásban fogja a fölszólaló a választ megtalálni, mely már elkészült, és legközelebb sajtó alá kerül. Most csakis a szegényházról van szó, hogy annak találjunk megfelelő fedezetet, mert a mai jövedelmek a közgyűlés által engedélyezett 102 egyén eltartására nem elegendők. Ezért az ezen czélra rendelt ebadót föl akarja kétszereséig emelni, be akarja hozni a kerékpár adót, és esetleg a zongora adót. A főispán felszólítására Deutsch Kornél főszámvevő behatóan ismerteti a város tartozásait és követeléseit. A követelések 104.409 forint, a tartozások, számla, követelések 52.118s frtot tesznek ki. A követelésekből kétel 24.000 frtot, míg a tartozásokból 4539 frt nem a városi pénztárt, hanem más alapokat illet meg. A kimutatás eredményét elég kedvezőnek jelzi a főszámvevő. Muttnyánszky Bélát a nyert felvilágosítás kielégíti, de ezen kimutatás arról Hátralékos számlák. Pécsi Napló 3