Pécsi Napló, 1900. június (9. évfolyam, 124-146. szám)
1900-06-26 / 143. szám
ngv az instrumentális egyházi zene ... s egyszerre csak felszakadt a panasz szó, s végig sirt a városon ... A többit tudjuk. Meghallotta panaszunkat kegyelmes főpásztorunk, híveinek bálványozott atyja, s méltányosnak is igaznak találván a mi férfi szavunkat, megengedni kegyeskedett, hogy évenként hatszor a speczialiter az ő templomában, a pécsi székesegyházban is instrumentális egyházi zenével dicsérjük a mindenek alkotóját. Ezen kegyes elhatározás kettős feladatot ró reánk . 1. Hogy ezentúl is a megkezdett után, a szigorúan egyházi zenék mivelésén fáradozzunk. 2. Hogy ezen törekvésünket az állandóság jellegével ruházzuk fel. Beszéde végén föltette Bitter a kérdést, hogy a jelenlevők e két utóbb hangoztatott pontban egyetértenek- e a zenésmisék rendezőségével s meg akarják-e alakítani a templomi zeneegyesületet. Általános volt a helyeslés s mindjárt komolyan hozzá is fogtak a gyűlés czéljának megvalósításához. A gyűlés vezetésére fölkiáltással Sej László kir. tanácsost kérték föl, jegyzőül Kiss József főreán kk. tanárt. Sej elnök, mielőn a tárgyalást megindította, a nagyközönség köszönetét tolmácsolta Dischka Győző, Cziglányi Béla és Bitter Illés előtt, akik a zenésmise újólagos térforglalása terén hervadhatatlan érdemeket szereztek. Givailéros cselekedet volt az elnöktől, hogy a most említett, urak megemlítése előt Molnár Kálmánné úrasszony előtt is meghajtotta az elismerés zászlaját, mint akinek a rendezés terén szintén érdemei vannak. Belefogtalt ezután a nem sok pontból álló, de veissen szövegezett alapszabályok megvitatásába. A „Pécsi egyházi zeneegyesület“ szigorúan a regensburgi katalógusba fölvett zenés misék kultiválását tűzi ki czéljául a pécsi dómban; más templomokban a liturgikus szöveg betartása mellett alkalmi szerzeményeket is előad. Működési helye azonban mindenkor a templomok kórusa lesz s mint egyesület írás helyütt nem szerepel. Anyagi szükségleteit adományokból és a pártolótagok által fizetendő évi 2 forint tagsági díjakból leti. Ez a megállapított összeg valóban csekély, hogy remélhetőg óriás tábor évi 4 koronáját a legnagyobb készül fölajánlani ez igazán szent czélra. Itólógság 3 évig kötelező, ami az fésűlét állandóságát biztosítja. Az alapkirályokat rövid fölszólalások után előadta az alakuló gyűlés s mindjárt megriasztotta a szabályok szerint a vezető titkart is. Elnökké Bitter Illés ajánlaegyhangulag s lelkesedéssel Erreth Unost kiáltották ki. Az elnöki tanácsba, amely tulajdonképpen igazgatója, intézője az egyesület munkálkodásának, a legalkalmasabb triászt, az eddigi szindikátusnak vezetőit: Dischka Győzőt, Cziglányi Bélát és Bitter Illést választották be. Titkárrá Schmidt Boldizsárt, pénztárossá Kiss Ernőt, választmányi tagokat: Ágh Timót drt, Hinksch Lajost, Horváth Antalt, Jobst László drt, Kindl Józsefet, Kiss Józsefet, Kohárics N. Jánost, Pleininger Ferenczet, Beberics Imrét és Sey Lászlót választotta meg a gyűlés, mely ezzel be is végezte a dolgát, tegyük hozzá végső kommentárként, hogy jól végezte dolgát. — Közigazgatási tanfolyam Pécsatt. Budapestről írják lapunknak, hogy bevégzett dolognak tekinthető, miszerint Pécsett is állítanak föl közigazgatási tanfolyamot. A belügyminisztériumból megkeresést intéztek: ez ügyben Baranya vármegye törvényhatóságához a tanfolyam előkészítése tárgyában. Pécsett együtt találhatók az alkalmas tanerők; ezeknek összeállítása nem fog semmi nehézségbe ütközni. Sokkal bajosabb lesz mindenképen megfelelő s e mellett olcsó tanhelyiséget biztosítani. Legalkalmasabb lenne a joglúzeum épülete, amelyben iskolai czélokra berendezett termek állanak rendelkezésre, esetleg valamelyik üres, vagy más czélra szolgáló helyiség lenni fölhasználható. Azt hisszük, hogy a püspök szíves készséggel bocsátana egy termet rendelkezésre. A végső szükségben a vármegye székházén lévő közgyűlési terem is alkalmas lenne. — A pécsi nemzeti casinó legközelebbi nyári estélyét f. hó 3- án fogja megtartani. Az estélyre hivatalosak a kaszinó rendes tagjai és mindazok, akik a bálokra szoktak meghívókban részesülni. — Ügyvédi nyugdíjintézet. A pécsi ügyvédi kamara az országosan létesítendő ügyvédi nyugdíjintézet tárgyában rendkívüli közgyűlést tartott Erreth János elnöklete alatt. Pleininger Ferencz előadó ismertette az ügyet, Nagy Dezső dr., a budapesti kamara titkára által elkészített tervezetet, majd kimondotta a közgyűlés, hogy az országos ügyvédi gyám és nyugdíjintézet mielőbbi létesítését elodázhatatlan szükségnek tartja és ez értelemben fölterjesztést intéz az igazságügyminiszterhez, oly törvényhozási fölhatalmazást kérve, mely az ügyvédi kamarákat följogosítja tagjaikra nyugdíj illetményeket kivetni. — Iskolatársak találkozója. Békefy Rémig dr. egyetemi tanár ma este Pécsre érkezett, hogy holnap részt vegyen a pécsi kath. főgimnázium 1889. és 1890 ben végzett növendékeinek találozásán, melyet Zoltán Vilmos, Győrvármegye levéltárnoka és Vadnay Jenő vármegyei aljegyző rendeznek. Az ünnepség reggel 8 órakor kezdődik misével, melyet Békefy Bemig dr. tanár mutat be tanítványainak segédkezése mellett. Később megkoszorúzzák volt iskolatársuk Kisssszondy József sirjét, délben és este pedig társasebéd lesz. — A főgimnázium ifjúságának hangversenye. A tapintattal, műértelemmel összeállított műsor minden pontját, melyet vasárnap délután a Kath. Kör helyiségeiben adott elő a főgimnáziumi ifjúsága, élvezettel hallgatta végig a közönség. Igen sokan távol voltak ugyan, kiket ez ifjúsági s hátköri ünnepélyeken rendesen ott szoktunk látni, pedig az ifjúság nagyon is megérdemlené, hogy akkor midőn a legnemesebb őzéitől indíttatva, néha-néha a közönség áldozatkészségére számít, az ne legyen iránta szűkkeblű. Az intézeti zenekar figyelemre méltó készültségét a korrekt összjátszásban 3 számban mutatta be, mely legfényesebben „Az ezred leánya“ cz. műből előadott ouvertureben érvényesült Csernics Jenő kiváló szavaló képességének adta tanujelét Várady Antal „Örökkévalóság* cz. költeményének elszavalásával. Verdi „Troubadur” iftból Frank Richard játszott hegedűn Antoni Miklós zongora kísérete mellett. Precziz játékukkal teljesen lekötötték a figyelmet Tregiorni zeneszámot csellón Gebhard Ferencz adta el. Papp Károly czimbalom kíséretével, szabatos szép technikai készültséggel .A spiritizmusú víg monológot Szigvéri János szavalta igen ügyesen, sokszor megmegkeczagtatta a hallgatóságot. A szebbnél szebb változatosan összeállott énekrészletek tarkították az érdekes, gazdag műsort. Az első részletben 6 különféle nemzetiségű dal előadásával ragyogtatták énektehetségüket. A legszebbek voltak azonban a magyar népdalok — mit hévvel, lelkesedéssel énekeltek — de a közóhajnak engedve meg is kellett néhánynyal toldaniok. Huber Károlynál „Indulója“ zárta be a kedves emlékű hangversenyt, minek sikerültéért elsősorban az érdemi elismerés a kiváló zenei tehetséggel s szakértelemmel biró énektanárt illeti, aki sem időt sem fáradságot nem ismerve az intézet zenei énekkarát mai szinvonalára emelte. Ilyen változatos s sikerült műsort rég hallottak s óhajtanak ha az ifjúság azt az iskolai év kezdetén megismételné a Zsinkó emlék érdekében, s ezáltal lehetővé tenné, hogy azok is kik most nem hallották gyönyörködhessenek benne. Mint halljuk a tiszta jövedelem körülbelül 400 korona, ami a mostani meleg időjárásnál még mindig elég szép eredmény. A „Pécsi Bicycle Club“ versenybizottsága ez után értesíti a nagy- közönséget, hogy a f. hé 2- én Péter és Pál napján tartandó nagy automobil-, műkerékpár és kerékpár-versenyeinek műsorában jelzett díszfelvonulást (d. e. 10 órakor), v. azon napi egyházi ünnepségekre való tekintettel,mellőzi. A club versenyeinek rendkívüli érdekességet kölcsönöz egyrészt azon körülmény, hogy a motorgépet Dittrich I., a Salzburg—Bécs között megtartott motorverseny I. győztese vezeti, másrészt pedig, hogy a műkerékpározásra Muskát Jenőt, Magyarország műkerékpáros bajnokát sikerült megnyerni. A „Pécsi Biegele Club“ az alkalommal újabb nagy áldozatot hozott, midőn a versenypálya eddigi feketeszínű kátrányfelületét eltávolíttatta és azt mecseki kőzetből készült betonszerű réteggel elkészíttette. A jegyek már most előre válthatók özv. Tausz Vilmosné nagytőzsdéjében. A versenyre Pécsre érkező idegenek az alkalmat fölhasználva a jubileumi nagy ünnepségeken vesznek majd részt. — Helyettesítés: Máthé Ödön, a hegyháti járás főszolgabírója a lemondás folytán megüresedett vásárosdombói körjegyzői állásra Posztl Károly, sásdi segédjegyzőt rendelte ki. Az eddigi körjegyző, Ihrig Vilmos, mint azt annak idején közöltük, e hó 7-én választatott meg ráczkozári körjegyzővé. — Regény az életből. Ritkán esik meg, hogy egy néptanítót az almamater falai közt ünnepeljenek, mint az múlt szombaton a budapesti egyetemen történt Flóris Áront, Flóris Endre dr. pécsi ügyvéd édes bátyját avatták fel orvos tudorrá nagy számú közönség részvétele mellett. A sokféle hányattatásokon keresztül ment férfinak életrajza rendkívül érdekes. Mint III. gymnáziumi 3 ik osztályt végzett tanulói atyja a pozsonyi kadétiskolába küldötte, honnét 2 és fél év után gyenge testalkata miatt elbocsátották. Innét Pápára ment, hol a tanitóképezdét sikeresen elvégezvén, janiói oklevelet nyert. Minthogy azonban Mabitióját nem elégítette ki, hogy mint néptanító működjék, Budapestre ment, hol a festészeti akadémiát végezte s itt rajztanár oklevelet nyert. Innét Csurgóra lett megválasztva mint a rajz és mértan helyettes tanára, innét pedig egy évi működése után Rozsnyóra hivatott meg. Tudásvágya azonban nem hagyta őt nyugodni, mert érezte, hogy fogyatékos előkészültsége még sok kívánni valót hagy maga után, ezért mindenkép Budapestre törekedett, hol hosszú ideig mint napidíjas néptanító működött. Itt mint rendkívüli hallgató szabad óráiban hallgatta a bölcsészeti szakot, majd később a műegyetemet. Majd megszerezte a tornatanári oklevelet, a mint önkéntes tűzoltó, letette a parancsnoki vizsgát. 1886 ban pályázott Kis Ázsiába, Smyrnába a tűzoltó parancsnoki állásra s hogy ez állást elnyerhesse megtanulta a török és perzsa nyelvet — azoban gróf Széchényi basa 4 Pécsi Napló 1900. junius 26.