Pécsi Napló, 1902. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1902-02-26 / 47. szám

Közlekedés. — Néntalffeld—osztrák- ma­gyar vasúti kiitalék. A fenti köte­lék forgalomben 1901. évi június hó­­­tól érvényes II. rész, 3. főzet­esima díjsza­báshoz folyó évi márczius hó 1-én az I. pótlék lép életbe, mely helyesbítések és kiegészitésén kívül új kivételes díjszabá­sokat tartalmaz tojás, leölt baromfi, vad és friss gyümölcinek kocsirakomány­ok­ban teheráruként való szállításéra továbbá leölt baromfi és vad tetszés szerinti meny­­nyiségben gyorsáruként való továbbítására. A díjszabási pótlék az érdekelt vasutak­­nál példányonként 6 fillérért megszerezhető. — Osztrák magyar-bajor vasúti kiitalék. A fent megnevezett kötelék forgalomban áruk szállítására 1900 évi szeptember 1-tőil érvényes II. rész. 2 füzethez f. évi márc­ius 1 ével a II pótlék lép életbe. Ezen pótlék a díjszabásra vo­natkozó kiegészítéseket és módosításokat továbbá uj állomásoknak közvetlen díjté­telekkel való felvételét tartalmazza. Pél­dányok a végpályák igazgatóságainál in­gyen kaphatók. — Osztrák-magyar — bajor vasúti histalék. A fent megnevezett kötelék forgalomban fa és fakéreg szálli­tására 1901. évi márczius 1-től érvényes kivételes díjszabásban folyó évi márc­ius hó 1-ével az I. pótlék lép életbe. Ezen pótlék a díjszabásban foglalt előszó és díjszabási határozmányoknak módosítását és új állomásoknak közvetlen díjtételekkel való felvételét tartalmazza. Példányok a végpályák igazgatóságainál ingyen kap­hatók. Törvényszék. — Leszúrta a fiát. Szinte hi­hetetlen, de megtörtént. Nem is olyan messze jötüek, a szomszédban, itt a közeli Görcsönyben esett meg a tragikus tör­ténet, hogy az apa a saját fiát, a­ki ez ő véréből, ez ő húsából van, leszúrta. Az ember gondolkodása megáll. Miként eshe­­tik meg ilyen? Hát ennyire elfajul az emberi érzés, annyira kivetkőzik a legtö­kéletesebb érző lény emberi mivoltából. Szabadnak, józanul gondolkodónak terem­tette a természet. Fölruházta mindennel, a­mivel csak uralkodhatik a többi lény fölött. Megáldotta észsze­, hogy fontolni, tervezgetni tudjon, hogy meg tudja kü­lönböztetni a jót a rossztól, úgy azonban, hogy azt ne az ösztön után cselekedje, mint az állat, hanem a saját belátása szerint. Épp ez az érzés adja meg az is­meret és akaratéletnek a in­figitást és szí­nezetet. Maga az ember menny és pokol, csend és vihar, nappal és éj között hányódik. Ezek ez érzések aztán mindenféle vissza­tetsző lelki tüneménynek lehetnek kut­­forrásai, okai. Ezek csinálnak az emberből érzékenyt, gyengét, nyugtalant, ingatagot, szeszélyest, önfejűt, hevest, könnyelműt, búskomort, féltékenyt. . . Ezek az érzések rendkívül nagy bajba keverhetik az em­bert. Mint a­hogy Kalmár Imre, görcsönyi lakos is megjárta. Jószívű, csendes ember s mégis állativá iden változni véd- Gyermekét túlságos engedékenységgel ne­vette fel, úgy, hogy a mint felnőtt, ke­gyetlen volt táplálója, gondozója iránt. Nem átallotta meg is verni. Fojto­gatta, a vaavillával is megszurkálta s végül fejszével támadt rá, hogy levágja ■ talán, vadságában, még össze is aprítsa. Tette pedig a fia azért, mert elkényeztetve nevelték föl. Ő akart is ir lenni a ház­nál, pedig még az öregapja is élt. Azé volt a kis vagyon, a­mit a saját kenába szeretett volna kiparitani, hogy eztán sí öregeket az utczára hányja ki. E miatt eztán folytonos perpatvar volt a háznál. Végzetessé 1901 november 24 én vált. De a czivódás már 23 án este kellzkesett, amikor késsel és bak­ival tá­madt a fiú az apjára. Másnap folytatódott a történet. Amint az öreg reggel a lova­kat vakargatta, a fiú rákiáltott: — Na vak kutya, tiszták a lovak ? ! Délben aztán bort állított eléje ily szavak kíséretében: — Na vak kutya igyál, mert most iszol utoljára ! Ivott is, de nem az öreg emelte utoljára azt a palac­kot a szájához, ha­nem a fiú. Az asztalnál újra összevesztek, a fiú megint előszedte a baltát és a két öregre támadt. Éhében az öreg apjára vetette magát. Ahogy Kalmár Imre látta, hogy fia bántja az öreg apját, segítségére ment az atyjának. Kést vitt magával, amit fia c combjába akart szúrni, hogy lehetetlenné tegye, de nem oda talált, ahová akart, hanem a bordák közé vájta be. A fiú nyolc­adnapra a sérülésbe belehalt. A tettes jelentkezett az ügyészségnél, a­hol le is tartóztatták. Ma tárgyalták az ügyét. Szándékos emberölés vádja miatt állott az esküdtszék előtt. A tárgyalást Simon József dr. tör­vényszéki bíró tanácselnök vezette. Sza­vazó bírák voltak: Konzér János és Jobst Béla törvényszéki bírák. A vádha­tóságot Giyenes József dr. kir. alegyész képviselte. A jegyzőkönyvet Mihályffy Dénes kir. törvényszéki aljegyző vezette. A vádlottat Szulyi János pécsi ügyvéd védte. Orvosszakértők voltak: Jellachich István dr. és Kenessay Aladár dr. pécsi orvosok. Az esküdtszék a következőkép ala­kult meg: esküdtek: Wurster Antal,Piri­­bauer Jenő, Erreth Kálmán, Pfeifer Jó­zsef, Demján Izidor, S­sutter Gusztáv, Sehéber István, Krauer Jakab, Fodor Pál, Hirschler Imre, Beneenleimer Sándor és Kindl Ferencz. Pótesküdt: Weisz Lázár. A vádlott tettét töredelmesen beis­merte. Belátta, hogy bűnös, ha erre saját fia kényszerítette. A tanuk mind igazol­ták a vádlott védekezését, mely szerint a fiú folytonosan bántalmazta az atyját. Az ügyész el is ejtette a vádat s igy ez öreg meg is szabadult a büntetés elöl. Elég büntetés reá nézve, hogy fia emléke folyton előtte lebeg. A tárgyalás négy óra után véget ért, s ezzel a mai tárgyalással be is fejező­dött ez az esküdtszéki cziklus, a mely tizenhat napra terjedt. ». Héhai Zichy Miklós hagyaték — Mr. •B. Héhai Pollák Henrik hagyaték. — mr. 94. Héhai Dozsó Anna hagyaték. — mr. 188. Héhai Deák Rozália hagyaték. — hh. 189. Kara Vidák és a. — Androkzy Pál és t. •II. előleges bizonyítás. — mv. 174. Hetyey Sámuel pécsi pülspöknek — Berta Sándor ell végre. — hh. 278. Héhai id Kövasdi János hagyaték. — ntv. 289. Héhai Helbich Ád­ám hagyaték. — hh. Előadó : Kaifman Nándor. Ml. 3­1. Tabak Ferencznek — Perczel Kálmán elL végrh. — hh. Előadó: Holics Gyula. T. 78. Calambos Vendelnek -- Gólya Anna essea ingatlan birtoka. — hh. 71. IQ. Póka Jánosnénak — Kanász Ferencs és t. ell. 1100 kor. — rmv. 177. Szajcsán Lukács és t­elL ingatlan tulaj­donjoga. - hh. 289. Kamu Péternek — Molnár Juli elL váló. — io. 238. Venczely Pálnak — Erdős Jenő és t. ellen birtokper — hh. 262. Hovák Krisztinának — Novik József és n. ell. szerződés érvénytelenítése. — hh. 848. Trautmans Konrádnak — Koch Erzsébet pH. válópere. — rend. 347. Németh Teréznek — Tóth Imre elL válón. — hh. 369. Romeisz Györgynek — Laudon Jozefin ell. válópere — hh. 380. Klesch Mihálynak — Teidelbaum Terén ell. válópere. — hh. 364 Kovács Jánosnak — Kis Nagy Róza ellen válópere. — hh. 366. Amrein Jánosnak — Schlapp Katalin ellen válópere. — hh. Hl. 67. Ivancsics Jánosnak — Kolovratár Marii ell. elvont hasznok s járulékai iránti per­ben felfolyamodás. — hh. 268. Novák Krisztinának — Novák József és Balázs Katalin ell. zárlat. — hh. PM Napi* 1903. február 24. Kir. táblai értesítő. 1901. évi,február hó 25. napján elintézett Agyak. (Rövidítések magyarázata: kk . helybenhagyva, nv — megváltoztatva, nsv : rész­ben megváltoztatva, fo = feloldva, raid = rendel­­vényileg vissza, au 1 megsemmisítve, va — visszautasítva, hit» == hely nem adatott) I. Polgári tanács. Előadó: Pilch Antal. HL 2. Légrádon elhalt Weisz Anna hagyaték.­­ hh. II. Polgári tanács. Előadó : G­r­aff K­á­r­o­l­y. III. 14. Emszt György és t. — Bak­tur község úr­béresei ell. végre. — kh. 365. Dr. Liber György ügyvédnek — Lokasa János ell. zálogjog bekebelezése. — mv. 356. Vinkovics Mihály és n — Szalaiszter Fülöp és­­ ell. tulajdonjog bekebelezése. — rend 388. Dr. Csolnoky Sándor ügyvédnek — Rech­­tenbiller Katalin ell. perfeljegyzés. — kb. 401. Kaufman Ignácz és n. — Schmideg Mór ell. végrh — rend. 405. Ifj. Tahi Istvánnak — Mezei István ezen végrh. — rmv. 421. Friedmann és Seiden czégnek — Broll Verona ell. végrh. — rmv. 422. Dr. Bók Zalán Lajosnak — Suskovics János ell. végre. — mv. ZILAHY GYULA ur, a Nemzeti Színház művészének vendégfelléptével az­­Országos Színész-Egyesület* nyugdíj-alapja javára. Folyó bz. 151. Idénybérlet 161. Páros béklét, Nemzeti Színház, Szerdán, 1902. február 26-án . A KIRÁLY HÁZASODIK. Eredeti történeti vígjáték 3 felv. Irta: Tóth Kálmán. Személyek: Anya királynő Veszprémmé Z­só Lajos Thury E. Fiori Aczél Sz. Rabló Szilágyi A. Guidó Pesti K. Kont Vágó B. Bán Fekete L. Erzsébet Miklóssy I. Kopjai Imre Zilahy Gs. Farmi Molnár Gy. Kezdete este 7 és fél órakor. Heti m­ikor. Csütörtök : Képviselő úr. Szombat: Kuruczfurfang.. Péntek: Közönyt-közöny- Ifj. Bokor József tér­­nyöl­­téneti korrajza. Szerkesztői üzenetek. Sp. VI., helyben. (A versenyről.) Igénytelen, iskolás dolgozat. B. M.: Baranyavár. Lehet, hogy ön­nek igaza van, ámde mi mégsem áruljuk el annak a nevét, ki azt a bizonyos hírt nekünk beküldte.

Next