Pécsi Napló, 1902. május (11. évfolyam, 100-122. szám)
1902-05-06 / 103. szám
z kény részt vett a ház vitáiban és a quota - bizottság tagja is volt. 1896 ban a nagybányai kerületben megválasztatván, a képviselőhöz egyik alelnöke lett, mely minőségében bizottsági tagságra nem vállalkozott többé, s csak a felirati bizottság tagjai sorában foglalt helyet.1898 ban deczemberben Szilágyi Dezső képviselőházi elnök lemondása után ő is lemondott képviselőházi alelnöki tisztségéről és a dissidensek csoportjához sorakozott. 1901 ben Nagybányán kisebbségben maradt; 1902 ben pótválasztás alkalmával Csaczán lett megválasztva. A regnikoláris bizottság tagja. A kereskedelmi tárcsa. A király tegnapi megérkezésével elérkezett a kereskedelmi miniszteri tárcza betöltésének döntő ideje. Miként fővárosi tudósítónk értesülése alapján már a múlt hét elején megírtuk, Széll Kálmán miniszterelnöknek mind a mai napig Láng Lajos képviselő, volt pénzügyi államtitkár volt a jelöltje a kereskedelmi tárcára. Értesülésünk szerint Láng Lajos még a múlt hét szerdáján átvette a kiegyezési tárgyalásokról szóló összes jegyzőkönyveket, valamint a tarifatervezetet tanulmányozáa czéljából. Láng Lajos csütörtök óta tényleg nem jelent meg a képviselőházban és lakásán tartózkodott, ahol kizárólag a kereskedelmi tárczó ügyei foglalták el. Széll Kálmán miniszterelnök ma már kora reggel jelentkezett a királynál, aki őt hosszabb kihallgatáson fogadta. Ezen az Indienezián írta alá ő Felsége Láng Laajos kinevezését. A kinevezési okirat már a holnapi hivatalos lapban napvilágot lát. ____ — A pécsváradi mandátum. Pircsiváradi tudósítónk a következőket írja: A pécsváradi 48. függetlenségi párt által jelölt Egry Béla dr. a választókerületben körútját f. hó 4-én megkezdte és sorra járta P. Szt.-Erzsébet, Szellő, Kékesd, Fazekas-Boda és Nagy Pál községeket. A fogadtatás mindenütt rendkívül szívélyes és lelkes volt. Lovasbandérium és kocsik kisérték a jelöltet egyik faluból a másikba s programmbeszédét mindenütt a legnagyobb figyelemmel és lelkesedéssel hallgatták meg. A győzelem a néppárt jelöltjének minden erőlködése daczára biztosnak ígérkezik. Csütörtökön a berkesdi körjegyzőség községeit keresi föl a gyorsan népszerűvé lett jelölt. «.. Egry Dezső dr. képviselői fizetése. Budapestről telegrafálja tudósítónk. A képviselőház igazságyügyi bizottsága ma délelőtt esl0 órakor Fabinyi Teofil elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a kormányt Plesz Sándor igazságügyminiszter képviselte, az előadói tisztet pdig Issekuti Győző töltötte be. A napirend tárgya Egry Dizső dr. volt pécsváradi képviselőnek kérvénye feletti határozathozat volt, amely kérvényében a májusi évnegyed képviselői étalányának kiutalványozását kérelmezi. Miutn a Kúria Egry Dezső mandátumt április hó 21 -án megsemmisítette, de a háznak az ítéletet még nem küldötte meg, beható vitatkozás fejlődött ki a felett, vájjon a képviselői minősítés ipso facto megszűnt-e az által, hogy a Kúria megsemmisítő ítéletét kihirdette avagy csak akkor szűnik meg, ha az ítéletet a házba bejelentik. Felmerült továbbá a kérdés, vájjon bibizonyitltnek tekinthető-e, hogy a kir. kúria április hó 21-én tényleg megsemmisítette Egry Dáré megbízólevelét, miután a háznak erről hivatalos tudomása nincs. A kifejlődött érdekes közjogi vitában Issekutz előadón kívül, Piess Pécsi Napié 1902 május 6. Sándor igazságügyminiszter, Hodossy Imre, Baksics Gusztáv, Neuman Armin, Bartha Ödön, Gőrffy Gyula vettek részt és a vélemények a felé hajlottak, hogy Egry Dezső mandátuma a Kúria megsemmisítő ítélete folytán megszűntnek tekintendő s így átalányára tovább jogot nem tarthat. A bizottság tárgyalása közben megérkezett a házhoz a kúriának a mandátumot megsemmisítő ítélete s így a bizottság egyhangúlag úgy határozott, hogy Egry Dezső a májusi évnegyedi átalányokat fel nem veheti. Egyúttal elhatározta a bizottság, hogy a ház elnöksége útján felkéri a Kúriát, hogy a képviselőválasztások feletti ítéleteit mielőbb hozza a képviselőház tudomására. Országgyűlés. — Saját tudósítónk távirata. — Budapest, május 5. I. A képviselőház ülése. Még mindig a pénzügyi tárcza költségvetését tárgyalja a Híz valóban csekély érdeklődés mellett. A honatyák, de különösen az újságírók inkább arra kiváncsak, mit hozott Széll Kálmán miniszterelnök a királytól. Da a miniszterelnök ma is állig be van gombolkozva és épenséggel nem közlékeny. Csupán Apponyi A bart grófiaa, a Híz elnökével tesz kivételt, akivel hosszabban érkezett az ülés folyamán. Csak az új delegátusok járnak bizonyos fölényével a Házban. Olyan látszatot keltenek, mint akik mindent tudnak, de a régiek fejebb szállítják az önérzetüket. — Ugyan Géza — szól Kubinyinak Rosenberg Gyula — na hidd, hogy te tudsz valamit, én megjósolom neked, hogy még a delegáció utn se fogsz tudni semmit. — Nono, majd elválik ! * Részletes tudósításunk a következő: Elnök: Apponyi Albert gróf. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Lukács László. Elnök beterjeszti az irományokat. Apáthy Péter a II-ik bíráló bizottság elnöke a kir. kúria ítélete alapján Wolfner Tivadart végleg igazolt képviselőnek jelenti ki. Következet: a Pénzügyi költségvetés részletes tárgyalása. Fogyasztási és italadó. Szederkényi Nándor a fogyasztási adókról szól. A pénzügyminiszter beszédére reflektál. Azt mondja, hogy a miniszter szecessziós szónoki figurákkal üti el az ellenzék jogos követeléseit és nem iparkodik orvosolni a létező bajokat. A fogyasztási adókról szólva azt konstatálja, hogy az folyton emelkedik. Ez nem volna baj, ha az ország gazdasági állapota nem muatna oly szomorú képet. Kifogásolja, hogy a pénzügyminiszter az adókivetésnél nincs tekintettel a nemzetgazdasági viszonyokra. A szőlőművelést nálunk végzetes veszedelem fenyegeti. A szőlőművelés sorsával pedig százezer család sorsa van összefüggésben, a szőlészet pusztulása százezer család pusztulását fogja maga után vonni. Ezért az államnak a legnagyobb áldozatokat is meg kell tennie a szőlészet megmentésére. És mit látunk mégis, hogyan segít a kormány? Igaz, hogy sok helyen támogatja a szőlőművelést, de más oldalon kárára van a szőlőművelésnek azáltal, hogy az olasz boroknak szabad tért enged arra, hogy Magyarország bortermelését tönkretegye. Ennek lett azután az a szomorú következménye, hogy Magyarországon a borfogyasztás nem terjed és a bortermelők boraikat nem értékesíthetik. A fogyasztási adó mindennek daczára növekszik. A boradó leszállítását követeli. Helyteleníti és cáfolni igyekszik azon teóriát, melylyel a miniszter meg akarja győzni az országot, hogy a borádé leszállítása a borfogyasztást nem fogja emelni. Felelőssé teszi a kormányt azon bajokért, melyek néhány év alatt bekövetkeznek, ha a kormány ezek orvoslására meg nem teszi a kellő intézkedéseket Határozati javaslatot nyújt be a borszaladó leszállítása tárgyában. (Élénk helyeslés.) Benedek János örömmel járul Szederkényi határozati javaslatához bár nagyobb örömére szólgálna, ha teljesen eltörölnék ezen igazságtalan adót. A fogyasztási adó igazságtalan és egyenlőtlen, mert leginkább a szegény embert sajtta. A fogyasztási adók beszedési módjáról, szól, ennek nagy hibája az, hogy zsarolja a népet és a bérlőknek szabad kezet enged az alkoholizmus veszedelmének terjesztésére. Helyesnek tartaná, ha a miniszter intézkednék aziránt, hogy a fogyasztási adók bérlői italmorási engedélyt ne kapjanak. A miniszteri rendeletek halmazában az istenvila se igazodik el. (Derültség.) Rakovszki Viktor: Hit akkor üssön bele ! (Könk derültség.) Benedek János felhozza, hogy a miniszteri rendeletek nagy akadályokat gördítenek a vendéglős ipar ugába. A vendéglősipar támogatását sürgeti. A költségvetést nem fogadja el. Lukács László pénzügyminiszter mindenekelőtt Szalay Lászlónak határozati javaslatával foglalkozik, mint amely a kis üstön való főzés igazságos megadóztatását célozza. A fogyasztási adóra vonatkozólag elismeri, hogy az aránytalanul va megosztva, hogy aránytalanul súlyosan terheli a szegény népet, de a dolog úgy áll, hogy a fogyasztási adók természetében rejlik, ezt a bajt te is elkülöníteni nem lehet. Az italmérési engedély adásánál szükségesnek tartja azt, hogy megkérdezzék. Szederkényi szavaira reflektálva kijelzi, hogy álláspontját a boradói, illetőleg már körvonalazta, és nem tartja lehetségesnek annak eltörlését, különösen nem akkor, mikor tőle minden téren reformot, új intézkedéseket követelnek. A franczia viszonyokra való utalást is helytekintette Szederkényi, pedig szóló ezzel csak azt akarta bizonyítani, hogy a bolitai adó leszállítása nincs mindig jó hatással, mint amit tőle várnak. A kérdés súlypontja az, hogy ha leszállítják a boradót a fogyasztás emelkedik-e. Erre ő azt feleli: Nam. Azárt nem emelkedik a fogyasztás, mert akkor a mostani adó egyesek zsebébe csúsznék, ami nem válna a fogyasztóknak a madinél nagyobb hasznára. Az olaszborvám szintén egyik oka a borászat mai rossz helyzetének. Ezen állapotot a jövőre fentartani nem lehet. A borhamisításról szó rá ígéri, hogy az ellen a legszigorúbb intézkedéseket meg fogja tenni. Kéri a határozati javaslatok mellőzésével a tétel elfogadását. Szalay László határozati javaslatát a Ház nem fogadja el. Szederkényi határozati javaslatánál az ellenzéken azt kiáltozták, hogy többségben vannak. Lengyel Zoltán kéri a szavazatok megszámlálását.