Pécsi Napló, 1903. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1903-12-01 / 275. szám

2 . A főrendiház ülése. (Saját tu­dósítónktól.) A főrendiház ma délben 12 óra­kor ülést tartott, amelyen a delegáció tagjait választották meg. A delegáczió tagjai let­tek: I. Rendes tagok: Apponyi Lajos gróf, Bohus Zsigmond báró, Brankovich György érsek-pátriárka, Cziráky Antal gróf, Ernuszt Kelemen, Eszterházy Miklós herczeg, Gáli József, Harkányi Frigyes báró, Keglevich István gróf, Kussevich Szvetozár, Laszkáry Gyula, Lukács Antal, Pallavicini Ede őrgróf, Rudnyánszky Jó­zsef báró, Samassa József dr egri érsek, Szapáry Gyula gróf, Széchenyi Imre gróf, Széchényi Manó gróf, Wodianer Albert báró, Zichy Ágost gróf. II. Póttagok : Firczák Gyula püspök, Csáky Viktor gróf, Uray Kálmán báró, Eszterházy János gróf, Burchard-Bélaváry Konrád, Keglevich Oszkár gróf.­­ Népgyűlés az obstructió ellen. Szegszérdról írja tudósítónk. Tolna vár­megye székhelyén , Szegszárdon vasárnap nagy népgyűlést tartottak az obstructió ellen. A mozgalmat Simontsits Elemér, vármegyei főjegyző kezdeményezésére a szabadelvű, függetlenségi és néppárt te­kintélyes tagjai pártkülönbség nélkül in­dították meg s a vármegye összes járásai­ból igen tekintélyes számban gyűltek össze a polgárok, hogy az obstructió ellen tilta­kozzanak. A városház udvara egészen megtelt érdeklődő közösséggel. A gyűlést Kovach S. Endre földbirtokos nyitotta meg, ki elnökökül Totth Ödön szegszárdi és dr. Schweiz Antal bonyhádi ügyvédet ajánlotta; ez utóbbi, mint a függetlenségi párt régi tagja hatásosan fejtegette az obstructió káros hatását és lelkes hangon jelentette ki csatlakozását az obstructiót elitélő mozgalomhoz. Utána Simontsits Elemér beszélt nagy tetszés mellett; ér­vekkel gazdag beszédében utalt arra a rombolásra és közgazdasági kárra, amit az ellenzék egy töredékének hazafiatlan ellenállása okoz; felolvasta Kossuth Fe­­rencz egyik vezérczikkének azon részletét, melyben szintén az obstructió ellen nyi­latkozik. Megemlítette azt is, hogy a megye ellenzéki országgyűlési képviselői közül is az egy Szluha Istvánt kivéve — egyik sem támogatja az ellenzék obstruáló tag­jait, mert azok is meg vannak arról győződve, hogy milyen nagy erkölcsi és anyagi kár háramlik az obstructióból, mely a nemzet alkotmányának alapjait rendíti meg. Simontsits beszédjét éljenzéssel és tapssal fogadták. Ezután Simontsits fel­olvasta azt a határozati javaslatot, mely szerint a népgyűlés az obstructiót elítéli és ezen határozatát fölterjeszti a képviselő­házhoz és megküldi az összes képviselők­nek és a fővárosi lapoknak is, hogy or­szágos mozgalom keletkezzék az obstructió Pécsi Napló 1903. deczember 1. megszüntetése érdekében. A népgyülés a­­ határozat elfogadásával rendben szétoszlott.­­ A népgyülésen megjelent gróf Apponyi­­ Géza, Bartal Béla kamarás, Bezerédj Pál főrendiházi tag, s a vármegye tekintélyes birtokosai nagy számban, de a gyűlés leg­nagyobb zömét a földmives osztály képezte. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, november 30. A technikai obstrukczió folytatódik ma teljes erejéből. Tömeges jegyzőkönyv­­módosításokkal és indítványokkal készül előállani az ellenzék. Úgy számítják, hogy folytonos szavazásokkal akár tizenkét órás ülést is kihúzzanak. De szóljanak az események. A jegyzőkönyv. Féltizenegy órakor nyitja meg báró Feilitzsch Artúr az ülést. A jegyző­könyvet felolvassák s a hitelesítésénél szót kér Lengyel Zoltán. Csak huszon­három módosítást indítványoz a jegyző­könyvhöz. Felolvassa valamennyit egymás­után és röviden meg is indokolja. A leg­különbözőbbek és legtarkábbak ezek a módosítási indítványok. Például: a „majd“ szó helyett az „azután“ szó beiktatását kéri, „november“ helyett „őszutó“. Lovászi nevét „y“-nal kéri íratni, a „K. m. f.“ (Kelt mint fent) Írassák ki teljesen igy, hogy: „Kelt Budapesten...“ stb. Azt indítványozza továbbá, hogy a jegyző­könyvet ezentúl hetenkint fölváltva hol egy kormánypárti, hol egy ellenzéki jegyző írja meg és az ellenzéki jegyző jegyző­könyvét olvassa fel a kormánypárti jegyző és viszont. Egy következő indítványa Lengyelnek, szerinte, a liberalizmusnak és klerikalizmusnak egymáshoz való viszo­nyára döntő befolyással van. Rakovszky­­nak egy felszólalása ugyanis a jegyző­könyvben Rosenbergnek van tulajdonítva, úgy, hogy a jövendő historikusa azt ta­lálná majdan gondolni, hogy Rosenberg klerikális volt. Nehezményezi még Len­gyel, hogy az elnök a ma délután tar­tandó ülés napirendjére vonatkozóan semmi előterjesztést nem tett. Ez pedig házsza­­bályellenes. Ilyen és hasonló indítványok­ból kerül ki huszonhárom indítvány, ami természetesen Lengyel szerint ugyan­annyi szavazást, ugyanannyi ötperc­es szünetet és a jó ég tudja, hány ugyan­annyiszor más perc­et jelent. Szőts jegyző fel is panaszolja, hogy az efajtájú obstrukc­iós üléseken a jegy­zők fizikailag sem tudnák tisztjüket tel­jesíteni. Kecskeméthy: Hiszen tegnap va­sárnap volt. (Derültség.) Lengyel Zoltán: Hát jó, a Rosen­berg— Rakovszkyra vonatkozó módosítási indítványt visszavonja. Kovács Pál: Én pedig magamévá teszem és a magam részéről indítvány­ként előterjesztem. (Derültség.) Feilitzsch elnök is megszólal a hu­szonhárom indítványra vonatkozólag. Azt iparkodik kimutatni, hogy a Lengyel in­dítványai nincsenek összefüggésben a jegyzőkönyvvel. Lengyel Zoltán erre ismét föláll és­­ nagylelkűen visszavon még öt indítványt. Ámde helyette föláll Nessi Pál és a maga részéről tesz indítványt. Még­pedig négy darabot. Köztük ilyet. Szerinte ugyanis az elnök azt mondotta, hogy: „Az elnök nem sértheti a házszabályo­kat!“ Ennek a mondásnak a jegyzőkönyv­ben való megörökítését kéri. Az ellenakczió. Természetesen a kormánypárt ezt a készülő monumentális időpocsékolást nem hajlandó szó nélkül megengedni és a maga részéről megkezdi ellenakczióját. Nagy Mihály áll fel és indítvá­nyozza, hogy fogadja el a Ház a jegyző­könyvet úgy a mint van és ne tűrje to­vább az obstrukczió tréfáit. (Zajos he­lyeslés és kitörő tetszés a jobboldalon. Lármás tiltakozás balról.) A szabadelvű­­párt nem nézheti nyugton miként pocsékolják az ország idejét. (Újabb ki­törő helyeslés jobbról, hosszas lárma és tiltakozás balról.) Kecskeméthy : Majd jobbra tanít­ják a kecskeméti választói ! Nagy Mihály: Végül kijelenti, hogy a szabadelvű­ párt az, mely az alkotmányt védi. (Zajos tettszés jobbról.) Nessi Pál: Megvetéssel utasítja vissza azt a megjegyzést, hogy az ő indít­ványai mókák volnának. (Nagy lárma.) Nagy Mihály: Nessi Pál személyi politikát űz. A visszautasítására vonat­kozóan az a válasza, hogy megvetéssel fordul el tőle. (Nagy lárma.) Pap Zoltán áll fel ezután és a maga részéről is egész csomó indítványt terjeszt be. (Zaj.) Feilitzsch elnök: Nessi egyik indít­ványának a házszabályok szerint nincs helye. Nessi Pál: Ezzel szemben a mellett kardoskodik, hogy minden indítványa helyt áll. Kubik: Figyelmezteti az elnököt, hogy az indítványokról egyenként való szavazással kell dönteni. Feilitzsch elnök ezzel szemben úgy érvel, hogy előbb a Nagy indítványára kell szavazni: elfogadja-e a Ház változ­tatás nélkül a jegyzőkönyvet, — ,azzal aztán a többi indítvány elesik. (Óriási lárma a baloldalon.) Lengyel Zoltán követeli az elsősé­get a maga indítványainak. (Általános nagy zajongás.) Tisza István gróf: Nincs kifogása az ellen, ha előbb az ellenzéki indítvá­nyokra szavaznak is. (Nagy zaj balról.) Úgyis a nemzetnek kell ítélkeznie az ellenzék eljárásáról. (Folytonos lárma és zajongás.) Ha az történik, a­mit az ellen­zék akar, megláthatja az ország, hogy az ellenzéki képviselők miként lopják az ország idejét. (Óriási lárma a baloldalon.) Kaas Ivor báró: Önök a házszabá­lyokat lopják el az országtól. Kubik Béla: Hát az elnök most miért hallgat? Rákosi Viktor: Nehéz ott lopni, hol a gazda is tolvaj. (Zajos derültség.) Kubik : Utasítsa rendre a miniszter­elnököt ! Feilitzsch elnök. (Csönget.) Csön­det kérek! Tisza István gróf ezután kifejti, hogy az ellenzék indítványait egy szava­zással döntsék el. (Nagy lárma balról.) Egymásután jelentkeztek a minisz­­terelnök után felszólalásra Ugrón, Kubik, Holló, a mellett kardoskodva, hogy az indítványokról külön-külön kell szavaz­tatni. Kubik a miniszterelnök eljárását a baloldal tetszése között úgy jellemezte, h­ogy meglopta az ország alkotmányos jogait. Holló pedig azt fejtegette, hogy a technikai obstrukc­ió lehet kellemetlen az országnak, de azért a jogokat megcsorbí­­tani nem lehet. Névszerinti szavazás. Lengyel Zoltán óhajt ezután bő­vebb megjegyzéseket fűzni a miniszter­elnök beszédéhez. T most szó, ha nem végleges, már most megvalósítandó programmról, mely mindenképen nagy előnyöket biztosít a nemzet nagy rétegei részére és me­lyekhez a miniszterelnök bizonyára ki fogja eszközölhetni a törvényhozás má­sik faktora, ő Felsége hozzájárulását is, aki mindenképen osztja minden jóravaló magyar ember azon óhaját, legyen újból rend és nyugalom az or­szágban, melynek hosszú időre lesz szüksége, amíg minden jóvátehető, amit annyi idő alatt alkotni elmulasztottunk. Szebb karácsonyi ajándékot nem is adhat a képviselőház az országnak, mintha sürgősen munkához lát és el­intézi a legsürgősebb állami ügyeket.

Next