Pécsi Napló, 1910. január (19. évfolyam, 1-24. szám)
1910-01-01 / 1. szám
SKrfkesztővég én kiadóhivatal: Munkácsy-MihÁly-s. 10. Kéziratok nem adatnak vissza. iMikeszlésségi telefon 10!' ez — Kiadóhivatali telefon 27. 87. Felelős szerkeszti LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor. Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. A Nyitt-tér sora 60 fillér. Mai számunk 28 oldalra terjed- Á Évzáró mérleg. Pécs, december 31. Napok óta, ha az est beálltával, tíz esti pihenő megkezdése után végig megyünk a nálunk vidéki csendben elterülő utcákon, sok üzleti helyiségből világosság szűrődik át a lebocsátott redőnyökön, vagy az ablakok mögül. Különösen a részvénytársaságok és nagyobb kereskedelmi és ipari üzemek könyvelőségeiben folyik a lázas munka. A részvényesek, a gazdák kíváncsian néznek a lezárás előtt álló év pozitív, matematikai eredményei elé és a fürge könyvelők, akik alaposan belefáradtak egy év folytonos munkásságába, most a munkakedv utolsó föllobbanásával rájják egymás mellé, vagy alá a beszédes számokat, hogy gazdáik elé lehetőleg rózsás mérleget varázsoljanak. Sietnek a munkával, mert amíg el nem készülnek a lezajló ev Végső eredményével, amíg el nem készülnek a pontos mérleggel, nem egyenletes az új esztendő útja. És a mérlegkészítés lázas munkája még napokig izgatni fogja azokat, akiknek annak elkészítse feladatát képezi, mint azokat, aknek munkája fáradhatatlan tevékenysége a nehéz időkkel való szembeszállás, no meg a hagyományos és minden vállalkozásnál nélkülözhetetlen szerencse kedvezése, ezen mérleg számadataiban jut beszédes kifejezésre. Mi nem pillanthatunk se részvénytársaságok, se üzemtulajdonosok üzleti könyveibe. Amennyiben azok a nyilvánosság ellenőrzése mellett működnek, ezen adatok amúgy is nyilvánosságra jutnak. De látjuk, ismerjük és foglalkoznunk kell az állam, a haza dolgaival, foglalkoznunk kell a haza szűkebb testrészével, saját otthonunkkal, törvényhatóságunkkal, melynek szervezése és vérkeringése kihat valamennyi polgárára e szűkebb hazának és itt már be kell pillantanunk a mérleg kohójába, a tartozik és követel ubrikákba és amit ezekből megállapíthatunk, a mi hazánkat illeti, annak a mérlegét kedvezőnek épenséggel nem mondhatjuk. Szomorúság tölt el ma, Sylvester éjszakáján és mire átevezünk az uj esztendőbe, honi állapotaink egyszerűen kétségbeejtők. Országgyűlésünk nem tudott a mindennapi pártharcokon fölülemelkedni. A békésen együttműködött pártok keretei fölbomlottak és nem találták meg a megegyezés útját sem egymással, sem pedig az országgyűggsel egyenrangú tényezővel, az uralmiéval, aki egyenesen áll a pártharcok tomboló vihara közepette, szilárdan ragaszkodva a saját álláspontjához, melyet minden bizonynyal üdvösnek tart mindkét birodalmára. És bekövetkezett újból a nagy krízis, melyet a parlamenten kívüli súlyos napok elintézése után jó időre száműzöttnek véltünk, hogy a meddő politikai vitákat végre az állandó és eredményes munka váltja föl, melyre mindannyiunknak oly nagy szüksége van és melynek elmaradását a jobb jövő reménye nélkül minannyian túlon túl érezzük. Ma nincsen dolgozó képviselőházunk, nincsen parlamentáris kormányunk, nincsen költségvetésünk és fületsértően csikorog az állami élet kereke . . . Elszefcltó kép, hasonló a zisfeilat'OS ville-Jenbytfent eszlemony utolsó fájdalmas sóhaja. Súlyos tartóikkal zárul tehát az állami élet főkönyve és nincsen ma ember az országban, aki előre megmondhatná, mit fogunk arra írni az 1910. évi főkönyv ma még tiszta lapjára. Csak annyit tudhatunk ma, hogy izgalmas képviselőválasztások elé tekinthetünk és bármint reménykedtünk abban, hogy ezek már a kiterjesztett, a népnek tágabb jogokat biztosító alapon fognak lefolyni, még nem mozdultunk ki az idejöket múlt régi keretekből, melyeknek lerombolását még a nemzeti kormányt megelőző népszerűtlen kormányzat kezdette meg, de az új alkotást a nemzeti kormány fölépíteni még nem tudta. Élesen csapnak majd össze a különböző politikai felfogások és ismét dúló testvérharcok fognak végigszántani sokat sanyargatott hazánkon. Ha tehát a hon állapotának áttekintése az új esztendő küszöbén kedvező nézőpontot alig nyújthat, jóleső megelégedéssel nézhetünk körül itthon. A vármegyei életnek csakis egy izgalmas eseménye volt: az alispánválasztás, mely szerencsésen elmúlt és az ellentétek csakhamar elsimultak és mindeneket kielégítő eredménnyel végezik a vármegyeházán a jó, gyors és megbízható közigazgatást. A pécsi törvényhatóság már produktív munkát végezett és kezdetét vette az egészséges, új rendszer, melynek életbeléptetése nélkül a városok képtelenek lennének folyton súlyosbodó adminisztratív kötelmeiknek és a nélkülözhetetlen alkotásoknak megfelelni és a bécsi polgármester, Lueger rendszere, hogy a város maga létesítsen jövedelmező üzemeket, vagy legalább is biztosítsa magának az azok hasznában való részesedést, nálunk is érvényesülni kezd. Megkötöttük az elmúlt évben a világítási teleppel való egyességet, mely emelkedő jövedelmet biztosít a városnak, hasznosítottuk a város parlagon heverő szénbányáit, volt, de elődeink által elpazarolt kincses bányánk utolsó maradványait és lefektettük a városi takarékpénztár alapjait, melynek életbeléptetését szintén a parlament meddősége és a miniszterek lemondott állapota késleltetett, mivel lemondott miniszter ily fontos kérdésben állást foglalni neróhajtott Előkészítettük a pécsi váró villamos vasutat, melynek* létesítése az új évnek képezendi feladatát, városi jövedelmek a lakosságnak, sajos nem születés, de új lakók beözörlése által emelkedő irányzatot mutatnak, gyarapodtak a fogyasztásia természetű jövedelmek, a jövedéke, kielégítők voltak a gazdasági élet eredményei is, bár a gyenge szüreti eredmény sok szőlősgazdának még a befektetett munkabéreket se hozta meg. Leggyengébb volt az elmúlt évben az építkezési ipar foglalkoztatása, amit megsínylettek a rokon ipari szakmák, de az új esztendő talán itt is meghozza a várt föllendülést. A jövő évnek a városi tisztviselői karra legfontosabb eseménye lesz a rég óhajtott végleges fizetésrendezés, mely immár csak napok kérdése és a polgárság körében annál rokonszenvesebb fogadtatásra fog találni, mivel azt az állami segély révén, mely néhány év alatt 160.000 koronára fog emelkedni, ami a város háztartásában már jelentékeny rubrika, pótadóemelkedés nélkül lehet megcsinálni. Az elmúlt évben a város maga semmiféle nagyobb építkezést nem eszközölhetett, de a mérnöki hivatal elkészítette a Király utca, Széchenyi tér, alsó és felső vásártér rendezési tervét és a jövő év folyamán talán meg is ejtheti a felső vásártér parcellázását, hogy ott megindulhasson a kisebb, vagy nagyobb lakóházak építkezése, aminek lendületet adott volna már most az államvasutak egyik igazgatóságának Pécsett való elhelyezése, melyet szintén a politikai viszon