Pécsi Napló, 1910. február (19. évfolyam, 25-47. szám)
1910-02-01 / 25. szám
1910 február 1. gositás terjesztője, melyet nem a szenvedélyek, a szélsőségek hajtanak, a mai időben, különösen itt Pécsett, nagy nehézségekkel kell megküzdenie. De nem szabad csüggednünk, dolgoznunk kell tovább, mert a lefolyt hat év alatt elért eredmények bátorítanak, buzdítanak bennünket a további munkára, ezen eredmények bizonyítják, hogy még nagyobb eredményeket is elérhetünk. Elsősorban oda kellett hatnunk, mint ezt már múlt éven is hangoztattam, hogy könyvtárhelyiségeink esténként, ünnepnapokon, vasárnap olvasó termekül szolgáljanak, hogy a munkás az ő szabad idejét ne korcsmázással, hanem ismeretterjesztő, erkölcsileg nemesítő munkák olvasásával töltse. Könyvtárainkba járó közönségünknek előadásokról kellene gondoskodnunk, legalább is oly előadásokról, mely őket az olvasásban irányítsa. Szóval, hogy könyvtárhelyiségeink valóságos munkáson honos is legyenek egyszersmind. Városunk jó részét már behálóztuk könyvtárainkkal, de még e tekintetben is feladatok várnak reánk. Nemes kulturmissziót teljesítene ily könyvtár például a Zsolnay-gyárban, mely nemcsak Pécsnek, hanem egyszersmind Magyarországnak is egyik legnagyobb gyára. Állandóan 1000—1500 munkás van alkalmazásban. Továbbá egy külön tanonckönyvtárt kellene felállítanunk, mely tisztán az ő céljaiknak megfelelően lenne berendezve, míg most ugyanazon könyvtár szolgál felnőtteknek, tanoncoknak. Sok feladat vár még tehát reánk. Hogy azonban mindezt elérhessük, ahhoz nem elég buzgalom, lelkesedés, hanem anyagi is szükséges. Nem elégséges az, hogy lelkes választmányunk van, lelkes egyesületi tagokra is szükség lenne. Törekednünk kell, hogy minél több tagot nyerjünk meg egyesületünknek. Az évi tagdíjkorona, annyit bárki áldozhat ily jótékony, nemes célra. Nehéz, fáradságos munka szükséges ezen kitűzött célok eléréséhez. De ha egyesületünk továbbra is oly lelkesedéssel, kitartással lobogtatja a kultúra azon zászlaját, melyen ama jelszó van : a tudományt csak magáért a tudományért, lehetetlen, hogy eszméink, reményeink teljesülésbe ne menjenek, diadalt ne arassanak. Az elismeréssel fogadott titkári jelentés tudomásulvétele után Szignákt Béla pénztárnok az egyesület '91. évi költségvetését terjesztette elő, amely a kiadásokat és bevételeket egyaránt 1666 koronában irányozza elő. A kiadásokból 900 koronát könyvtárak felújítására fordítanak, a többi administratív jellegű kiadás. Kiss József tanár, a számvizsgáló bizottság elnöke ismertette az 1909. zárszámadást, mely 3722.19 K, 1908 évi maradvánnyal és 1431.26 korona bevétellel 5135.45 K bevételt tüntet fel, amivel szemben 172062 K kiadás volt és így az évvégi pénztári maradvány 3432.83 K. A közgyűlés a költségvetést és zárszámáadást jóváhagyta és a felmentvényt megadása után új számvizsgáló bizottságot választott, amelynek Fuchs Ádám, Hamerli Imre, Kiss József, Róth Miksa és Vende Ernő lettek a tagjai. Az indítványok tárgyalásánál Majorossy Imre nyugpolgármester azt az indítványt tette, hogy nem ártana a kultúrpalota építését megsürgetni a városnál, hogy abban azután a népkönyvtáregyesület is végre otthont találjon. Róna Jenő titkár utalt arra, hogy pár év előtt már az összes pécsi kultúregyletek közös akciót kezdtek e tárgyban de eredménytelenül. A közgyűlés ezután magáévá tette Majorossy indítványát, minthogy Zsolnay Miklós elnök készségesen vállalkozott, hogy a legközelebbi választmányi ülésen kijelölendő küldöttség élén személyesen is eljár a sürgetéssel a polgármesternél. Végül Majorossy Imre korelnök vezetése alatt megejtették a választási kár, miután a tisztikar az alapszabályok értelmében lemondott. A választások egyhangúlag történtek és a közgyűlés bizalma teljesen a régi tisztikar és választmány iránt nyilatkozott meg, csupán az elhalálozott Halfeld Pál és Pécsről elköltözött Marosi Arnold választmányi tagok helyére választottak újakat: Füchst Arnoldot és Oberhammer Antalt A választások eredménye a következő: Elnök: Zsolnay Miklós, alelnökök: Róth Miksa és Simon Béla, titkár és főkönyvtáros : Róna Jenő, könyvtárosok: Komlós György és Kovács István, pénztáros Szigvárt Béla, ellenőr : Telegdi Kálmán, ügyész: Kelemen Mózes dr. Választmányi tagok : Arnbold Nándor, Bokor Emil dr. Csnk Lajos, Csukás Zoltán, Doktor Sándor dr., Dömes Anzelm, Fuchs Ádám, Füchss Arnold, Günther Mihály dr., Gyimóthy Gyula, Hamerli Imre, Heiinger István, Jusztusz Mihály, Kiss József, Klingenberg Jakab, Ludwig Ferenc dr., Lenkei Lajos, Majorossy Imre, Makai István, Nerdliich Andor, Oberhammer Antal, Peris Armin dr., Reed György, Reberics Imre, Schmidt Boldizsár, Szegedy Rezső dr., Szigethy Antal, Szigriszt Lajos, Szabón István, Tichy Ferenc dr., Végh Lajos, Vende Ernő. A közgyűlést ezután Zsolnay Miklós elnök berekesztette. „Pécs Napló“ Arról a bizonyos állami segítségről. Pécs, január 31. A belügyminiszter által engedélyezett 40.000 korona állami segítségnek 1909. év december havában jutott birtokába Pécs sz. kir. város közönsége. Ugyanakkor rendeletet is bocsátott ki a belügyminiszter, melyben világosan megjelöli, hogy kiket óhajt a városi tisztviselői kar sorából az 1909. évi költségvetésbe felvett segélyösszegből részesíteni. Rendeli továbbá, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városoknak szoros értelemben vett közigazgatási teendőit ellátó tisztviselőit (tiszti, segéd és kezelőszemélyzet) fizetés és lakáspénz tekintetében az állami alkalmazottakra nézve megállapított VI—XI. fizetési osztályokba sorozzák. Ugyanezen rendeletében rámutat arra is, hogy mindazon városi alkalmazottak, kik a jelzett fizetési táblázat VI—XI. fizetési fokozatába besorozva nincsenek, ezeknek fizetését és lakáspénzét a városok saját pénztáruk terhére szervezési szabályrendeleteikben állapítják meg. Világosan megjelöli a belügyminiszter azt is, hogy mi történjék a rendezés céljaira szánt, netán megmaradó pénzösszeggel. Közzétette a miniszter azon táblázatot is, hogy a 40.000 korona állami segítségből a következők részesíthetők fizetési és lakáspénz rendezésben, u. m. polgármester, főjegyző, rendőrfőkapitány, árvaszéki elnök, tanácsnokok, főszámvevő, főügyész, árvaszéki ülnökök, I., II., III. és IV. aljegyzők, rendőrkapitány, főpénztárnok, adóhiv. főnök, számvevő, fogalmazó, közgyám, levéltárnok, számvizsgálók, adóhiv. főkönyvelő, pénztárnok, ellenőr, iktatók, kiadók, irattárnok, számtisztek, könyvelő, számfejtő, adótisztek, pénztári tisztek, irodatiszt, írnokok. Pécsett egyéb senki. A segélyösszeg és a belügyminiszteri rendelet vétele után mit tett Pécs sz. kir. város tanácsa? Közgyűlési határozat folytán — teljesen negligálva a miniszter intencióját — kidolgozott egy fizetés és lakbérrendezési tervezetet a város összes tisztviselői részére és ezek mindegyikét visszamenőleg 1909. év január 1-ére felemelt lakbérkülönbözetben akarta részesíteni abból a bizonyos 40.000 korona állami segítségből. A közgyűlési határozat provokálása előtt lett volna kötelessége a polgármesternek Budapesten tudakozódni az iránt, hogy a tanács által kidolgozott tervezet számíthat e jóváhagyásra. De nem így történt. A tanács a tervezetet közgyűlés elé vitte, ott az nemcsak megszavaztatott, de a tanács annak nyombani végrehajtására utasíttatott. Ekkor történt meg az a sajnálatos dolog, hogy tanácsülésben a polgármester kijelentette, miszerint a közgyűlés határozatát mindaddig nem hajtja végre, mg a belügyminiszter elhatározását nem tudja meg. Pedig ekkor már az összes városi alkalmazottak bélyegzett nyugtái beérkeztek a szemfejtői hivatalba és az illetők várvavárták azt a bizonyos segítséget, melynek még ma sincsenek birtokában. A helyes eljárás az lett volna a tanács részéről, hogy a rendezést szigorúan a miniszteri rendelkezés értelmében vitte volna keresztül, a 40.000 koronából esetleg fennmaradó részt ugyancsak a miniszter intenciójának megfelelőleg a rendőrség fejlesztésére kellett volna fordítani. Azon városi alkalmazottak lakbérét pedig, kik a jelzett fizetési fokozatokba besorozva nem voltak, egyidejűleg a többi tisztviselőkkel, a város pénztára terhére kellett volna kiegyenlíteni, mégpedig szervezési szabályrendeletben, melyet aztán a belügyminiszter feltétlenül akceptált volna. Mert hiába, akárhogy okoskodik is a tisztelt tanács, az összes tisztviselők igazán nyomorúságos anyagi helyzetén másként, mint pótadófelemeléssel nem tud, nem képes segíteni. Birisits Géza, városi bizottsági tag Helyet adtunk a bizottsági tag úr fejtegetéseinek, bár azokkal egyet nem értünk. Ha a tanács csakis a saját és a főbb tisztviselők érdekeit tekintette volna, abból nem is lett volna semmi baj, de mivel igen helyesen az állami segély jótéteményeiben az összes városi tisztviselőket és alkalmazottakat részesíteni óhajtotta és ugyanazon óhaj vezeti ma is, ebből eredt a hiba, mely azonban most még jóvá tehető, reméljük — pótadóemelés nélkül is. Csak hagyják a tanácsot lélegzethez jutni, hogy jól megfontolt és igazságos javaslattal léphessen majd a közgyűlés elé, mely bizonyára ki fogja elégíteni, már amennyiben kevés pénzzel sok embert ki lehet elégíteni, az érdekelteket és a tisztviselők minden jóakaró jóbarátját. FARSANG. Farsangi naptár. Február 1. A Pécsi Dalárda álarcos bálja a Vigadóban. — A vasúti altisztek táncestélye a budai külv. kath. körben. — A 69. gy. ezred tisztikarának jubileumi táncestélye a Nemzeti Kaszinóban. — A hivatalszolgák önművelődési körének táncvigalma a Nőegyletben. , 2. Polgári bál a Scholtzban. — A pécsi jogakadémia polgárságának műsoros táncestélye a nőegyesület helyiségeiben. — A szentlőrinci kath. népszövetség tánccal egybekötött műkedvelő előadása a budai külv. kath. körben. „ 3. Családi estély a Scholtzban. — A pécsi városi felsőkereskedelmi iskola ifjúságának műsoros táncestje a Nőegyletben. » 6. A jótékony nőegylet száz év előtti jelmezestélye, 1810 ezerkilencszáztizben. — Kereskedő ifjak bálja a Vigadóban. — Városi tűzoltók táncestélye a budai külv. kath. körben. — A Hamerli-féle kesztyűgyári munkások bálja a Scholtz sörcsarnokban. — A hadastyánegylet táncvigalma a Csányi féle vendéglőben. „ 6. Álarcos bál a Scholtzban. — A budai külv. kath kör táncestélye. — Batyubál a kath. Legényegyletben. — A Pécsi Dalárda családi estje a Nőegyletben. „ 7. A helv kat. kör kabarét-estélye. „ 8. A Polgári Kaszinó műsoros családi estje. „ 12. Helyőrségi tisztiestély a Nemzeti Kaszinóban. „ 19. Az izr. nőegylet hangverseny-táncestélye a Nőegylet helyiségében. — A király budapesti bálokra. Ő Felsége a Budapesten január hó - án a joghallgatók segélyző alapja javára megtartott jogászbál bizottságának és a február 1 én megtartandó bölcsőde bál alkalmából az ezzel egybekötött jótékony célra kettőszáz koronát adományozott. — Jogász-dal. Jeleztük már röviden a pécsi püspöki jogakadémia polgárainak zártkörű táncestélyét, melyet, mint minden évben, ez idén is a „Jogász Segélyző Egylet“ alapja javára rendeznek. A táncestélyt február 2-án, szerdán a pécsi Jótékony nőegylet összes termeiben rendezik, műsorral lesz egybe