Pécsi Napló, 1912. április (21. évfolyam, 76-99. szám)
1912-04-02 / 76. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőségi telefon 109. sz. — Kiadóhivatali telefon 27. sz. Felelős szerkesztő LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor. Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. A Nyílt-tér sora 60 fillér. A Khuen-kormány bemutatkozása. A képviselőház ülése. Budapest, április 1-én. A politikai helyzet teljesen azoknak az európai jelentőségű eseményeknek hatása alatt áll, amelyeknek súlya miatt a kormány és a többség politikai magatartását megváltoztatta. A parlamentben igen mély és lehet mondani, hogy általánosan kedvező hatást gyakorolt Héderváry miniszterelnöknek kijelentése, melyben a kormány elhatározásának való okait világosan az ország elé állította és nem keresett homályos formulát a tényeknek elleplezésére. Általánosan konstatálták, hogy ez így is felel meg a nehéz szituációnak. Andrássy Gyula gróf az ülésben férfias magatartásnak nevezte a kormány nyilt állásfoglalását. Hozzátette, hogy a miniszterelnök indokait méltányolja és ő is eláll a rezoluciótól. Még Apponyi Albert gróf is beismerte, hogy a kormánynak meg lehetett rá az oka, hogy politikai magtartását revidiálja. Csak annyiban foglalt el ellenzéki álláspontot, hogy a királynak a kéziratban kifejtet állspontjával szemben ő viszont a képviselőház álláspontját is körvonalazni óhajtaná egy országyűlési felirat formájában. Az igazságnak megfelelően megállapítható, hogy Héderváry gróf nagyjelentőségű politikai állásfoglalása szilaj ellenzéki hangadot még ellenfelei táborában sem támasztott. Még az ellenzéki padokon is mindenki érzi a lefolyt históriai események jelentőségét és érzi azt is, hogy a rezoluciós politika további erőszakolásának következményeiért a felelőséget senki sem vállalhatta volna. Jóval 10 óra előtt a képviselőház folyótéin már élénk nyüzsgés uralkodik. A képvelők csoportokban tárgyalják az új helyzet eshetőségeit. Kimen Héderváry Károly gróf miniszterelnök előbb a kabinet egyes tagjaival folytat rövid ideig tartó tanácskozást, majd Návay Lajos házelnököt keresi el. A ház ülésterme a nagy ülések külső zreivel bír. A karzatok mind megteltek, ez egyes pártok pedig rendkívül nagy számba vonultak fel. Féltizenegy órakor Návay Lajos elnök megnyitja a képviselőház ülését. Elsőként az olasz királyi pár elleni merényletről tesz jelentést, majd Szivák Imrét parentálja el meleg szavakban. Bemutatja a széki választókerületben megválasztott Hatfaludi Ernő megbízólevelét. Batthyány Tivadar gróf: Éljen az államos titkos választójog ! (nagy zaj. Felkiások a baloldalon : Szép kis választás ! Piszkos választás! Készen a gyalázat, ez tiszta mandátum.) Návay elnök ezután több irományról és a „Tegetthoff“ Dreadnought vízrebocsátásáról tesz jelentést. Bresztánszky Kálmánt igazolják . A Justh-párton nagy éljenzés támad, amikor az elnök jelenti, hogy Holló Lajos és Szász Pál elleni petíciókat a Kúria elutasította. (Nagy zaj. Sümegit az elnök rendre utasítja.) Ezután Angyal József háznagy vezetésével a Khuen-kormány tagjai bevonulnak. A munkapárt soraiból kétszáznál többen állva hosszasan tapsolják a kormányt. A Justh párt nagy zajjal fogadja a kormány tagjait. Többen kiáltják: Éljen a reputáció! Április elseje Khuen Héderváry Károly gróf miniszterelnök ezután kéri hogy olvassa fel az elnök a király leiratát, mely a kormány újbóli kinevezéséről szól. (A királyi kéziratot Mihályi Péter jegyző olvassa fel, az ellenzék azonban egyre zavarja a jegyzőt.) Utána a jegyző az egyes miniszteri tárcák betöltéséről szóló leiratot olvassa fel. Khuen-Néderfáry Károly gróf: Kötelességének tartja, hogy a lefolyt dolgokról s annak egyes jelenségeiről beszámoljon. A kormány kénytelen volt lemondását benyújtani, közben azonban a korona aggályai még nagyobbakká lettek. A király dilemma előtt állott s nem tudott másképen határozni, hogy lelkiismeretét nyugton tartsa. Ez előtt kénytelen volt meghajolni. Ezért volt, hogy nem akarják érvényesíteni a párthatározatban foglalt pontokat. Erre még lesz idő. Az ősz uralkodó iránt mindenki a legnagyobb hódolattal tartozik, az egész világ egyik legnagyobb fejedelmét tisztelik benne s ezért lelkiismereti megnyugtatását kellett biztosítani, másodszor pedig a további munkát a korona és nemzet közti békés egyetértésben folytatni. Ehhez kéri a Ház és az ország támogatását (Éljenzés.) Kossuth Ferenc: A válságnak ez a megoldása teljesen szokatlan. Egészen különös politikai életünkben, hogy egy kormány, mely bizonyos okok miatt lemond, ugyanolyan okok elejtésével újból kinevezteti magát. Őfelsége egész Európában igen nagy tekintélynek örvend, a tényállás pedig az, hogy a magyar nemzet nem rakoncátlan. E házban nincs senki sem, aki a felségjogokat csorbítani akarná. Magyarországon minden jog a nemzettől ered, így a felségjog is. Nem korlátlan az a felségjog sem, hogy ő felség a tartalékosok és póttartalékosok felett egészen rendelkezik. A honvédséget a határokon túl például csak a nemzet hozzájárulásával lehet átvinni. A véderőjavaslatnak egyik szakasza megerősíteni látszott egy törvénymagyarázatot. Foglalkozik ezután az illető szakasz fejtegetéseivel. Határozati javaslatot terjeszt elő, mely szerint a Kossuth párt felmentve érzi magát a kormánynyal szemben vállalt megállapodástól s igy a párt teljesen szabad kézzel bir. Mindenki óhajtja, hogy ő felsége még soká uralkodjon, de az alkotmányosságtól eltérni nem lehet. A nemzet jogait a Kossuth-párt meg fogja védeni. A párt tehát a benyújtott véderőjavaslatok ellen, de különösen a nemzet jogait csorbító szakasz ellen fog küzdeni. Indítványozza, hogy a Ház egy huszonegy tagú bizottságot küldjön ki, mely készítsen felirati javaslatot, hogy meggyőzze a királyt, miszerint az 1888. évi XVIII. törvénycikkben foglalt felségjogokat senki érinteni nem akarja. (Helyeslés.) Holló Lajos : Hozzájárul Kossuth indítványához, bár nem tartja helyesnek, mert a javaslat visszautasítása a nemzeten ejtene foltot. Foglalkozik a kormány újbóli kinevezésével, ismertetve a válság történetét. Felolvassa a nemzeti munkapárt március 8-iki határozatát, melyet most úgy a kormány, mint a munkapárt elejtett. Ezután rátér a királyi manifesztum bírálására. Az 1888. évi XVIII. törvénycikkben foglaltakat a király a maga sérthetetlen felségjogának tekinti s ezzel olyan perspektívát nyújt, hogy újabb zavarok esetén a király tartalékosokat és póttartalékosokat benntarthatja. Ez csak újabb alkotmányellenes tények zsilipjeit nyitja meg. Pártja nevében kijelenti bizalmatlanságát a kormány iránt és bemutatkozását nem veszi tudomásul. Ezután szünet következett. Szünet után Zichy Aladár gróf a néppárt nevében beszél. Avval kezdi, hogy nincs joga a Justhpártnak a választói reform követelését kisajátítani és kijelenti, hogy nincs ma olyan politikai faktor, mely a választói jog sürgősségét el ne ismerné. Ezután a kormány kinevezésével foglalkozik. Szerinte a kormány csak úgy vállalhatta az újabb megbizatást, ha a rezolució szellemében működik. Hozzájárul Kossuth Ferenc határozati javaslatához. Egry Béla a pártonkívüli függetlenségiek nevében szól. Tiltakozik a kormány kinevzése ellen és hozzájárul Kossuth Ferenc határozati javaslatához. Szóvá teszi, hogy az újsághírek közlése szerint a király pénteki audienciáján lemondással fenyegetődzött. Kérdi a miniszterelnököt, igaz-e ez s ha igen, hogyan juthatott, nyilvánosságra , Andrássy Gyula gróf teljesen helyesli a miniszterelnök álláspontját. Lelkiismeretes magyar ember nem tehettet mást az ő helyében. Történelmi hiba lett volna nem számolni a király hangulatával. Egry kívánságát rossz tréfának tartja. Kossuth indítványát pedig nem fogadja el, mert semmi eredményt nem vár tőle. Egry Béla tiltakozik Andrássy aposztrofáló szavai ellen. Andrássy Gyula gróf kijelenti, hogy félreértette az Egry dr. által mondottakat, ezért nevezte azt tréfának. Zboray Miklós : Mindenfelé azt hirdetik, hogy a kormány vállalkozása nagy veszedelmet hárított el. Itt három dologról lehetett szó : 1. Lemond a király. 2. Alkotmányellenes kormányzás jött volna. 3. Az új király nem koronáztatta volna meg magát. Határozott kijelentést vár a miniszterelnöktől, mi igaz a közszájon forgó dolgokból. Apponyi Albert gróf szerint nem szabad bizalmatlannak lenni a trónörökös iránt. Egyoldalúnak találja a király manifesztumát. Batthyány Tivadar gróf beszél ezután hosszasan a választói jogról, majd pedig, miután még több szónok volt föliratkozva, az ülés folytatását holnapra halasztották. Holnap a Ház a húsvéti ünnepek utánig elnapolja magát. Az uj kormány kinevezése. A hivatalos lap vasárnapi száma közli az uj Khuen kormány kinevezésére vonatkozó következő kéziratokat : Kedves gróf Hhuen-Héderváry ! Vonatkozással f. évi március hó 7-én kelt elhatározásomra önt magyar miniszterelnökömmé újból kinevezem, illetőleg ezen eddig is viselt állásában megerősitem. Kelt Bécsben, 1912. évi március hó 30-án. Ferencz József s. k. Gróf Khuen-Héderváry Károly s. k.