Pécsi Napló, 1912. augusztus (21. évfolyam, 171-195. szám)
1912-08-01 / 171. szám
XXL évfolyam, Csütörtök 1912. augusztus 1 171. (7273.) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőségi telefon 10. Kiadóhivatali telefon 27. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 kor. Félévre 12 hor Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. A Nyilt-tér sora 60 fillér. A Pécsi Napló rotációja. Pécs, július 31. Nem is olyan régen, még alig 2 évtizede csak mosolyogva lehetett beszélni a vidéki magyar sajtóról. Az események után öreges lassúsággal tipegő hetilapocskák végezték a hírszolgálatot. Igaz, akkorában még a sajtó egyáltalán nem állt azon a magaslaton, ahova azóta kifejlődött. A távirat, telefon — az újságírásnak két legfontosabb segédeszköze — akkor még csak gyermekkorát élte. A vidéki magyar sajtó elmaradottságának azonban egyéb speciális okai is voltak. Főleg az a kezdetben indokolt, de később már teljesen túlhajtott centralizáló irány, amely az ország egészséges fejlődésének rovására oly kirívó különbséget teremtett a főváros és vidék között. Minden életet: politikai, kereskedelmi, ipari, művészeti életet Budapestre koncentráltak, a vidék pedig maradt a maga erejére. Csak alig néhány rövid éve annak, hogy ott fönn is belátták ez irány helytelenségét és meghallgatták a kultúra és fejlődés után áhítozó nagyobb vidéki gócpontok kiáltó szavát. Azóta vett rohamosabb fejlődést a vidéki városok élete. Elvitathatatlan igazságként lehet leszögezni azt a tételt, hogy minden város, minden állam kulturális fejlettségének fokmérője a sajtó. A sajtó ma a közélet igazi fóruma, amely nemcsak ellenőriz, de irányít is. Kétségtelen tehát, hogy" minden, ami a sajtó fejlődéséről szól, az egyszersmind annak a városnak, vagy annak az államnak a fejlődését is jelenti. Ez igazság erejére támaszkodva tán nem leszünk szerénytelenek, ha e helyütt kivételesen magunkkal foglalkozunk. A mai nap ünnepelt Pécsi Naplónak. A lap fejlődésében egy új korszakot jelentő jelzőoszlophoz érkeztünk el. De ez az ünnep, épen a sajtó jelentőségénél fogva, nemcsak a mi ünnepünk ünnepe egyszersmind a város és a vidéki magyar sajtó fejlődésének is és e réven nyer általános jelentőséget. Mi, akik e hasábokon napról-napra hideg tárgyilagossággal, az objektív igazság kutatásával rájjuk sorainkat, hogy olvasóközönségünket minden eseményről gyorsan, pontosan és hűen értesítsük, most mintha elfogadottnak éreznénk magunkat. Acéltollunk, amely máskor játszi fürgeséggel szántja a fekete barázdákat a fehér lapokra,most döcög, el-elakad. Meg-megállunk: rendezni a gondolatainkat. Hogy is kezdjük ? Hogy tudassuk olvasóinkkal a mi örömünket: a Pécsi Naplót a mai naptól kezdve rotációs gép nyomja ! Rotációs ! Meg kell állni e szónál. Mert csak nyomdai szakemberek tudják azt, hogy mit jelent egy lap technikai előállításában a rotációs. Csak a beavatottak ismerik azt, hogy minden lapvállalatnak az ideálja a rotációs. És hogy ez még mennyire „csak ideál“ a magyar vidéki lapoknál, mutatja az, hogy vidéken eddig még csak három városban dolgozik a rotációs : Szegeden, Debrecenben és Kolozsvárott. Ebbe a kis gárdába most negyediknek kapcsolódik be Pécs, a Pécsi Napló révén. Kedves olvasóm, aki most reggelidet szűrésűivé, vagy munkaasztalod mellett olvasod e sorokat, hogy legalább egy kissé megismerkedhess a rotációssal, bekalauzollak a géptermünkbe, amelynek ma ez a rotációs a büszkesége. Az egyszerűbb gyorssajtók és litográf gépek sorában ott áll harmadiknak a rotációs. Most még csendes, pihen. Hátul hatalmas fehér papírtekercs van ráakasztva. Most még olyan, mint az orsóra felgombolyított szalag. De ha majd megindul a modern géptechnika egyik legszebb alkotása, ebből a papírtekercsből lesznek az újságszámok. A gép testének belseje csupa henger, amelyeket fogaskerekek hoznak egymással szoros kapcsolatba. Közöttük-fölöttük sűrűn haladnak a szalagzsinegek, ezek viszik, továbbítják a már kinyomott lapszámokat, míg végül elkapja egy elmés hajtogató szerkezet, amelyből párosával hullanak ki a tetszés szerint egyszer, kétszer vagy háromszor összehajtogatott újságszámok. Épen csak hogy a címszalagot kell rájuk húzni és mehetnek a postára. Meg vagy lepve kedves olvasóm. Elkábított érzékekkel nézed-hallod a mesés gépalkotás bravúros munkáját. Egyelőre csak annyit látsz, hogy a hengerről leszaladó papírból még ugyanabban a pillanatban teljesen kinyomott, elvágott, összehajtogatott újság lesz. Azután már bizonyosan a kezedbe veszed az órádat és számítani kezdesz. És most bámulsz csak igazán. Nem kell négy másodperc és tíz teljesen kész lapot dob ki a gép. Tehát egy perc alatt több mint 150-et, egy óra alatt tízezret. Alig állsz a gép mellett egy fél óráig és a Pécsi Napló valamennyi példányszáma ott fekszik előlted kinyomva, elvágva és összehajtogatva. ... Húszon ítél, évi cctudatos, kitartó, megfeszített munka eredménye, hogy megvalósítva láthatjuk immár nyomdánkban a minden lapvállalat ideálját. Hogy folyton tökéletesített nyomdai berendezésünkre felrakhattuk annak koronáját: a rotációst. Tavaly a kézi szedést szüntettük meg azáltal, hogy a legújabb típusú, amerikai rendszerű szedő és öntőgépekkel szereltük fel nyomdánkat. Az idén a gyorssajtó gépek munkájának mondtunk búcsút és beállítottuk a rotációst. Ezzel rövid két éven belül teljesen átalakult a Pécsi Napló előállításának technikája. A kézimunka és a primitív gépszerkezet helyet adott a legmodernebb, a legtökéletesebben működő gépkirályoknak. Ezzel elértünk mindent, amire egy lapvállalat törekedhetik, amelynél — legalábis a technika mai fejlettsége mellett — nincs tovább ! Szerénytelenség nélkül hangsúlyozhatjuk, hogy ez a berendezkedés részünkről nagy áldozatot, óriási befektetéseket igényelt. Ám az ellenérveket elnyomta bennünk az a gondolat, hogy ily tökéletes technikai felszereléssel még jobben kiszolgálhatjuk a mi közönségünket, mint eddig. S megerősítette elhatározásunkat az a biztos remény, hogy a közönség, amely 22 éve áll immár mellettünk s amelynek nagy érdeme van abban, hogy a Pécsi Naplót,vidéki méreteket tekintve ilyen nívóra emelhettük, mellettünk fog állni most is fokozottabb érdeklődéssel és melegebb szimpathiával. Büszke örömmel, meleg szeretettel bocsátottuk útjára a rotációsból kikerült első lappéldányokat. Új szárnyakon, megerősödött izmokkal, gyorsabb mozgással keresi fel ezentúl a Pécsi Napló olvasóit. Ünnepünk ez a nap, de ünnepe a vidéki magyar sajtó fejlődésének is, amely biztos léptekkel halad a teljes kifejlődés felé, hogy a kultúrközpontokon imponáló súlyával szolgálja a haladást, az általános kultúrát. HÍRROVATUNK. A Pécsi Napló regénye. Lapunk ezen számában új, a Pécsi Napló számára írt regény közlésébe kezdünk. Huzamos ideje nem jutottunk már abba a helyzetbe, hogy nagyobb terjedelmű mű közlésére szentelhessünk helyet, mivel ebben a soha nem szünetelő aktuális események gátoltak. Olvasóink köréből már régebben egyenesen felkértek, juttatnánk ismét helyet egy irodalmi terméknek is és most, ahogy szünetel a politika is, sorát ejtettük kitűnő írónk, Bodonyi Nándornak már az elmúlt év elején a Pécsi Napló részére írt, jórészt pécsi, baranyamegyei vonatkozású Átálmodott való cimil munkájának, melynek közzétételében ezideig a hely szűke akadályozott meg bennünket. Bodonyi Nándor azok sorában, akik Baranya vármegyében komolyan foglalkoznak az írással, anélkül, hogy bárkinek érdemeiből is levonnánk bármit is, méltán foglal helyet az első sorban és épen a Pécsi Napló olvasóinak módjában állt, hogy megbecsülni tanulják és megszeressék. Hogy várva várják újabb munkáját, íme, ma hozzákezdhetünk ennek közzétételéhez és ajánljuk azt olvasóink szíves figyelmébe és érdeklődésébe. Aki hozzákezd annak olvasásába, bizonyosra vesszük, türelmetlenül fogja várni a folytatást és azon leszünk, hogy a regény közlését annak befejezéséig megszakítani ne kelljen. A szerkesztőség. — Címadományozás — kitüntetések. Ő Felsége. Tóth Ernő itélőtáblabirói címmel és jelleggel felruházott budapesti büntető törvényszéki bírónak, nyugdíjazása alkalmából, sok évi hi és buzgó szolgálata elismeréséül, a kúriai birói címet; Dóczij Endre nyugalmazott posta- és távirdafelügyelő, győri lakosnak, valamint törvényes utódainak, régi magyar nemességük épségben tartása mellett, a „Dőri“ előnevet; Nagy Pál, a vezérkari testülethez beosztott honvéd főhadnagynak, Nagy László segédmérnöknek és Nagy Imre honvéd főhadnagynak, valamint törvényes utódaiknak, magyar nemességük épségben tartása mellett, a „Gárdonyi“ előnevet; Blum Brúnónak, a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság igazgatójának, valamint törvényes utódainak, a közgazdaság és közélet terén szerzett érdemei elismeréséül, a magyar nemességet „Eörsi“ előnévvel; Sebestyén Dávid kolozsvári építési vállalkozónak és törvényes utódainak, a közügyek terén szerzett érdemei elismeréseit, a magyar nemességet; Böhm Károlynak, a salgótarjáni kőszénbánya részvénytársulat raktárfőnökének, sok évi hű és pontos szolgálata elismeréséül, az arany érdemkeresztet adományozta. — Herczel Manó dr. bárósága. Ő Felsége július 15-étől kelt legfelső elhatározásával dr. Pusztapéteri Herczel Manó udvari tanácsos címzetes rendkívüli egyetemi tanárnak és a székesfővárosi Szt. Rókus kórház főorvosának valamint törvényes utódainak, a közélet terén és a sebészet terén szerzett érdemei elismeréséül, a magyar bárói méltóságot adományozta. A napokban már hírt adtak a fővárosi lapok Herczel Manó bárósításáról és maga Herczel a hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy ezen kitüntetéséről nincsen tudomása. Úgy mondották József kir. herceg közbenjárására nyerte el Herczel Manó a bárói méltóságot-