Pécsi Napló, 1913. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1913-02-21 / 43. szám
4 — Kivándorlásra való csábítás Somogyvármegyében. Somogy megye területét a kivándorlási hiénák egész raja lepte el a közelmúltban. Néhány héttel ezelőtt három taranyi legény: Vucskics György, Kozma Ferenc és Dravec Imre, valamennyien 20—20 esztendősök, akartak a katonaság elöl Amerikába kiszökni, de rajtavesztettek és velük együtt hurokra került csábítójuk is , Sipos István klosztari (Horvátország) lakos is. Másfél év óta feltűnően sokan vándoroltak ki a nagyatádi járáshoz tartozó Tarany községből. A legtöbb kivándorló útlevél nélkül, a csábítók kalauzolásával rejtett, titkos utakon át hagyják el az országot s csak mikor már künn vannak Amerikában, adnak életjelt magukról. A hatóság legéberebb figyelmét is megkerülik az ilyen emberek. A csábítók valóságos szemfényvesztő ügyességgel végzik dolgukat. A taranyi nép pedig oly nagy titoktartással segédkezik a kivándorlási hiénáknak, hogy elcsípni alig lehet közülök egyet is. A kivándorlók legnagyobb része Barcson át jutott Horvátországba, onnan pedig Fiuméba. Most ismét egy kivándorlási hiénát fogott el a barcsi csendőrség Varga János személyében és egyúttal leleplezte ennek társait is. Varga szintén a nagyatádi járást választotta ki működése terrénumául és minden akadály nélkül garázdálkodott keddig, amikor a barcsi csendőrség elfogta. Vargának 15 bűntársa volt, akik elég sikeresen operáltak Somogy megye területén. A barcsi csendőrségnek sikerült a kivándorlókat is elfogni, akiknek nem lévén útlevelük, 30 napi elzárásra elítélték őket. A barcsi főszolgabírónak, Sárközy Györgynek feltűnt, hogy Barcson olyan sok az útlevél nélkül kivándorolni szándékozók száma és ezért vizsgálatot rendelt el és annak eredményéről jelentést tett Kacskovics Lajos alispánnak. Az alispán az ügyet úgy vélte elintézhetőnek, ha Barcson határrendőrséget állítanak föl, vagy a gyékényesi határrendőrség egy különítményét helyezik el ott. Az alispán ilyen irányban meg is tette a szükséges intézkedéseket. — Timár-utcai idill. Bedő Ferenc Timár-utca 31. sz. házban lakó malomépitő segéd az éjszaka ittas állapotban ment haza s a Timár-utcában tőle különváltan lakó felesége lakásának ablakait beverte. A lármára a szintén ott lakó Kortschak József kiment, amire Bedő késsel ütlegelni kezdte. A verekedésnek a rendőri őrjárat vetett véget. — Bortolvajok a vasúti állomáson. A napokban egy 14 hordó borból álló rakomány érkezett a pécsi vasúti állomásra. A hordók közül hatot, eddig ismeretlen tettesek megfúrtak és 106 liter bort elloptak. A nyomozás megindult s annyi máris megállapítást nyert, hogy a lopás valószínűleg a pécsi kirakodó állomáson történt. — Elzálogosított varrógép. A Singer varrógép r.t. helyi képviselője feljelentést tett a rendőrségen Lutz Zsigmond és neje pécsi lakosok ellen sikkasztás címén, azért mert nevezették a nekik bizományba eladott 175 koronás varrógépet, anélkül, hogy arra bármit is fizettek volna, elzálogosították és a zálogjegyet is eladták. A rendőrség megindította a vizsgálatot. — A siklósi polgári fiúiskola ügye. A siklósi polgári iskola évek óta húzódó ügyeinek rendezéséről több alkalommal megemlékeztünk már. Tudvalévő, hogy a mostani épület már egyáltalán nem felel meg a céljának. Ósdi, szűk és kényelmetlen. A mozgalom megindulása idején egy részről az iskola kibővítését, másrészről új épület emelését óhajtották. De komoly formában merült föl az a terv is, hogy lépéseket tesznek az államosítás érdekében. Az első terv — a kibővítés — nem látszott alkalmasnak a cél elérésére. A toldozás-foldozás ugyanis meglehetős nagy összeget, legalább 20—30.000 koronát emésztene fel, anélkül, hogy a dolog teljesen rendezve volna. Mindenképpen alkalmasabbnak látszik egy új épület emelése, amit az iskolaszék többsége is magáévá tett, annál is inkább, mert az államosítás a mai viszonyok között, a kultuszköltségvetés túlterhelését tekintve, kevés reménnyel kecsegtet. Már régebben el is határozta az iskolaszék, hogy a mintegy 160.000 korona iskolai alap vagyon felhasználásával új épületet emel. Az államtól csupán az erre a célra felhasznált összeg kamatjának — mely mintegy évi hatezer koronát tenne ki — államsegélyként való kiutalását kérik. Ilyen irányban már korábban ment egy felterjesztés a kultuszminiszterhez, aki azonban a kérelmet nem találta teljesíthetőnek. A vármegye közigazgatási bizottsága most újból pártolólag fogja felterjeszteni a siklósiak kívánságát, amely remélhetőleg kedvező elintézést nyer. Amire a régóta húzódó iskolaügy szempontjából kétségkívül nagy szükség is volna. — Magyar szénaszállítás Bulgáriába. A balkán háború kiújulása nagy mértékben foglalkoztatja a magyar és osztrák katonai szállítókat is. Bulgáriának készleteit szénában, szalmában, élelmicikkekben, patronokban, konzervekben teljesen fölemésztette az első háború és amikor úgy látta eredménytelenek lesznek a londoni béketárgyalások, mivel Törökország mindenről nem hajlandó könnyű szerrel lemondani, a bolgár hadügyi kincstár sietve látott készleteinek felújításához és milliókra menő megrendeléseket eszközölt Budapesten és Bécsben és mindenütt, ahol élelmicikkeket kaphat. A fiumei kikötő forgalma évek óta nem volt oly jelentékeny, mint a legutóbbi hetekben és különösen görög kisebb gőzösök eszközük onnét a szállításokat a bolgár hadsereg részére. A fiumei kikötőből tömegesen indítják útnak a szénakészleteket és érdekes megfigyelni azt az indokolt bizalmatlanságot, mellyel az eladók a bevásárlók ellen viseltetnek. Minap Bécsből, Budapestről és Pécsről (Nyirai Andor) egész hetet voltak kénytelenek Fiuméban tölteni, amíg megtörtént itt a berakodás és a szállító hajók kapitánya kiállította a feladóvevényt a beraktározott széna mennyiségről. A bolgár állami pénztár csakis ezen feladóvevények előmutatása ellenében fizettette ki a szénamennyiség ellenértékét és a Kukenev, Brumov és hasonló nevű bevásárlók nem épen bizalomgerjesztő ábrázatukkal rettegésben tartották az eladókat, nem-e tűnnek el az áru átvétele után a fiumei kikötő környékéről, mielőtt kifizették volna az árát. Valahogy szénaszükség ne jelentkezzen nálunk, mert Szlavóniából, magyar vidékről, de lengyel területről is százával gördülnek le szénával megrakott vasúti kocsik Fiuméba, honnnét egyenesen a harctérre küldötték az árut. A magyar konzerv és tölténygyár milliókat forgalmazott most a hadviselő államok részére történt szállítással és egyedül a katonai szállítók menekülnek meg ép bőrrel, sőt tekintélyes haszonnal a mai, a háború által előidézett súlyos közgazdasági helyzetből. A szénaszállítás Fiuméból még most se szünetel. Szerdán a fiumei kikötőbe érkezett az Evangelis görög gőzös, amely újból nagy- mennyiségű szénát fog ott berakodni s azt Dedea- 1 gazba szállítja a bolgár had- rét részére. A Demet- 1 — Az Assar-i-Tevfik. Bolgár műszaki katonák egy csoportja az Ormdelinél, a Fekete Tengerben zátonyra futott Assar-i- Tevfik cirkáló hajót elsülyeztették. Ezdl török páncélos hajó védelme mellett kísérelték meg Bodimánál török csapattestek partraszállítását, de a hajó a bolgárok által Kos és Bellio görög gőzösök, amelyek szintén szénát rakodnak be Bulgária részére, de a Hamidié török cirkálónak a Földközi-tengeren való tartózkodása miatt nem indulhattak, még mindig a fiumei külső kikötőben vesztegelnek. Nem mernek útrakelni, mivel a bolgár kémek tudomást szereztek arról, hogy a török hadseregnek is fogytán van a szénája és azért egyenesen azon célra vezényelték ki a Hamidie török cirkálót, hogy a kicsiny görög hajókat csalogassák a Hamidie ágyúinak közelébe — mert a török éhező lovak is várják a ropogós, illatos, friss, magyar szénát. — Egy szegény kis leány vesztesége. Fehér Juliska a Jókai-téren lévő dohánytőzsde alkalmazottja ma délután a tőzsde és a főtőzsde közötti után nyolcvan koronát veszített el. Nagy jótéteményt gyakorol a jószivü megtaláló, ha a pénzt a kis leánynak visszaadja s 20 korona jutalomban is részesül. — Szobrot kap Zrínyi Miklós. Légrád zalamegyei község most egy minden elismerésre méltó mozgalmat indított meg. Szobrot akarnak emelni Légrád végvára volt vitézi kapitányának, a hős katonának és költőnek és Viesz Ferenc volt főszólgabíró elnöklésével országos mozgalmat indítottak, hogy egybegyűjtsék a szerénynek tervezett szobor költségeit. Szigetvárott nem ismernek ilyen hazafias kötelességet. Ott talán még évtizedeken át csak a megkopott oroszlán fogja hirdetni Zrínyi Miklós hősi védelmét, holott Szigetvár főterén már rég állni kellene Zrínyi szobrának, vagy legalább a budapesti milleniumra emelt szobor olcsón megszerezhető másolatának. — A kereskedelmi és iparbank közgyűlése. A pécsi kereskedelmi és iparbank r.t. ma délután tartotta meg évi közgyűlését az intézet helyiségében. Kindl József két tanácsos, részvénytársasági elnök felkérésére a részvényesek a közgyűlés elnökévé Nendtvich Andor kir. tanácsos, polgármestert választották meg. Ezután az igazgatóság terjesztette elő az 1912. évi zárszámadásokra vonatkozó jelentését és a 211.362,42 koronát kitevő tiszta nyereség felosztására vonatkozó javaslatát. A tiszta nyereségből 10.077,47 koronát fordítottak a tartalékalapra, 28.216 korona 86 fillért az igazgatóság, intézeti igazgató, felügyelő bizottság és tisztviselők jutalékára, 5000 koronát a veszteségek fedezésére szolgáló tartalékalapra, 2000 koronát az értékpapírárfolyam különbözeti tartalékalapra, 1000 koronát jótékony célokra, 1150 koronát jutalékban nem részesülő tisztviselők és szocgik részére, a megmaradó 150.000 ko-s zónából pedig részvényenként 50 koronát fiizetnek ki osztalék fejében. A közgyűlés úgy lerakott aknába ütközött, komolyabb sérülést szenvedett, majd zátonyra futott. Bolgár műszaki csapatok és parti tüzérség megsemmisítették és ezzel elsülyeztették a hajót. A török tengerészetre ezen hajó elvesztése különösen a mostani helyzetben kétszeresen fájdalmas veszteséget jelent. Az Assar-i-Tevfik török csatahajó, melyet elsülyegtettek. „Pécsi Napló" 1913. február 21