Pécsi Napló, 1913. április (22. évfolyam, 73-98. szám)
1913-04-01 / 73. szám
PBCSI KIRÁ ~TOra У IГ *3 А ГР *'• XXII. évfolyam. &Kád 1913 április 1. 737471*7 szerkesztőség és kiadóhivatal. Munkácsy Mihály u. 10. | Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőségi telefon 109. — Kiadóhivatali telefon 27. .............................■■■...... ..................... ■ Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS ------------------------------Előfizetési árak: Egész évre 24 kor. Félévre 12 kw. Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 19 fillér. — Nyílt-tér sora 60 fillér. Lukács László tervei. Ha a budapesti ellenzéki élclapok mindjárt a — bútorszállító kocsi tulajdonossal beszéltetik is a miniszterelnököt, az semmiképen se gondol arra, hogy belátható időben fejét az egyesült ellenzéki pártok rendelkezésére bocsájtsa. Újságírókkal folytatott szombati beszélgetésében kijelenti a miniszter, hogy semmi oka nincs a lemondás gondolatával megbarátkozni, sőt a tervek egész sokadalma foglalkoztatja, hogy a törvényjavaslatok egész sorával várja a május 5-én egybeülő képviselőházat. Arra hivatkozik, mily eredményes munkát végezett a képviselőház épen a legutóbbi időben és az ellenzék, különösen Andrássy Gyula részéről őt ért támadások nem érintik sem a többségnél, sem a törvényhozás másik faktoránál, a királynál. A kifakadásokat, melyek nem szünetelnek, még tréfásaknak is tartja, melyek miatt búslakodnia nincsen oka. Az igazságügyminiszter tervez. Balogh Jenő dr. igazságügyminiszter már belemelededett új hivatalába és nagyban készíti elő a törvényalkotások tervezetét. Már befejezték az egységes polgári törvénykönyv második részét és még április havában ezen nagy igazságügyi mű mind a négy része szakkörök elbírálása alá kerül. Fontos reformokat készíttetett elő a büntető eljárás terén is. A fiatalkorú bűnösök bíróságainak életbeléptésére is..megtörténtek az előzetes intézkedé-*ssé és' MJfiTigyenesítéses osztályozás cac a legmesszebb menő mérvben érvényesülni fog. Május közepén a miniszter oktatási tanfolyamot rendez, melyen mintegy 100 bíró, ügyész és patronázs tisztviselő fog résztvenni, hogy megvesse az egységes eljárás alapját. Megfelelő intézetek létesítésére különös gondot fordít a miniszter és fiatalkorú bűnösök részére külön megfigyelő intézetet akar létesíteni. A társadalomra nehezedő közveszélyes elemek elkülönítése érdekében külön törvényhozási intézkedés szükséges és e tervezetet már áttanulmányozták az igazságügy, és belügyminiszteri szakelőadói és Moravcsik Emil, Angyali Pál dr. és Finkey Ferenc egyetemi tanárok. A polgárok választójoga ellen ekövetett vétségek és a kúriai bíráskodás revíziója is előkészítés allatt állnak. Baranyának két új mandátum jut. A kerületek új beosztásának tervezete már elkészült, mielőtt azonban a képviselőház elé kerül a tervezet, az több retortán fog még átmenni. Bizonyos, hogy Pécs két orsz. képviselőt küld a képviselőházba és önálló képviselőválasztói kerületté alakul Mohács, rllig annak eddigi kerülete valószínűleg, mint legnagyobb járásbeli község, a dunaszekcsői választói kerület elnevezését kapja. Ugyancsak önálló választói kerület lesz Kaposvár is, így szaporodik a somogyvármegyei mandátumok száma is. Pécsett titkos lesz a képviselőválasztás, Mohácson, Kaposvárott, bár önálló képviselőküldési joggal fognak bírni, nyílt. A Pécs-baranyai múzeumegyesület közgyűlése, Pécs, március 31. Élénk érdeklődés mellett tartotta meg tegnap ez évi rendes közgyűlését a Pécsbaranyai múzeum-egyesület, már amennyiben élénknek nevezhető a muzeális ügyek iránt érzékkel bíró kis csoport megjelenése. Egyelőre be kell érnünk ezzel az érdeklődéssel. Majd ha a kultúrpalota megépül s a városi múzeum megfelelő keretbe jut és a nagyközönség belemelegszik a muzeális ismeretek méltányolásába, akkor majd a ma érdeklődő csoportok tömegekké növekednek s a múzeumegyesület élete, tevékenysége általános érdeklődést fog kelteni. A tegnapi közgyűlésen ott láttuk Balog Károly kir. táblai elnököt, Kaufmann Nándor kúriai bírót, Varga Nagy István kir. táblai bírót, Majorossy Imre kir. tanácsost, Koszits Kamill nyug. alispánt, Ember János kir. tanfelügyelőt, Késmárky István dr. jogakadémiai igazgatót, Szőnyi Ottó dr. jogakad. tanárt, Kiss József főreáliskolai tanárt, Hamerli Imre gyárost, Rónaky Kálmán dr. árvaszéki elnökhelyettes ülnököt, Hang Dániel főgimnáziumi, Arnhold János és Halász Antal főreáliskolai tanárokat, Szieberth Nándor ügyvédet, Reed György városi tanácsost, Ludvig Ferenc dr. főorvost, Berecz Fidel irgalmasrendi főgyógyszerészt, Schwartz Sámuel bérlőt, Pilisy Józsefet, Végh Lajost, Taizs József és Veszély Károly nyomdatulajdonosokat, Szieberth Róbert állami népiskolai igazgatót, Andreszky József és Várady Ferenc vármegyei levéltárost. Az elnöki széket Koszils Kamill nyug. alispán foglalta el s igen szép és lendületes beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Előre bocsátva, hogy viharos, és válságos időket élünk, úgy.zéldán ,ha" . írószer, állunk, amikor az izgalmak nem igen engedik, hogy kulturális téren nagyobb tevékenységet fejthessünk ki; amint a titkári jelentésből ki fog tűnni, elég eredményes volt az egyesület múlt évi tevékenysége. Lelkesen munkálkodott az egyesület, hogy a szép múltak emlékeit ápolva egy szebb jövő kultúráját készítse elő. A mult képezi az alapot, a melyre a jövőt építjük s a magyar nemzet ezer éves múltja bőséges forrását nyújtja a jövő fejlődésének. A hazafias eszme és érzés fejlesztésére szolgál az egyesület s midőn a múlt eredményeire megelégedéssel tekinthet vissza, bizalommal nézhet a jövő felé s bízvást számíthat mindazok támogatására, akik a haza, e vármegye és e város sorsát a szívükön viselik. Szívélyesen, meregen üdvözölve a megjelenteket, a közgyűlést megnyitotta s napirend előtt, megemlékezve Zsolnay Miklósnak főrendiházi taggá történt kinevezéséről, indítványozta, hogy a közgyűlésből üdvözöljék e magas kitüntetés alkalmából. Az indítványt egyhangú helyesléssel, lelkes éljenzéssel fogadták. Következett az emlékbeszéd, melyet Szieberth Róbert állami népiskolai igazgatótanító néhai Szautter Antalról tartott. A feszült figyelemmel s nagy érdeklődéssel hallgatott szép megemlékezés, A az alábbi kivonatot közöljük : Szauter Antal a magyar tanügynek tüneményszerű nagy alakja volt. Olyan általánosan ismert alak, kinek nevét nemcsak Pécsett és Baranyában, de az egész országban ismerték. Valamikor a messze múltban a szerzetesek foglalkoztak a tanüggyel nálunk, később a protestánsok emelték a tanügy alacsony színvonalát s utóbb Mária Terézia, majd József császár idejében kezdték a tanítás ügyét rendszeresen szervezni. József császárnak azonban németesítés volt a főtörekvése. Az iskolaügy állandóan tizedrangú kérdés volt az országban. Batthyány, Veselényi voltak a magyar főurak közül az elsők, akik azt pártfogásukba vették. Majd Eötvös József báró tűnt föl, ki erős alapokra fektette a magyar tanügyet. Az abszolutizmus ideje alatt ismét hanyatlás állott be. A népiskoláknak állandóan küzdeniök kellett az egyházzal, mert az egyház szolgálatába akarták az iskolákat hajtani. Az alkotmányos korszak elején nagy számmal létesültek népoktatási intézmények, alapítványok; a tanítók anyagi helyzetét is rendezték. Szautter Antal 1829-ben született Pakson, hol atyja, Szautter Márton tanító volt. Tanulmányait Pakson, Kalocsán és Pécsett végezte. 1851-ben a püspöki aulába került aktuáriusnak, innen 1852-ben Paksra káplánnak, majd 1853-ban visszakerült Pécsre s itt az apácák zárdájában tanított. 1856-ban a pécsi püspöki tanítóképezde élére állította a püspök, ahol az igazgatói állást töltötte be, 1859-ben már a reáliskolában és az elemi iskolákban is tanított. Nagyban elősegítette Pécs ij magyarosítását. A tanításnak, nevelésügynek szentelte minden idejét. Rajongó szeretettel viseltetett tanítványai iránt, viszont tanítványai is rajongva szerették. Tisztelte, becsülte, szerette az egész város, egész vármegye. Messze hírnévnek örvendett vezetése alatt a pécsi tanítóképezde. A sillabizálást ő küszöbölte ki Pécsett az iskolákból. A szó varázsával s művészi előadásával bámulatba ejtett mindenkit. Irodalmilag is széleskörű tevékenységet fejtett ki. Iskolakönyveket, egyházi beszédeket, szakközleményeket irt és szaklapot szerkesztett. 1863-ban ő alapította a pécsi kath. legényegyletet. Az ő utánjárására lett a pécsi alreáliskolából főreáliskola. A tettek embere volt. 1874-ben a görcsönyi plébániával c cserélte el szép állását s itt is végtelen szeretett ■,«. élt. Igazi ur, gavallér volt, vendégszerető ‘ '$&ё!ггп tón Jenkit szívesen tagadott fényese, ^“yvendégelt. Pénz^ azonban soha se volt. Állattóan sekvesztrum alatt állott. Aranymisére készült, midőn a halál az élők sorából elszólitotta. Kihullott kezéből a toll, elnémult az ajka őrökre, de emlékét a kegyelet mindörökké szeretettel fogja megőrizni. A nagy tetszéssel hallgatott megemlékezés után lelkesen megéljenezték Szieberth Róbertet és többen kézszorítással üdvözölték. Az elnök külön is kifejezte köszönetét. A háromnegyed órát igénybe vevő megemlékezés után Szőnyi Ottó dr. fölolvasta titkári jelentését az egyesület múlt évi működéséről. Ebből megtudtuk, hogy az egyesületnek ez a hatodik közgyűlése, a múlt évben hat tudományos felolvasást tartottak s ugyanennyi választmányi ülést. A fölolvasások az egyesületi értesítőkben jelentek meg, amelyeken kívül e szakfolyóirat tudományos értékkel bíró közleményeket is tartalmazott. A titkári jelentés kegyelettel emlékezett meg az egyesület halottjairól és sajnálattal konstatálja, hogy a tagok létszáma stagnál. Kívánatos lenne, ha a tagok új tagokat toboroznának. A nemes és nagy cél megérdemli a buzgalmat. A közgyűlés a titkári jelentést tudomásul vette s Szőnyi Ottó dr. fáradozásaiért köszönetet mondott. A múlt évi pénztári számadás 13.523 korona 96 fillér vagyont tüntet föl, mely összegben az évi bevétel 2328 , 13 fillérrel, a kiadás pedig 1885 koronával szerepel. A zárszámadás fölülvizsgáltatván, rendben találtatott s a pénztárosnak a fölmentvény megadatott. Az előirányzatban ez évre a vagyon 16.266 korona 94 fillérben állapíttatott meg, a kiadás 2716 korona. A pécsi székesegyház 1882 előtti állapotának ismertetését "tartalmazó szakleírás pályázatára egy mű érkezett be. A jeligés levélke fölbontatván, abból Szőnyi Ottó dr. neve került elő, kinek a közgyűlés a 300 koronás pályadij kiadását, illetve folyósítását rendelte el. Rónaky Kálmán dr. indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy újabb 300 koronás pályázatot ír ki néprajzi munkára. Altétel: „A baranyai magyar nép családi