Pécsi Napló, 1913. augusztus (22. évfolyam, 174-198. szám)

1913-08-30 / 197. szám

. Utóbbi a kereskedelmi akadémián assistens, jeles képzettségű fiatal­ember, aki még hozzá pécsi is. Az állást a bizottság vele töltötte be. A felső keresk. leányiskola felügyelői teen­dőit, mivel Fatima Sarolta más elfoglaltsága miatt ezen tisztéről lemondott, Varga Tildára bízták, aki a leányoknál a tornát, szépírást, stenográfiát és gépírást is tanítani fogja. Varga Tilda néhai Varga volt városi igazgatótanító unokája, akinek egyelőre 1600 korona tiszte­­letdíjjal kell beérnie. Még több beruházásra hatalmazta föl a bizottság az igazgatót, majd anyagi természetű ügyeket intézett el. A vallás és közoktatásügyi miniszter leirata, hogy az uj rendes tanárok fizetésének ötven százalékát az állam terhére vállalja, örvende­tes tudomásul szolgált. — Pécs szab. kir. város állami elemi iskoláiban a jövő 1913—14. tanévi behatásokra nézve a kö­vetkezőket hozza a gondonksági elnök, Majorosszy Imre kir. tanácsos tudomásra : Az elemi népiskoláknál a tanköteles növen­dékek beh­atása folyó évi szeptember hó 1., 2., 3. és 4. napjain mindenkor délelőtt 8 órától 12 óráig történik. Az összes népiskolák első osztályába rend­szerint csak azon fiú-, vagy leánygyermekek vé­tetnek fel, ki behatáskor életük hatodik évét már betöltötték, vagy legfölebb a tanév három első hónap­ján belül töltik be és testileg, szellemileg eléggé fej­lettek. Az ismétlő­ iskolakötelesek (13—15 éves) vagyis azon növendékek, kik sem az iparos-tanoncisko­lába, sem pedig a középiskolába, vagy polgári iskolába nem járnak, folyó évi szeptember hó 7., 8. és 14. napjain délelőtt 8 órától 12 óráig tar­toznak a szigeti külvárosi, illetőleg a felsővámház­­utcai népiskolában beiratkozni. Minden tanuló rendszerint csak azon kerület­beli iskolánál iratkozhatik be, melyben lakása van. Az iskolakerületek a következőképen álla­píttatnak meg: a) a belvárosi elemi fiú- és leányiskola kerüle­tébe tartoznak : Anna-, Apáca-, Boltivköz-, Ber­csényi-, Citrom-, Cinderi-, Dischka Győző-, Deák-, Eötvös-, Fürdő-, Ferenciek-, Gábor-, Gyár-, fal­tér, Hunyady-, Incédy Dénes-, Irgalmas-, Indóház-, János-, József-, Jókai-tér, Kaposvári-, Káptalan-, Kardos Kálmán-, Kazinczy-, Kinizsi-, Király-, Kisfaludi-, Líceum-, Mária-, Majláth-tér, Majláth-, Megye-, Mór-, Munkácsi Mihály-, Mátyás Flórián-, Perczel-, Péter-, Papnövelde-utca (papnövelde­épület sarkától a Kis-Flórián-utca kezdetéig), Papnövelde-köz és Plébánia-köz, Rákóczy-út, Ráth utca, Ráth-ipartelep, Siklósi-utca, Sczitovszky-tér. b) Az Ágoston téri elemi iskola kerületébe tar­toznak : Ágoston-tér, Ágoston-, Antal-, Alsó- és Felső-Haviboldogasszony-, Alsó- és Felső-Malom-, Alsó- és Felső-Puturla-, Bástya-, Barátúr-környék, Bányatelepi-út, Batthyány-, Fejérváry-, Ferencz-, Gáspár-környék, Gáspár-, Hatház-, Hegyalja-, Haviboldogasszony-dűlő, István-, Klapka-, Kis- Boldogasszony-, Kossuth Lajos-, Kálvária-, Kígyó-, Kis- és Nagy-Flórián-, Kispiricsizma-, Könyök-, Légszeszgyár-, Mandula-, Márton-, Mindszentek-, Papnövelde-köz, Papnövelde-, (a Kis-Flórián-utcá­­tól keletre), Rigóder-Szabolcsi-út, Sörház-, Szőlő-, Szőlő-köz, Tettye-, Tettye-tér, Ó-temető-, Újvilág-, Vásár-tér, Virág-, Zidina-környék, Zöldfa-, Zsinkó-, István-utcák és terek. c) A felső-vámház-utcai iskola kerületébe tar­toznak : Alsó- és Felső-Balokány-,­ Csokonai-, Er­sébet-, Farkas István-, Felső-vámház-, Grüindler-, Halász-, Harangöntő-, Katalin-, Kis-, Lánc-, Ma­jor-, Orsolya-, Pucher-, Sándor-, Temető-, Vámház-, Zsolnay-utca és a keletre eső kültelkek, Pécsvá­­radi-út és Mohácsi országút. d) A szigeti külvárosi elemi iskola kerületébe tartoznak : Alajos-, Atilla-, Árpád-, Bálics-, Bátho­ry-, György-, Garay-, Hadapród-, Kisgyüd-, Ka­szárnya-, Kis-Kirá­ly-, Kis-Kereszt-, Kis-Makár-, Kis-Rókus-, Klimó-, Makár-, Mecsek-, Miklós-, Mezőszél-, Megyeri-út, Nyár-, Nyír-, Őz-, Petre­zselyem-, Petőfi Sándor-, Radnics-, Rókus-alja, Rókus-, Rét-, Szigeti országút, Sánc-, Tavasz-, Tábor-, Tábornok-, Vitéz-, Vilmos-, Xavér-utca és a nyugatra eső kültelkek. e) A bányatelepen és vidékén lakó szülők gyer­mekei, ha nem is tartoznak az I. cs. és kir. szaba­dalmazott Dunagőzhajózási társulat kötelékébe, az ezzel létrejött megegyezés folytán mégis a társulat népiskolájába vétetnek föl, miért is azok a kitűzendő időben tartoznak oda beiratkozni. f) Rácváros vidékén lakó szülők gyermekeit akár a rácvárosi községi iskolába, akár pedig a szigeti külvárosi iskolába írhatják be, azonban ott tartoznak iskolába járni, ahol beiratkoztak. A népiskolákban a tanítás ingyenes, csak 50 fillér beiratási díj fizetendő, mely kizárólag az ifjúsági és a tanítói szakkönyvtár gyarapítására fordíttatik. A szülőket, gyámokat figyelmezteti, hogy az 1887. évi 22. t.-c. 3. paragrafusa szerint a minden­napi és ismétlő iskolába járó gyermekeiket, gyá­­moltjaik beiratása alkalmával a pécsiek az illető kerületi orvos, a vidékiek pedig körorvosuk bizo­nyítványával beigazolni kötelesek, hogy azok eredményesen védhimlővel beoltva, illetőleg ismét beoltva lettek, avagy beoltási kötelezettség alól fel vannak mentve. — A pécsi katholikus főgimnáziumok köréből. A Jézustársasági atyák vezetése alatt álló pécsi alapítványi főgimnáziumnak a most kezdődő új iskolai évben, amikor már két osztályt kell állí­tani, már négy tanára lesz. P. Jablonkay Gábor igazgató és P. Thalhammer János, akik már a múlt iskolai évben is itt működtek, most pedig P. Kehrling János Kalocsáról és P. Schéfer Jakab Nagyszombatról jönnek a pécsi Pius-gimnáziumba tanítani. — Békefi Rémig dr. zirci apát Franek Döme dr. pécsi főgimnáziumi tanárt betegsége miatt ideiglenesen két hónapra szabadságolta és helyettesítésével Mádly Sebő ciszterci rendű fő­gimnáziumi tanárt, szentgotthárdi káplánt bízta meg. — Uj körjegyző. Tegnap ejtették meg Cin­­deribogádon Horváth István főbíró elnöklésével a körjegyző választást, melyből győztesként Szom­bathelyi Béla segédjegyző, a segédjegyzők országos mozgalmának egyik vezetője került ki jelentékeny szótöbbséggel. — Teljes a pécsi helyő­rség. A pécsi 8. h. huszár­ezred osztálya tegnap, reggel vasúton érkezett vissza a tolnamegyei lovasgyakorlatokról. A pécsi hely­őrség tehát ismét komplett. — Gőzkomp Szlavónia és Bácska között. Peja­­csevics Tivadar gróf horvát miniszter, Unkelhausser Károly dr. államtitkár és Adamovich Iván főispán közbenjárására a két­ miniszter Vukovár nagy­község és Bács vármegye partja között gőzkomp­­forgalmat léptet életbe. A napokban megtartják már a gőzkomp közigazgatási bejárását. Bács- Bodrog vármegye kötelezettséget vállalt, hogy utat épít a komp kikötőhelyéhez. — Névmagyarosítás. Kiskorú Schneider János karancsi illetőségű ugyanottani lakos családi nevé­nek Pintér­re kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — Torna a Pécsi Atlétikai Clubban. A Pécsi A. C. idősebb tagjai részéről többször felmerült az a kívánság, hogy az ősz és tél folyamán a klub ke­retén belül valamely könnyebb sportot művelje­nek. Különösen a torna iránt mutatkozott élénk érdeklődés és a klub felkérésére Reichmann Zsig­­mond már­ mérnök vállalta az amateur művezető tisztjét. Reichmann országos hírű tornász, aki né­hány év előtt, mint a Magyar Testgyakorlók Kö­rének tagja, Magyarország válogatott tornászcsa­patának egyik legkiválóbb tornásza volt. A néhány hét múlva kezdődő tornaestélyekre a Pécsi A. C. idősebb tagjai közül eddig a következők jelentkez­tek : Lauber Rezső dr., Schwarz Gábor dr., We­ber Dénes, Lutz Miklós dr., Dombováry Ödön, Stein Oszkár, Vásárhelyi Mihály, Sándor Károly dr., Tausz Gyula, Fehér Győző, Szigeti Frigyes, Sik­lósi István dr., Reinfeld Vilmos, Painz Jenő dr., Fischer János és még sokan. A tornaestélyen részt­­venni szándékozók ebbeli kívánságukat a klub titkárságánál levelezőlapon jelentsék be, hogy a tornaestélyeket megállapító értekezletre őket a klub idejében meghívhassa. — Orvosi körökből. Kenessey Aladár dr., a pécsi közkórház főorvosa, a szemészeti osztály ve­zetője, a londoni orvosi kongresszusról ma este ér­kezett vissza és szemorvosi gyakorlatát ismét meg­kezdette. — Mire a magyar szenzációk Amerikába ér­nek. A Clevelandban megjelenő Szabadság augusz­tus 18-áról kelt számában találjuk a következő magyar szenzációt: TISZA LEGÉNYKEDIK. A miniszterelnök hazugnak nevezett egy képviselőt. Az ügyet lovagias útra terelték. Egy augusztus 16-ikán kelt, de hiányos buda­pesti kábeltávirat arról ad hírt, hogy Pallavicini György őrgróf országgyűlési képviselő párbajra hívta ki Tisza István gróf miniszterelnököt A kábeltávirat nem tesz említést a lovagias ügy keletkezésének részleteiről, kétségtelen azon­ban, hogy annak hátterében politikai természetű ellentétek vannak. A híradás szerint Pallavicini György őrgróf azt állította a miniszterelnökről, hogy több tanút hamis vallomásra kényszeritett s oka volt annak, hogy azok ennek folytán hamis esküt tettek. Tisza gróf, amikor ezt a nyilatkozatot tudatták vele, egyszerűen hazugnak nevezte Palla­vicini őrgrófot. A súlyos sértést nyomban követte a kihívás. A lovagias ügy még eddig nem nyert elintézést. — Jóváhagyott alapszabályok. A belügymi­niszter a „Pécsett és vidékén levő borbély és fod­rászmesterek szövetsége“ és „a pécsi kölcsönös jótékony temetkezési egyesület“ alapszabályait jóváhagyta. Az előbbi egyesület elnöke Rónai­ Ist­ván borbélymester, az utóbbié pedig Konkoly Ágos­ton ny. pénzügyi számtanácsos. — A mohácsi csata évfordulója. A hős vértől pirosult gyásztér, nemzeti nagy­létünk nagytemetője, Mohács színhelyén ma, a végzetes csata évforduló napján ke­­gyeletes ünnepet ültek. A környékről is számosan keresték föl a mohácsi kálvária templomot, hol három misét celebráltak­. Az egyiket reggel 7 órakor sokáé, a másikat 9 órakor német, a harmadikat 10 órakor magyar szentbeszéddel. Az első szentbe­szédet Czindery Endre mohácsi káplán, a másodikat Müller Károly laskafalui plé­bános, a harmadikat Polgár János felső­mindszenti plébános mondották. Nagy hall­gatóság volt együtt. Az ünneplők emléke­zetében fölfájult a gyászos nap minden borzalmával, minden szerencsétlenségével. A török tüzet, golyót okádó ágyúi előtt halomra hullott a magyarság. Elvérzetek a nemzet nagyjai, II. Lajos király se tért vissza többé trónjára. Tomory érsek is ott halt meg a csatatéren. A pécsi ifjúság is hősi halált halt. A kereszt nem védel­mezte meg a magyarokat a törökök fél­holdjával szemben. Török rabigába haj­lott az ország. Soha el nem múló szomo­rúság borul a lelkekre, amikor ez a nagy gyász újul föl emlékezetünkben. A sokat szidalmazott németek, osztrákok segítsé­gével, a Habsburgok dicsőségével újra győzött a magyar s kiverte a törököt az országból. A kereszt a félhold fölé került, hogy diadalmasan elfoglalja szent István országában régi helyét. A nemzet újra nagy és erős. Megelégedetten, boldogan ünnepelhet. Keseríts Ferenc mohácsi apát­­plébános a plébánia épületében díszebédet adott az évforduló ünnepén, melyen a város előkelősége vett részt. Számos pohár­köszöntő hangzott el s a hazafias érzés melegével, egy történelmi nagy nap emlé­kével záródott le a ma, hogy holnapnak, a holnap életküzdelmeinek nyisson utat. A múlt csak példa legyen most s okulás­sal, bizalommal használjuk föl a jelent, hogy a jövő mohácsi gyászt soha ne borít­hasson az országra. rMQl I SFim ITZ-POR felfilmu­lhatatlan háziszer mindama gyomorbajok­­—i—wt^Ai s ro9S2 emésztés és székrekedés A gyógyszertárakban MOLL idő. Eredeti dobozokban korona. *=====»■ FŐ-SZÉTKÜLDÉS: MOLL 2. gyógyszerész, cs. és kir. udv. szállító állat Bécs, 1., Tttchlanden 9. sz. YMSki megrendülásek neponta jx·eta­nUanét­­ szerint — A raktárakban tanszk lntaurnntt— Me£v*I S vídjegyzével ritttett тшттш MOLL==SOSBORSZESZ a legjobb fájdalomcsillapító bedörzsöl­és, csűz, köszvény és egyéb meghútási bajoknál. A rak­tárakban ólommal zárt (plombirt) üvegekben = 2 koronáért kapható. A MOLL- készítmény kérendő. „Pécsi Napló“ 1913 augusztus 30.

Next