Pécsi Napló, 1917. június (26. évfolyam, 121-144. szám)

1917-06-17 / 134. szám

, jöjjön el holnap, vagy a jövő héten. Meg holnap, már be van töltve az állás , megy a Rákövetkező héten, a létszám már betelt. Hazajön csüggedten, letörtem gyermekeit magához szorítva , itt úgy látszik, kis gyer­mekeim, nekünk már csak a halál a meg­váltónk, nem kérdezte tőlünk senki, özve­­gyek-e ? vannak-e gyermekei ? — szóval az állások be lettek töltve kis kurtaszoknyás hölgyecskékkel, akiknek még csinos az arcocs­kájuk, akiknek még nem vitte el a bánat az arcukról a pírt, akiket még nem a gond tett halvánnyá és megtörtté, akik most csak arra keresnek, hogy a csinos arcosokéhoz szép ruhácska is legyen. Itt van a baj. Akármerre nézünk, akármerre megyünk, mindenütt lá­tunk hölgyeket, de nagyon kevés özvegyet, miért van ez .. Itt van a katonai pártfogó iroda; igaz, az ad ajánló levelet mindenki­nek, kinek valakije katona, de az a pártfogó iroda­ elfelejtette, hogy először az özvegyek­nek és azok árváinak kell kenyeret adni; azoknak, akiknek férjeik a harctéren szen­vedtek és küzdöttek s végül életüket és vé­rüket áldozták a hazáért és az itthonmara­­dottakért. Ezeknek a hősöknek az özvegyei és árvái itt küzködnek a megélhetés nehéz gondjaival, éheznek és az özvegy jön-megy, keres-kutat és utoljára is nincs munka.. . Kérem­­, főszerkesztő úr, emelje fel hathatós szavát, hadd lássák azok a szegény asszonyok, hogy ők még nincsenek egészen elhagyatva ; hívja fel lapjában a munkaosztó helyeket, hogy ne feledkezzenek meg azokról, akiknek mi nagyon sokkal tartozunk. Maradtam tel­jes tisztelettel K. I. dr.-né. — Hadsegélyezési adományok. Petz Emil és Sebök István, a városi zeneiskola növen­dékei, mivel bizonyítványaikra elkésetten hozták a bélyeget, Kürschner Manó igazgató annak kikötése mellett állította ki kivé­telesen a bizonyítványt, hogy 2—2 koronát juttattak a vakkatonák pécsi segélyalapjára, melyet Rechnitzer Béláné Pécs is 6 koronával gyarapított. — A harctérről hozzánk érkezett egyik kéreglevelező lapot F. J. 1 kor. vásárolta meg a hadsegélyező alap részére. Az adomá­nyokat átadjuk. — Német gyermekek özönlik el az orszá­got. Mindenképen szép és okos dolog, sőt em­berbaráti és szövetséges hűségi szempontból dicsérendő cselekedet, hogy német városok­ból az ország különböző vidékeiről immár 15.000 gyermeket helyeztek el különböző magyar vidékeken és további gyermekcso­portok még jelezve vannak, csakis az az egy baj van, hogy a mi gyermekeinkről, t.­­ a magyar gyermekekről nem történik oly bő­kezűséggel gondoskodás, mint ezen német gyermekekről. Igen sok magyar szegényebb gyermek koplalni fog itthon, míg a német gyermekek megfelelő ellátásáról magyar föl­dön már csak becsületből is gondoskodás fog történni. Hogy nem levegőből beszélünk, bizonyíték erre a most felépült Zsófia gyermek­­­sanatorium a Balaton - part­ján, melynek pártolása érdekében épen ma közöltük Rákosi Jenő lelkesítő szép cikkét, de a gyermekeket, akiket ezen szanatóriumba fölvettek, még nem lehetett ott elhelyezni, mivel a teljesen kész szanatórium személyzete ugyan már el­helyezést talált és meg is kezdette működését, mégis az élelmicikkek kellő mennyiségéről, közel 100 gyermek ellátásáról lévén szó, gon­doskodni még nem lehetett. Amíg ez meg nem történt, az üdülő­telepben nem lehet elhe­lyezni a gyermekeket, pedig azok már sóvá­rogva várják, hogy a Balaton vizében lubic­kolhassanak és a homokparton magukat beáshassák. Amint halljuk, most már minden intézkedés megtörtént, hogy a szanatóriumot ellássák a szükséges élelmi cikkekkel és ha 1­­2 heti késedelemmel is, a legközelebbi na­pokban már benépesülhet a Balatons­zab­adi hadiárva szanatórium, mely egyike a legszebb magyar emberbaráti alkotásoknak és a magyar jó szív és szeretetnek lesz ragyogó otthona, лет hadiárvák részére tervezték azt a kez­deményezők, de azzá tették a körülmények, az országra szakadt nagy szerencsétlenség, a világháború. Ámde mindenkor és minden körülmények között arra kell gondolnunk, hogy első­sorban saját gyermekeink szorul­nak a mi dédelgető szeret­etünkre és csakis szeretetünk fölöslegéből juttathatunk a ven­dég gyermekeknek, amiről sohase szabad megfeledkezni . A pécsi gázgyár termelési nehézségei. A szénközpont minap már nehézséget okozott a pécsi gázgyárnak is, mely kénytelen volt termelését csökkenteni. Pécsett, a szénbá­nyászat ősi hazájában ez csaknem érthetet­len, de arról tesz tanúságot, hogy a szénköz­pont nem tesz különbséget város és város kö­zött, de azért régi, félévszázados szerződése­ket fölrúgni még háborús indokolással se lehet és Pécs szab. kir. város és a dunagőz­­hajózási társulat között a szénbányák a társulat részére való eladásánál létrejött megállapodás szerint a d. g. h. t. pécsi bányái kötelesek a gázgyár részére bizonyos mennyi­ségű szenet biztosítani. Ezen szerződés meg­bolygatva nincs, ámde a gázgyárnak nem elegendő a pécsi szén, szüksége van annak ostraui vagy porosz szénre is, hogy semmesegű gázt és kokszot termelhessen és ennek beszerzése most oly nehéz, hogy a magyar és osztrák gyárak egész sora kénytelen volt üzemét lényegesen leszállítani, vagy beszün­tetni. A pécsi gázgyárnak is 30 vagyonról 10 vasúti kocsira szorította le a szénközpont a havi szénszükségletet és minap személyesen járt el a pécsi gázgyár igazgatója a központ­nál, de nem nagy sikerrel! Sőt ott azt is ki­jelentették, hogy a pécsi gázgyár szénellátás dolgában ép oly kivételes helyzetben van minden más magyarországi világítást termelő gyárral szemben, hogy panaszra semmiféle oka nem lehet. Ezt mi magunk is belátjuk, amióta tényleg sehol oly kevés baj nem volt ezen a téren, mint Pécsett, de az a reménysé­günk, hogy most már megjavul a mai hely­zet és hamarosan megszüntetik a konyha célokra elhasznált gáz korlátozását és a gáz minősége, égési ereje is megjavul, belátható időben teljesülni nem fog, mert a szükséglet a monarchában folyton csak emelkedik, a szén és kokszbehozatalt ezer és egy okból fokozni nem lehet! Meg lehetünk tehát elégedve, ha az alattunk elterülő szénbányák révén a nagyobb kalamitásokat elkerülhetjük, me­lyek a gáz és villamos világítás és motorikus erőszolgáltatás terén országszerte mutat­koznak és most már állandó jellegűek. — Ki nem jelentett családtagért — három napi elzárás és ötven korona pénzbírság. La­punk hasábjain már nagyon gyakran figyel­meztettük a közönséget, hogy az elköltözött család, vagy háztartási tagokat azonnal je­lentsék ki a háztartásfők, az utalvány­rend­szer miatt, mert különben szigorúan meg­­bünteti őket a hatóság. Szombaton Pál Éva Alsóputurla­ utca 30. "szám alat­ti lakosnőt büntette meg a pécsi rendőrfőkapitányság 3 napi elzárásra és 50­0 pénzbírságra, mert a háztartásában élt anyját, ki január hóban elköltözött, mai napig sem jelentette ki- Ezért újból figyelmeztetjük a közönséget, hogy saját jól felfogott érdekében minél hamarább jelentse ki, ha van a háztartásban elköltözött és ki nem jelentett egyén, azt minél rövidebb idő alatt jelentsék ki, nehogy a hatóság a tör­vény szigorával legyen kénytelen eljárni a késedelmezőkkel szemben. — Elhunyt szerb hadifogoly. Tárnics Milutin Mihajlo hadifogoly, szerb gyalogos meghalt. Te­metése f. hó 17-én délután 3 órakor lesz a központi temető halottasházából. — Az e havi kukoricaliszt —• fehér. A közélelmezési hivatal által e hóra kiutalvá­­­­nyozott liszt-kontingensben a S­vaggyn ku­korica liszt fehér lesz, mert a Scnauro­­burg-Lippe herceg uradalmából szállított fe­hér tengeriből lett őrölve. — A IX. ker. lisztkiosztó bizottság iro­­dáját áthelyezték az eddigi helyéről a Jókai­­tér 6. sz. alatti Radocsai (ezelőtt Simon) féle házba, hol hétfőn kezdi meg működését. — Betörő k­óborcigányok F. hó 5-én Kisgyula községhez tartozó Gyula-pusztán egyik lakos házának ajtaját ismeretlen tette­sek lefeszítették és két kenyeret, egy baltát vittek el. — Megrabolták Mannteufel gazda­sági cselédet is.­­ Belvárdon Király Lajjos­­szőlőhegyi présházába törtek be s tíz liter bort dézsával együtt vittek el Ugyanott Szentkirályi János pincéjéből 20 liter bort és Belvárdi János pincéjéből 120 liter bort raboltak el. Alapos a gyanú, hogy az akkori­ban a környéken látott kóborcigányok kö­vették el a betöréseket. — Talált tárgyak árverezése a pécsi fő­­postán. A pécsi posta és távírda igazgatóság­nál a szabályszerű határidőig őrzött különféle talált tárgyak (könyvek, géprészek, ruhane­­műek stb.) továbbá a vissza nem kézbesíthető térfi csomagok és egyéb küldeményekből visz­­szamaradt árutartalom (ruhafélék, cipők, könyvek stb .stb.) a pécsi főposta épület udvarán folyó hó 25-én délelőtt 9 órakor kez­dődő nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés mellett el fognak adatni. — Két alapítvány névtelentől. Vannak még jótét lelkek, akik jótékonyságot gyako­rolnak, mert erre ösztökéli őket lelkületük, jó szívük és mert ez módjukban is áll. A pécsi szr. hitközség legutóbbi elöljárósági ülésén Braun Ármin elöljárósági tag egy 1000 koro­nás és egy 5100 koronás hozzájuttatott ala­p­ítványi összeget jelentett be. Az előbbi Berls Ármin dz elhunyt főrabbi nevét fogja viselni és tanítási célt szolgál, az utóbbi pedig utazási ösztöndíj alapítvány, melynek alapító oklevele bizonyos változtatásokat igényelt, melyeknek kieszközlésére az alapítvány köz­vetítőjét kérte föl az elöljáróság. Az alapít­vány kamatait évről-évre olyan iparosnak vagy kereskedőnek ítéli oda az elöljáróság, aki külföldi tanulmányútra megy. — Halálozások. Mai lapunkban már megemlékeztünk idsb Tabak Frigyes p. és t. ellenőrnek életének 50 évében bekövetkezett el­huftyj­ár­ól. Ma kaptuk meg a széles kiter­jedésű rokonság nevében az özvegy, szül- Gratts Mariska által kibocsátott gyászjelen­tést, mely szerint az elhunytat vasárnap délután­­25 órakor a központi temető rava­talozó terméből kísérik történt beszentelés­­után örök nyugalomra.­­ Ugyancsak vasár­nap délután 174 órakor történt beszentelés után a halottasházból temetik el Pernecker József pécsi molnárt, aki 69-ik életévében, boldog házassága 46. évében pénteken dél­után halt meg. Felesége szül Heiland Erzsé­bet, hasonló nevű fia, testvérei és kiterjedt rokonság gyászolják . A súlyos betegség elől életének 70. évében a halálba menekült Lili Józsefet vasárnap délután 13 órakor a központi temető halottasházából helyezik történt beszentelés után örök pihenőre. Négy gyermeke, ezek hozzátartozói gyászolják az elhunytat, akinek lelki üdvéért az Ágoston templomban hétfőn délelőtt negyed 9 órakor mutatják be a gyászistentiszteletet. — Házasságszédelgő, Szalóvár Mária 25 éves szakácsnő feljelentést tett Lérek Ferenc 23-ik gyalogezredbeli katona ellen, aki f. hó 2-án házassági ígérettel 100 koronát csalt ki tőle, tegnap este pedig 40 korona utolsó pén­zét ellopta és megszökött. Nyomozása folya­matban van. „Pécsi Napló' 1917 junius. 17 ♦♦♦♦♦♦ ' ►♦❖♦♦♦♦♦♦♦❖♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Ж ►»♦♦♦♦¦ »♦♦♦♦♦»♦♦♦ Ф Б и, bedörzsölés valódi , lázag sósborszeszszel S £ ♦ Üdíti, erősíti, frissíti a fáradt tagokat! ♦

Next