Pécsi Napló, 1917. október (26. évfolyam, 221-246. szám)
1917-10-02 / 221. szám
1917. október 2. „Féem Napló* első megnyitó Veni Sauctét nekünk is különös nagy áhítattal kell énekelnünk. Napról-napra nő a reánk szoruló, segitségünket kérő, aggódó szenvedőik száma s a komoly megsegítés munkájában naprólnapra kell éreznünk, hogy ha eredményesek akarunk dolgozni a társadalmi segítségnyújtás nagy munkájában, a „világnézetek nagy harcában“ szellemi munkciával kell magunkat fölszerelni . Ezt a célt szolgálja a Missziótársulat nálunk is megnyíló szociális iskolájában. Az első, az október 8-án megnyíló hivatalos pártfogói tanfolyam programját már ismertettük. Ez a tanfolyam főleg a hivatalos képesítés célját szolgálja, de annak is alkalmat nyújt a kiképzésre, aki csak önkéntes társadalmi munkában akar résztvenni. Van azonban a szociális iskolának egy második tanfolyama is, mely már kizárólag ez utóbbi célt : az önkéntes társadalmi munkások kiképzését szolgálja. Célja, hogy öntudatos, hivatásuk magaslatán álló lelkes patromisokat képezzen ki; ez azonban csak úgy érhető el, ha ismerjük azt az erkölcsi alapot, amelyen minden szociális munkának fel kell épülnie és ha ismerjük a társadalmi, jogi és gazdasági élet azon törvényeit, melyek életünket irányítják és melyek figyelembevételével lehet, a társadalmi, a patronázs tevékenység is csak hasznos és eredményes. A második tanfolyam egész programja már azt a gondolatot tükrözi vissza, amennyiben kiváló szakemberekkel a mai modern kort érdeklő összes társadalmi tudományágakat előadatja. Gere Gábor dr. theológiai tanár e tanfolyamon adja elő a magasabb hittant, a missziónővérek a szociáletikát. Vasvári Ferenc dr. jogakadémiai tanár a ma már anynyira közkeletűvé vált szociológia elemeit ismerteti. Azonkívül felöleli e tanfolyam még a következő tárgyakat : lélektan és neveléstan (Ember János kir. tanfelügyelő), jogismeret (Késmárky István dr jogakadémiai igazgató), továbbá az általános szociális ismeretek keretében : családgondozás (Szi- Lassy Károly drné szül. Sikorska-Zsolnay Julianna), anya- és csecsemővédelem (Trinn Miklós drné szül. Angster Olga, az anya- és csecsemővédő egyesület elnöknője), ifjúságvédelem (Szieberth Róbert, felügyelő iskolaigazgató), népegészségügy (Ludwig Ferenc dr. tiszti főorvos), szegényügy (Oberhammer Antal, rendőrfőkapitány) ; szerepel továbbá itt is a nemzetgazdaságtan (Mihálffy Ernő dr. jogakadémiai tanár) és végül szociális módszertan keretében: az írás és beszéd a szociális munka szolgálatában (Weigand József tanító), a pártfogoltakkal való bánásmód (missziónővérek) és az egyesületi élet technikája (Tomócsy István főreáliskolai tanár). Ez a tanfolyam i. é. november 7-étől 1918. április 25-ig heti 4 órában (szerdán és csütörtökön d. u. 5—7-ig) dolgozza fel az óriási anyagot. December 20-tól január 22-ig szünet. Az iskola helyisége ugyancsak a jogakadémia egyik tanterme. Látjuk, hogy nemcsak a társadalmi munka szempontjából fontos, hanem oly tárgyak is szerepelnek a programban, melyek általános , érdeklődésre tarthatnak igényt, mert ismeretük ma már úgyszólván az általános műveltséghez tartozik. A Szociális Iskola ezen második tanfolyama tehát, már ezért is hisszük,nagy érdeklődésre fog találni, de ezt az érdeklődést bizonyára még fokozza az, hogy a Szociális Misszió Társulat nem idegen nálunk. Az 1907. évi patronázs kongresszuson Farkas Edith alapító főnöknő tartott itt előadást, ír majd a Katli. Nővédőegyesület alakulása alkalmával kiküldött egy missziónővért, hogy a munka gyakorlati beállításánál segítkezzék. A Társulat azóta is állandó összeköttetésben áll városunk társadalmi munkásaival s az ország ötven városában, községében létesített Nővédelmi Hivatalokat, Leány Egyleteket, Leány Klubbokat, Patronázs Szer-e zeteket, Hadiárva-, Anya és Csecsemővédő, Betegápoló-, Foglalkoztató műhely- Szakosztályokat. A fiatalkoruak javítására megnyitotta Bolhánia Szeretetházát, Mária Mercedes Leány Otthonát, Hadiárvaházát, Szociális Szemináriumát, Szociális Iskolákat, tart fenn, van könyvkiadó hivatala, saját folyóirda (A Keresztény Nő), stb. Céljául tűzte ki, hogy a szociális munkát minden téren hivatásos, és kiképzett társulati tagok által szolgálja. Ismerve városunk nagy érdeklődését a társadalmi tevékenység iránt, reméljük, hogy állhatatos komoly részvételével biztosítja azokat a feltételeket, amelyek ezt az intézményt virágzóvá teszik. A második tanfolyamra az igazgatóság október végéig fogad el jelentkezéseket. (Jogakadémia : pedellus). Beiratási dij 2 K. A vasárnapi nagy razzia. — Saját tudósítónktól. — Pécs, 1917. okt. 1. A katonai rendőrség a polgári rendőrséggel együttműködve, vasárnap este 8 órai kezdettel nagy razziát tartott a város bélés külterületein. A razzia célja a gyanús viselkedésű férfiak és nők leigazoltatása, katonaszökevények s valamely bűnnel terheltek kézrekerítése, valamint a kimaradási engedély nélkül éjszakánként kimaradó katonák megbüntetése. A razzia lefolyása, melyen tudósítónk személyesen részt vett, a következő volt : Este fél nyolc órakor gyülekezett a katonai rendőrség legénysége és a katonaság részéről kirendelt legénység a városház udvarán, ahol öt csoportba osztották őket és a teendőkre részletesen kioktatták. A várost öt kerületre osztották és pedig a szigeti külváros, belváros, budai alsó város, budai felsőváros és kültelkekre, hol egy-egy csoport, ment ki. Minden csoport egy vezénylő tisztből, egy katonai nyomozóból, egy polgári rendőrből a rendőrkutyával, két katonai rendőrből és azonkívül a katonaság részéről kivezényelt tíz közemberből állott. Nyolc órakor indultak el a városháza udvaráról, sorra vették a vendéglőket, szállodákat, éjjeli mulatóhelyeket, tömeglakásokat és jelenlévőket kivétel nélkül leigazoltatták, akár katona, civil, vagy nő volt. Persze volt kavarodás, menekülés mindenfelé az első percben, mig rájöttek, hogy minden ajtóban szuronyos őrök állanak s a menekülés kísérlete hiábavaló. Természetesen kiderülhet et i volt, hogy a razzia apróbb-nagyobb, részben humoros incidensek nélkül folyjon le. Egyik Ágostonutcai vendéglő udvarán a katonák a fákra, másztak föl, úgy kellett őket onnét leszedni. Ugyanitt két tizedes renitenskedett s az egyik kést rántott, de rögtön lefegyverezték. A Zsolnay utcai Höffner-féle vendéglőből a temetőbe akartak átszökni azok, kiknek szénája nem volt rendben. A Nagyflóriánutcában heves szóváltásra érkezett meg a csoport . Egy önkéntes fél kilenc táján egy urilánykát kisírt haza, mikor egy hatos baka hozzájuk ment s a lányka arcát cirógatni kezdte, a megfelelő beszéddel. A lányka persze sírva fakadt, mig az önkéntes rendreutasította a szemtelen tolakodót. Erre a balra kirántotta az oldalfegyverét, majd mikor hallotta, hogy az őrjárat közeledik, fegyverét még az önkénteshez hozzávágta és elmenekült . Részben kellemetlen, részben humoros volt a munkájuk a szállodákban, hol az ágyból párosával kellett előcitálni a gyanúsakat. Egyik ismertebb külvárosi szállóban bekopogtattak az egyik szobába, de semmi válasz. Újabb kopogás, most már neszel valaki bent, de még most sem szól. Újabb erélyes felszólításra végre felnyitják az ajtót. Az illető katona. Hát aki az ágyban van ? — A feleségem. Jó, menjen ki. Bent megkérdik a nőt, hogy hívják az urát ? Hát izé, Vince. Milyen Vince? Kisül, hogy nem tudja. Mindkettőt felöltöztetik s viszik. A Három varjúban három kis szoba van. Mindháromban egy-egy népfelkelő a feleségével. Kimaradási engedély nincs. Az ördögbe, — bosszankodik a vezénylő tiszt, most már mit csináljak magukkal ? Nincs annyi eszük, hogy engedélyt kérjenek *? Hiába, a regula — regula,fel kell öltözködnie , s a sorba állni, az egyiknek a felesége is jön. Maga mit akar ? — kérdik. Hát megyek az urammal. És igy tovább. A Vas - fürdő korcsmában 100—150 katona, lány múlat. Aj patrul érkezésekor menekül ajtónablakon, ki merre lát. Az udvarról visszaterelik őket. Elállnak minden kijárást. Az ajtóban egyenkint eresztik ki őket. Innen 24 férfit és 4 nőt vittek be. A városházán gyülekeznek ismét a patrursok. Összesen 217 embert hoztak be. Ebből 8 nő, 7 civil, a többi katona. Van köztük egypár orosz és szerb hadifogoly. Akinek személyazonossági igazolványa volt, komoly intelem után elbocsátották. Hetven ember nem tudta magát semmikép igazolni, sőt többen már régen keresett egyének voltak. Ezeket kísérettel a laktanyákba vitték éjjeli őrizetre. Közben egy elszomorító tényre jöttek rá a razziát tartó közegek, mely immár többször ismétlődött, hogy a Cinderi utcai mulatóban 13 — 14 éves gyerekek is tartózkodnak. Felhívjuk erre külön is a hatóság figyelmét. Nagyon helyeseljük, hogy a polgár rendőrség is csatlakozott, legalább a polgári hatóság körébe eső kihágásokban az eljárás azonnal meg lehet indítani. 1. f- HÍRROVATUNK. Gróf Iüa Kláth Gusztáv püspök s a honvéd-hadapródiskolában. — Saját tudósitóniból. — Székhelyi gróf Mayláth Gusztáv Károly, Erdély apostoli lelkű főpásztora szombaton, szeptember 29-én délután 4 órakor minden kiséret nélkül, a mi rendesen túlzsúfolt villamosunkon érkezett a honvéd hadapródiskolába és a Vasek Ottó százados által vezényelt díszszázad sorfalai között elhaladva, lépett a feldíszített lépcsőházba, hol Riffl Sándor alezredes, iskolaparancsnok a tisztikar élén, lelkes beszéddel üdvözölte a püspököt, aki melegen köszönte meg a szíkves fogadtatást és minden egyes tisztet régi ismerős gyanánt meleg kézszorítással üdvözölve, jelentette ki, hogy nagy örömmel és igaz szeretettel jött az is kedves kis honvédjei közé, miután a múltkor is a legszebb emlékekkel szívében távozott. A püspök a tisztikartól kisérve ment a tornacsarnokba, hól a növendékszázadok, a csarnok erkélyén pedig a tiszti családok hölgytagjai foglaltak helyet. A főpásztor a délszaki növényekkel díszített emelvényről intézte krisztusi szeretettől áthatott szavait az ő szeretett lelki fiacskáihoz, akiket épp oly tiszteletre, szeretetre és csodáltara méltóknak akar majd tudni, mint elődeiket, a dicső honvédeket, akiknek oroszlánrészük van az ő Erdélye visszahódításában, akik között úgy az olasz, mint a román és legutóbb Kirlibaba mellett éppen a mi hadosztályunknál az orosz fronton, oly felejthetetlen napokat töltött, akiknek nevét az egész világ tisztelettel említi, akiknek bátorságát és áldozatkészséges hősiességét csak a legnagyobb csodálatunkkal és soha nem múló hálánkkal tudjuk részben elismerni és megjutalmazni, akiknek legszebb jutalmuk mégis azon testvéri köszöntő és köszönő szózat volt, mikor a visszahódított bukovinai Istensegits, Andrásfalva és Lajosfalva derék csángóit megszabadították az orosz hordák kegyetlenkedéseitől. Szeretettel jött az ő kis honvédjei közé, hogy most, a tanév elején leesdje számukra az Igazságnak lelkét, hogy a Szentlélek megerősítse szívüket, beléjekintve Isten megszentelő kegyelmét és állandó segítségükre legyen az engedelmesség, az alázatosság és a tisztaság minden katonát legszebben ékesítő erényeinek gyakorlásában. Amily őszinte szeretet vezérelte újra közéjük, épp oly őszinte bizalmat kér most is tőlük. Bárki legyen is az, kinek lelki tanácsra, vigaszra, vagy útmutatásra van szüksége, ~ szolgálatukra áll Velük és lehetőleg mindnyájuk!...Jakujja szent at- A.