Pécsi Napló, 1918. szeptember (27. évfolyam, 198-222. szám)

1918-09-28 / 221. szám

— Miért nem jön a pécsi piacra vadhús ? Hetek óta puskaropogás hallatszik Baranyának vadban dús vadászterületein, melyekhez fogható alig akad Középeurópában és mégis a pécsi piacon csak elvétve szomorkodik egyegy vadkereskedésben árván fogoly, a szarvashús pedig, melyet igen sokan kedvelnek, mely pedig jóval olcsóbb is szokott lenni a marhahúsnál, épenséggel nem kerül a pécsi piacra. Pedig még a háború első két évében is, a pécsi húsvágók egész sorában 4—6 koronás árakon mértek ki szarvashúst. Érdeklődtünk, miben rejlik annak oka, hogy a vad húsa legjobb esetben a vadászterületek bérlői útján kerül Pécsre, ha azt a vadászok zsákmányként hozzák haza, vagy figyelmes földbirtokosok ajándékképen küldözgetnek jó ismerősöknek, de az uradalmak a vad húsát jórészt maguk használják föl földeiken dolgozó hadifoglyaik táplálására, ami részükre a legolcsóbb táplálék, melyet szívesen fogyasztanak a hadifoglyok is, így nem jut abból a városba. Áfás uradalmak viszonta leterített vadak húsával előnyös csereüzletet szeretnének kötni és szalonnáért, zsírért adnának vadat, de ezen csereüzletekbe nem bocsátkozhatnak a hentesek és húsvágók, mivel ezeknek kivitele legszigorúbban, kiviteli engedélyhez van kötve, melyet a hatóság meg nem ad és az uradalmak a maximális áron alul kérik a csereárut, míg a szarvas kilogrammjáért 10 koronát is elkérnek. Más uradalmak rrár előre lekötötték egész várható volt vad zsákmányukat eszéki, budapesti és bécsi vadkereskedőknek, eleve gondoskodva szállítási engedélyről, mi pedig kénytelenek vagyunk nélkülözni ezen a mai viszonyok mellen jutányosnak mondható élelmi cikket a jóízű vadhúst,melyet a háború első stádiumában még a városi közélelmezési hivatal is beszerzett, ámde a fogyasztó közönség nem igen kereste az akkor még tűrhető marhahúsárak mellett a vadhúst, amiért a város azt már tavaly kikapcsolta közélelmezési beszerzéseiből. Егор évben még egy Nehézsége, volna a vadhúsnak Pécsre való hozatalának. A kánikulai melegben haiparosan megromlik a szarvas húsa, amint az a napokban egyes helyekre küldött szarvassal megesett, melynek húsát kivágni nem lehetett. A háború egyéb reánk kényszeritett nélkülözései mellett majd csak elbírjuk még azt is, ha vadhúst nem élvezhetünk. Adomány az Orsz. Vöröskeresztnek. Sárkány Ármindiné Mohácsról 100 koronát küldött hozzánk annak határozott megjelölésével, hogy ezen összeget az Országos Vöröskereszt egyesületnek küldjük el. Az adományt, melyet ilyen körülmények között nem fordíthatunk helyi hadijótékonysági célra, a pécsi Vöröskereszt fiókja útján juttatjuk el a központnak. A kenyérben csempészett dohányt. A kapzsiság és pénzkereső vágy találékonnyá teszi a I. nép egyszerű gyermekeit is. Egy Delje-Medála boszniai községből való furfangos asszony otthonról kenyérbe sütötte bele a pléhdobozba helyezett dohányt, azt Nagyváradra küldötte és igy 24 kgr. dohány jutott el saját címére. Egy kültelepen volt bútorozott szobája és ott keresték föl a kliensek, akiknek 130 koronáért adta a dohány kilóját, míg egy ügyes detektív rajtaütött. A szépensült hat kilós kenyerekben senki sent sejthetett illatos boszniai dohányt. — Hu* a tisztviselőknek. Az állami tisztviselők beszerzési csoportjának vezetősége értesíti lapjait, hogy 1. hó 28-án (szombaton) ч Heigaféle mészárszékben birkahús és marhahús kerül kimérésre. — Eladott régi pécsi könyvnyomda. A Madarász Béla régi pécsi könyvnyomdász tulajdonát képezett, nevét viselő könyvnyomda, mely évtizedeken át a függetlenségi pártsajtó lapjait nyomta, most végleg megszűnt. A tulajdonost Esztergomba adta el egyik ottani könyvnyomdásznak a még tulajdonában maradt, el nem rekvirált betűanyagot és gépeket 50.000 korona vételáron. A Madarász-féle könyvnyomda évtizedeken át becsületesen szolgálta a pécsi és vármegyei kultúra ügyét. Ugyancsak eladta Madarász Béla-Király utcai házát is egy szlavóniai Pécsre költözött kereskedőnek 200.000 koronáért. — Pécsi vűszérkapitány hősi halála. Sohase kerülhet már sutba híradásaink éléről ez a szomorú felirat, vagy talán már virrad is, csak a nap korongja nehezen tör át a felhőerdőn ? Pécsett nyugalomban él a Frigyes kir. herceg tulajdonát képező sátoristyei puszta volt intézője, Kait Rezső és felesége. Fiáról, ugyancsak Kait Rezsőről, a pécsi állami főreáliskola volt kitűnő diákjáról, majd a magyaróvári gazdasági akadémia elvégzése után az ottani főhercegi uradalom tisztjéről többször megemlékezhettünk a háború folyamán, amikor a 7. tábori tüzérezredben küzdve, sorjában megkapta a III. oszt. érdemkeresztet, három ízben a Signum laudist, mindenkor az ellenséggel szemben való vitéz magatartása elismeréséül, végül a Károly-csapat keresztet. Bátor, hős, az ellenséggel szembeszálló tüzér kapitánya volt a hadseregnek és most is hűségesen őrt állt a Piavérál ágyúi mellett. Hivatása teljesítése közepette érte utól őt is, mint oly sok derék elődjét, a halál és a szülőket, akik rajongó szeretettel csüngtek imádott fiukon, egy szűkszavú,tábori kórházból elküldött távirattal értesítették szeptember 22-én fiuk, Kati Róbert tüzérszázados hősi haláláról. Közelebbi részleteket a kétségbeesett szülők se kaptak és távirati kérdezősködéseikre választ sehonnét se kaptak. Mennyi nemes lélek, szép reménység, értékes magyar szállt már a hősök sírjába ! Nagyon" boldognak kell még lenni Magyarországnak, hogy ennyi veszteség és pusztulás után egy emberélet elég legyen az ejtett sebek behegedésére, bár az ülős szív soha meg nem vigasztalódik. — Egy hajó balesete a Dunán. A Dunagőzhajózási Társaság Gizella nevű gőzöse ma reggel hirtelen támadt ködben, Vác mellett, a Galamb-szigetnél zátonyra került, léket kapott és előrésze vízzel telt meg. Sem utasban, sem a szállítmányban nem esett kár. A társaság sürgős intézkedést tett az utasok és a szállítmány biztonságba helyezésére. — Öngyilkos tengerész. Az országban a spanyolnáthával versenyez az öngyilkossági mánia. A budapesti és vidéki lapokban külön rovatot lehetne nyitni az öngyilkosságoknak. Ma Pécsett egy fiatal tengerész dobta el magától az életet. Okát,ennek alig lehet adni. Az öngyilkos Kovács József I. oszt. tengerész, aki a Prinz Eugen csatahajón teljesített szolgálatot. Most szabadságon volt idehaza. Szabadsága pár nap múlva lejárt volna. Tegnap este az édesanyja előadása szerint emlegette, hogy ő sem megy többet vissza a hajóra. Nem vették komolyan ezt a kijelentését, mert a fiúnak nem volt oka arra, hogy ne menjen vissza a hajóra. Ma reggel elment hazulról, de semmit sem lehetett észrevenni rajta, ami öngyilkossági szándékra engedett volna következtetni. Ma délelőtt 11 órakor követte el tettét a Madarász uszoda mellett levő kis erdőben. Revolverrel lőtte agyon magát. Az öngyilkosságot nyugodtan, félelem nélkül követte el, előzőleg még az Estét olvasta, ezt ott találták a holtteste mellett. Levelet nem hagyott hátra, amiből kitűnne, hogy mi volt az oka tettének . Lehet, hogy szerelem, mert tárcájában több női arcképet és nőktől származó képeslapot találtak Az öngyilkosságról kapott értesítés után Schmidt Boldizsár rendőrkapitány, Tolnai Vilmos dr. tiszti orvos és Klein László katonai rendőr hadnagy mentek ki a helyszínére. Az öngyilkos tengerészt beszállították a csapatkórházba. . . A bőrtolvaj bosnyák katonák. Mai számunkban részletesen beszámoltunk arról a nagyarányú lopásról, melynek tettesei bosnyák katonák, szenvedő alanya pedig a Höfler-gyár volt. Ma azután megkerült a lopott bőrök nagy része, mert a tolvajoknak nem volt idejük azokat értékesíteni. A lopás értelmi szerzője Ajdinovics Szálics szakaszvezető volt, míg résztvettek benne Omerzsovics Agán tizedes és Usbasics Naziv, Muhadinovics Naziv gyalogosok. A lopott bőr elszállításánál akart segíteni Haszanovics Ibrahim — ekkor csípték el a rendőrök — és a bőrökből vett Jeremies Jövő őrmester A bőrök értéke az utólagos becslés szerint a 40.000 koronát meghaladja. Dicséret illeti meg a katonai és polgári rendőrséget azért a gyors és ügyes intézkedésért, amellyel a tolvajokat hoppon fogta, még mielőtt a nagy értékű bőrön túladhattak. Temetés. Ma délután 4 órakor a központi temető halottas házából helyezték történt beszentelés után, örök nyugalomra Burkovits Gyula pécsi posta és távirda főtisztet. A temetésen a posta és távirda igazgatóság tisztviselői Ballenberg Lajos igazgató, ,a postahivatalok tisztikara pedig Tihanyi Sándor főfelügyelő főnök veztésével jelentek meg. Az igazgatóság különben külön gyászjelentésben is búcsúztatta az elhunyt kartársat. Megállapították a burgonya fejkvótáját. A „Pécsi Napló” budapesti tudósítójának jelentése alapján megírta pénteki számában, hogy a közélelmezési miniszter Pécs városa számára az idén sokkal korábban utalja ki a burgonya-szükségletet, mivela téli szállítást el akarja kerülni. E szerint az ellátatlanoknak módjukban lesz ,hogy burgonya-szükségletüket egész évre idejében beszerezhessék. Baranya vármegyét, ugyanezen értesítés szerint, a közélelmezési kormány azok közé a vármegyék közé sorolta, amelyeknek termése nemcsak fedezi a lakosság burgonya-szükségletét, sőt még fölöslegük is van. E híradásunk kapcsán jelezzük, hogy a közélelmezési miniszter az 1918—19. gazdasági évben az ipari munkásság és családtagok által az őszi burgonyából igényelhető mennyiséget a következőleg állapította meg: nehéz testi munkásoknak, beleértve az éjjeli üzemekben dolgozó munkásokat is, az egész évre jár 140 kg. ,könnyű testi munkásoknak és családtagjaiknak pedig 100 kgr. díjra megszökött katonaszökevény. Még június hóban megírtuk, hogy Mágocs vidékén egy katonaszökevény, ki zászlósi egyenruhában jár, Pillarszky Ádám a 69. gy. e.-beli közlegénye mintegy 20 betörést és több csalást követett el. Akkoriban mindent elkövettek, hogy Pillarszky kézrekerüljön. Sikerült is elfogni és Pillarszkyt, ki már akkor több mint másfél év óta szökevényeskedett, a budapesti katonai ügyészségnek adták át. Mostanáig ott volt Pillarszky, egy szép napon azonban ismét megszökött és .Pécsi Napló 1918. szeptember 28. ♦ . . . 40PÉCSI KALAP GYÁR V. 2. a Király-utca sarkin, a városkánál szemben.®e®4 A Férfi és női kalapok szakszerű alakítása és tisztítása. Női kalapok alakítása a legújabb formákra ф ^ 15 korona. Női velour kalap alakítása 20 korona. Telefon 1115. ^