Pécsi Napló, 1918. október (27. évfolyam, 223-249. szám)

1918-10-11 / 232. szám

2 A finn királyválasztás. Károly Frigyes az uj finn király. Helsingfors, okt. 10. (Eredeti távirat.) Az országgyűlés tegnapi zárt ülése után, amely rövid megszakítással déli 1 órától este 9-ig tartott, az 1772. évi alkotmány 38. §. alapján megejtette a királyválasztást. A választás szavazás útján történt. A képvi­selők felállottak, a köztársaság párti és agrá­rius képviselők kivételére­, kik­ ülve marad­tak, ezzel akarván jelezni, hogy a királyvá­lasztásban nem vesznek részt. Károly Frigyes hesseni herceget királlyá választották és megállapították utódlási alapon a trónörökö­södés rendjét. Az országgyűlés megbízta az elnököt, hogy a további intézkedéseket tegye meg.­­Lloyd George megbukik. Bern, okt. 10. (Eredeti távirat.) Ide­érkező londoni jelentések szerint, Lloyd Georg kormánya megbukik. Utódjáu­l az Asquith— Grey-kabinetet emlegetik. A szovjet­ kormány a breszti béke mellett. Moszkva, okt. 10. (Eredeti távirat.) A szovjet­ kormány többsége a breszt-litovszki béke felmondása ellen nyilatkozott. A politika eseményei. A horvát nemzeti tanács megalakulása. Zágráb, okt. 10. (Ered. táv.) A horvát­­szerb koalíció klubjában kedden délutántól kezdve tanácskozások vannak­­ Nikolics Sán­dor dr. báró pártelnök elnöklésével. A ta­nácskozásokon a bán, az osztályfőnökök és számos képviselő részt vesznek. A tanácsko­zásokat szerdán délután folytatták. A ta­nácskozásokról a következő hivatalos kom­münikét adták ki: A horvát-szerb koalíció elismeri, hogy ebben az időpontban szüksé­gessé v­ált egy nemzeti tanács megalakítása, e célból megbízza öt tag­ját, hogy ebben a dologban a többi pártokkal tanácskozásokat kezdjen.­­• Károlyi m­ásf­élórás audienciája. Bécs, okt. 10. (Ered. táv.) Károlyi Mi­hály gróf mai kihallgatása másfél óráig tar­tott, úgy hogy nem tudott már vonaton Bécsbe jutni. Négy órakor távozott a király­tó­l autóján. — Apponyi a kihallgatásról. Bécs, okt. 10. (Ered. táv.) Apponyi Al­bert gróf, Zichy Aladár gróf társaságában tért vissza a király tartózkodási helyéről. Audienciájáról a következőket mondta : Előadtam őfelségének nézeteimet, ki kegyesen meghallgatott. Arra a kérdés­e, hogy történt-e döntés, meglepődve, válaszolta : Milyen irányban ? Nem hiszem, hogy felmerültek mióta oly kérdések, melyek döntést igényeltek volna. — , Fontos belpolitikai elhatározások előtt. Budapest, okt. 10. (Ered. táv.) A Pester Lloyd Írja : Beavatott bécsi politikai körök­ben az a nézet uralkodik, hogy a közeli napok­ban, vagy talán a közeli órákban rendkívül fontos belpolitikai elhatározások fognak tör­ténni, melyek a békeakcióval szoros össze­függésben állanak. Feltűnést keltenek a mai fogadtatások, melyeket Hussarek osztrák mi­niszterelnök tartott. Mint hírlik, Hussarek magához kérette a parlamenti pártvezéreket és figyelmeztette őket, hogy a bekövetke­zendő rendkívül fontos elhatározásokra való tekintettel ne távozzanak Bécsből. Úgy sejtik, hogy nagy változás fog bekövetkezni és a király a pártvezéreket informálás céljából fogadni kívánja. — Károlyi nyilatkozata. • Bécs, okt. 10. (Ered. táv.) Károlyi Mi­hály grófot kihallgatása után meginterjú­volta egyik esti lap munkatársa, aki előtt Károlyi a békéről és Magyarország függet­lenségéről a következőket mondotta : — Olyan béke kell, mely a pacifizmus elvein épül fel és amelyet Magyarország önálló­ ,Pécsi Waplaw 1918. október Ц.­ ­ án, szabadon köt. Hogy ilyen békét elérhessünk, első feltételünk Magyarország önállósága és függetlensége. Sorsunkat nem köthetjük Ausz­triához, az olyan Ausztriához, mely rajtunk kívül álló okokból mai alakulatában fenn nem maradhat. Ezzel megbukott a pragmatika szankció és vele az összes következményei. Fontosnak tartom a béke szempontjából a szociális és demokratikus átalakulást, mely beleilleszkedik a pacifizmus eszmeáramlatába. A nemzetiségi kérdésre a legnagyobb gondot kell fordítani és ezt a kérdést az ő közremű­k­ödé­­sükkel kell megoldani. Én csak oly megoldást tartok helyesnek, mely ezeknek az elveknek a jegyében áll. — Windisehgraetz, vagy Károlyi. Budapest, okt. 10. (Ered. táv.) Jellem­zőnek tartják, hogy Windisehgraetz herceg a legutóbbi 24 órában háromszor volt kihallgatá­son. Hozzá közel állók ezt úgy értelmezik, hogy a kül- és belpolitikai ügyekben beszélt az uralkodóval és arról van szó, hogy a ki­rály nagy súlyt helyez Windischgraetz taná­csaira abban az irányban, hogy Magyaror­szág mikép helyezkedik az új világhelyzetbe. Ezzel szemben viszont Károlyi környe­zetéből halljuk, hogy Károlyi azért folytatott tanácskozásokat a demokratákkal, horvátok­­kal és nemzetiségekkel, hogy őket egy demokra­tikus koncentrációra megnyerje, beleértve a szociáldemokratákat és a polgári radikálisokat. A helyzet egyébként még oly sötét, hogy világosan ítélni nem lehet. Érdekese Magyar­­ Tudósító közlése is, mely a Wekerle távo­zásáról szóló híreket megcáfolja. ФФоОФООФОФООФОФОФОФФФОООФ Hét éven aluli korú gyermek, orvosi gyógy­kezelés hiánya miatt, nem halt meg. Rendőrorvosi esetek. Közköltségén gyógy­író teh­etet­t, a kórházakon kívül, 1058, túl­nyomólag az influenza megbetegedések for­dultak elő. Rendkívüli haláleset, szúrás á­­­­tali öngyilkosság, 1 fordult elő. A piacra hozott élelmicikkek és tápanyagok naponta megvizsgáltattak ; elkoboztatott rothadt és gyanús gomba 37, rothadt gyümölcs 31 és­ hamisított tejjel 5 ízben. A városi mentők 70 esetben működtek közre. Hatósági fertőt­lenítés 47 esetben lett végezve. EEESEEE0EEEG3 EEEEEEEEEEEEE ' Pécs közegészsége szeptemberben. Ludvigh Ferenc dr., Pécs szab. kir. vá­ros tiszti főorvosa ma a következő jelentést terjesztette a közigazgatási bizottság elé : Pécs város közegészségügyi állapota a lefolyt szeptember hóban változatlanul kedvező volt. A kórházak betegforgalma apadt, a szülések és halálozésok­ számai nem mutat­nak lényeges eltérést az előző hónapitól; a fertőző megbetegedések általában apadó­félben voltak. Kivételt a spanyol­náthának elnevezett influenza képezett,melyet főleg a vidékről a városba jött tanulók a tanév kezdete óta terjesztettek. Ez a­­fertőző be­tegség városunkban bár nagy számban, de csekély halálozással lépett fel, túlnyomólag enyhe lefolyással. A köztisztaság tűrhető maradt. Kórházak betegforgalma. A lefolyt szep­temberben a helybéli kórházak betegforgal­ma az előző havihoz mérten, 14 esettel apadt. Ápoltatott ,ugyanis szeptemberben 1632 (augusztusban 1646) beteg. A városi közkórházban 1384,­ az Irgalmas kórházban 67, a­ bányatelepi kórházban 181. A tüdő­betegeket gondozó (Dispensaire) intézetben gyógykezeltetett régi beteg 110, (100 nő, 10 férfi), új beteg­­4 (3 nő, 1 férfi), ezek közül tüdővészesnek bizonyult 3 (2 nő, 1 fő). Rendelő órák száma 12,­ rendelések száma 70. Segélyezte­tett 57. Népmozgalmi statisztikai adatok. Élve született 58 (augusztusban 71), meghalt­ 135 (augusztusban 124) egyén Pécs város terü­letén szeptember havában. E szerint a hedálozási többlet volt 87 (augusztusban 53). Ha pedig ezen számokból levonjuk az ide­geneket, úgy 58 szülés 96 halálozással áll szemben s igy a tulaj­donképeni népesedési apadás 38 volt (augusztusban 16). A szü­löttek közül nemre: 27 fi, 31 leány (leány 4-el több), törvényes 39, törvénytelen 19. Vallásra nézve: r. k. 51, ág. evang. 1, reform. 2, görög kath. 1, izr. 3. Házasság­­kötés volt 36 (augusztusban 40). A meghaltak közül 56 fi, 79 nő. Vallás­ra nézve: r. k. 118, ág. ev.6, ref. 6, görög kath. 2, izr. 3.­ A kort tekintve meghalt első életévében 5, 1—5 évig 8, 6—10 évig 6, 11—20 évig 17, 21 —30 évig 18, 31—40 évig 20, 41—50 évig 7, 51—60 évig 19, 6 —80 évig 29, 80 éven túli korban 6. Legmaga­sabb kort (85 évet) egy könyvi adományok­ból élő hajadon érte el. Halva született 8. Baranyavármegye árvaháza 4 huszonöt éves. A baranyavármegyei árvaházról az ed­digiektől eltérőleg — visszatekintéssel ennek múltjába — emlékezik meg ezúttal az­ alis­pán­ jelentés. Huszonöt év telt el azóta, hogy Baranya­­vármegye árvaháza emberbaráti nemes hivatá­sát betölti. Ezen intézetünk történetének e­ határkövénél megállva, tán kellene, hogy valamely külsőséges formában ünnepeljük ezt az évfordulót, de a ránk nehezedő mos­tani súlyos idők és az intézetünk ember­­szerető munkálkodásának mindenkor elvo­­nultan, hivalkodást kerülő csöndben történt végzése eltiltanak ettől és méltóan csupán e negyedszázados működésről való egyszerű­ megemlékezést engedik meg. " ; " Baranyavármegye közönsége a mind­nyájunk lelkében még a legkedvesebb emlé­kekkel élő főispánjának, kardosfalvi Kardoss Kálmánnak elnöklete alatt 1890. évi április hó 7.-én tartott közgyűlésében vármegyénk nagynevű alispánjának, nagyszigeti Szily Lászlónak indítványára alapította Baranya­vármegye árvaházát és Stankovits György kir. mérnök tervei szerint az 1892—93. évek­ben építette föl menedékképen a baranya­vármegyei elhagyatott, vagyontalan árvák számára. Az árvaház fölügyeletére, gondo­zására hivatott igazgató. Választmány előtt 1892. évi julius hó 10.-én tartott eléő­sülésé­ben.. mutattatott be a jóváhagyott intézet alapszabályzata,mely szerint az intézet­ célja ,,a baranyavármegyebeli községi illetőségű vagyontalan árvák eltartása, erkölcsös és­’ vallásos nevelése, azok kiképeztetése és munkára szoktatása által jövőjüknek bizto­sítása, hogy ilyképen az, elhagyatottságban szenvedő szegény árvák a társadalomnak megmentessenek és hasznos polgárokká vál­janak.“A választmány 1893. évi szeptem­be­rr 4.-én tartott ülésében adta át az intézet vezetését a Paulai Szent Vincéről nevezett, Irgalmas Rendnek, mellyel a szere­­tetház vezetésére nézve szerződést kötött. Az árvaház tehát e­en a napon kezdte meg, 1896. év december hó 30.-án nyilvános jelleggel fölruházott elem­i iskolájának ugyan­ekkor történt megnyitásával, 32 árvagyer­­mek gondos, melegen szerető és vallásos nevelésével működését és — az első három évben az árvák létszámát fokozatosan nö­velve, az 1895—1896.-ik iskolai évtől kezdve; 50-, az 1902-1903. évben 56-, 1903—1904- től 1905—1906. évig 60-, majd a megélhetés fokozatos drágulása folytán az 1907—1908. évben 56­, 1908—1909. évtől kezdődőleg évente 50­, az 1915—1916. évtől 36 gyermek részé­t biztosítva helyet — folytatja azóta 25 éven át, kereteinek megfelelő egyszerű­séggel és nemes zajtalansággal. És ha semmi egyebet nem tett volna ez az intézet, mint hogy 25 éven át törülgette az élettel szem­ben tehetetlen szegény kis árvák arcáról, öntudatra még nem ébredt lelkük mélyéről az otthon melegének, szeretetének és féltő gondosságának hiánya miatt fölszivárgó ké­­nyeit, ha mást nem tett, mint feledtette velük az árvaság keserűségét, már akkor­ is betöltötte magasztos hivatását. De az élet­­korán támadt szomorúságának enyhítésén kívül más munkát is végzett ez az intézet. A szerető, gondos ápolás közben belenevelte a minden szépre, jóra fogékony, puha gyer­­meklelkekbe a munkaszeretet, a kötelesség­­tudás, a becsületesség érzését és ezzel a

Next