Pécsi Napló, 1918. október (27. évfolyam, 223-249. szám)
1918-10-11 / 232. szám
2 A finn királyválasztás. Károly Frigyes az uj finn király. Helsingfors, okt. 10. (Eredeti távirat.) Az országgyűlés tegnapi zárt ülése után, amely rövid megszakítással déli 1 órától este 9-ig tartott, az 1772. évi alkotmány 38. §. alapján megejtette a királyválasztást. A választás szavazás útján történt. A képviselők felállottak, a köztársaság párti és agrárius képviselők kivételére, kik ülve maradtak, ezzel akarván jelezni, hogy a királyválasztásban nem vesznek részt. Károly Frigyes hesseni herceget királlyá választották és megállapították utódlási alapon a trónörökösödés rendjét. Az országgyűlés megbízta az elnököt, hogy a további intézkedéseket tegye meg.Lloyd George megbukik. Bern, okt. 10. (Eredeti távirat.) Ideérkező londoni jelentések szerint, Lloyd Georg kormánya megbukik. Utódjául az Asquith— Grey-kabinetet emlegetik. A szovjet kormány a breszti béke mellett. Moszkva, okt. 10. (Eredeti távirat.) A szovjet kormány többsége a breszt-litovszki béke felmondása ellen nyilatkozott. A politika eseményei. A horvát nemzeti tanács megalakulása. Zágráb, okt. 10. (Ered. táv.) A horvátszerb koalíció klubjában kedden délutántól kezdve tanácskozások vannak Nikolics Sándor dr. báró pártelnök elnöklésével. A tanácskozásokon a bán, az osztályfőnökök és számos képviselő részt vesznek. A tanácskozásokat szerdán délután folytatták. A tanácskozásokról a következő hivatalos kommünikét adták ki: A horvát-szerb koalíció elismeri, hogy ebben az időpontban szükségessé vált egy nemzeti tanács megalakítása, e célból megbízza öt tagját, hogy ebben a dologban a többi pártokkal tanácskozásokat kezdjen.• Károlyi másfélórás audienciája. Bécs, okt. 10. (Ered. táv.) Károlyi Mihály gróf mai kihallgatása másfél óráig tartott, úgy hogy nem tudott már vonaton Bécsbe jutni. Négy órakor távozott a királytól autóján. — Apponyi a kihallgatásról. Bécs, okt. 10. (Ered. táv.) Apponyi Albert gróf, Zichy Aladár gróf társaságában tért vissza a király tartózkodási helyéről. Audienciájáról a következőket mondta : Előadtam őfelségének nézeteimet, ki kegyesen meghallgatott. Arra a kérdése, hogy történt-e döntés, meglepődve, válaszolta : Milyen irányban ? Nem hiszem, hogy felmerültek mióta oly kérdések, melyek döntést igényeltek volna. — , Fontos belpolitikai elhatározások előtt. Budapest, okt. 10. (Ered. táv.) A Pester Lloyd Írja : Beavatott bécsi politikai körökben az a nézet uralkodik, hogy a közeli napokban, vagy talán a közeli órákban rendkívül fontos belpolitikai elhatározások fognak történni, melyek a békeakcióval szoros összefüggésben állanak. Feltűnést keltenek a mai fogadtatások, melyeket Hussarek osztrák miniszterelnök tartott. Mint hírlik, Hussarek magához kérette a parlamenti pártvezéreket és figyelmeztette őket, hogy a bekövetkezendő rendkívül fontos elhatározásokra való tekintettel ne távozzanak Bécsből. Úgy sejtik, hogy nagy változás fog bekövetkezni és a király a pártvezéreket informálás céljából fogadni kívánja. — Károlyi nyilatkozata. • Bécs, okt. 10. (Ered. táv.) Károlyi Mihály grófot kihallgatása után meginterjúvolta egyik esti lap munkatársa, aki előtt Károlyi a békéről és Magyarország függetlenségéről a következőket mondotta : — Olyan béke kell, mely a pacifizmus elvein épül fel és amelyet Magyarország önálló ,Pécsi Waplaw 1918. október Ц. án, szabadon köt. Hogy ilyen békét elérhessünk, első feltételünk Magyarország önállósága és függetlensége. Sorsunkat nem köthetjük Ausztriához, az olyan Ausztriához, mely rajtunk kívül álló okokból mai alakulatában fenn nem maradhat. Ezzel megbukott a pragmatika szankció és vele az összes következményei. Fontosnak tartom a béke szempontjából a szociális és demokratikus átalakulást, mely beleilleszkedik a pacifizmus eszmeáramlatába. A nemzetiségi kérdésre a legnagyobb gondot kell fordítani és ezt a kérdést az ő közreműködésükkel kell megoldani. Én csak oly megoldást tartok helyesnek, mely ezeknek az elveknek a jegyében áll. — Windisehgraetz, vagy Károlyi. Budapest, okt. 10. (Ered. táv.) Jellemzőnek tartják, hogy Windisehgraetz herceg a legutóbbi 24 órában háromszor volt kihallgatáson. Hozzá közel állók ezt úgy értelmezik, hogy a kül- és belpolitikai ügyekben beszélt az uralkodóval és arról van szó, hogy a király nagy súlyt helyez Windischgraetz tanácsaira abban az irányban, hogy Magyarország mikép helyezkedik az új világhelyzetbe. Ezzel szemben viszont Károlyi környezetéből halljuk, hogy Károlyi azért folytatott tanácskozásokat a demokratákkal, horvátokkal és nemzetiségekkel, hogy őket egy demokratikus koncentrációra megnyerje, beleértve a szociáldemokratákat és a polgári radikálisokat. A helyzet egyébként még oly sötét, hogy világosan ítélni nem lehet. Érdekese Magyar Tudósító közlése is, mely a Wekerle távozásáról szóló híreket megcáfolja. ФФоОФООФОФООФОФОФОФФФОООФ Hét éven aluli korú gyermek, orvosi gyógykezelés hiánya miatt, nem halt meg. Rendőrorvosi esetek. Közköltségén gyógyíró tehetett, a kórházakon kívül, 1058, túlnyomólag az influenza megbetegedések fordultak elő. Rendkívüli haláleset, szúrás átali öngyilkosság, 1 fordult elő. A piacra hozott élelmicikkek és tápanyagok naponta megvizsgáltattak ; elkoboztatott rothadt és gyanús gomba 37, rothadt gyümölcs 31 és hamisított tejjel 5 ízben. A városi mentők 70 esetben működtek közre. Hatósági fertőtlenítés 47 esetben lett végezve. EEESEEE0EEEG3 EEEEEEEEEEEEE ' Pécs közegészsége szeptemberben. Ludvigh Ferenc dr., Pécs szab. kir. város tiszti főorvosa ma a következő jelentést terjesztette a közigazgatási bizottság elé : Pécs város közegészségügyi állapota a lefolyt szeptember hóban változatlanul kedvező volt. A kórházak betegforgalma apadt, a szülések és halálozésok számai nem mutatnak lényeges eltérést az előző hónapitól; a fertőző megbetegedések általában apadófélben voltak. Kivételt a spanyolnáthának elnevezett influenza képezett,melyet főleg a vidékről a városba jött tanulók a tanév kezdete óta terjesztettek. Ez afertőző betegség városunkban bár nagy számban, de csekély halálozással lépett fel, túlnyomólag enyhe lefolyással. A köztisztaság tűrhető maradt. Kórházak betegforgalma. A lefolyt szeptemberben a helybéli kórházak betegforgalma az előző havihoz mérten, 14 esettel apadt. Ápoltatott ,ugyanis szeptemberben 1632 (augusztusban 1646) beteg. A városi közkórházban 1384, az Irgalmas kórházban 67, a bányatelepi kórházban 181. A tüdőbetegeket gondozó (Dispensaire) intézetben gyógykezeltetett régi beteg 110, (100 nő, 10 férfi), új beteg4 (3 nő, 1 férfi), ezek közül tüdővészesnek bizonyult 3 (2 nő, 1 fő). Rendelő órák száma 12, rendelések száma 70. Segélyeztetett 57. Népmozgalmi statisztikai adatok. Élve született 58 (augusztusban 71), meghalt 135 (augusztusban 124) egyén Pécs város területén szeptember havában. E szerint a hedálozási többlet volt 87 (augusztusban 53). Ha pedig ezen számokból levonjuk az idegeneket, úgy 58 szülés 96 halálozással áll szemben s igy a tulajdonképeni népesedési apadás 38 volt (augusztusban 16). A szülöttek közül nemre: 27 fi, 31 leány (leány 4-el több), törvényes 39, törvénytelen 19. Vallásra nézve: r. k. 51, ág. evang. 1, reform. 2, görög kath. 1, izr. 3. Házasságkötés volt 36 (augusztusban 40). A meghaltak közül 56 fi, 79 nő. Vallásra nézve: r. k. 118, ág. ev.6, ref. 6, görög kath. 2, izr. 3. A kort tekintve meghalt első életévében 5, 1—5 évig 8, 6—10 évig 6, 11—20 évig 17, 21 —30 évig 18, 31—40 évig 20, 41—50 évig 7, 51—60 évig 19, 6 —80 évig 29, 80 éven túli korban 6. Legmagasabb kort (85 évet) egy könyvi adományokból élő hajadon érte el. Halva született 8. Baranyavármegye árvaháza 4 huszonöt éves. A baranyavármegyei árvaházról az eddigiektől eltérőleg — visszatekintéssel ennek múltjába — emlékezik meg ezúttal az alispán jelentés. Huszonöt év telt el azóta, hogy Baranyavármegye árvaháza emberbaráti nemes hivatását betölti. Ezen intézetünk történetének e határkövénél megállva, tán kellene, hogy valamely külsőséges formában ünnepeljük ezt az évfordulót, de a ránk nehezedő mostani súlyos idők és az intézetünk emberszerető munkálkodásának mindenkor elvonultan, hivalkodást kerülő csöndben történt végzése eltiltanak ettől és méltóan csupán e negyedszázados működésről való egyszerű megemlékezést engedik meg. " ; " Baranyavármegye közönsége a mindnyájunk lelkében még a legkedvesebb emlékekkel élő főispánjának, kardosfalvi Kardoss Kálmánnak elnöklete alatt 1890. évi április hó 7.-én tartott közgyűlésében vármegyénk nagynevű alispánjának, nagyszigeti Szily Lászlónak indítványára alapította Baranyavármegye árvaházát és Stankovits György kir. mérnök tervei szerint az 1892—93. években építette föl menedékképen a baranyavármegyei elhagyatott, vagyontalan árvák számára. Az árvaház fölügyeletére, gondozására hivatott igazgató. Választmány előtt 1892. évi julius hó 10.-én tartott eléősülésében.. mutattatott be a jóváhagyott intézet alapszabályzata,mely szerint az intézet célja ,,a baranyavármegyebeli községi illetőségű vagyontalan árvák eltartása, erkölcsös és’ vallásos nevelése, azok kiképeztetése és munkára szoktatása által jövőjüknek biztosítása, hogy ilyképen az, elhagyatottságban szenvedő szegény árvák a társadalomnak megmentessenek és hasznos polgárokká váljanak.“A választmány 1893. évi szeptemberr 4.-én tartott ülésében adta át az intézet vezetését a Paulai Szent Vincéről nevezett, Irgalmas Rendnek, mellyel a szeretetház vezetésére nézve szerződést kötött. Az árvaház tehát een a napon kezdte meg, 1896. év december hó 30.-án nyilvános jelleggel fölruházott elemi iskolájának ugyanekkor történt megnyitásával, 32 árvagyermek gondos, melegen szerető és vallásos nevelésével működését és — az első három évben az árvák létszámát fokozatosan növelve, az 1895—1896.-ik iskolai évtől kezdve; 50-, az 1902-1903. évben 56-, 1903—1904- től 1905—1906. évig 60-, majd a megélhetés fokozatos drágulása folytán az 1907—1908. évben 56, 1908—1909. évtől kezdődőleg évente 50, az 1915—1916. évtől 36 gyermek részét biztosítva helyet — folytatja azóta 25 éven át, kereteinek megfelelő egyszerűséggel és nemes zajtalansággal. És ha semmi egyebet nem tett volna ez az intézet, mint hogy 25 éven át törülgette az élettel szemben tehetetlen szegény kis árvák arcáról, öntudatra még nem ébredt lelkük mélyéről az otthon melegének, szeretetének és féltő gondosságának hiánya miatt fölszivárgó kényeit, ha mást nem tett, mint feledtette velük az árvaság keserűségét, már akkor is betöltötte magasztos hivatását. De az életkorán támadt szomorúságának enyhítésén kívül más munkát is végzett ez az intézet. A szerető, gondos ápolás közben belenevelte a minden szépre, jóra fogékony, puha gyermeklelkekbe a munkaszeretet, a kötelességtudás, a becsületesség érzését és ezzel a