Pécsi Napló, 1918. október (27. évfolyam, 223-249. szám)

1918-10-11 / 232. szám

1918. október ”, a Pécsi Napló kezelésére. A választmány ugyanazokat az intézeteket terjeszti a közgyűlés elé, melyek eddig is kezelték az alapokat, még pedig ,3,5 százalékos kamattal. A napidíjasok kér­désében úgy döntött a választmány, hogy egy korona pótdíjat kapjanak és bevárási idejük 3 év legyen. Simonkovits Mihály mo­hácsi körjegyzőt 40 év után, Saortay Sándor karancsi körjegyzőt 30 év után és Wotroba János sumonyi körjegyzőt nyugdíjazzák. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének 200 koronát adományoz a vármegye. A vár­megyei közutak annyira tönkrementek, hogy az állandó választmány ülésén indítványoz­­ták, hogy a közgyűlés kérje fel a megyei képviselőket, hogy járjanak el testületileg a kormánynál az utak rendbehozására. Ez­után a a marharekvirálás kérdésében a kár­térítéshez szóltak többen hozzá; a köz­gyűlés elé olyan formában terjesztik, ahogy azt már az egyes alispáni rendelkezések meg­állapították. Az ülés fél tizenkettő után ért véget. Ekkor az igazoló választmány tar­totta meg ülését. — Uj magyar bárók. A király csepeli Weisz Manfréd főrendiházi tag és" gyáros­nak, újpesti Wolfner Tivadar bőrgyárosnak, valamint törvényes utódaiknak a hadiipar terén a katonai érdekek előmozdítása körül kifejtett érdemeik elismeréséül a magyar bárói méltóságot adományozta. — Polgári kitüntetések. A király a pécsi fém- és lakatosáru-gyárnál Grossmann Samu tulajdonos és a gyár vezetőjének a II. oszt. polgári hadi érddemkeresztet, Sebői­ Andor gyári üzemvezetőnek a III. oszt. polgári hadi érdemkeresztet, Steiler János művezető­nek, Lőrinc­ Pál és Gondos Gyula műmeste­­reknek, Horváth Flórián élőmunkásnak és Vidolovits János gépésznek a IV. oszt. pol­gári hadi érdemkeresztet adományozta. — Koronás ezüst érdemkereszt. A király az ellenség előtt tanusított különösen köte­­lességhit szolgálataik elismeréséül Lehn Kon­rád őrmesternek, Stert Mihály népfölkelő I. osztályú számvivő altisztnek a 19. honyi gyalogezredben a koronás ezüst érdemkeresz­tet adományozta a vitézség­ érem szalagján. — A pécsi jogakadémia uj egyetemi magántanára. A kultuszminiszter Schaurek Rafael dr. pécsi püspöki jogliceumi nyilv. rendkívüli tanárnak a pozsonyi tud. egyetem­i jog- és államtudományi karán a magyar magánjogból egyetemi magántanárrá történt képesítései jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ebben a minőségben megerő­sítette. — Hős honvéde­ink kitüntetése. A had­vezetőség az ellenség előtt teljesített köte­­lességhü szolgálataikért Csötörnji Imre nép­fölkelő őrmesternek a koronás vas-érdem­­­­keresztet, Baumann Jakab, Weisz György népi­ kötelezettség alatt álló munkások­nak, Sós István népfelkelőnek a 19. honvéd gyalogezredben a vas-ér­demkeresztét ado­mányozta a vitézségi érem szalagján. — A közigazgatási bizottság ülése. Pécs szab. kír. város közigazgatási bizottsága Nendtvich Andor kír. tan. polgármester elnök­lete alatt ma tartotta rendes havi ülését. Jelen voltak: Tróber Aladár dr. főjegyző, Pintér Ferenc árvaszéki elnök, Ludvigh Fe­renc dr. tiszti főorvos, Nick Alajos dr. tiszti főügyész, Katles Antal aljegyző, Heckenaszt Kálmán min. tan. pénzügyigazgató, Klaus­ Endre kir. ügyész, Ember János kír. tan­­felügyelő, Barabás Ferenc főmérnök, Kindl József, Hamerli Imre, Buzássy Ábel, Nemes Vilmos dr., Záray Károly dr., Visy László dr., Majorossy Imre és Lieber György dr. bizott­sági tagok. — Pécs adói. Heckenaszt Kálmán min. tanácsos, pénzügyigazgató jelentése szerint 1918 szeptember hónapban egyenesadó címén refolyt, 62.753 Ą 34 f, míg a mult év ugyane hónapjában a bevétel csak 19.966 Ą 35 f mit, úgy hogy az idén a többlet 42.786 ,­­9 t. Hadm­entességi dij címén az idén 133 v­oly­ be, a tavalyi 36 koronával szemben. A többlet 97 korona.­­ A pécsi igazoló választmány szom­­aton délelőtt megtartandó ülésén állapítja meg az 1919. évi választók névjegyzékét. APOLLO péntek szombat Fabricius úr leány színmű 4 részben. Főszereplők : a nemrég elhunyt Szentg­yörgyi Márta és Fenyvesi Emil. Előadások hétköznap s fél 5 órai számozatlan, 6, fél 8 és 9 órai kezdettel számozott jegyekkel. — A pécsi honvédezered tábori ezredé­nek parancsnoka elbúcsúzott az ezredtő­l. Sréter István ezredesnek dandárparancsnokká történt kinevezése, tehát másfél esztendő óta Riedl Miklós ezredes állt a pécsi 19. honvé­gyál. tábori ezredének élén, aki az ezred legszebb hadi tetteiben, Bukovina és Radautz visszavételénél csapatai élén is tevékeny részt vett. A „Fokos” jelentése szerint a nép­szerű ezredes a következő napi parancsban búcsúzott az ezredtől: Honvédek! Betegség és egyéb körül­mények kényszerítettek arra, hogy tőletek búcsút vegyek. Az előbbi az oka annak, hogy az utóbbi időben oly keveset érintkeztem veletek és hogy nem tudtam tőletek szemé­lyesen búcsút venni. Halljátok tehát sza­vaimat, melyek oly őszinték, mint az apa szavai fiaihoz, midőn tőlük búcsúzik. Ami­dőn több mint egy éve, hogy hozzátok jöt­tem mint parancsnok, a Capul szikláin áll­tatok , magyar hősiességgel és erénnyel, dacolva az orosz hordák megújuló eőteljes támadásaival — tovább mint egy évig — tar­tottátok ezt a vérrel öntözött hegyet. Azután jött a mi győzelmes előretörésünk Bukovi­nában s hűséggel álltatok őrt a Monarchia keleti határán mindaddig, mig az orosz kolosz­­szus és ennek román ága letörött. Ennél csak egy gondolat vezetett"bennete­ket: vérünket a királyért és hazáért! Az az egy év, amelyet köztetek eltöltöttem, dús, benső megelégedés­sel volt tele. A bizalom, mellyel az ezred min­den egyes tagja velem szemben viseltetett, fényes bizonyítéka annak, hogy mi egymást megértettük és az én odaad­ó szeretetemre érdemesek voltatok. Hadseregünk még ko­moly feladatok előtt áll. Én tudom, hogy ti. bátor és vitéz tisztjeitek által vezetve, férfias bátorsággal és tetterővel le fogjátok gyűrni az ellenséget. Az ember a jövő átlát­hatatlan sűrű ködfátyolán nem tud keresz­tül tekinteni. Sorsunk és a jövőnk a Minden­ható kezében­ van letéve.higyjetek rendíthetet­lenül az Egek Urában és ha majd nehéz har­cok közepette nem lesz hozzá időtök, hogy imádkozzatok, a derék és vitéz Koronczay tábori lelkésztek imádkozni fog a Minden­hatóhoz, hogy vegyen benneteket védelmébe. Én kívánom mindannyiótoknak, hogy miha­marabb mint győzők térhessetek haza szeret­teitek körébe. Végtelenül sajnálom, hogy nekem nem adatik meg az, hogy a derék és vitéz baranyaiak és somogyiak élén vonul­hassak be a béke megkötése után Pécsre. Most pedig, midőn a Mindenható áldását kérem rátok, kérlek benneteket, tartsátok meg emlékezetetekben a ti öreg parancsnoko­tokat, ki benneteket oly nagyon szeretett és aki benneteket soha sem­ fog elfeledni. Riedl Miklós ezredes s. k. A városi közgyűlés. A város közgyű­lését október 14-ikén akarták megtartani, de az újabb tervek szerint ekkor nem lesz közgyűlés, hanem minden valószínűség sze­rint október 21 -ikén. — Gazdasági viszonyainkról jelenti Baranya vármegye alispánja, hogy az idei aratás és hordás kedvező időjárás és meg­felelő munkaerő mellett vármegyeszer­te gyor­san nyert befejeztést, míg a cséplési munká­latok fűtőanyag hiányában gyakran és huza­mosabb időn át szenvedtek fennakadást és a mai napig sem mindenütt fejeződtek be teljesen. A termés eredménye minőségileg általában jó, mennyiségileg közepes volt. A búza, rozs és kétszeresnek a vármegye sík területein elért bő hozamát a dombos vidék gyengébb termésével egybevetve, a megyei átlag a fenti terményeknél kat. holdanként 750 kg.-ra, míg az őszi árpánál 850, a tavaszi árpánál 500 és a zabnál 500 kg.-ra tehető. A hiányos csávázás folytán helyenkint üstökös búzát arattak a gazdák s itt a vetőmag pótlása vált szükségessé. E célra az idén is kiváló jó eredménnyel utántermelt Székács-féle ne­mesített búza állott a termelők rendelkezé­sére, de sajnos nem oly mennyiségben, hogy az összes igények kielégíthetők lettek volna. A nyár folyamán uralkodott szárazság követ­keztében a hüvelyesek gyenge termést szol­gáltattak és csak azok őszi féleségei értek el jó közepes eredményt. Köles, hajdina ugyancsak, középhozamot adott, míg a bur­gonya, cukor- és takarmányrépa termésered­ménye ezen alul fog maradni: előbbinél hát, holdankint 35. Utóbbiaknál 100 és 120 méter­ mázsa hozamra lehet számítani. A tengeri bő termésére jogosító kilátásokat szintén nagy mértékben csökkentette a szárazság s bár a termés még nem becsülhető meg pon­tosan, miután az a vármegye különböző vidékein, sőt községi határonkint is nagy eltéréseket mutat, de máris megállapítható, hogy a hozam csöves tengeriben aligha fogja a 750 kg.-t meghaladni. A szeptember havi szokatlanul nagy hőség igen kedvező hatás­sal volt a szőlő fejlődésére s kilátás van arra, hogy a kát. holdankint 15—20 hl .-re becsül­hető termés minőségileg is megfelelő lesz. Sarju igen kevés termett a vármegyében s miután az előszéna mennyisége sem volt kielégítő, az idei teleltetés ismét nehézségekbe fog ütközni, amit tetéz azon körülmény, hogy az amúgy is csekély mennyiségű ren­delkezésre álló készletek számottevő része a gazdáktól közszükségleti célokra elvona­­tott, illetőleg elvonandó. Az őszi mezei mun­kák a szárazság dacára eléggé jól haladtak előre s a vetés szeptember végével vármegye­­szerte megindult.­­ A közegészség állapota Baranyában kedvezőtlenné változott az influenzának fel­lépte mlatt, mely habár egyelőre más vidé­keken, de különösen a városokban járvány­­­szerűen uralkodó spanyol nátha súlyos és veszélyes alakjától eltérő enyhe lefolyást mutatott, mégis majdnem az egész várme­gyére kiterjedt. Ezen kívü­­ a vérhas körül­belül nyolc százalék halálozási aránnyal majdnem háromszáz esetre emelkedett, me­lyekből egy jeletékeny szám a Beremend köz­séghez tartozó Újm­ajor pusztára és Mecsek­­szabolcs községre esett; a vörhenyeseb­b az orvoshiánnyal kapcsolatos fel nem isme­rése több esetben a fertőzések számát sza­­­porította; a hasi hagy­máz pedig a megszokott őszi emelkedést megközelítette; végül a vál­tóláz és malária esetek — különösen a forró július hónapban — szintén nem ment ritkaság számba. Ily viszonyok között a háború okozta és mindig jobban érezhető orvoshiánynak és úgy, mint az emelkedő árak mellett a folytonos gyógyszerhiánynak kedvezőtlen hatása fokozottabb mérvben érvényesülhetett. Baranyabán községben az ottani gyógyszertár szabaddá tett szeméyes üzleti jogosítványát törvényszerű hatásköré­ben, az alispán által előzetesen hirdetett pályázatra vármegyénk közigazgatási bi­zottsága Heindl Aladár, aki­ gyógyszerész­mesternek adományozta. — Fertőző betegségek Pécsett. A városi tiszti főorvosi hivatalhoz 1. évi szeptember hó folyamán a következő tetőző megbetege­dések lettek bejelentve : Vörheny 2 (pécsiek). Difteritisz 19. (14 idegen). Kanyaró 1 (pécsi). hasihagymáz 16. (8 idegen, 3 katona). Tüdo­­resz 8. (4 idegen). Spanyol­nátha (influenza) 81. Vérhas 64. (20 pécs-bányatelepi, 9 ide­gen és 15 katona). Ezek közül meghalt: tüdővészben 5, vérhasban 5 és ifluenzában 15. — A pécsi egyházmegye köréből. Zichy Gyula gróf megyéspüspök Lerch István len­­gyeli plébánost a völgységi espereskerület jegyzőjévé nevezte ki, Éberhardt Józsefet pedig a súlyos betegen fekvőő kocselai plé­bános kisegítésére küldte ki. Áthelyeztettek a következő segédlelkészek: Kocsis László Mecsekszabolcsről Magyarkeszibe, Löscherl Kázmér Bonyhádról Himesházára, Hor­váth Lajos Himesházáról Bonyhádra, Papp István Szászvárról Mecsekszabolcsra és Di­ce­n­­g Gyula Abaligetről Szászvárra. Az aba­­ligeti kápláni állomás egyelőre betöltetlen marad. ..

Next