Pécsi Napló, 1925. július (34. évfolyam, 14-40. szám)

1925-07-01 / 14. szám

1925. 14. szám. Egyes szám ára 1500 korona. Szerda, július 1. PÉCSI NAPLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály ucca 10. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi telefon 109. sz. * Kiadóhivatali telefon 27. sz. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra 30.030 korona, egy negyed­évre 90.000 korona. Egyes szám ára: 12 oldalas 2000, 16 oldalas 2400 korona. A budapesti legnevesebb egyetemi orvostanárok látogatása a pécsi klinikákon. Dr. Tauffer Vilmos nyilatkozata a „Pécsi Napló”” részére. Pécs a jövő kulturközpontja. Pécs, 1925 jun. 30. Vasárnap este érkeztek városunkba Budapestről Tóth Lajos dr. állam­titkár, Korányi Sándor báró, Tauffer Vilmos, Bálint Rezső dr., Grosz Emil dr. egyetemi orvos­tanárok és Hutyra Ferenc, az állatorvosi főiskola rektora, azon célból, hogy a pécsi egyetem által kezelt klinikákat bíráló vizsgálat és tanulmány tárgyává tegyék. Az érkezőket a pályaudvaron vendéglátóik várták. Aznap este a Nemzeti Casino nyári éttermé­ben volt a vendégek tiszteletére társas vacsora, amelyen a pécsi egyetemi tanárokon kívül a városi tiszti főorvos és néhány meghívott előkelő­ség vett részt. Péter és Pál napján reggeltől estig a kliniká­kat tanulmányozták a hazai orvosi kar kitűnő­ségei és csak esti 8 óra felé jutottak el az egyetemi épületbe, mint tanulmányozásuk utolsó állomá­sához. Legnagyobb elismeréssel említették itt, hogy Pekár Mihál orvoskari dékán állította össze a látogatási programmot és csak az ő buzgó­­ságának és elmésségének köszönhető, hogy ezen aránylag rövid idő alatt mind a hét klinikát fáradtság nélkül és alaposan megnézhették. Az egyetemi épületnek és berendezéseinek megszemlélése után tudósítónk felkérésére Tauffer Vilmos dr. a magyar orvosi kar világhírű tudósa a „Pécsi Napló” részére a következőkben foglalta össze tanulmányozásuk eredményét : „Bár csak a­­saját véleményemet közölhetem — mondá a magyar orvosok doyen­je — ‚ét hiszem mégis, hogy nagyobbára egyetértenek ebben velem kartársaim. Mondhatom, hogy a legnagyobb lelk gyönyörűséggel szemléltük meg a pécsi klinikákat, mert amit rövid három év alatt a tudomány­művelés, beteggyógyítás és tanítás szempontjából mint ered­ményeket megalkottak, azok legalább három évtizedre szóló alkotások és az orvosi tudomány fejlődésének nyílt kaput és kész helyet tárnak fel. A pécsi klinikák iheoretikus szerkezetükben sokban a budapestiek fölött állnak, mert míg a fő­városi klinikák évtizedek előtt létesültek, a pécsieket az előrelátás a legmodernebb módon, a további fejlőd­­hetésnek figyelembevételével létesítette. Egy olyan kultúrás centrum van itt kiépítve, amely helyt állhat Európa legnagyobb hírű intézetei között. A város és közegészségügy ezen emelkedésének horderejét igazán csak a szakember tudja megérteni mert látja, hogy egy egész országrész népegészségügye emelkedik olyan fokra, amelyet ezen intézetek nélkül elérni nem lehetett volna. A tanészok a tudomány vívmányait a valódi élettel hozzák szerves kapcso­latba, amelynek legszebb megnyilatkozása az, hogy az egészségügyi intézmé­­yekit kiterjesztették a vi­dékre és felkeltették a népben az érdeklődést irán­tuk. ’ Olyan sebészeti és nőgyógyászati klinikája van a pécsi egyetemnek, amely párját keresi fel Európá­ban­ A szemészeti és belgyógyászati klinikának a régi közkórházban elhelyezése olyan meglepő, hogy aki a régit ismerte, alig hiszi, hogy abból a jelenlegit moss lehetett csinálni. A gyermekklinika nemcsak orvosi szempontból, hanem mint humanitárius intézmény olyan szívhez­­szóló megjelenés, amely ha minket épen könnyekre nem is indított, de amelyet az ember a megindultság értelme nélkül nem hagyhat el. Végül csak azt jegyzem meg, hogy a látottak és ebből alkotott meggyőződésünk szorosabbra fűzték azt a kapcsot, amely a budapesti és a pécsi egyete­meket a tudománykürdés szempontjából összekötötte. Ha az egyetem minden fakultása ilyen eredményeket tud felmutatni, akkor Pécs ismét régi kultúrközpont­­ként fog szerepelni.” Az egyetemi épület új berendezésének meg­szemlélése után a szülészeti klinikára mentek hírneves orvosaink, ahol Scipiadesz Elemér dr. egyetemi tanár látta őket búcsuvacsorára ven­dégül. A ma reggeli vonattal mind visszautaztak Budapestre, nevezett 4 éve nem lakik lakóhelyén. A belügy­miniszter hozzájárul Vázsonyi indítványához és azt a nemzetgyűlés is elfogadja. A 33. szakasznál Vázsonyi Vilmos indítványozza, hogy a Károly csapatkeresztesek, a vitézségi crm­csek és a hábo­rúban altiszti rendfokozatot elért egyéneknek az elemi iskolai képz­ettség igazolás nélkül is vélel­m­eztessék. Szabó Imre javasolja,, hogy az ipari és keres­kedelmi foglalkozá­s­ú­akr­a­­ is vélelmezt­essenek az elemi iskolai képzettség. Petrovácz Gyula az elemi iskolai végzettség .Vélelmezését csak a Szellemi foglalkozású egyének­nél tart­ja jogosultnak. Várnai Dániel az elemi iskolát nem­ végzett, de autodidaktikus utón írni, olvasni tudást meg­szerzett egyéneknek a névjegyzékbe való felvéte­lét javasolja. Fáy Gyula indítványozza ,hogy mindazoknál, akiknek foglalkozása vagy műveltsége után nyil­vánvaló, hogy előképzettséggel bírnak, az igazolás ne legyen szükséges, hanem, vélelm­eztessék a négy elemi elvégzése. Szeder Ferenc a mezőgazdasági munkásoknál javasolja a négy elemi képzettség vélelmezését. R­akovszky Iván belügyminiszter elfogadja Vázsonyi, Petrovácz és Fáy Gyula indítványát. A Ház a szakaszt ezek módosításával fogadja el. A 34. szakaszt Farkas Tibor felszólalása után eredeti szövegben fogadják el, a harmadik szakaszt vita­ nélkül. A 36. szakasznál Puky Endre előadó kisebb módosítást ajánl. Vázsonyi pólindítványban javasolja, hogy téves felvétel vagy törlés okát tüntessék fel a név­jegyzéken és az értesítésben. Az elköltözöttnél tegyék kötelességévé az összeíró küldöttségnek, hogy az illetékes központi választm­ányhoz tegyék át a kérdéses szavazó ívet. Rakovszky Iván belügyminiszter elfogadja Vázsonyi indítványát. A Ház a szakaszt Puky Endre és Vázsonyi pótlásával fogadja el. A 37. szakasznál Puky Endre előadó tesz ki­sebb pótindítványt és a Ház a szakaszt a pótlással fogadja el. A 38. szakasznál ugyancsak Puky Endre tesz kisebb módosító indítványt. Saly Endre azt kí­vánja, hogy a választói névjegyzékben a törlések­nél a törlés okát tüntessék fel. Vázsonyi pótló indítványt nyújt be. Rakovszky Iván hozzájárul az indítványok­hoz és a Ház a szakaszt­ az előadó, továbbá Saly Endre és Vázsonyi Vilmos javaslatával fogadja el. Elnök ezután szünetet rendel el. Szünet után a 39. szakasznál K­oth­enstein Mór pótlást javasol. A nemzetgyűlés a szakaszt ilyen értelemben fogadja el. A 40-— 58. terjedő szakaszokat változatlanul fogadja el a Ház. Az 59. szakasznál az előadó a szelvényrendszer eltörlésével kapcsolatosan tesz javaslatot. Az 59. és 60. szakasz letárgyalása után elnök napirendi indítványt tesz, melyet a Ház többsége elfogad. Györki Imre személyes kérdésben történt felszólalása után az ülés 1/211 órakor véget ért. A választójogi javaslat részletes tárgyalása. — A NEMZETGYŰLÉS KEDDI ÜLÉSE. — Budapest, jan. 30. A nemzetgyűlés mai ülését­­ 11 óra után nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az indemnitási törvényjavaslat harmadszori olvasás­, után a nemzetgyűlés gazdasági bizottságának je­lentését tárgyalta a Ház a nemzetgyűlés 1925-26. évi költségvet­és­i előirányzata tárgyában. A je­lentést Fráter Pál ismerteti. Ilegymegi Kiss Pál kifogásolja, hogy a főren­diház működésével kapcsolatban 7 milliárdot állí­tottak be a költségvetésbe. Kifogásolja továbbá azt is, hogy nem történt gondoskodás a költségvetés keretében a gyorsírók illetményének felemeléséről.­­*"Fráter Pál reflektál Hegymegi Kiss Pál fel­szólalására. A nemezei g­y­űlés ezután áttér a választójogi törvényjavaslat tárgyalására. A 16.§-nál Vázsonyi Vilmos szólal fel, aki indítványozza, hogy a központi választmánynak legyen egy bíró tagja is,. Rakovszky Iván belügym­iniszter nem járul hozzá az indítványhoz. A nemzetgyűlés Vázsonyi indítványát elveti és az elnöki szövegezést fogadja el. A 19.§ -nál Szeder Ferenc azt javasolja, hogy az eskü szó után iktassák be a fogadalom szót is. Peyer Károly hasonló értelmű felszólalása után Rakovszky Iván belügyminiszter indítványára a Ház eredeti szövegezésben fogadta el a szakaszt. A 24. szakasznál az előadó terjeszt be indít­ványt. Javasolja, hogy a vármegyék összeírása min­den 5 esztendőben történjék általános kataszter­rendszer alapján. Ház a szakaszt az előadó módo­sításával fogadja el. A 25—26. szakaszt vita nélkül fogadják el. A 27. szakasznál ,am­ely a választói listák közszem­lére tételéről rendelkezik, Vázsonyi Vilmos javasolja, hogy a városok­ban házanként is készítsenek névjegyzéket, to­vábbá hogy a nőknél ne csak férjeik nevét, hanem leánynevüket is tüntessék ki. A 28. szakasznál Puky Endre előadó módosítást, indítványoz. Vázsonyi helyteleníti az 5 évenként történő összeírást és rövidebb időközönkénti összeírást javasol. A Ház a szakaszt az előadó módosításával fo­gadja el. A 29. szakasznál Puky Endre előadó új szöve­get javasol. Petrovácz Gyula helyesli a szakasz intézke­­déseit. Peyer Károly felszólalása után Rakovszky Iván belügyminiszter szólal fel. Hozzájárul Petrovácz indítványához, amelyet a nemzetgyűlés is elfogad. A 30. szakasz­nál Vázsonyi Vilmos új bekezdést javasol, még­pedig azt, hogy aki Csonka-Magyarország területén született, magyar állampolgárság hiánya miatt csak akkor lehet a névjegyzékből kihagyni, ha ­ Emlékszoborleleplezés Helesfán tizennyolc, elesett hős ünneplése, Pécs, június 30. Mint az emlékezés örökké lobogó fáklyái, úgy sorakoznak fel a községekben a hősök emlékét őriző oszlopok, szobrok.. A szomszédos Helesfa község áldozott Péter- Pál napján elesett hőseinek, amikor ünnepélyes keretek között felavatta a 18 hős emlékére állított szobrot. A leleplezésen meg­jelent a kormányzó képviseletében vitéz Szívós Árpád tábornok, vitéz Pallay Rezső székkapitány, a vármegye képvise­letében Hoffer Kálmán vármegyei főjegyző, Szivér István dr. járási főszolgabíró és Jeszenszky Iván

Next