Pécsi Napló, 1925. július (34. évfolyam, 14-40. szám)
1925-07-01 / 14. szám
1925. 14. szám. Egyes szám ára 1500 korona. Szerda, július 1. PÉCSI NAPLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály ucca 10. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi telefon 109. sz. * Kiadóhivatali telefon 27. sz. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra 30.030 korona, egy negyedévre 90.000 korona. Egyes szám ára: 12 oldalas 2000, 16 oldalas 2400 korona. A budapesti legnevesebb egyetemi orvostanárok látogatása a pécsi klinikákon. Dr. Tauffer Vilmos nyilatkozata a „Pécsi Napló”” részére. Pécs a jövő kulturközpontja. Pécs, 1925 jun. 30. Vasárnap este érkeztek városunkba Budapestről Tóth Lajos dr. államtitkár, Korányi Sándor báró, Tauffer Vilmos, Bálint Rezső dr., Grosz Emil dr. egyetemi orvostanárok és Hutyra Ferenc, az állatorvosi főiskola rektora, azon célból, hogy a pécsi egyetem által kezelt klinikákat bíráló vizsgálat és tanulmány tárgyává tegyék. Az érkezőket a pályaudvaron vendéglátóik várták. Aznap este a Nemzeti Casino nyári éttermében volt a vendégek tiszteletére társas vacsora, amelyen a pécsi egyetemi tanárokon kívül a városi tiszti főorvos és néhány meghívott előkelőség vett részt. Péter és Pál napján reggeltől estig a klinikákat tanulmányozták a hazai orvosi kar kitűnőségei és csak esti 8 óra felé jutottak el az egyetemi épületbe, mint tanulmányozásuk utolsó állomásához. Legnagyobb elismeréssel említették itt, hogy Pekár Mihál orvoskari dékán állította össze a látogatási programmot és csak az ő buzgóságának és elmésségének köszönhető, hogy ezen aránylag rövid idő alatt mind a hét klinikát fáradtság nélkül és alaposan megnézhették. Az egyetemi épületnek és berendezéseinek megszemlélése után tudósítónk felkérésére Tauffer Vilmos dr. a magyar orvosi kar világhírű tudósa a „Pécsi Napló” részére a következőkben foglalta össze tanulmányozásuk eredményét : „Bár csak asaját véleményemet közölhetem — mondá a magyar orvosok doyenje — ‚ét hiszem mégis, hogy nagyobbára egyetértenek ebben velem kartársaim. Mondhatom, hogy a legnagyobb lelk gyönyörűséggel szemléltük meg a pécsi klinikákat, mert amit rövid három év alatt a tudományművelés, beteggyógyítás és tanítás szempontjából mint eredményeket megalkottak, azok legalább három évtizedre szóló alkotások és az orvosi tudomány fejlődésének nyílt kaput és kész helyet tárnak fel. A pécsi klinikák iheoretikus szerkezetükben sokban a budapestiek fölött állnak, mert míg a fővárosi klinikák évtizedek előtt létesültek, a pécsieket az előrelátás a legmodernebb módon, a további fejlődhetésnek figyelembevételével létesítette. Egy olyan kultúrás centrum van itt kiépítve, amely helyt állhat Európa legnagyobb hírű intézetei között. A város és közegészségügy ezen emelkedésének horderejét igazán csak a szakember tudja megérteni mert látja, hogy egy egész országrész népegészségügye emelkedik olyan fokra, amelyet ezen intézetek nélkül elérni nem lehetett volna. A tanészok a tudomány vívmányait a valódi élettel hozzák szerves kapcsolatba, amelynek legszebb megnyilatkozása az, hogy az egészségügyi intézméyekit kiterjesztették a vidékre és felkeltették a népben az érdeklődést irántuk. ’ Olyan sebészeti és nőgyógyászati klinikája van a pécsi egyetemnek, amely párját keresi fel Európában A szemészeti és belgyógyászati klinikának a régi közkórházban elhelyezése olyan meglepő, hogy aki a régit ismerte, alig hiszi, hogy abból a jelenlegit moss lehetett csinálni. A gyermekklinika nemcsak orvosi szempontból, hanem mint humanitárius intézmény olyan szívhezszóló megjelenés, amely ha minket épen könnyekre nem is indított, de amelyet az ember a megindultság értelme nélkül nem hagyhat el. Végül csak azt jegyzem meg, hogy a látottak és ebből alkotott meggyőződésünk szorosabbra fűzték azt a kapcsot, amely a budapesti és a pécsi egyetemeket a tudománykürdés szempontjából összekötötte. Ha az egyetem minden fakultása ilyen eredményeket tud felmutatni, akkor Pécs ismét régi kultúrközpontként fog szerepelni.” Az egyetemi épület új berendezésének megszemlélése után a szülészeti klinikára mentek hírneves orvosaink, ahol Scipiadesz Elemér dr. egyetemi tanár látta őket búcsuvacsorára vendégül. A ma reggeli vonattal mind visszautaztak Budapestre, nevezett 4 éve nem lakik lakóhelyén. A belügyminiszter hozzájárul Vázsonyi indítványához és azt a nemzetgyűlés is elfogadja. A 33. szakasznál Vázsonyi Vilmos indítványozza, hogy a Károly csapatkeresztesek, a vitézségi crmcsek és a háborúban altiszti rendfokozatot elért egyéneknek az elemi iskolai képzettség igazolás nélkül is vélelmeztessék. Szabó Imre javasolja,, hogy az ipari és kereskedelmi foglalkozásúakra is vélelmeztessenek az elemi iskolai képzettség. Petrovácz Gyula az elemi iskolai végzettség .Vélelmezését csak a Szellemi foglalkozású egyéneknél tartja jogosultnak. Várnai Dániel az elemi iskolát nem végzett, de autodidaktikus utón írni, olvasni tudást megszerzett egyéneknek a névjegyzékbe való felvételét javasolja. Fáy Gyula indítványozza ,hogy mindazoknál, akiknek foglalkozása vagy műveltsége után nyilvánvaló, hogy előképzettséggel bírnak, az igazolás ne legyen szükséges, hanem, vélelmeztessék a négy elemi elvégzése. Szeder Ferenc a mezőgazdasági munkásoknál javasolja a négy elemi képzettség vélelmezését. Rakovszky Iván belügyminiszter elfogadja Vázsonyi, Petrovácz és Fáy Gyula indítványát. A Ház a szakaszt ezek módosításával fogadja el. A 34. szakaszt Farkas Tibor felszólalása után eredeti szövegben fogadják el, a harmadik szakaszt vita nélkül. A 36. szakasznál Puky Endre előadó kisebb módosítást ajánl. Vázsonyi pólindítványban javasolja, hogy téves felvétel vagy törlés okát tüntessék fel a névjegyzéken és az értesítésben. Az elköltözöttnél tegyék kötelességévé az összeíró küldöttségnek, hogy az illetékes központi választmányhoz tegyék át a kérdéses szavazó ívet. Rakovszky Iván belügyminiszter elfogadja Vázsonyi indítványát. A Ház a szakaszt Puky Endre és Vázsonyi pótlásával fogadja el. A 37. szakasznál Puky Endre előadó tesz kisebb pótindítványt és a Ház a szakaszt a pótlással fogadja el. A 38. szakasznál ugyancsak Puky Endre tesz kisebb módosító indítványt. Saly Endre azt kívánja, hogy a választói névjegyzékben a törléseknél a törlés okát tüntessék fel. Vázsonyi pótló indítványt nyújt be. Rakovszky Iván hozzájárul az indítványokhoz és a Ház a szakaszt az előadó, továbbá Saly Endre és Vázsonyi Vilmos javaslatával fogadja el. Elnök ezután szünetet rendel el. Szünet után a 39. szakasznál Kothenstein Mór pótlást javasol. A nemzetgyűlés a szakaszt ilyen értelemben fogadja el. A 40-— 58. terjedő szakaszokat változatlanul fogadja el a Ház. Az 59. szakasznál az előadó a szelvényrendszer eltörlésével kapcsolatosan tesz javaslatot. Az 59. és 60. szakasz letárgyalása után elnök napirendi indítványt tesz, melyet a Ház többsége elfogad. Györki Imre személyes kérdésben történt felszólalása után az ülés 1/211 órakor véget ért. A választójogi javaslat részletes tárgyalása. — A NEMZETGYŰLÉS KEDDI ÜLÉSE. — Budapest, jan. 30. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az indemnitási törvényjavaslat harmadszori olvasás, után a nemzetgyűlés gazdasági bizottságának jelentését tárgyalta a Ház a nemzetgyűlés 1925-26. évi költségvetési előirányzata tárgyában. A jelentést Fráter Pál ismerteti. Ilegymegi Kiss Pál kifogásolja, hogy a főrendiház működésével kapcsolatban 7 milliárdot állítottak be a költségvetésbe. Kifogásolja továbbá azt is, hogy nem történt gondoskodás a költségvetés keretében a gyorsírók illetményének felemeléséről.*"Fráter Pál reflektál Hegymegi Kiss Pál felszólalására. A nemezei gyűlés ezután áttér a választójogi törvényjavaslat tárgyalására. A 16.§-nál Vázsonyi Vilmos szólal fel, aki indítványozza, hogy a központi választmánynak legyen egy bíró tagja is,. Rakovszky Iván belügyminiszter nem járul hozzá az indítványhoz. A nemzetgyűlés Vázsonyi indítványát elveti és az elnöki szövegezést fogadja el. A 19.§ -nál Szeder Ferenc azt javasolja, hogy az eskü szó után iktassák be a fogadalom szót is. Peyer Károly hasonló értelmű felszólalása után Rakovszky Iván belügyminiszter indítványára a Ház eredeti szövegezésben fogadta el a szakaszt. A 24. szakasznál az előadó terjeszt be indítványt. Javasolja, hogy a vármegyék összeírása minden 5 esztendőben történjék általános kataszterrendszer alapján. Ház a szakaszt az előadó módosításával fogadja el. A 25—26. szakaszt vita nélkül fogadják el. A 27. szakasznál ,amely a választói listák közszemlére tételéről rendelkezik, Vázsonyi Vilmos javasolja, hogy a városokban házanként is készítsenek névjegyzéket, továbbá hogy a nőknél ne csak férjeik nevét, hanem leánynevüket is tüntessék ki. A 28. szakasznál Puky Endre előadó módosítást, indítványoz. Vázsonyi helyteleníti az 5 évenként történő összeírást és rövidebb időközönkénti összeírást javasol. A Ház a szakaszt az előadó módosításával fogadja el. A 29. szakasznál Puky Endre előadó új szöveget javasol. Petrovácz Gyula helyesli a szakasz intézkedéseit. Peyer Károly felszólalása után Rakovszky Iván belügyminiszter szólal fel. Hozzájárul Petrovácz indítványához, amelyet a nemzetgyűlés is elfogad. A 30. szakasznál Vázsonyi Vilmos új bekezdést javasol, mégpedig azt, hogy aki Csonka-Magyarország területén született, magyar állampolgárság hiánya miatt csak akkor lehet a névjegyzékből kihagyni, ha Emlékszoborleleplezés Helesfán tizennyolc, elesett hős ünneplése, Pécs, június 30. Mint az emlékezés örökké lobogó fáklyái, úgy sorakoznak fel a községekben a hősök emlékét őriző oszlopok, szobrok.. A szomszédos Helesfa község áldozott Péter- Pál napján elesett hőseinek, amikor ünnepélyes keretek között felavatta a 18 hős emlékére állított szobrot. A leleplezésen megjelent a kormányzó képviseletében vitéz Szívós Árpád tábornok, vitéz Pallay Rezső székkapitány, a vármegye képviseletében Hoffer Kálmán vármegyei főjegyző, Szivér István dr. járási főszolgabíró és Jeszenszky Iván