Pécsi Napló, 1926. március (35. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-18 / 63. szám

6. i mi 1 Egy kritikus albumából. írta : Baedeker. A saját gyarlóságainkra könnyebben találunk mentséget, mint felebarátainknak a jó tulajdonságaira.* Gyakran olvasom azt a tanácsot, hogy legyünk elnézők egymásnak a gyengeségei iránt. Nekem kedvem volna arra kérni benneteket, hogy legyetek elnézők embertársaitoknak az erényivel szemben.* A szerény és alázatos hiba majdnem erény s a görcsösen föllépő erény szinte hiba. * A jó tulajdonságainkat mi ismerjük jobban, mint a közönségünk, a rosszakat a publikum ismeri jobban, mint mi. Rendesen jobbak vagyunk, mint gondolták és rosszabbak, mint gondoljuk.* Ismertem egy embert, aki éppen olyan volt, amilyennek az erkölcsi törvények szerint lennie kellett — megvoltak benne az evangélium-követelte erények s mindazok a jó tulajdonságok, amelyekkel Jókai a kiváló jellemű regényhőseit fölruházni szokta. De azért (vagy éppen azért) nem tetszett senkinek. Ártott neki, hogy a környezetéhez semmiben sem hasonlított s ez volt oka, hogy idegen lett mindenkinek. Hűvösen és közömbösen viselkedtek vele szemben az ismerősei s igaz barátja nem volt senki. Úgy érezte magát, mintha bojkott alatt állna, pedig elepedt egy kis melegségért, sóvárgott egy kevés szeretetért, az életét adta volna egy-két jóbarátért... de hiába... Az embertársai nem találták őt méltónak azaz hasonlónak — magukhoz. S mikor meghalt, azt mondták róla : — Nem volt rossz ember, de lehetetlen és kezelhetetlen volt...* Sokszor szívesebben bocsájtjuk meg valakinek a hibáit, mint ahogy elismerjük a jó tulajdonságait. Megbocsájtani könnyebb, mint elismerni.* Az olyan ember, akinek rokonszenves hibái vannak, könnyebben boldogul, mint az, akinek rideg erényei vannak.* Egy erényes s az erényességében rideg emberről gáncsolva mondta valaki : neki is megvannak a maga erényei. Éppen olyan hangon, mintha azt mondta volna : neki is megvannak a maga hibái. * Mentül erényesebb valaki, annál több hibát s mentül több rossz tulajdonsága van, annál több erényt fedöz föl magának. *émelyek olyan fennen és büszkén hivalkodnak a hibáikkal, mintha azok elsőosztályu erények lennének s mások olyan diszkréten palástolják az erényeiket, mintha azok elnézésre szoruló szégyenletes hibák volnának. * Ha az embertársad valamelyes hibája hasznodra van, akkor ezt a hibát esetleg hajlandó leszel valami kiváló tulajdonságnak tartani, ha pedig az erényéből károd származik, valószínű, hogy e kiválóságát bűnnek vagy legalább is hibának fogod nézni. * Ha jóban akarsz lenni az emberekkel, úgy ne követeld tőlük azokat a jó tulajdonságokat, amelyek benned megvannak s még kevésbbé azokat az erényeket, amelyek nálad is hiányzanak. * Az élet küzdelmeiben, helyesebben annak folytán, hogy napról-napra nehezebb lesz az élet, lassan kint kialakul egy új embertípus. Ez örül a hibáinak, amelyek megkönnyítik a boldogulását és búsul a jó tulajdonságain, amelyek útjában vannak a szerencséjének. * Valami régi — talán ezópusi — mesében olvastam, hogy a vállunkon mindnyájan átvető zsákot hordunk, amelyben elül vannak az embertársaink hibái, amelyek így mindig a szemünk előtt állnak, hátul pedig a saját rossz tulajdonságaink, amelyeket ilyenformán sose látunk. Jó volna ezt a zsákot időként megfordítani! Mert az önismeretünk kiáltó hiánya és végzetes hibája épp onnan jó, hogy ezt a zsákot mem hordjuk. * A nők azért ragaszkodnak oly nagy szívóssággal a hibáikhoz, mert azokat az ő egészen sajátságos ítéletükkel jó tulajdonságoknak, sőt egyenesen kiváló erényeknek tartják. * Don Guijote talán az egész világirodalom leglovagiasabb, legerényesebb és legrokonszenvesebb karaktere — mégis megsértődünk, ha valaki hozzája hasonlít bennünket. Ellenben jóleső hízelgésnek vesszük, ha Hamlethoz, Don Juanhoz vagy más, kevésbbé feddhetetlen jellemhez mondanak bennünket hasonlóknak. Mert a legtöbb ember jobban szereti a brilliáns hibákat, mint a komikus erényeket.* Az erényeiktől ■— azaz az erényeink ellenére is — lehet becsületesen megélni — meggazdagodni könnyebben tudunk a hibáink segítségével. rpcsi гaile Arca bájos tesz, ha ÉDEN eremmel ápolja. Főraktár, ÉDEN drogéria Pécs, Színház mellett. A tervezett új dunai híd tárgyában Margitai■ Lajos dr., Mohács polgármestere a legutóbbi közgyűlésen hozzá intézett kérdésre jelentette, hogy még a r. t. várossá alakulást követő időben memorandumot terjesztett a tanács az illetékes minisztériumhoz, melynek folyományaként már a múlt nyáron lent is jártak a kormányhatóság szakközegei Mohácson s meg is állapították a létesítendő Duna-híd helyét a jelenlegi MFTR. kikötője helyén. Ezt a memorandumot ő azóta minden budapesti útja alkalmával szorgalmazza. Legutóbb azt az értesítést kapta, hogy a jövő héten a híd tervrajza és költségvetése a városhoz le is fog érkezni, ő azonban személyesen már betekintést is nyert azokba s azt a kellemes tapasztalatot szerezte, hogy a dunahíd szakszerűleg kidolgozott költségvetésében az építési költségek jelentékenyen kisebbek, mint azokat eddig itthon tervezték, úgy hogy a kataszteriholdanként 30 kiló megajánlásával a költség igen szépen lenne amortizálható. Magának a közúti hídnak építési költsége 40 milliárdot tenne ki, a költségvetés szerint ezenfelül két gyalogjáró egyenként 2 milliárd és 300 millió, a rendes nyomtávú vasúti összekötő hídrészlet 7 és fél milliárd. Kilátásba helyezte a polgármester, hogy három héten belül a közigazgatási bejárás is meg fog ejtetni, de mindezen bejelentések csak annak a meggyőződésnek kialakulására szolgáltak, hogy a tanács a hídügyben minden tőle telhetőt megtett, a szép reményeket azonban mindjárt ott melegében leforrázta a polgármesternek az a kijelentése, hogy a jelenlegi országhatár fennállása idejében azonban a dunahíd építésének megkezdéséről és illetve ezen terv állami támogatásáról szó sem lehet. — Bajáról jelentik: A dunai híd ügyében f. hó 20-án Baja város és egész környékének monstreküldöttsége járul a kereskedelmi, földmivelési és pénzügyminiszter elé. — Uj adóhivatali vezető. A pénzügyminiszter a nemesnépi Zakál Vilmos állampénztári főigazgató állandó nyugalomba helyezésével megüresedett állásra Dettrich Béla m. kir. állampénztári igazgatót, a makói adóhivatal főnökét helyezte át és megbízta a kaposvári m. kir. adóhivatal vezetésével. A Baranyavármegyei Gazdasági Egyesület 14-én délelőtt tartotta Igaz Béla dr. alelnök elnöklése mellett az igazgatósági tagok nagy részvételével ülését, amelynek folyamán néhai Vörös Mihály emlékének megörökítését célzó gyűjtőiven egymillió koronát jegyezni határozott. Toldy Zsigmond titkár előadásában örömmel vette tudomásul, hogy a rövidlejáratú szőlőkölcsönök meghosszabbítását az egyesületnek múlt ülésen a földmivelésügyi miniszterhez intézett kérelméhez képest megengedte. A szőlőmunkástanfolyamot a jelentkezők kevés száma miatt megtartani nem lehet, azt jövő évre halasztotta el az egyesület. A vármegye alispánjának azon kérdésére, váljon szükségesnek találja-e az egyesület a temek forgalomba való hozatalára nézve szabályrendeletet alkotni, azt az álláspontot foglalta el, hogy miután a min. rendelet kielégítő rendelkezéseket tartalmaz erre vonatkozó szabályrendelet készítését szükségesnek nem tartja. Magyarboly községnek 4 új vásár iránt beadott kérelmét a megyéhez pártolólag terjeszti fel. A pécsi közraktárak kérelmét, hogy ez a közraktári intézménybe bekapcsoltassék, felirattal támogatja. A titkár bejelnti, hogy a vagyon és jövedelmi adó tárgyalásokra vonatkozólag a pénzügyigazgatóság felhívása folytán megtette javaslatait, amelyeket egy az igazgatóságnál tartott értekezleten Förster alelnök képviselt. Kultur és gazdasági vonatkozású előadás 60 tartatott, az egyetem, gazd. felügyelőség, Liga, gazd. szaktanár közreműködésével. Népies tejellenőrzés 3 helyen lett megindítva. Bikavásár 3 helyen tartatott 160 bika lett bemutatva, mely közül 55 tenyészigazolványt nyert. Jutalmazásra 360 pengő lett fordítva. Förster alelnök terjesztette elő a vármegye részére megtervezett állattenyésztési szabályrendeletet, amely életbeléptetése esetén a vármegye állattenyésztését hivatva lesz nagyban emelni és javítani. Az oxalmort kötelező használatára vonatkozó indítványt a földművelési miniszter rendelete folytán elejtette bizottság, mert más jó hazai szerek is állnak már rendelkezésre, de a vármegye alispánjának a kötelező arankalrtásra vonatkozó és Koszits aljegyző által előterjesztett megyei szabályrendelethez örömmel hozzájárult. Förster alelnök javaslatára elhatározta a választmány, hogy a járási gazdafelügyelőségek tervezett apasztása ellen feliratban tiltakozik, sőt azokat tekintettel a felügyelőségekre váró sok és nagy feladatokra, fejleszteni kéri. A mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatott előterjesztések végeztével a vármegyeház nagytermében tartotta meg Weiser István tanár a tehenek okszerű és gazdaságos takarmányozására vonatkozó tanulságos és érdekes nagy figyelemmel meghallgatott előadását, melyről tegnap már beszámoltunk. ■— A táncosnő útlevele. Belgrádból jelentik : Érdekes és pikáns hátterű ügy foglalkoztatja a belgrádi rendőrséget. Ugyanis eljárást indított a rendőrség Jovanovics Sztojan előkelő belgrádi kereskedő ellen hatóság félrevezetése címén. Jovanovics néhány héttel ezelőtt útlevélkérvényt adott be a belgrádi rendőrségen és úgy a maga, valamint felesége számára külföldi útlevelet kért. A kérvényhez, mint most kiderült, Jovanovics feleségének fényképe helyett egy magyar táncosnő fényképét mellékelte és a rendőrség ennek a táncosnőnek állította ki a Jovanovicsné nevére szóló útlevelet. Az útlevél megszerzése után a kereskedő és a táncosnő azonnal Bécsbe utaztak, ahonnan március első napjaiban érkeztek vissza Belgrádba. Jovanovics már bizonyos volt abban, hogy csalásának nem lesznek következményei,, amikor most bizalmas feljelentés érkezett, a rendőrségre, amely a fényképcserét leleplezte. A táncosnő ellen a rendőrség már nem indíthatott eljárást, mert időközben eltávozott Belgrádból. Eltűnt fiú, Kresz Ádám Rákóczi-úti lakos 14 éves László fia e hó 15-én elment hazulról és azóta életjelt nem adott magáról. Eltűnésekor zöldszinü télikabátot, fekete rövidnadrágot és fekete sapkát viselt. — Meglopott falusi gazda. Gergely István zalátai lakos az elmúlt hétfőn gabonát szállított Pécsre. Hazafelé menet a Szigeti-országúton betért az egyik vendéglőbe. Pár percet időzött csak bent, ezalatt ismeretlen tettes ellopott kocsijáról 14 darab zsákot, egy darab kősót és egy új kerékkötő láncot. Kára 450.000 korona. 1124. március 18.