Pécsi Napló, 1926. március (35. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-18 / 63. szám

6. i mi 1 Egy kritikus albumából. írta : Baedeker. A saját gyarlóságainkra könnyebben talá­lunk mentséget, mint felebarátainknak a jó tu­lajdonságaira.* Gyakran olvasom azt a tanácsot, hogy le­gyünk elnézők egymásnak a gyengeségei iránt. Nekem kedvem volna arra kérni benneteket, hogy legyetek elnézők embertársaitoknak az eré­nyivel szemben.* A szerény és alázatos hiba majdnem erény s a görcsösen föllépő erény szinte hiba. * A jó tulajdonságainkat mi ismerjük jobban, mint a közönségünk, a rosszakat a publikum ismeri jobban, mint mi. Rendesen jobbak va­gyunk, mint gondolták és rosszabbak, mint gon­doljuk.* Ismertem egy embert, aki éppen olyan volt, amilyennek az erkölcsi törvények szerint lennie kellett — megvoltak benne az evangélium-köve­telte erények s mindazok a jó tulajdonságok, amelyekkel Jókai a kiváló jellemű regényhőseit fölruházni szokta. De azért (vagy éppen azért)­­ nem tetszett senkinek. Ártott neki, hogy a kör­nyezetéhez semmiben sem hasonlított s ez volt oka, hogy idegen lett mindenkinek. Hűvösen és közömbösen viselkedtek vele szemben az ismerősei s igaz barátja nem volt senki. Úgy érezte magát, mintha bojkott alatt állna, pedig elepedt egy kis melegségért, sóvárgott egy kevés szeretetért, az életét adta volna egy-két jóbarátért... de hiába... Az embertársai nem találták őt méltónak azaz hasonlónak — magukhoz. S mikor meghalt, azt mondták róla : — Nem volt rossz ember, de lehetetlen és kezelhetetlen volt...* Sokszor szívesebben bocsájtjuk meg vala­kinek a hibáit, mint ahogy elismerjük a jó tulaj­donságait. Megbocsájtani könnyebb, mint el­ismerni.* Az olyan ember, akinek rokonszenves hibái vannak, könnyebben boldogul, mint az, akinek rideg erényei vannak.* Egy erényes s az erényességében rideg em­berről gáncsolva mondta valaki : neki is megvan­nak a maga erényei. Éppen olyan hangon, mintha azt mondta volna : neki is megvannak a maga hibái. * Mentül erényesebb valaki, annál több hibát s mentül több rossz tulajdonsága van, annál több erényt fedöz föl magának. *­émelyek olyan fennen és büszkén hivalkod­nak a hibáikkal, mintha azok elsőosztályu eré­nyek lennének s mások olyan diszkréten palás­tolják az erényeiket, mintha azok elnézésre szoruló szégyenletes hibák volnának. * Ha az embertársad valamelyes hibája hasz­nodra van, akkor ezt a hibát esetleg hajlandó leszel valami kiváló tulajdonságnak tartani, ha pedig az erényéből károd származik, valószínű, hogy e kiválóságát bűnnek vagy legalább is hibá­nak fogod nézni. * Ha jóban akarsz lenni az emberekkel, úgy ne követeld tőlük azokat a jó tulajdonságokat, amelyek benned megvannak s még kevésbbé azokat az erényeket, amelyek nálad is hiányzanak. * Az élet küzdelmeiben, helyesebben annak folytán, hogy napról-napra nehezebb lesz az élet, lassan kint kialakul egy új embertípus. Ez örül a hibáinak, amelyek megkönnyítik a boldogulását és búsul a jó tulajdonságain, amelyek útjában vannak a szerencséjének. * Valami régi — talán ezópusi — mesében olvas­tam, hogy a vállunk­on mindnyájan átvető zsákot hordunk, amelyben elül vannak az embertársaink hibái, amelyek így mindig a szemünk előtt állnak, hátul pedig a saját rossz tulajdonságaink, ame­lyeket ilyenformán sose látunk. Jó volna ezt a zsákot időként megfordítani! Mert az önismere­tünk kiáltó hiánya és végzetes hibája épp onnan jó, hogy ezt a zsákot mem hordjuk. * A nők azért ragaszkodnak oly nagy szívós­sággal a hibáikhoz, mert azokat az ő egészen saját­ságos ítéletükkel jó tulajdonságoknak, sőt egye­nesen kiváló erényeknek tartják. * Don Guijote talán az egész világirodalom leglovagiasabb, legerényesebb és legrokonszenve­sebb karaktere —­ mégis megsértődünk, ha valaki hozzája hasonlít bennünket. Ellenben jóleső hízel­gésnek vesszük, ha Hamlethoz, Don Juanhoz vagy más, kevésbbé feddhetetlen jellemhez mondanak bennünket hasonlóknak. Mert a legtöbb ember jobban szereti a brilliáns hibákat, mint a komikus erényeket.* Az erényeiktől ■— azaz az erényeink ellenére is — lehet becsületesen megélni — meggazdagodni könnyebben tudunk a hibáink segítségével. r­pcsi г­aile Arca bájos tesz, ha ÉDEN eremmel ápolja. Főraktár, ÉDEN drogéria Pécs, Színház mellett. ­ A tervezett új dunai híd tárgyában Margitai­­■ Lajos dr., Mohács polgármestere a legutóbbi köz­gyűlésen hozzá intézett kérdésre jelentette, hogy még a r. t. várossá alakulást követő időben memo­randumot terjesztett a tanács az illetékes minisz­tériumhoz, melynek folyományaként már a múlt nyáron lent is jártak a kormányhatóság szakköze­gei Mohácson s meg is állapították a létesítendő Duna-híd helyét a jelenlegi MFTR. kikötője he­lyén. Ezt a memorandumot ő azóta minden buda­pesti útja alkalmával szorgalmazza. Legutóbb azt az értesítést kapta, hogy a jövő héten a híd tervrajza és költségvetése a városhoz le is fog érkezni, ő azonban személyesen már betekintést is nyert azokba s azt a kellemes tapasztalatot szerezte, hogy a dunahíd szakszerűleg kidolgozott költségvetésében az építési költségek jelentéke­nyen kisebbek, mint azokat eddig itthon tervez­ték, úgy hogy a kataszteri­­holdanként 30 kiló megajánlásával a költség igen szépen lenne amor­tizálható. Magának a közúti hídnak építési költ­sége 40 milliárdot tenne ki, a költségvetés szerint ezenfelül két gyalogjáró egyenként 2 milliárd és 300 millió, a rendes nyomtávú vasúti összekötő hídrészlet 7 és fél milliárd. Kilátásba helyezte a polgármester, hogy három héten belül a köz­­igazgatási bejárás is meg fog ejtetni, de mind­ezen bejelentések csak annak a meggyőződésnek kialakulására szolgáltak, hogy a tanács a híd­­ügyben minden tőle telhetőt megtett, a szép re­ményeket azonban mindjárt ott melegében le­forrázta a polgármesternek az a kijelentése, hogy a jelenlegi országhatár fennállása idejében azonban a dunahíd építésének megkezdéséről és illetve ezen terv állami támogatásáról szó sem lehet. — Bajáról jelentik: A dunai híd ügyében f. hó 20-án Baja város és egész környékének monstre­­küldöttsége járul a kereskedelmi, földmivelési és pénzügyminiszter elé. — Uj adóhivatali vezető. A pénzügyminiszter­ a nemesnépi Zakál Vilmos állampénztári főigazgató állandó nyugalomba helyezésével megüresedett állásra Dettrich Béla m. kir. állampénztári igazga­tót, a makói adóhivatal főnökét helyezte át és meg­bízta a kaposvári m. kir. adóhivatal vezetésével.­­ A Baranyavármegyei Gazdasági Egyesület 14-én délelőtt tartotta Igaz Béla dr. alelnök elnök­lése mellett az igazgatósági tagok nagy részvételével ülését, amelynek folyamán néhai Vörös Mihály emlékének megörökítését célzó gyűjtőiven egy­millió koronát jegyezni határozott. Toldy Zsigmond titkár előadásában örömmel vette tudomásul, hogy a rövidlej­áratú szőlőkölcsönök meghosszab­bítását az egyesületnek múlt ülésen a földmivelés­­ügyi miniszterhez intézett kérelméhez képest meg­engedte. A szőlőmunkástanfolyamot a jelentkezők kevés száma miatt megtartani nem lehet, azt jövő évre halasztotta el az egyesület. A vármegye al­ispánjának azon kérdésére, váljon szükségesnek találja-e az egyesület a tem­ek forgalomba való ho­zatalára nézve szabályrendeletet alkotni, azt az álláspontot foglalta el, hogy miután a min. ren­delet kielégítő rendelkezéseket tartalmaz erre vo­natkozó szabályrendelet készítését szükségesnek nem tartja. Magyarboly községnek 4 új vásár iránt beadott kérelmét a megyéhez pártolólag terjeszti fel. A pécsi közraktárak kérelmét, hogy ez a köz­raktári intézménybe bekapcsoltassék, felirattal támogatja. A titkár bejelnti, hogy a vagyon és jövedelmi adó tárgyalásokra vonatkozólag a pénz­ügyigazgatóság felhívása folytán megtette javas­latait, amelyeket egy az igazgatóságnál tartott értekezleten Förster alelnök képviselt. Kultur és gazdasági vonatkozású előadás 60 tartatott, az egyetem, gazd. felügyelőség, Liga, gazd. szaktanár közreműködésével. Népies tejellenőrzés 3 helyen lett megindítva. Bikavásár 3 helyen tartatott­ 160 bika lett bemutatva, mely közül 55 tenyész­­igazolványt nyert. Jutalmazásra 360 pengő lett fordítva. Förster alelnök terjesztette elő a vár­megye részére megtervezett állattenyésztési sza­bályrendeletet, amely életbeléptetése esetén a vármegye állattenyésztését hivatva lesz nagyban emelni és javítani. Az oxalmort kötelező haszná­latára vonatkozó indítványt a földművelési minisz­ter rendelete folytán elejtette bizottság, mert más jó hazai szerek is állnak már rendelkezésre, de a vármegye alispánjának a kötelező arankalrtásra vonatkozó és Koszits aljegyző által előterjesztett megyei szabályrendelethez örömmel hozzájárult. Förster alelnök javaslatára elhatározta a választ­mány, hogy a járási gazda­felügyelőségek tervezett apasztása ellen feliratban tiltakozik, sőt azokat tekintettel a felügyelőségekre váró sok és nagy feladatokra, fejleszteni kéri. A mindvégig nagy­­ érdeklődéssel hallgatott előterjesztések végeztével a vármegyeház nagytermében tartotta meg Weiser István tanár a tehenek okszerű és gazdaságos ta­karmányozására vonatkozó tanulságos és érdekes nagy figyelemmel meghallgatott előadását, mely­ről tegnap már beszámoltunk. ■— A táncosnő útlevele. Belgrádból jelentik : Érdekes és pikáns hátterű ügy foglalkoztatja a belgrádi rendőrséget. Ugyanis eljárást indított a rendőrség Jovanovics Sztojan előkelő belgrádi ke­reskedő ellen hatóság félrevezetése címén. Jova­novics néhány héttel ezelőtt útlevélkérvényt adott be a belgrádi rendőrségen és úgy a maga, vala­mint felesége számára külföldi útlevelet kért. A kérvényhez, mint most kiderült, Jovanovics fele­ségének fényképe helyett egy magyar táncosnő fényképét mellékelte és a rendőrség ennek a táncosnőnek állította ki a Jovanovicsné nevére szóló útlevelet. Az útlevél megszerzése után a kereskedő és a táncosnő azonnal Bécsbe utaztak, ahonnan március első napjaiban érkeztek vissza Belgrádba. Jovanovics már bizonyos volt abban, hogy csalásának nem lesznek következményei,, amikor most bizalmas feljelentés érkezett, a rend­őrségre, amely a fényképcserét leleplezte. A tán­cosnő ellen a rendőrség már nem indíthatott el­járást, mert időközben eltávozott Belgrádból.­­ Eltűnt fiú, Kresz Ádám Rákóczi-úti lakos 14 éves László fia e hó 15-én elment hazulról és azóta életjelt nem adott magáról. Eltűnésekor zöldszinü télikabátot, fekete rövidnadrágot és fekete sapkát viselt. — Meglopott falusi gazda. Gergely István zalátai lakos az elmúlt hétfőn gabonát szállított Pécsre. Hazafelé menet a Szigeti-országúton be­tért az egyik vendéglőbe. Pár percet időzött csak bent, ezalatt ismeretlen tettes ellopott kocsi­járól 14 darab zsákot, egy darab kősót és egy új kerékkötő láncot. Kára 450.000 korona. 1124. március 18.

Next