Pécsi Napló, 1926. július (35. évfolyam, 145-171. szám)
1926-07-25 / 166. szám
3 • '«. Olcsó, gyönyörű szép csillárok érkeztek СТПМГО villamossági cikkek lerakata СШЛБП píc, Irgalmmaok acca 2. Szerelési anyagok és égők mélyen leszállított árban. Utunkban látjuk Hannibál sírját is Gebze állomás körül. Itt mérgezze meg magát, nehogy Rómába diadalszekér előtt megalázva hurcolják. A végállomáson , Haidar-Paschan hajóra szállunk a fezes nagy embertömeg között s Konstantinápoly párját nem találó mecsetes, minarettes panorámáiban gyönyörködve áll meg hajónk a kikötőben, a hajók, bárkák, csolnakok —káigcsik — nagy tömkelege között. Lelkünk még mindig zarándoklatunk utolsó útjának kegyeletes hatása alatt áll. * * * Kisázsiából magunkkal hozott édes érzések után, II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társainak magyarországi temetése alkalmából Thököly Imre koporsóját is Orsovától végső pihenő helyéig: — Késmárkig kisértem. A harmadik koporsóban feküdt a fejedelem, kit Budapesten a Deák-téri evangélikus templomban helyeztek ravatalra 1906. október 30-án. Másnap — október 31-én — Késmárkon, az evangélikus templom kriptájában, országos ünnepséggel eltemették Thököly Imre fejedelem hamvait. Ott volt az egész ország lelke ! Boldognak éreztem és érzem magam, hogy ott lehettem valóságban és személyesen áldozhattam a hősök és száműzöttek emlékének ! Rónaky Kálmán dr. Megnyíljék-e városunkban — elsőnek az országban — a népiskola VII. osztálya? A nyolc osztályú népiskola eszméje nem most vetődött fel, de már éveken át kisért és bizonyára testet is öltött volna már, ha a háború s annak következménye, gazdasági elromlásunk el nem torlaszolja előle erőforrásaink zsilipjeit. A magyar nép fiai sokat tanultak a háborús időkben a németektől, megtanulták szeretni a tudást, a kultúrát, amelytől a tanyabeliek, falusiak, de városaink kevésbé módosai is úgyszólván hermetice el voltak zárva, mert a négy, talán hatosztályú elemi iskola ma már nem elégíti ki a további iskoláztatásra nem képesek tudásvágyát. Büszkék vagyunk magasabb kiképzést nyújtó polgári, közép és szakiskoláinkra, egyetemünkre, de lakosságunk nagy tömege anyagi eszközök híján — egyébként is sok már az „úr“ — nem képes, de elhelyezkedésében nem is óhajtja gyermekét magasabb kiképeztetésben részesíteni, egyszerű iparost, ipari- vagy földmunkást nevel gyermekéből, ámde a népiskola mai szervezetében elégtelen ahhoz, hogy hat év alatt alapos felkészültséggel telitse gyermekeit. Azoknak, kiknek anyagi körülményeik, életviszonyaik megengedik a továbbtanulást, megadták annak lehetőségét. Ha erre van fedezet, kell lennie a népiskola fejlesztésére is, mert hazaárulásszámba menő vétséget követnénk el a falvak egyszerű lakói, városaink munkásai és kevésbé módos polgárai ellen, ha csüggeteg visszariadnánk lehetővé tenni a továbbképzést azok részére, kik életkörülményeik folytán eddig megelégedni voltak kénytelenek a hat, nem ritkán csak négy elemi osztály nyújtotta ismeretekkel. A felállítandó VII. és VIII. osztály általában senkit sem fog elvonni a polgári vagy középiskolától. Aki anyagilag bírta, eddig is fixfizetéses, nyugdíjképes pályára törtetett. Ezután is úgy lesz. De kisgazdáink, mezőgazdasági munkásaink, anyagiakkal küzdő kisiparosaink, gyári és magánüzemek munkásai sem lehetnek mostohagyermekei nemzetünknek s ha megállták helyüket a harcmezőn, kaszával, kapával a mezei munkában, városokban az ipari, gyári s a legkülönbözőbb munkatereken, adjuk meg lehetőségét annak, hogy gyermekeik életkörülményeiknek, társadalmi elhelyezkedésüknek megfelelő nevelést és ismeretet is szerezhessenek. A veszedelmesen szaporodó intelligenciát nem tudjuk termelő szerepre szorítani, bár nagy tömegét a nehéz megélhetés némikép lecsapolja, de ha elmulasztjuk a köznép gyermekeit értelmes munkásnak, hazaszerető, hasznos állampolgárrá átnemesíteni, mit elsősorban a VII. és VIII. osztály felállításával érhetünk el — az ismétlőiskola elavult szervezetével egyáltalán céltévesztett — versedelmes lejtőre juthatunk, ami kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Számolnunk kell a jövő mikénti kialakulásával s a bekövetkezhető politikai váltógazdaság alakulásának formátumaival. A nép gyermekének 14 éves korig való hazafias és vallásos szellemben történő nevelő-tanításával a nemzeti erőnek oly hatalmas pilléreit nyerjük, hogy megnyugvással nézhetünk szemébe bármely gazdasági és politikai viharnak. Sok mindent építettünk ,,le“ a háború óta, népiskoláink azonban annyira ,,le“ vannak építve, hogy azokat bármi áron is, de „fel“ kell építenünk nyolc osztályúvá. Akad bizonyára aggódó lélek, ki hiú ábrándnak tartja a népiskola kiépítését mai súlyos viszonyaink közepette. Pedig nem boszorkányság, nem is kivihetetlen, csak akarni kell. Bírjuk minden kellékét városunkban. A 6-ik osztályt sikerrel végzett tanulók közül önként, minden felhívás nélkül mintegy 120-an jelentkeztek, hogy mint a VII. osztály növendékei gyarapítsák ismereteiket. A tanulás, ismeretek szerzése és tökéletesítéséhez vezető utat és módot senki elől sem szabad elzárni. Ha van növendék, ki tanulni akar, pedig van, kell lennie helyiségnek is, ahol oktatást nyernek. Tanterem szűkében vagyunk, sajnos, de a VII. osztályba önként jelentkezett 120 tanuló részére akármi után is, de kell, megismétleni kell találni valami szükségtantermeket és az uj tanévben — legyen ez városunk dicsősége — Pécs szab. kir. városban megnyílik hazánkban az első elemi népiskolai VII. osztály. Nem vagyunk hiján annak a szervező erőnek sem, annak a szívós akaratnak, mely karöltve emberfeletti munkabírásával elhárít minden eléje tornyosuló akadályt s meg fogja találni annak is kiutját, hogy egyelőre a VII. osztály oktatószemélyzetét is előteremti, talán szakoktatási rendszerrel, több hivatását lelkesen betöltő népiskolai tanférfiúval. Van, vagy lesz, ki azzal argumentál ellene , hiszen a népiskola VII. és Vili. osztályai részére még nincs is utasítás, jóváhagyott tanterv ! Oh, te irgalmas Istenem ! Várjon ki vár utasítást, hogy adjon-e, hogy vadonatúj, vagy összeragasztott bankót adjon-e a szegénynek alamizsnaként ? Mire való most azzal akadékoskodni, amikor 120 gyermek áll elibénk azzal: művelődni, tanulni akarunk ! Ott van a polgári iskola III. és IV. osztályának, a diósgyőri előkészítő tanfolyamként szereplő népiskola VII. és VIII. osztályának tanterve. Ami nem feltétlen tartozéka — talán — az életnek való nevelés feltételeinek, elmarad belőlük s pótlandók mindama ismeret tanításával, amikre az egyszerű kisiparosnak, munkásnak, egyszóval a két kezük munkájára utalt kisegzisztenciáknak az életben majdan szükségük lesz. Tanterv eddig se pottyant az égből, hozzáértő tanférfiú készítette eddig is. Városunk állami népoktatási intézetei élén — hála Isten — oly kiváló vérbeli pedagógus van, kit nemcsak képesnek, de hivatottnak is tudunk a szükséges tanterv megkonstruálására. Reméljük, hogy nem lesz gáncsvető, hogy szeptember 1-ével megnyílik városunkban a népiskola VII. osztálya. Aki szereti ezt a könnytől- vértől ázott, trianoni átok alatt senyvedő csonka hazát — van, ki nem szereti ? — ezt a múltjátjövendőjét ezerszer megbűnhődött nemzetet, — van, ki nem szereti ? — szeretnie kell a népkulturát is, mely első és fő feltétele boldogulásunknak. A népiskola VII. osztályának megnyitásával Pécs városa az első részen hazánkban és eggyel több lesz, amiért büszkén vallhatjuk magunkat városunk polgárának. Dr. leesi яагьз AZ ELLENZÉK A NEMZETGYŰLÉS mandÁtumának MEGHOSSZABBÍTÁSA ELLEN. Budapest, júl. 24. Az egyesült balpárt megnyugvással vette tudomásul, hogy a kormány lemondott az őszi választások tervéről. Ellenben a legerősebben tiltakoznak még annak gondolata ellen is, hogy a nemzetgyűlési mandátumokat meghosszabbítsák. Puky Endre képviselő erre vonatkozólag a következőket mondotta : — Új választásokra csak a felsőházi törvény és a választójog együttes életbeléptetése után kerülhet sor. Ellenzéki körökben Puky nyilatkozata nagy feltűnést keltett, mert már a kormánypárti képviselők is teljesen elejtettnek tekintették a mandátum meghosszabbítását. - VÁMOS fest, tisszit. Telefon 4-37. 1920. július 23. Házasulandók figyelmébe! Karikagyűrűk nagy választékban. Eljegyzési ajándékok szolid árakon és jótállás mellett Futász János órás, ékszerésznél Pécs, Irgalmasok u. 2. Magyarország, Románia és Ausztria ratifikálták a vámkezelés enyhítéséről szóló egyezményt. Bécs, júl. 24. (A Pécsi Napló bécsi szerkesztőségétől.) A dunai utódállamok már régebben egyezményt kötöttek a körülményes és nehézkes vámolási eljárás egyszerűsítésére. Az utódállamok kormányai azonban eddig az egyezményt nem léptették életbe. Végre most Magyarország, Románia és Ausztria kormányai elhatározták, hogy előljárnak a jó példával és egyidejű intézkedéssel életbe léptették a vámeljárás egyszerűsítésére vonatkozó egyezményt, amely kétségkívül jótékony hatással lesz a három ország külkereskedelmének fejlődésére. A három államban életbe lépett igen fontos egyezmény részletei a következők : A szerződő államoknak késedelem nélkül közhírré kell tenniök az elvámolásra vonatkozó összes szabályzatokat, valamint ezeknek összes módosításait, melyeket eddig nem közöltek, hogy az érdekeltek megismerjék a formalitásokat és elkerüljék azokat a kellemetlenségeket, melyek a vámeljárás nem ismeréséből támadhatnak. A megegyezés értelmében mindegyik szerződő államnak melyik részletenként intézkedésekkel, vagy fokozatos helyesbítésekkel módosítja vámtarifáját bizonyos árukra, erről pontos tájékoztatást kell adni a közönségnek s könnyen érthető formában közzé kell tennie az érvényben levő rendelkezések értelmében kivethető illetékeket. E célból mindennemű illetéket, amit a vámhatóságok az áruk behozatala vagy kivitele alkalmával kivetnek, megállapított rendszer szerint kell kivetni s bevezetni, akár vám, akár pótilletékről forgalmi kezelési s általában bármilyen illetékről van is szó. Az úgynevezett konzulátusi számlákat csak szükség esetén kívánják meg és pedig ha megakarják állapítani egy behozott áru származását vagy értékelni, az érték után kivetendő illetményeknek, amelyeknek kivetésére a kereskedelmi számla nem elégséges. A konzulátusi számlák szövegét annyira egyszerűsítik, hogy mindenféle zavart vagy nehézséget el lehessen kerülni, s hogy az érdekelt kereskedők részére könnyebb legyen a címletek megállapítása. A kereskedelmi számlák láttamozási költsége szabott illeték lesz s ezt lehetőleg minél alacsonyabban kell megállapítani. Hogy" egyes határvámirodák túlterhelését el lehessen kerülni, kívánatos, hogy az elvámolás gyakorlati megoldását vámirodák vagy az ország belsejében levő vámraktárak által megkönnyítsék, ha ezt a vámszabályok szállítási feltételek s az áru természete megengedi. Kívánatos az is, hogy azokat az ólomzárakat, és pecséteket, melyeket egyik állam alkalmazott az átmenő vagy elraktározásra irányított árukra, ismerje el és vegye figyelembe a többi állam is. Kivételt alkotnak a visszaélés miatt gyanús áruk s azok az esetek, melyekben a törvény erre jogot ad az egyes államoknak. Új vámintézkedések esetén az államok az ólomzárakat és pecséteket kiegészíthetik. A címzettnek mindig szabadságában áll, hogy maga jelentse be elvámolásra az árut, vagy hogy ezt egy általa megjelölt személy végezhesse el. Az egyezmény kívánatosnak tartja, hogy a kézipoggyászok átvizsgálásának gyakorlati megoldása is lehetőleg egyöntetű legyen. Ennek a vonatokban kellene megtörténnie, akár menet közben, akár pedig a határállomáson, míg a vonat áll. Ezt a rendszert a tengeri és folyami hajóutaknál is alkalmazni kellene. A vámvizsgálatot a hajóhadon kellene elvégezni menetközben, ha az út nem hosszú, vagy mikor a hajó a kikötőbe megérkezik. Ezeket az illetékeket jövőre racionális alapon kellene megállapítani és oly módon, hogy általában ne emelkedjenek felül az általános költségeken. — Iratkozzunk be Klauber Leó Jókab téri kölcsönkönyvtárába. Állandóan könyvirdesság|0k.