Pécsi Napló, 1929. március (38. évfolyam, 51-74. szám)

1929-03-05 / 54. szám

1929. шаге­i­us 5. APOLLO Kedd-szerda, március 5-6. Nagyszabású kettős műsor! LUCIFER FARSANGJA Anarchista filmregény 8 felvonásban. Főszerepben : RUDOLF SCHILDER AUT __ ^ ~ RÁDIÓ Cirkusz vígjáték 7 felvonásban. Főszerepben : ULPHIUS HAVER és HARRISON FRfiD Előadások: V*5,6,3148 Is ‘1 210-lwr. A két utolsó előadás teljes zenekar-kísérettel. PARKMOZI: SZÜNET! A Mecsek Egyesület évkönyve.­­ Most jelent meg a ME-nek az 1928-ik évről, az egyesület 38-ik évéről szóló évkönyve, mely éppen úgy, mint az eddigiek Kiss József titkár szerkesztésében hagyta el a sajtót. A békeidőben vaskos kötetet képező évi beszámolót, mely gazdagon illusztrálva értékes turisztikai cikkeivel, a ME. munkásságát ismertető közleményeivel a magyar turistairodalom számottevő terméke volt, mert — egyelőre legalább —­ csak szűkebb keret­ben adhatja tagjai kezébe az egyes­met. A gazda­sági viszonyok megjavulásával s a tagok fokozot­tabb pártfogásával lassanként az évkönyv is vissza fogja nyerni régi nagyságát és gazdag tartalmát, ha a túrázó tagtársak érdekes közleményeikkel azt támogatni fogják. A most megjelent 4% év ter­jedelmű könyvecske Kiss Józseftől közöl leírást „Vándorlások a Zillertali Alpokban“ c. alatt, melyben szerző utolsó alpesi kirándulását írja meg vonzóan. A cikket hat szép kép diszíti. Ezt követik a választmány, madárvédő és barlangkutató osztályok jelentései, végül tájékoz­tató pénztári számadás, az egyesület tisztikara, a választmány és a tagok névsora (410 örökös, 2079 rendes) és hirdetések egészítik ki a könyvecs­két, melyhez aláírási ív is van csatolva azzal a kéréssel, hogy az egyesület barátai ismerőseik köré­ben gyűjtsenek tagokat a közcélt szolgáló ME-nek. Mi is kérjük a Mecseket szerető jóérzésű polgár­társainkat az egyesület támogatására, hiszen az mindannyiunk érdekében fejt ki áldásos tevé­kenységet. Amint az évkönyvből látjuk, az évi tagdíj változatlanul 4 pengő­s jelentkezéseket a Grael drogéria pénztára is elfogad. A GYILKOS CIPÉSZSEGÉD A TÁBLA ELŐTT, Budapest, március 4. A múlt év májusában Urbán Sándor 25 éves cipészsegéd meggyilkolta gazdája Julia nevű cselédleányát. A budapesti büntető törvényszék kötél általi halálra ítélte a a cipészsegédet. Felebbezés folytán ma tárgyalta az ügyet a királyi ítélőtábla és szándékos ember­öléssel párosult rablás bűntettében mondotta ki bűnösnek Urbánt, akinek büntetését életfogytiglani fegyházbüntetésre szállította le. Az ügyész és a védő felebbeztek. ------- PÉCSI NAPLÓ a sajtószabadság ÉS CSEHSZLOVÁKIA. Prága, március 4. (MTT.) A Bohémia vasár­napi számát elkobozták, még­pedig azért, mert közölt bizonyos részleteket a képviselőknek a par­lamentben mondott beszédeiből. A Bohémia ezzel kapcsolatban ezeket írja : A demokratikus cseh köztársaságban a képviselők beszédei nem immuni­sak, mint amilyenek voltak a régi császári Ausztriá­ban, hanem a kamara elnökének joga van azokat cenzúrázni, vagyis részben, vagy egészben közölni. Ezt tette Malypetr elnök is, aki olyan beszédeket konfiskált, amelyeket nem mert volna konfiskálni a köztársaság egyetlen ügyésze sem. A képviselőház elnöke tehát ügyészebb volt minden ügyésznél, de elmulasztotta a lapokat értesíteni. Engedik, hogy a lapok vétséget kövessenek el és ezután­­teszik a lefoglalásnak. POZSONYBAN ÖSSZETÖRTÉK A CSEHEK FIL­HARMONIKUSAINK HANGSZEREIT. Budapest, március 4. Pozsonyi jelentés szerint a magyar filharmonikusok tegnap Dohnányi veze­tésével hangversenyt rendeztek. Mint utólag ki­derült, a hangversenyt az a veszedelem fenyegette, hogy azt nem lehet megtartani. Ugyanis a magyar zenészek hangszereit Pozsonyban ismeretlen tette­sek súlyosan megrongálták. Amikor kicsomagolták a ládákat, na­gy rémülettel látták a zenészek, hogy a hangszerek nagy része össze van törve. A vizsgálat megállapította, hogy valaki készakarva, vandál módon tette tönkre a hangszereket, hogy ezzel megakadályozza a magyar művészek ottani szerep­lését. A hangversenyt csak úgy sikerült megtartani, hogy kölcsönkérték a szükséges hangszereket. 3. oldal ÁRVIZET OKOZOTT A CSŐ REPEDÉS. Budapest, márc. 4. Az ausztráliai Auckland városban megrepedt, a vízvezeték főcsöve. Ma reggel másfél méter magasságban ömlött a víz a városban, egész utcasorokat elöntött, auto­mobilokat sodort magával és több ház beomlott. Az adókulcs leszállítás, adóemelés. DR. SÁRKÁNY ÁRMINNAK A HÁZTULAJDONOSOK KÖZGYŰLÉSÉN TARTOTT ELŐADÁSÁBÓL. Megdöntetlen axioma, hogy minden adó­kulcs leszállítás adóemelést jelent. Igazolja ezt legjobban a házadó története. A házadót az absolut uralom 1850-ik már­cius 4-én kelt pátens alapján léptette életbe a magyar korona országaiban, amikor is hátbér­adó címén az ehhez tapadó állami pótlékokkal együtt a jövedelem 23—32%-át kellett fizetni. A kiegyezés után a magyar törvényhozás szabá­lyozván az adókat, 1868-ban a házadót 20%-ra szállította le, ugyanakkor azonban különböző adónemek létesíttettek, melyek a házjövedelmet is terhelvén, ezek jóval többet tettek ki, mint az a 3,32%, mellyel a házadó leszállittatott. 1883-ban 16%-ra szállt le a házadó, ezzel szoros összefüggésben mégis az általános pót­adó kivetési kulcsa a kétszeresére lett felemelve, úgyhogy a háztulajdonos többet veszít a réven, mint nyer a vámon, többet fizet álta­lános jövedelmi pótadóban, mint amennyivel leszállt a házadó. 1909-ik évben 14%-ra szállítják le a ház­adót anélkül, hogy új adónemet létesítenének,­ avagy a járulékos adókat felemelnék. Matema­tikai számítás szerint ha 16%-ról az adó 14%-ra leszáll, ez 2%-kal kevesebbet, jelent, finánc­politikai számítás szerint ez 3% emelkedés. Mert ugyanakkor, mikor az adókulcs számát leszállít­ják, változtatás történik az egész adókivetési rendszeren. Eddig az adó a tiszta bérbevétel után számíttatott akkop, hogy a nyers bevételből épületfenntartási költségekre hivatalból 30% lett leszámítva és a maradó 70% mint tiszta jövedelem került adózás alá, most az új rendszer életbe­léptével az épületfenntartási költségek levonását elejtik és a nyers jövedelmet vonják adó alá. Így lesz a 14%-os adó nagyobb, mint a 16%-os, mert ha a magasabb kulcs szerint fizetendő összeget nem a tiszta bérjövedelem, hanem a nyers bér­­jövedelemhez viszonyítjuk, úgy a tiszta bér után fizetett 16% megfelel a nyersbérjövedelem utáni 11%-nak, vagyis 2% leszállítás, tényleges 3% emelkedést jelent. 1922-ik évben történt először, hogy a házadót nyíltan felemelték 14%-ról 20%-ra. Igaz,hogy ezt a javaslat nem nevezte felemelésnek, hanem ki­egyenlítésnek. Ugyanis az 1922-ik évi törvény­­hozás az egyenes adórendszerünket szabályozó sokféle törvényeket áttekinthetőbb és egyszerűbb adórend­szer megteremtésére irá­nyuló célzattal meg­változtatta, az adórendszert átreformálta, több adónemet beszüntetett, az ezáltal keletkezett hiány pótlása más adónemek felemelését tette szükségessé. Ekkor szűnt meg az általános beteg­ápolási pótadó is, nem sirattuk, de nem is múlt ki végkép, a tetszhalott rövidesen újra feléledt, sokkal egészségesebb formát öltött, nagyobb meg­terheléseket idézett elő. Ekkor már háború, kommunizmus, meg­szállás után voltunk, gazdaságilag lerongyolódva, a háztulajdonosok már nem bírták a bérkötöttség mellett a terheket — a kormányzásnak segítségül kellett jönni — és keletkeztek a különböző lakás­rendeletek, melyek megjelöltek időpontokat, ami­korra a bérek emelhetők, időpontot, mikor a házak felszabadulnak. A háztulajdonosok hely­zete hasonló lett Tantaluséh­oz, mikor elérkezett a béremelés meghatározott ideje, ez a határidő rendelettel kitolatott, mikor felérkezett a fel­szabadítás, beígért id­­e, egy újabb kormányintéz­kedés azt más határidőre kitolta, mígnem a tavalyi évben végleg szabályoztatok e kérdés oda, hogy a házbér nem lehet magasabb a békebeli bér 85%-ánál, a lakások felszabadítására pedig már határozott időpont nem is jelöltetett meg. Ezért a háztulajdonosokat valamivel kárpótolni kel­lett, ismét elő­került a bevált recept, leszállítot­ták a házadó kulcsát 2%-kal. Kikézbesíttettek a napokban a házadó ki­vetések és kitűnt, hogy a 2%-ra leszállított 16 százalékos kulcs mellett nagyobb a házadó, mint a múlt évben 18%-os kulcs mellett volt. Oka, hogy a házbéradó kulcs leszállításával felemelték a háztulajdonosok által saját házukban leírt lakás bérértékét, mely ellen 1909. év óta nem volt kifogás, melyet 20 éven át helyesnek találtak s fel­emelték most a legrosszabb időben, amikor a köz­üzemi költségek megszaporodtak, a háztulajdo­nosoknak a csatornázás sok pénzükbe került és a rendkívüli hideg időjárás a házakon amúgy is sok kárt okozott. Nem örültem, mikor a házadó kulcs leszállí­tását hírül vettem, mert a latin költővel tartok. „Timeo... dona serentes”, sejtelmem ime nem volt alaptalan. KINEVEZTÉK AZ UJ HÓHÉRT. Budapest, márc. 4. A budapesti kir. ügyészségre ma érkezett meg az uj hóhér kinevezéséről szóló döntés. E szerint Kozarek Antalt a régi idők köz­ismert hóhérának fiai nevezték ki állami ítélet végrehajtónak. Kozarek holnap teszi le az esküt és rövidesen munkába is lép, mert Balassagyar­maton már hetek óta vár végrehajtásra egy halálos ítélet. Ferenczi Pálnak a családirtó két bodonyi bognármesternek kegyelmi kérvényét ugyanis a kormányzó elutasította.

Next