Pécsi Napló, 1929. október (38. évfolyam, 222-248. szám)
1929-10-01 / 222. szám
2. oldal. 14z 1930. évi pécsi vette ma délután 4 órakor kezdődött pénzügyi szakbizottság és gazdasági választmány együttes ülésén beható tárgyalás alá. A Nendtvich Andor dr. polgármester elnöklésével megtartott ülést a közgyűlési terembentartották meg, amikor is az elnök elsősorban a tárgyalás módozataira nézve tett helyesléssel fogadott javaslatot, majd az általánosságban való vitához elsőnek Tausz Gyula bizottsági tag szólalt fel, aki valóságos költségvetési expozét mondott, mely felülemelkedett a megszokott kritikai hozzászólások keretén túl és szociológiai, városfejlesztési értekezésnek is beillett. Bevezetésképen arra utalt, hogy rendkívüli időket élünk és mivel ezen bizottság mai összetételében utolsó ízben foglalkozik városi költségvetéssel, halotti beszédet kellene mondania, de ettől eltekint, mert a jobb jövő reménye lebeg szemei előtt, mely azt parancsolja, hogy az iramot lassítsuk, amint ezt már a múlt évi költségvetési bizottsági ülésen is hangoztatta, mert a mostani ütem nem tart lépést a város lakosságának teherbíró képességével, mely nagyobb teherbírást már el nem bír. Jól tudja, milyen nehéz a város vezetőségének helyzete, mert a város kulturális és szociális igényeinek kielégítésére törekszik. Scilla és Karibdis között jár a város gályája, melyet igen nehéz ezen veszélyes úton elvezetni, mert mindig az összeroppanás veszélye fenyegeti ezen gályát. A költségelőirányzat tükre a városi életnek és annak kell megmutatni az utat, mely a boldogulás felé vezet. A most tárgyalás alatt álló költségelőirányzat az előző fél évszázad csapásán halad, ámde most olyan súlyos a gazdasági helyzet, amilyen még soha sem volt és ezt a költségelőirányzat nem veszi kellőképen figyelembe, mert távol áll a valóságos helyzettől. Most a koncessziók és kompromiszumok útján kell haladni, mert csakis ezen után lehet eredményeket elérni. A gazdasági politika most egészen más feladatok elé állítja a törvényhatóságokat és a tőkeképződést sem a magángazdaságokban, sem a városoknál nem szabad figyelmen kívül hagyni. Nem foglalkozik a költségelőirányzat a munkanélküliséggel, mely egyaránt sújtja a munkásokat és a kisiparosokat és az adminisztrációban inkább a bürokratizmus, mint gyakorlati érzés érvényesül. Nálunk nincs munkanélküli segély, mely sohasem segíthet a munkahiányban szenvedőkön és ezek közé tartoznak a kisiparosok is, akiknek kárhoztatva, súlyos terheiket azonban viselni kell és föltartózhatatlanul a teljes elszegényedés felé haladnak. Amikor valamely versenytárgyaláson vesznek részt, még akkor is a munka elnyerésére törekesznek, ha versenyáraik mellett a megbízásra tényleg ráfizetnek és ez súlyosbítja helyzetüket. Ezen a nagy bajon csakis szervezkedéssel és racionalizálással lehetne segíteni, mert így ez nem mehet tovább. A jövedelmeknek a polgárság újabb megterhelése nélkül való fokozásáról sem történik gondoskodás. Szerencsétlen vasúti forgalmunk megjavítása érdekében nem történik semmi, ép egy teljesen elhanyagolt Pécs idegenforgalmának emelése, melyet csakis kongresszusoknak itten való megtartásával fokozni nem lehet. Pécs mint város és környezete szinte versenyen kívül áll a magyar városok sorában és nem látjuk az eszközöket ezen idegenforgalom megszervezésére, majd a városnak az idegenek forgalmára való berendezésére. Tisztviselőink hivatásuk magaslatán állanak, azok iránt a legteljesebb bizalommal viseltetvén, a költségvetést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Baumann Emil reflektálni kíván az előtte szóló fölszólalására is. A költségvetés a jövő munkásságra is fényt vet és megmutatja azt is, milyen szegény a pécsi polgárság összessége és ezzel a város is. A bevételeknél a városnál, a magángazdaságban és az üzleti rezsi 70—75 százalék és ez szomorú valóság. Az elkövetkező törvényhatóság súlyos terheket vesz át a kamatkötelezettség terén, mert a város adósságai a magas kamatteher miatt súlyos terhet jelentenek a városra, melynek háztartását ezen terhek súlyosan befolyásolják. Ha a maga részéről a városi tisztikar iránt érezett megbecsülés és bizalom dacára sem fogadhatja el a költségvetést még általánosságban sem, ennek magyarázata abban van, hogy a tisztviselői javadalmak most sincsenek úgy rendezve, ahogy azt ismételten megsürgette, de a jövő évi költségvetés sem honorálta osztatlan helyes költségelőirányzatot réssel fogadott álláspontját, mely különösen a kisebb javadalmazásu tisztviselők helyzetének megjavítását célozta. Ami a város fejlődését illeti, minden komoly és elfogulatlan embernek el kell ismernie, hogy az utóbbi 7-8 évben évtizedes mulasztást pótolt a város újabb létesítményeivel a közegészségi intézmények és lakásviszonyok megjavítása érdekében és ezen beruházások kivétel nélkül teljes sikerrel jártak. Pécs város pótadója a békeévekben elérte a 62 százalékot és ezen pótadó kulcsát dacára a jelentékeny beruházásoknak sikerült 48 százalékra csökkenteni és ezt most 50 százalékra emeli fel az előirányzat, amihez a maga részéről tekintetbe véve a fokozódó elszegényedést, a kereseti lehetőségek csökkenésének figyelembe vételével, nem teheti magáévá. Nem látja az előirányzatban, hogy hozott határozatoknak megfelelően csökkentették volna a villanyáram fogyasztási árát, pedig az előnyös lenne az összlakosságra. A telep fejlesztése és modernizálása helyes, de méltányos, hogy a beruházási terhet viseljék az utánunk következők is és azért fölösleges a magasabb díjakkal való operálás, amikor mi csak közvetítjük és nem termeljük a villamos áramot. Nem lehet és nem szabad a beruházás terheit a súlyos gondokkal küzdő mai polgárságra hárítani, amikor mégis csak élhet a remény, hogy jobb gazdasági viszonyok követekeznek, amikor a teherbíró képesség ismét növekedni fog. Ezért ellenzi a pótadónak hacsak 2 százalékkal való emelését, így az áramárak változatlan fentartását. Nendtvich Andor dr. polgármester együttesen felel a két elhangzott fölszólalásra, köszönettel adózva a tisztviselő kar iránt megnyilatkozott bizalomért. Amiket Tausz Gyula bizottsági tag a municipiumok feladatáról mondott, azoknak túlnyomó részét a maga részéről is fentartás nélkül magáévá tesz, de a városi háztartást súlyosan befolyásolják azok a terhek, melyeket az állam rótt újabban a városokra és az azoktól elvont különböző jövedelmek, melyek ezideig fontos és kiadós jövedelmi forrásai voltak a városnak. A villanyáramot azért nem szállították le, mert nincs ma törvényhatóság, melynek olcsóbb árama volna, mint Pécsnek és a beruházások gyorsabb törlesztése az összpolgárságnak érdeke. A tőkeképződés inkább lehetséges az egyeseknél, mint a városnál, melynek folyton fokozódnak a kiadásai és terhei és azért a pótadó leszállítását sem javasolhatja, bár annak technikailag semmiféle nehézsége nem lenne, hisz mindössze 26.000 pengőről van szó, melynek törlése a költségvetésből nem okozna nehézséget. Ámde ez kétélű fegyver, mert akkor ott, ahol még mindig az állami terhek részben való áthárítással foglalkoznak, azt mondanák, Pécs még többet is elbír, amikor csak 48 százalék a pótadója. Csak ő tudja, milyen küzdelemmel járt, amikor a Pécsre kirótt rendőrségi fentartási költségekből 30.000 pengőt sikerült lealkudnia és közeli a veszély, hogy hasonló esetben a városra nem tudna oly kedvező eredményt elérni, mint a múltban. Már ezen szempontból is kívánatos, hogy a pótadót ne szállítsuk le, mely esetben a magánépítkezés, kamat megtérítés alakjában ezek támogatására felvett összeget is törölni kellene. Ezen felszólalás után a bizottság a költségvetést általánosságban elfogadta és rátért a részletes tárgyalásra. Az együttes bizottság ezután áttért a költségvetés részletes vitájára. A vita során a bizottság a következő bővítésekkel fogadta el a költségvetés egyes fejezeteit: Az iparostanonciskola befedezéseire megszavaztak 50.000 pengőt és felhatalmazták a polgármestert az erre vonatkozó versenytárgyalás kiírására. Idegenforgalmi propaganda céljára megszavaztak további 2000 pengőt, majd Tausz Gyula bizottsági tag érdeklődésére a polgármester bejelentette, hogy megtörténtek a kezdő lépések az idegenforgalmi tanács megalakulására nézve. Kallcs Antal főjegyző ismertette ezután a Pius főgimnázium kérését, hogy épülő templomukhoz a város 400.000 pengőt adományozzon. Indítványozza, hogy a bizottság 50.000 pengőt szavaz- PÉCSI NAPLÓ Leányka és fiú cipők legolcsóbban Kleinnál, Ferenciek ucca 10. 1929. október 1. és emésztési zavarok. Egyik közismert budapesti orvos a következőket mondja munkájában : „az emésztést megkönnyíti és az általános közérzetre igen jó hatással van a babkávé, még pedig tisztán, minden pótlék nélkül Meinl Gyula R. T. Pécs, Király ucca 19. zon meg. Ebből is 25.000 pengőt az 1930. és a második 25.000 pengőt az 1931. évi költségvetés terhére. Mattyasovszky Tibor ellenzi gazdasági és pénzügyi szempontokból a segély megadását. Gyimóthy Gyula a segély megadása mellett szólal fel. Nendtvich Andor polgármester ugyancsak a segély megadását javasolja, annál is inkább, mert a kérdéses városrésznek nincsen temploma és fel kell tételezni, hogy a Pius templom a nagyközönségnek is rendelkezésére fog állni. A bizottság ezek után a segély megszavazása mellett döntött. Megszavaztak ezután a hadirokkantaknak 2000 pengő segélyt, azonkívül 50.000 pengőt az anya és csecsemővédelmi központ folytatólagos építkezéseihez. Nendbrich Andor polgármester bejelenti ezután, hogy a város feliratot fog az összkormányhoz intézni, amelyben kérni fogják a közmunkák fokozott mértékben való megindítását, úgyszintén azt, hogy megfelelő városi kölcsönök kieszközlésével tegyék lehetővé a város beruházási programjának folytatását. Hosszas vita után, amelyben Baumann Emil, Jusztusz Mihály és Tausz Gyula bizottsági tagok vettek részt, elfogadja a bizottság a magánépítkezés előmozdítását célozó 50.000 pengőnek a költségvetésbe való beállítását. Makay István tanácsos terjeszti be ezután a városi erdőgazdaság költségvetését. Bejelenti, hogy a költségvetésből kénytelenek törölni a tervezett rendkívüli bevételeket és kiadásokat is, mivel az 1930. évre tervezett mezőgazdasági programm nem valósítható meg. Kéri így azonkívül, hogy a megváltozott helyzetre való tekintettel 6350 pengőt állítsanak be a költségvetésbe erdőmesteri fogat és ló tartása címén. Engel Richárd bizottsági tag kimerítő kritikát mond az erdőgazdálkodásról, sokalja a személyi kiadásokat, végül azonban a legteljesebb elismerését fejezi ki az erdőmérnöknek az erdők mai állapotára nézve. Feleletében Raab Gyula erdőmérnök részletesen ismerteti az erdőgazdálkodás modernizálásánál követett elveket, majd kéri a javaslat elfogadását. A bizottság végül a költségvetésnek ezen részét az előterjesztés értelmében elfogadta. Az idő előrehaladott voltára való tekintettel 19 órakor a polgármester indítványára elhatározta a bizottság, hogy a tanácskozásokat félbeszakítják és az ülést kedden délután 5 órakor folytatják.