Pécsi Napló, 1930. október (39. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-11 / 231. szám

4. oldal. PÉCSI NAPLÓ 1930. október 11. Politikai körökben Sztranyovszky államtitkár lemondásával számolnak. Budapest, okt. 10. Sztranyavszky belügyi­­ államtitkár két hete szabadságon van. Hír szerint erről a szabadságáról már nem tér vissza hi­vatalába. Az államtitkárt az utóbbi időben nagyon el­kedvetlenítette a Vay-ügyben megindult nyomozás stagnálása és az, hogy az Ottó-permanenciában is őt tet­ték felelőssé. Sztranyavszky legfelsőbb helyen is ismételten kifejezést adott elkedvetlenedésének. Ebből kö­vetkeztetnek közeli távozásának lehet­ségére. Pécsett szeptember havában 1077 munkanélkülit tartottak nyilván. Pécs, okt. 10. Nehéz leírni és illő szavakba foglalni azt a katasztrofális helyzetet, amely hosszú hónapok óta tart a munkapiacon. Az Országos Munkaközvetítő Hivatalnak a kereskedelemügyi minisztériumhoz felterjesztett havi jelentése szerint Magyarországon az elmúlt hónapban száz munkahelyre 581 jelentkező volt. Alig múlik el egy nap, hogy az érdekeltek memorandumban ne kérnék a kormánytól az egyre súlyosbodó munkanélküliség leküzdését és napról-napra sürgetik a közmunkák megindítását. A tél közeledtével a törvényhatóságok országszerte megszervezték az insegakciót, mint az egyre fokozódó munkanélküliség egyik gyógyszerét. Ez a szomorú országos jelenség Pécsett is megdöbbentő adatokat hoz felszínre. Pécsett szeptember havában a szociáldemokrata szakszervezeteknél 450, a keresztényszocialista szakszervezetekben 173, a hatósági munka­közvetítő hivatalban 181 munkanélkülit tar­tottak nyilván. A pécsi ipartestületen 273 munkás elbocsájtását jegyezték fel az elmúlt hó­ban. Ezek a számok még korántsem fejezik ki az összes munkanélkülieket, mert igen sokan egyik szak­­szervezethez sem tartozván, nincsenek nyilván­tartva. Pécsett a nyilvántartott munkanélküliek száma összesen 1077, ehhez járul még a nyil­ván nem tartottak száma, amely mintegy 200 fő, úgy, hogy az összes pécsi munkanélküliek szánta 1277 körül mozog. A most meginduló munkanélküliek össze­írása már pontosabb adatokat fog nyújtani és így teljes egészében elénk tárul a pécsi munkanélküli­ség szomorú statisztikája. mm.i ch i ■■ wiiwmiwn—Btiwymwi ~ i———— —m Vállalatba adta a mérnöki hivatal a központi konyha ipari munkálatait. Pécs, október 10. Ismeretes, hogy a város mérnöki hivatala versenytárgyalást írt ki a köz­ponti konyha ipari munkáira. A versenytárgya­lásra összesen huszonöt ajánlat érkezett be, ame­lyek közül a mérnöki hivatal a munkálatokat a következőknek adta ki: Ifj. Hermész Leó (asztalos) 644.— P, Arnold János (lakatos) 1031.— P, Raszinovics Imre (má­zoló) 296.20 P, Wolheim Spiitzer és Tsa (üveges) 134.35 P, Vörös József (ács) 326.10 P, Bodi Gyula (cserépfedő) 1218.— P, Tichy Aladár (bádogos) 327.90 P, összesen 4177.55 P. Miután a versenytárgyalás ügyében a mér­nöki hivatal saját hatáskörében határozott, a döntés fölött utólag ki fogják kérni a polgármester jóváhagyását. Nagyjelentőségű katolikus papi kon­ferencia volt a diósgyőri gyártelepen. Az ipari és bányatelepek papságának egri és csonkarozsnyói egyházmegyei lelkészei kedden a diósgyőri gyártelepen bizalmas konferenciára jöt­tek össze. A konferencián 110 katolikus lelkész és több világi tényező jelent meg, közöttük vitéz Subik Károly egri oldalkanonok, érseki iroda­igazgató, Mayer Béla egri kanonok, Payer János püspöki helynök, Kronberger József kanonok, Ré­­tay Kálmán miskolci apátplébános, Keller László,­­ Mikes Lajos, Farkas Pál, Melczer Sándor, Krus­­nyiczky Károly, Kövér József esperesek, Les­­tyánszky Dezső diósgyőri gyárigazgató, Hoszták Albert, Balassa Hugó, Keresztes Vencel vasgyári ügyosztályfőnökök, Elszner Ágost, Seefrancz Géza bányaigazgatók, Wechsler József, Laczfalvy Fe­renc, Schirn Ernő üzemvezetők, Turek Albert, Pozsgay Gyula, Hütter Emil, Grün Imre dr. gyári főtisztviselők. A konferencia előadói tisztét Barlinay Ferenc pécsbányatelepi esperes, Csintalan József diósgyőrtelepi esperes, szentszéki tanácsos, Bie­ber József vegyészmérnök, dr. Halmos Károly bányalelkész, Rohály Imre bányászszakszervezeti titkár és Melczer Lajos vasgyári előmunkás töl­tötték be. A MAGYAR MUNKÁS SORSA. A bizalmas konferenciát azért hívták egybe, hogy az ipari és bányász papság szembeszálljon a munkásságot fenyegető erkölcsi és anyagi veszé­lyekkel, hogy megbeszélje a munkásság szociális felsegítésének a módozatait és hogy állást foglaljon korszerű reformok mellett és végül, hogy meggátolni igyekezzék a munkáslelkek tömeges aposztáziáját. Szentmise előzte meg a konferenciát, amelyet vitéz Subik Károly érseki irodaigazgató beszéde nyitott meg, mely után egymást követték a kon­ferencián megjelent egyházi és világi tényezők felszólalásai. Csintalan József szentszéki tanácsos belgiumi tanulmányútjára hivatkozva megállapította, hogy az ottani helyzethez képest mostoha a magyar munkás sorsa. Bieber József mérnök a svéd és a magyar munkás helyzetét állított­a egymás mellé és arra a következtetésre jutott, hogy a magyar munkás szociális helyzete mélyen alatta van a svéd munkásénak. ALKOHOLOS KENYERET KAPNAK A BÁNYÁSZ­­CSECSEMŐK. Dr. Halmos Mihály lelkész szólt ezután a magyar bányászgyerekek sorsáról. A bányász­szülők egyrészt tudatlanságuk, másrészt szegény­ségük folytán nem tudnak kellő nevelést biztosí­tani gyermekeik számára. Legnagyobb veszély a gyerekekre nézve az alkohol. Megdöbbentően nagy a bányásztársadalom al­koholfogyasztása. A bányavidékeken élelem helyett is alkoholt kapnak a gyerekek. A tudatlan szülők az alkoholnak nagy tápértéket tulajdonítanak. Ezért van az, hogy a magyar bányavidékek gyer­mekserege nem ismeri a húsételt, ellenben a szülők a pólyás babákat is alkohollal „mulattatják”. Kis zacskókban alkoholba mártott kenyeret tesz­nek a pólyás csecsemő kocsijába vagy bölcsőjébe „mulattatóul”. Ez valósággal nemzeti veszede­lemmé kezdi magát kinőni ,mely ellen a lelki­­pásztoroknak fel kell lépniök­. A pécskörnyéki bányavidékeken ezen vesze­delem még nem jelentkezett.___________ A PAPSÁG A MUNKÁSSÁGÉRT. Füstös Pál szentszéki tanácsos, diósgyőri esperesplébános a maga 13 faluja szegény iskolás MA és minden szombaton Sztipics­nél a Széchenyiben gyermekeiről beszélt, akik elszomorítóan rossz táplálást kapnak. Sürgette a szombati fizetési nap eltörlését, mert ma egyes községekben hétfőn „asszony- és gyermekpüfölés” járja,mivel a csa­ládfő elissza a keresetét. Vitéz Subik Károly elnöklő kanonok arra mutatott rá, hogy a katolikus papság lelkiismeret­­vizsgálást és gyónást végez annak megállapítására, hogy minden tekintetben megvédték-e a rája bízott nyáj érdekeit. A katolikus papság testestől-lelkestől akarja szolgálni a munkásérdeket, mert a munkás is testből és lélekből áll. Lestyánszky Dezső­ diósgyőri gyárigazgató volt a következő felszólaló, aki krisztusi morált kivon az élet minden területén. Szerinte nagy veszedelmekkel szemben mindig az egyház adta meg az orvoslást. A mai idők veszélyében is a kato­likus egyház páratlanul álló demokráciája, amely nem ismer osztályharcot és társadalmi különbséget — hozhatja meg a bajok gyógyszerét. A mai gazda­sági rend keresztény iben. Elhangzottak kemény kritikák is a bizalmas konferencia során. Rohály Ferenc vasmunkás a külföldi szociális példák követését ajánlotta figye­lembe. A társadalmat át kell szervezni a keresztény etika jegyében. A munkásság elismeri, hogy kell a lelkipásztori munka, de kell a munkásmozgalom is. A kereszténység ma nem más, mint: munkás-, lakás-, falu-, bér- és kenyérkérdés ; nem elmélet, hanem maga az élet, ezt tanulja meg ma min­denki Muckermanntól, a világhírű német szocioló­gustól. Utalt a holland példára, ahol az egyház sok mindent elért, mert belekapcsolódott a munkás­­mozgalomba. Nálunk is át kell alakulnia a gazda­sági rendnek, amely ma keresztényiben. A kartelek hatalma kiveszi a kenyeret a mun­kás szájából. A helyzet kulcsa szerinte az egyház kezében van, ha az szociális magaslatra emelkedve, a munkásság pártjára áll. Ezután a múltak szomorú tapasztalatairól szólt, amely után Subik Károly kanonok kijelen­tette : " A papság mindig a gyengébbek oldalán állott és igy nem vitás, hogy a jelenben és a jövőben is a munkásság a maga pártján fogja találni a katolikus papságot. A katolikus papság tudatában van annak, hogy a vörös kéz mindenhol dolgozik, alá vagyunk aknázva és az aknák, melyek ha felrobbannak, elpusztítással fenyegetik az egész magyar életet. A katolikus papság tehát tudja a jelenben és tudni fogja a jövőben szociális kö­telességét. MIT KÍVÁN A KATOL­IKUS PAPSÁG KONFE­RENCIÁJA. Még egész sereg felszólalás hangzott el a bizal­mas konferencián, amely korszerű és munkás­reformokat sürget, továbbá munkásjóléti intéz­mények alakítását, segélyzőegyletek és kultúr­­házak létesítését, szövetkezetek szervezését, a szombati bérfizetés eltörlését, a munkásság szervez­kedésének szabadságát, a korcsmák vasárnapi zár­óráját és a vasárnapi munkaszünet szigorítását és az iskolás ifjúságnak a mozi látogatásától való eltiltását kívánja. Az ipari- és bányászpapság bizalmas kon­ferenciája táviratilag üdvözölte Szmrecsányi La­jos egri érseket, Bod János kereskedelmi és Ernszt Sándor népjóléti minisztert, valamiint Köpesdy Elemér miniszteri tanácsost, az állami vasgyárak vezérigazgatóját. HALÁLT HOZÓ VIHAR. Páris, okt. 10. (MTI.) A kereskedelmi és ten­gerészeti minisztérium hivatalosan közli, hogy a legutóbbi bretagnei viharnak összesen 46 halálos áldozata van. A szerencsétlenül jártak 39 özvegyet és 80 árvát, hagytak hátra. — Frontharcos hírek. F. hó 15-én a központ részéről gróf Tolvay-Takács József ny. altábornagy és munkatársai érkeznek meg, akik ismertető előadást tartanak az Aranyhajó étteremben tar­tandó bajtársi összejövetelen. Az elnökség felkéri a bajtársakat, hogy este 8 órára minél nagyobb számban jelenjenek meg.

Next