Pécsi Napló, 1932. április (41. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-19 / 87. szám

4 oldal. PÉCSI NAPLÓ A vasárnapi cserkésznap beszámolója: Pécs, ápr. 10. A vasárnap délelőtti jamboree­­előadásra zsúfolásig megtelt a keresztényszocialis­ták nagyterme. Elsőnek Faragó Ede orsz. vezető­tiszt szólalt fel és előadásában különösen azt emelte ki, hogy a jamboreen a magunk megis­mertetése és megszerettetése mennyire fontos. Utána Teleki Pál gróf tartotta meg több mint egyórás előadását, melyet a közönség mindvégig feszült figyelemmel hallgatott. A főcserkész azzal kezdte előadását, hogy a jamboree nemcsak Gö­döllőn lesz, hanem az egész országban. A jam­­boreera nem mehet el minden cserkész (a 33.000 cserkészfiúból csak kb. 8000 táborozhat majd a gödöllői sátor­városban), mert nem az a célunk, hogy minél több cserkészfiúnak megmutassuk a jamboreet, hanem, hogy minél több barátot sze­rezzenek a fiúk. Ez pedig csak úgy oldható meg sikeresen, ha ugyanazok a fiúk maradnak mind­végig Gödöllőn. Ennek a barátságkötésnek óriási jelentősége van, mert mindazok, akik itt bará­taivá lesznek a magyar fiuknak, barátai lesznek Magyarországnak is. A gödöllői jamboree nem magyar cserkésztábor, sőt nem is olyan tábor, amelyre külföldi cserkészeket hívtunk meg. A jamboree nemzetközi tábor és mi ennek a nemzet­közi tábornak a megrendezői vagyunk. Arra kell tehát törekednünk, hogy minél tökéletesebben megrendezzük ezt a nagy cserkésztalálkozót. Oly tökéletesen, hogy az elkövetkező jamboreek elő­készítésekor a rendező nemzeteknek a gödöllői magyar jamboree lebegjen mintaképül a szemük előtt. Minél kellemesebbé tesszük a külföldiek számára ittlétük rövid idejét, minél felejthetet­lenebb lesz számukra a Magyarországon töltött pár hét, annál eredményesebb lesz a jamboree. Mert akkor a külföldi cserkészfiúk mindig kelle­mesen fognak visszaemlékezni a gödöllői szép napokra. Vigyáznunk kell azonban arra, (cserké­szeknek és a nagyközönségnek egyaránt), hogy távoltartsunk a jamboreetól minden politikát. Bármily mély érzés is mibennünk a trianoni fáj­dalom, az, ha a világ elé tárjuk, csak nekünk marad érzés, mások azonban politikát látnak ebben. A magunk megkedveltetése és a jamboree­­nak minél kellemesebbé tételére többet ér minden propagandánál. A legnagyobb probléma Gödöllőn a vízkérdés volt. Most már ezt is sikerült megoldani, két ar­tézi kút fúrása révén. Nagyon nagy feladat lesz a jamboree idegenforgalmának a lebonyolítása. Ennek ellenére a tábor területén nem lesz egyetlen csendőr, vagy rendőr sem. A rendfenntartás a cserkészfiúkból álló tábori rendőrség feladata. Ez a tábori rendőrség mintegy 600—700 öreg­cserkészből fog állani, akik egyik nap szolgálatban lesznek, másik nap pedig rendes tábori életet él­nek és igyekeznek minél több barátot szerezni a külföldi öregcserkészek körében. A jamboree sikere érdekében szükségünk van a társadalom támogatására is. Nagyon hálásak, leszünk, ha a társadalom anyagilag is támogat bennünket, azonban elsősorban erkölcsi támogatást kérünk. Teleki Pál gróf előadását, hatalmas tapssal köszönte meg a hallgatóság. Utána Papp Antal a cserkészszövetség elnöke a jamboree gazda­sági kérdéseiről beszélt, Stukováthy Imre pedig a tábor egészségügyi berendezését ismertette. Az előadás után a pécsi és vidéki cserkész­tisztek közös ebéden vettek részt. Ebéd után a jamboree-val kapcsolatos különböző kérdéseket beszélték meg. A főcserkész és kísérete a délutáni gyorssal utazott vissza Budapestre. Az állomás előtti téren a búcsúztatására levonult cserkészcsapatok dísz­­lépésben meneteltek el a Teleki Pál gróf és vezér­kara előtt, majd a pályaudvar perronján fel­álltak és a cserkészinduló hangjai mellett búcsúz­tak a lassan kigördülő vonattól. ismeri, részletesen elmondja a gyilkosság előzmé­nyeit, de magára a gyilkosságra nem tud vissza­emlékezni. A tanúkihallgatások után Jüngling Károly dr. törvényszéki elmeszakértő terjeszti elő szak­­véleményét, amely szerint a vádlott öröklött kóros terheltségben szenved, mert édesapja epi­leptikus elmezavarban halt meg. Ez a betegség örökölhető és így a fiatalkorú gyilkos szabad el­határozó képessége korlátolt. A perbeszédek elhangzása után hirdeti ki a bíróság ítéletét, amelyben bűnösnek mondta ki a bü­ntetőnovella 18. sza­kasza alapján 1 rendbeli szándékos emberölés, 1 rendbeli magánlaksértés és egy rendbeli szándékos emberölés vétségében és ezért egy­séges intézkedésül hatévi fogházra ítélte. Schwanner Károly dr. kir. ügyész súlyosbí­tásért, a vádlott és védője enyhítésért jelent be fellebbezést. диринящцррщримнщр щ I Legújabb átalakítható bútorok: йз? |вши*ша?Х Mpa,he',H*"' Rózsa nagy bútorházában. Tel. 34-85. V. «inniUluii nnm m ......................................................................................................... r«"|NiiMimi«'(WI*r»ani A Katolikus Népszövetség szervező gyűlése. A GYŰLÉS ÖT FONTBÓL ÁLL­Ó HATÁROZATI JAVASLATOT FOGADOTT EL. Pécs, ápr. 18. Vasárnap a Katolikus Kör­­ Árpád esperes-plébános, Csáky Benjamin plébános, dísztermében folyt le a Katolikus Népszövetség , Ruzsinszky József iskolaigazgató, Kiss Lajos tanító, szervező gyűlése, melyen Budapestről résztvett ; Dittler József segédlelkész szólaltak fel, majd Czettler Jenő egyetemi tanár,a képviselőhöz alelnöke. A gyűlést, melyen Virág Ferenc megyés­­püspökkel az élén a katolikus papság nagy számban jelent meg, vitéz Horváth Lajos dr. nyitotta meg. Utána Czettler Jenő tartotta meg előadását, hangsúlyozva, hogy a Katolikus Népszövetség de­mokratikus szervezkedése hivatott egyedül arra, hogy a Krisztusi elveket gyakorlatilag magvalósítsa. Czettler Jenő után Krebsz András dr., a pécsi szervezet vezetője, Szieberth Nándor ügyvéd, Pelcz Komócsy István kanonok az elhangzottak össze­­foglalásakép javasolta : 1. a jogvédő iroda felállí­tását, 2. csoportvezetők kiképzését, 3. Népszövet­ségi újság megteremtését, 4. Községenkénti szer­vező­­bizottságok alakítását, 5. Gazdasági programm készítését. Ezen konkrét javaslatot az értekezlet egyhangúlag magáévá tette. Az értekezlet, melyen a vármegye mintegy száz községe képviseltette magát, vitéz Horváth Lajos dr. zárószavaival nyert befejezést. Hatévi fogházra ítélte a törvényszék a 16 éves perekedi gyilkos fiút- Pécs, ápr. 18. Egy tizenhatéves, kerekarcú, tétova tekintetű siheder ül a vádlottak padján, a törvényszék Szüts-tanácsa előtt. Szörnyű vád nehezedik a lelkére. Ittas állapotban meggyilkolta nagynénjét. Lehajtott fejjel, földresütött szemekkel ül a vádlott a szuronyos fogházőr mellett. Úgy vi­selkedik, mintha nem is az ő sorsáról döntenének. A vádirat szerint a vádlott édesapja néhány hónapi­g házasélet után elvált. A fiatalkorú ter­heltet nagyszülei nevelték fel. Az öregek gyakran panaszkodtak, hogy Kiss Józsefet és feleségét éle­tük végéig kell eltartani, egy adás-vételi szerző­désben vállalt kötelezettség miatt. Több ízben hangoztatták előtte, hogyha ez a helyzet tovább is így marad, nem tudják majd őt tovább nevel­tetni. Célzásokat tettek arra, hogy milyen jó volna, ha ő változtatna az eddigi állapoton. Hosz­­szabb ideje foglalkoztatták őt nagyszüleinek sza­vai és elhatározta, hogy tenni fog valamit. Ez év február 26-án este egyik barátjával kiment nagynénjének szőlejébe azzal a szándék­kal, hogy ő változtatni fog a helyzeten és rendbe­hozza ezt az ügyet. A présház előtt a fiú szembe­találkozott 62 éves nagybátyjával. Rövid szó­váltás után a fiú az öreg­emberre vetette magát, a földre teperte és végig taposott a szerencsétlen emberen. Kiss Józsefet a szomszédok rejtették el a dühöngő legény elől, akit viszont az egyik szobába zártak el. A feldühödött gyerek egy csá­kánnyal áttörte a szoba falát. A résen átmászva, abba a szobába jutott, ahol nagynénje tartóz­kodott. Ekkor a fiú szó nélkül a 65 éves öreg­asszonyra támadt, majd egy ásóval úgy fejbevágta, hogy az asszony feje három felé repedt. Kissné az ütés következtében szörnyethalt. Az ügyészség egyrendbeli szándékos ember­ölés, egyrendbeli szándékos emberölés kísérlete és egyrendbeli magánlaksértés bűntette címén indította meg a bűnvádi eljárást. A vádlott kihallgatása során bűnösségét be­ 1932 április 19. Sorozatos pénzhamisítások Baranyában.­ ­’écs, ápr. 18. A pécsi kir. ügyészségre napról­­napra újabb pénzhamisításokról érkezik jelentés. A mai nap három hamisítást jelentettek. Hamis egypengőssel fizettek Szabó Jánosnak az OTP sellyei pénzbeszedőjének, ugyancsak hamis egypengőst talált Glück Simonné villányi dohány- és bélyegárus felesége és Hamis ötpengőst szolgáltatott be a csendőrségnek Kalmár István is. Az ügyészség mindhárom feljelentés ügyében megindította a nyomozást. BIBÉK — .Márványtábla örökíti a Tertyén Reéh György emlékét. Alig pár hete, hogy Reéh György, a mosoly­­fakasztás, derükeltés, jókedvre hangolás nagymestere­­ örökre eltűnt az élet tovább zajló színpadáról s az igaz barátság és megbecsülő szeretet máris gondos­kodott arról, hogy maradandó emlék hirdesse: volt valaki, aki a legönzetlenebbül jót lett embertársai­val. Ragyogó kedélyét hosszú évtizedeken keresztül nap-nap után felaprózta s mint csillogó gyémánt­szilánkokat szórta szerte-szét fényessé, színessé téve igy az élet hétköznapi szürkeségét. A jóbarátok jó­­barátjuk emlékének megörökítésére azt a helyet ta­­i látták legalkalmasabbnak, hol az legszívesebben idő­­­­zott s legtöbb idejét töltöttel a Tettyét. Annak észak­­­­keleti sarkában álló, elárvult villájának falába ma­­ fehér márványtáblát illesztettek, az elhunyt bronz­­ reliefjével, alatta ezzel a sokatmondó sorral: ,,Reéh ! Gyuri birodalma“. A megbecsülő szeretetnek e be­szédesen szép jelét ma este fél 7 órakor leplezte le, az a kicsi tizennégy tagot számláló társaság, mely­nek talán legjobban fájt az elhunyt váratlan eltá­vozása. A leleplezés kapcsán Kallnecker Pál, a Mecsek Egyesület titkára tartott meleghangú meg­emlékezést Reék Györgyről, akinek ma lett volna születésének hetvenedik évfordulója. A leleplezés után a jóbarátok a Tejtye vendéglőben tartottak va­csorát, melyen egy-egy bűbájos epizód kapcsán az elárvult birodalom elköltözött uralkodóját idézte az emlékező kegyelet. — Kormányzói elismerés. A kormányzó a földmivelésügyi miniszter előterjesztésére meg­engedte, hogy dr. Várady László miniszteri taná­csos, számvevőségi igazgatónak a közszolgálat terén szerzett érdemeiért elismerését tudtalanják. Kerti bútorok Herkulesgyár Ш В1 Deák ucca és Rákóczi út sarok. ИВИИ — Szr. istentisztelet és hitszónoklat. A pászkai ünnepi istentiszteletek időpontjai a következők: Ünnep beköszöntése holnap, szerda este fél hét órakor, csütörtök és péntek reggel hét órakor, csütörtök és péntek délelőtt tíz órakor, csütörtökön délutáni és esti ima együttesen háromnegyedhét órakor, péntek esti ima fél hét órakor. Wallenstein Zoltán dr. főrabbi holnap, szerdán reggel egynegyed­nyolc órakor az elsőszülött fiuk és férfiak vallásos összejövetelén talmud-előadást tart az iskolai díszteremben, csütörtökön délelőtt pedig ünnepi hitszónoklatot mond. — Új plébános Nemeseiden. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök az elhalálozás folytán megüresedett nemesvidi plébániát Bugledics János a kaposvári kórházi káplánnal töltötte be.

Next