Pécsi Napló, 1933. június (42. évfolyam, 123-145. szám)
1933-06-01 / 123. szám
t i Adósságrendezés problémájával foglalkozott a vármegyei kisgyűlés, a városi közgyűlés napirendjén is ez a téma szerepelt. Mirbach báró statisztikai adatokkal igazolta, hogy Baranya vár megye gazdái vannak, az egész ország állagát véve alapul, a legsúlyosabban eladósora. Abban , az országrészben van ez a szomorú állapot, ahol nemcsak hogy minden megterem, de aa föld kiváló minősége folytán a legnagyobb termésátlagok érhetők el. A fura helyzetet akkor értjük meg legjobban, ha felhozom, hogy békében a baranyai gazdatársadalom első helyen szerepelt a bankbetevők listáján. Baranya földnépének eladósodása ott kezdődött, amikor a békében összekuporgatott pénzeket az utolsó fillérig a haza oltárára áldozta, hadikölcsönt jegyzett. 20—30 holdas gazdák akkora hadikölcsönjegyzéseket is végeztek, amennyi az egész birtokuk akkori értéke volt. A hadikölcsön jegyzés által tehát elvesztették azt a tartalékot, mely képesítette a baranyai kisgazdát arra, hogy akár több évi elemi csapásokat is elbírjon. Az inflációs időszakban felszökött ingatlanárak mellett igyekezett a kisgazda földéhségét kielégíteni, amely körülmény aztán véglegesen megásta boldogulásának sírját, mert az ilyen címen csinált adósságot a deflációs pengővel soha visszafizetni nem tudja. A külföldi tenyészállat importban Baranya mindig alaposan kivette a részét, de az állami tenyészmarha- és sertésakció is nagyban hozzájárult a kisgazda eladósodásához. Mindezeket betetézte a gépek vásárlása. Nem akadt Magyarországon vezető ember, aki figyelmeztette volna a kisgazdatársadalmat arra, hogy a kisgazdaság csak olyan invesztációt bír el, amire múlhatatlanul a termelésnél szükség van, de semmiesetre sem bír el olyan gépet, melynek hajtóerejét nem maga a gazda termeli. A föld népe elbukott abbeli igyekezetében, hogy szebbet és jobbat termeljen, mint amit öregapáik előállítottak. A maradi, a dédapja primitív életmódja és gazdálkodási rendszere mellett megmaradt kisgazda tehermentes, vagy csak annyi adóssága van, amennyit a túlzott adózási rendszer miatt felvenni kényszerült, hogy ezzel adózási kötelezettségének pontosan eleget tudjon tenni. Ugyanez a helyzet a középbirtokoknál is. A nagybirtok csak kis százalékban van eladósodva,mivel a nagybirtok közterhei lényegesen kisebbek, no meg a nagyüzem előnyeit is élvezte. Ha már most az itt elmondottakat figyelembe vesszük és megállapítjuk azt, hogy egyrészt az adósságok legnagyobb része abban az időben keletkezett, amikor a forgalomban levő pengőmennyiség még 650 millió volt, másrészt, hogy a deflációs pénzügyi politika a pénzmennyiséget 310 millió pengőre apasztotta le, rájövünk arra, hogy a gazdák hiába erőlködnek, hiába esznek kukoricás kenyeret, adósságaiktól a mai pénz- rendszer mellett soha megszabadulni nem tudnak, nem pedig akkor, amikor a kamat-" láb 8%, a föld hozadéka pedig csak 1,2%. A mezőgazdasági termények ára annyira leesett, hogy nem egyszer hallom a városi háziasszonyoktól, hogy formálisan sajnálják a termelőt, amikor az nekik 1 fillérért 1 kiló paradicsomot ad, vagy 10 fillérért 8 fej gyönyörű salátát. Viszont a városi fogyasztó is a defláció miatt meg van fosztva vásárlóerejétől és így nincs módjában magasabb áron vásárolni. A gazda válságba kerülése magával rántotta az iparost, a kereskedőt és ezek hárman a tisztviselőt és minden szabadpályán levő szellemi és fizikai munkást. Termeléssel foglalkozik az ország lakosságának mintegy 60 százaléka. Ha 60% nem életképes, akkor a 40% is beteg lesz, kivéve a nyomor vámszedőit, a kartelleket, a morganokat és azokat, akik ezeket kiszolgálják. Az ország ilyetén való eladósodása és ennek nyomában elmaradhatatlan válság azt igazolják, hogy egész pénzügyi elgondolásunk rossz, az aranyalapra fektetett pengő megölte gazdasági életünket. Bell Miklós, akkori országgyűlési képviselő, hatalmas beszédben áz 1923-ban rámutatott arra a nagy veszélyre, amelyet a külföldi adósságcsinálás magában rejt. Ellenzéki képviselő lévén, kézlegyintéssé elintézték. 1926-ban ,,Az aranyalapi pénzrendszer haldoklása” című füzetében megállapította azt, hogy a defláció tönkre fogja tenni gazdasági életeik nyugodt vérkeringését, az ingatlan vagyonokra pedig halálos csapást mér!... Sajnos, szóról-szóra bekövetkezett mindaz, mit előre megjósolt. A pécsi iparosság felismerve azt a nagy veszélyt, amelyet a nemzet eladósodása magában rejt, de számolva azzal a hatalmas horderejű jelenséggel is, hogy a nemzet lelkileg milyen helyzetbe sodródott ezen eladósodás s ennek nyomán járó zaklatás és árverések miatt, az utolsó órában bár, de országos mozgalmat indít, mely mozgalmat a tegnap lefolyt városi közgyűlésen Perr Viktor ismertetett. A pécsi iparosság csupán a kamatláb leszállításával az adósságok rendezését nem látja megoldva, mert tudatában van annak, hogy aranyalapú, deflációs rendszer mellett még a legminimálisabb kamat mellett sem tehet az adós kötelezettségeinek eleget. Kívánja a pécsi iparosság,hogy az állam bocsásson ki annyi pénzformáját viselő kincstárjegyet, amennyit az ingatlannal lefedezett adósságok összege kitesz. Ha a bankokráciának elsőrendű fedezet volt az ingatlan, akkor a pénznek is kell, hogy sokkal biztosabb alapja legyen annál az aranynál, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a bázeli Nemzetközi Banktól kért kölcsön, amelyhez azonban a papírpénz tulajdonosa sohasem nyúlhat hozzá, mert az arany a Nemzeti Bank pincéjében csak azért van, hogy a magyar nemzetet az aranybabona alatt, de a bankokrácia rabszolgájaként minél tovább fogva tartani lehessen ! Kárász József. LXII. évfolyam, 123. szám. Egyes szám ára 14 fillér. Ш.З június 1. Csütörtök NAPLÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Bierk. tel.: 21-09. .: Kiadóhivatali tel.: 20-27 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: LENKEI LAJOS Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postás egy hóra 2 P 50 t, egy negyedévre 7 P 50 t. Egyes szám ára 14 fill. — 16 oldalas 24 fill. „Kulturális szervezetünknek alkalmazkodni kell az állampolgárok teherbíró - jelentette ki Tróman Bá r A vidéki egyetemek kérdésében nincsen még megoldás. 17 kultusztárca költségvetésének részletes tárgyalása. Budapest, május 31. A képviselőház Almássy László elnöklésével szerdán délután megkezdte a vallás és közoktatásügyi tárca költségvetésének részletes tárgyalását. A címnél Navratil Dezső annak a reményének adott kifejezést,Лодч az egyetemi tanerők számát nem fogják továbbra csökkenteni. Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter válaszolt ezután több, mint két órás beszéd keretében az elhangzott észrevételekre. — Nincs szó kultúránk leépítéséről. Kulturális szervezetünknek azonban alkalmazkodni kell a mai viszonyoknak megfelelően az állampolgárok teherbíróképességéhez. Teljes egyetem megszüntetésére sehol sem hajlandó. Miután az egyetemi városok érdekei miatt teljes egyetem megszüntetéshez nem folyamodhatunk, egyes tudományos karok szüneteltetéséhez és összevonásához kell fordulnunk és úgy látja, hogy ez a gondolat a törvényhozásnál is megértéssel találkozik. A helyi érdekeket a nemzet egyetemes érdeke mellett háttérbe kell szorítani. A vidéki egyetemek kérdésében a megoldás még nem érett meg teljeset, de az bizonyos, hogy az elhatározáson küldöttségjárás nem fog változtatni. A jogakadémiák megszüntetése nem áll hatalmában. Szándéka, hogy a jogakadémiák az egyetemnél alacsonyabb jogi képesítést nyújtsanak. A Köz-gazdasági Egyetem ,Állatorvosi főiskola és József Műegyetem egyesítését tervezi. Minden eszközzel a felekezeti békét munkálja. Elvben a 9 osztályos középiskola hive. A reál- gimnázium iskolatípus bevált a gyakorlatban és a reform során az alsó tagozatnál ezt venné alapul. Nem zárkózik el azelől, hogy a nemzetiségek és a szomszéd népek nyelvét egyes intézetekben rendkívüli tárgyként tanítsák. Szemben Bleyer állításaival bejelenti, hogy 396 községben 450 kisebbségi iskola működik. A magyar kormánynál megértőbb módon egy állam sem bánik kisebbségeivel. AZ állami színházak fenntartását nemzeti szempontok indokolják. A művészetpolitikában kizárólag a tehetség és nemzeti irány lehet mértékadó. A miniszter ezután nagy teszés közepette befejezte beszédét, majd a vita folytatódott, amelyben Herczegh Béla, Petre Kálmán, Farkas Tibor, Eszterházy Móric gróf szólaltak fel. Lapzártakor az ülés még tart. iiraiiiwsuMBHgiiBpfm, v. OSS Három pengő lesz a boletta, Budapest, máj 31. Jól informált helyen kijelentették, hogy most már biztosnak látszik, hogy a kormány három pengőben állapítja meg a boletta árát és négy pengő lesz az úgynevezett globális fogyasztásiadó. A boletta-alap megteremtése az idén talán még nagyobb gondot okoz a kormánynak, mint a múlt esztendőkben, mert a balettát egyrészt más termékekre is kiterjesztik, másrészt pedig olyan kedvezményeket nyújtanak a gazdáknak, amelyekben eddig nem részesültek. Amennyiben az eddigi forrásokból, elsősorban pedig a globális fogyasztási adóból nem fedezhető a balettaalap, csekély mértékben adózni fog a textilipar és bizonyos kisebb adót vetnének ki a szénre is. Erre azonban csak a legvégső esetben kerül sor.