Pécsi Napló, 1934. március (43. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-01 / 48. szám

1934 március 1. Tel. 20-46 APOLLO Tel- 20~46 Csütörtök, március 1 ■ Utoljára! A „Spanyol kölyök“ testvérfilmje! Eddie Cantor az új Chaplin látványos revü bohózata: A hölgy már hajlandó... Ötletes, merész, káprázatos attrakciós vígjáték. Főszerepben : EDDIE CANTOR. Partnerei: Amerika legszebb 200 görlye. Kanári háború. Rajz trükk-film. Mi újság a nagyvilágban? Híradó. A francia földmivelésügyi miniszter megtagadta a vizsgáló­bíró előtt való megjelenést Páris, febr. 28. A bayonnei vizsgálóbíró­ meg­idézte Queille földmivelésügyi minisztert kihall­gatás végett a Stavisky-üggyel kapcsolatban. Az idézésre a miniszter azt felelte, hogy megfelelő törvényes rendelkezés hijján nem hajlandó meg­jelenni a vizsgálóbiró előtt. BONXAURE BEISMERTE, N­OGY NAGY ÖSSZE­GEKÉS' КУГОП' STAVISKYTÓL. Paris, febr. 28. Bonnaure francia képviselőt a vizsgálóbíró kihallgatta. A képviselő hangoztatta, hogy nagy összegeket vett fel ugyan Staviskytől, de ezek a pénzek nem lépték túl a rendes ügyvédi tiszteletdíj határát. Paris, febr. 28. Lescouve, a párisi semmitő­­szék elnöke ma teszi közzé a második jelentést a Stavisky-ügy vizsgálati eredményeiről. Hir szerint ebből a jelentésből kétséget ki­záróan kitűnik, hogy Prince semmitőszéki tanácsost meggyilkolták, minden más feltevés tárgytalan. Ma délelőtt egyéb­ként letartóztatták Romagninet, Stavisky titkárát és bizalmas munkatársát. AZ erdőgazdasági TÖRVÉNYJAVASLAT A MINISZTERTANÁCS ELÉ KERÜL. Budapest, febr. 28. A holnapi minisztertanács Kállay Miklós földmivelésügyi miniszternek az erdőgazdasági törvény reformjáról szóló javasla­tával és a politikai és gazdasági helyzettel össze­függő kérdésekkel foglalkozik. A TŐZSDE­TAN­ÁCS ÚJ DÖNTÉSE A HATÁRIDŐS­­FORGALOM ÜGYÉBEN. Budapest, febr. 28. A tőzsdetanács február 28-án tartott ülésében­ kimondotta,hogy a határidős üzleti forgalom az idei termésű és folyó év őszi hónapjaiban szállítandó búzára és rozsra nézve, március elseje helyett a tőzsdetanács által meg­állapítandó későbbi időpontban kezdődik. A FRANCIA KÉPVISELŐHÁZ ELFOGADTA A KÖLTSÉGVETÉST. Páris, febr. 28. A képviselőház ma délelőtti ülésén folytatta a szenátusból visszaérkezett és módosított költségvetési javaslat vitáját. Elfogadta a költségvetést és ma este 9 óráig berekesztette az ülést . -------­ EGY BUDAPESTI HÁZASPÁR TRAGIKUS ÖNGYILKOSSÁGA. Budapest, febr. 28. Egymást követő két napon tragikus módon követett el öngyilkosságot egy házaspár. Hétfőn délután a Budakeszi útcn a villamos elé ugrott Kacs­már Istvánná, az új Szent János kórház ápolónője. A kerekek összeroncsolták a testét és a mentők igen súlyos állapotban vitték be a közelben levő új Szent János kórházba. Se­gíteni nem lehetett rajta, tegnap délután meghalt. Körülbelül ugyanebben az időben a rákosi gyakorlótér mellett a rendőr összeroncsolt férfi holttestét találta. Megállapították, hogy a halott Kacs­már István mozdonyfűtó. Mint kiderült, előbb beretvával mély sebet ejtett nyakán és azután vetette magát a vonat elé. A kettős öngyilkosságának családi viszály volt az oka. Pécs, febr. 28. Töpörödött, alacsony termetű, fekete fejkendős öregasszony ül a vádlottak pad­ján. Tekintete ijedten pihen a bíróság tagjain. Szörnyű bűn terheli lelkét. Megölte férjét, akivel 52 évig élt együtt örömben-bánatban, jólétben­­inségben. Amikor elmondja vallomását egy való­ságos grand-guignol film pereg le a hallgatóság előtt. Ezt a drámát a legnagyobb és legmerészebb fantáziájú iró­t az élet írta. A kir. ügyészség özvegy Kata Zsigmondné 67 éves gerdei asszonyt hitvestárson elkövetett szándékos emberölés bűntettével vádolja, mert a múlt év november 30-án rövid szóváltás után több fejszecsapás­­sal megölte 70 éves férjét Kata Zsigmondot. BŰNÖSNEK ÉRZEM MAGAM. A vádirat felolvasása után Szű­ts tanácselnök kérdésére özvegy Kata Zsigmondné bünösségét beismerte. —­ Miért vádolta akkor leányát, fiát és vejét a gyilkossággal? —• kérdezte az elnök. —­ Mert féltem a büntetéstől — felelte halkan a vádlott. —• Más anya még a gyermeke bűnét is elvál­lalja, csakhogy megmentse, maga még ártatlanul is bajba akarta keverni őket —­ jegyezte meg az elnök. —• Hát már mondtam, hogy én tettem — mondja Katáné. A továbbiakban elmondta, hogy 52 évvel ezelőtt 15 éves korában ment férjhez. Negyven évig példás Családi életet éltek, ezután férje hir­telen megváltozott. Házsártos, veszekedő, munka­kerülő ember lett. Állandóan veszekedett vele és gyermekeivel, sőt igen gyakran megverte őket. Durvasága már annyira elkeserítette, hogy egy ízben öngyilkosságot kísérelt meg. A kútba akart ugrani, de férje az utolsó pillanatban megakadá­lyozta ebben. Később Katáné is inni kezdett bá­natában. A borban keresett vigaszt. —­ November 30-án, amikor a baj megtör­tént — folytatta vallomását — reggel kimentem a szőlőbe, míg férjem otthon maradt és ivott. Délután hazajöttem a szőlőből és vacsorafőzéshez kezdtem, férjem pedig tovább ivogatott. Aznap este kukoricafosztásra készültünk és töltött ká­posztát akartam főzni, de nem volt meg a hús­daráló, mire férjem felhozta a pincéből bognár szekercéjét, hogy azzal vágjam a bust. Este hét óra tájban jött meg munkából a fiam, leányom és menyem. Férjem durván rájuk támadt és ve­szekedni kezdett velük. —■ Vacsora után lefeküdt és az ágyban fekve ismét veszekedett velem és gorombán sértegetett, majd azzal fenyegetett meg, hogy kigázolja a bele­met. A bor is meg a veszekedés is annyira fel­ingerelt, hogy kifutottam a konyhába magamhoz vettem a bognár-szekercét és azzal kétszer fejbevágtam az uramat, aki az ágyban feküdt. Azután a szekercét a párnák közé dugtam és mint­ha mi sem történt volna a pajtába mentem kuko­ricát fosztani és még jókedvűen eltréfálgattam az ottlévőkkel. Néhány perc múlva mengem szólt, hogy menjek be a szobába, mert az öreg engem hív. Bementem a szobába és az ágy előtt térdelve erősen vérezve találtam az uramat. Ezzel Katáné befejezte vallomását. Szüts ta­nácselnök azután az iratokból megállapította,hogy Katáné először leányát, majd vejét gyanúsította a bűncselekmény elkövetésével. Később beismerte, hogy ő ölte meg férjét, de ezt a beismerő vallo­mását négy ízben vonta vissza. Az első tanú Kiss Péterné, Kata József vad­­házastársa, aki elmondotta, hogy borért volt a pincében, meghallotta, hogy Kata Zsigmond fele­ségét hívja. Ő szólt is az asszonynak, aki bement férje szobájába, majd néhány perc múlva leányát is behívta. Pár pillanat múlva behívták a többi­eket is a szobába, az ágy előtt térdelő, erősen vérző embert az ágyba emelték és eközben Katáné a párnák között megtalálta a véres fejszét, mire kétségbeesetten felkiáltott: —• Szegény vérbefagyott párom, melyik gazem­ber tette ezt veled. —• Ezt csakis valamelyik családtag tehette,, mert csak az tudta, hogy hazahoztuk a szőlőből a fejszét — mondotta Katáné a jelenlevőknek. Kissné elmondotta még, hogy néhány perc múlva megjöttek a csendőrök, akik értesítették a mentőket és a súlyosan sebesült gazdát beszál­lították a sebészeti klinikára, ahol harmadnap, december 2-án belehalt sérüléseibe. Péter Jenőné a vádlott leánya tanúvallomá­sában előadta, hogy édesapja kegyetlen, durva, iszákos munkakerülő ember volt, aki mellett édes­anyjuk élete Valóságos pokol Volt. Édesapja a legutóbbi időkben oly kegyetlenül bánt édes­anyjukkal,hogy az inni kezdett, csakhogy el tudja viselni sorsát. A gyilkosság napján is nagyobb mennyiségű bort ivott­. Hasonló értelemben vallottak a többi tanúk is. Entz Béla dr. egyetemi tanár orvosszakértő terjesztette be szakvé­lményét, amely szerint Kata Zsigmond halálának közvetlen oka genyes agy­hártyagyulladás, a vádlott elmeállapotára vonat­kozólag pedig bejelentette, hogy a vádlott elme­­zavarban nem szenved és akarata szabad elhatá­rozásában csak igen elenyésző mértékben volt korlátozva ittassága és felindultsága miatt. Bün­tethetőséget kizáró ok nem forog fenn. A FEBBESZÉDEK. Hitvestárson elkövetett szándékos emberölés bűntettével vádoltan áll a törvényszéklőtt Bodis Anna — kezdte vádbeszédét Vargha Károly dr. kir. ügyész—■Bodis Anna férjével Kara Zsigmond­­dal 52 évvel ezelőtt oltár előtt esküdött meg, holtomiglant fogadott. Ez az asszony 1933. n©v. 30-án két fejszecsapással megsebesítette urát, aki harmadnap belehalt sérüléseibe. Majd részletesen ismertette a bűncselekmény lefolyását. — A vádlott furfangosan járt el— fejezte be beszédét. — A tett elkövetése után jó kedvet szín­lelt és amikor szörnyű tettét felfedezték,a gondos szerető feleség szerepét adta, majd gyermekeire és vejére terelte a gyanút. A bűncselekmény tárgyi súlyához mért büntetést kérek. Narancsik József dr. azzal kezdte védőbeszé­dét, hogy a magyar bíró esküdt és bíró is, aki nemcsak a törvényt nézi, hanem beletekint az emberi szív legelrej­tettebb zugába és kutatja, hogy­ mi vitte ezt a szerencsétlen asszonyt arra, hogy félszázadot "meghaladó házasélet után meg­ölje az urát. — Könnyű törvény­t hízni pamingen­t, könnyű a felületesnek ítélni — folytatta — mondja a ma­gyar költőóriás, Madách. Éppen ezért a magyar bíró mindenkor példásan végezte felelősségteljes­­m­unkáját. Josef Schmidt Szőke Szakáll Lilian Dietz Waller Edthoffer gyönyörű éneke aranyos humora elragadó szépsége úri eleganciája együtt —egy filmen DALOL A VAGY! Tízévi fegyházra ítélte a törvényszék Kata Zsigmondnét, a gerdei férjgyilkos öregasszonyt PÉCSI NAPLÓ 3 oldal.

Next