Pécsi Napló, 1938. szeptember (47. évfolyam, 195-219. szám)

1938-09-30 / 219. szám

,4. oldal, PÉCSI NAPLÓ 1938 szeptember 30. nyatkor teljes az elsötétítés. Akkor hajtják végre a katonai mozdulatokat. A lakosságot állandóan fenyegetik. Az Egyesült Magyar Párt vezetőit és alkal­mazottait állandóan üldözik. Napszám­osmun­­kára rendelték ki őket. Nemesócsán a lakosság hangulata különö­sen elkeseredett. 229 negyven éven felüli em­bert vittek el lövészárkot ásni és családjuk a legnagyobb nélkülözések kö­zött maradt. Alsógellár községben mindössze hat férfi ma­radt. A lakosság állatállományát jórészt elhaj­tották. Pozsonyban az üzletekből a katonaság minden élelmiszert és felszerelést elhordott, a holmikért nyugtával fizetett. Pozsonyban már nem lehet kapni sem élelmiszert, sem benzint, sem gyertyát, egyébként az üzletek nagy részét bezárták. A CSEHEK AGYONLŐTTEK HÁROM MAGYAR KATONÁT Oroszvár, szept. 29. Pozsonyliget faluban szerdán három magyar nemzetiségű katonát, aki át akart szökni Magyarországra, elfogták és minden hadbírósági tárgyalás nélkül agyon­lőttek. Pozsonyban a társasgépkocsik vezetőit és ka­lauzait, továbbá a villamosvezetőket és kalau­zokat katonai szolgálatra hívták be. Feleségei­ket kényszerítették helyettük munkára. Po­zsonyban minden este vak sötétség uralkodik. Aki lámpát gyújt, hadbíróság elé állítják. Egyidőben tartják a népszavazást a magyar és szudétaterületen München, szept. 29. A berlini cseh követet megfigyelőnek küldte ki a cseh kormány Mün­chenbe, és azt 7 óra tájban, Masarykkal együtt bele is vonták már a tanácskozásokba. A tanácskozásokat 8.20-kor rövid vacsora­időre befejezték és 10 óra tájban folytatták. Sajtókörökben úgy tudják, hogy a meg­beszélések már az esti órákban gyakorlati megegyezéssel végződtek a szudéta terület át­engedése és az átengedés végrehajtására nézve. Németország október 1-én kezdi meg a terü­letek átvételét és a teljes végrehajtást 10-ig fejezi be. Hír szerint Németország megelégszik az­zal, ha október 1-ig Éger-kerületet ürítik ki a csehek. A magyar és lengyel területeken ugyan­akkor tartják a népszavazást, amikor a szudéta-vidéken. Prága megszövegezte válaszát az angol jegyzékre London, szept. 29. A Reiter Iroda prágai jelentése szerint Prágában hivatalos közle­ményt tettek közzé, amely szerint a prágai kor­mány tegnapi ülésén megszövegezte válaszát az angol jegyzékre, amelyben az angol kormány az angol-francia javas­latok fokozatos megvalósítását­­ajánlotta a cseh kormány figyelmébe. A jegyzék elvben pozitív álláspontot foglal el a szudétanémet terület elhatárolásának és át­adásának fokozatos végrehajtására előterjesz­tett angol javaslatokkal kapcsolatban, de bi­zonyos fenntartásokat is tartalmaz. A választ a miniszteri megbeszélések előtt közölték az angol kormánnyal. Prága, szept. 29. A cseh kormány letár­gyalta az angol jegyzéket. Igenlő álláspontra helyezkedett a határmegállapítás és a terület fokozatos átengedése tárgyában. Mussolini egyelőre nem hívta vissza Spanyol­­országból az olasz önkénteseket London, szept. 29. Kellemes feltűnést kel­tett Londonban az az olasz bejelentés, hogy a római kormány visszarendeli a nemzeti Spanyolországból az olasz önkénteseket. A bejelentést összefüggésbe hozzák a négyha­talmi értekezlet összeülésével és meg vannak győződve arról, hogy a Mussolini kormányá­nak ez a gesztusa nagy mértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy Münchenben a szudétanémet problémán kívül más európai kérdések is napi­rendre kerülnek. Egyes angol lapok már rámutatnak arra is, hogy a konferencia jó alkalmul szolgálhat az általános európai elrendezés megkísérlésére. Lassan kint visszatérnek Angliába azok az angol önkéntesek is, akik eddig a köztársasági Spanyolországban a nemzetközi dandárokban teljesítettek szolgálatot. Ezeknek az önkénte­seknek első csoportja már haza is érkezett. Paris, szept. 29. Tegnap este illetékes kö­rökből már megcáfolták azt a hírt, amely sze­rint Mussolini elrendelte, hogy Spanyol­­országból az olasz önkéntesek térjenek vissza. Ezt a hírt ma újra teljesen alaptalannak nyil­vánították. Elképzelhetetlennek tartják egyéb­ként, hogy Mussolini éppen most hirtelen fel­vetette volna a spanyolországi önkéntesek kér­dését, abban a pillanatban, amikor sürgős meg­oldásra vár a rendkívül komoly válság, amely Csehszlovákiát illetőleg támadt. Mindamellett bizonyos körökben azt hiszik, hogyha a mün­cheni összejövetelen megoldották a cseh kér­dést, esetleg szóba jönnek általában az európai kérdések, ebben az esetben Mussolini a vero­nai beszédben említett „új Európa“ megterem­tése érdekében javaslatot tesz a spanyol kér­désben, az önkéntesek végleges visszahívására. Agyonlőtte a mezőőrt a tetten ért kukoricatolvaj Pécs, szept. 29. Véres esemény játszódott le a mohácsi határban. Lakatos Mátyás mo­hácsi mezőőr egyik társával éjszakai szolgálati körútját végezte. Amint társától elvált, néhány perc múlva az egyik kukoricásban gyanús zajt hallott. A zaj irányába sietve meglátta, amint Hegedűs József mohácsi cigány tör­deli a kukoricát. Lakatos erélyesen felszó­lította Hegedűst, hogy hagyja abba a kuko­rica tördelést és kövesse őt a városba. Hege­dűs ellenszegült a felszólításnak, felkapta a földről fegyverét és közvetlen közelről Lakatosra lőtt. A lövés talált és a szerencsétlen mezőőr vérbe­borultan terült el a földön. A merénylő kukoricatolvaj véres tette után elmenekült, Lakatost pedig egyik mezőőr­társa találta meg vérbefagyva, eszméletlen ál­lapotban. Nyomban értesítette a mentőket, akik a súlyosan sérült embert a mohácsi kór­házba szállították, ahol kínos szenvedés után belehalt sérülésébe. A véres kukoricaszedés ügyében a mo­hácsi rendőrség megindította a nyomozást, amely eredménnyel is járt, mert elfogták Hegedűst, aki beismerte tettét. A gyilkos cigányt kihallgatása után beszállítot­ták a pécsi ügyészség fogházába. SZEPTEMBER 30 1914. A cs. és kir. 52. pécsi gyalogezred a Szerbia elleni hadjáratban e napon a Kuliste magaslatot védte a szerbeknek csodálatraméltó bátorsággal véghezvitt támadásával szemben. A szerbek ezt a támadást hat nappal előbb, va­gyis szeptember 24-én kezdték meg. Ez idő alatt a támadást huszonegyszer újították meg. Az 52-ek kulistei védőállását minden áron el akarták foglalni, de csak a drótakadályokig jutottak előre.* 1916. Brussilow harmadszor támad. Arc­vonalát az újonnan alakított „Különleges had­sereggel, Gurka tábornok alatt megerősíti. Súllyal nem a Kárpátok, hanem Kowel felé tá­mad. Itt akart döntő csapást mérni a központi hatalmakra.* A cs. és kir. losonci gyalogezred a Brody-i csatában a 27. hadosztály kötelékében harcolt. A csata folyamán az ezred Dunie-nél hat orosz támadást vert vissza. Az ellenségnek feltűnően nagy veszteséget okozott. A harcokban külö­nösen az 1. és 3. század tűnt ki. A párisi kalap Páris, szeptember végén. A párisi kávéhá­zak zsúfolásig tömve vannak. A hölgyek 35 cm. magas kalapokkal a fejükön, mint a par­cellán bábuk ülnek, mozdulatlanul és óvatosan szürcsölik megrendelt forró italaikat. Ma ez a divat. De az élénk párisi nő nagyon hamar el­felejti, hogy kényelmetlen kalap van a fején. Egy gyors mozdulat és a kalap természetesen már a földön van. Fel-feltűnik egy-egy gazella lábú, széles kabátba öltözve, vagy ezüstrókák­kal díszített zsaketben, fején á la 1900 piramis szerű laknik, majd valami, amit cukorsüvegnek vagy fordított serpenyőnek lehetne nevez­ni. A súlyos időket és a krízist felejtve, a pá­risi nő nem szűnik meg állandóan újat kigon­dolni, új frizurát teremteni, amely nagyon gyakran magát a kalapot is helyettesíti. A leg­divatosabb hajszín a sötét-vörös, aranyszerű fényezettel. Az ilyen haj úgy néz ki, mintha aranyporai lenne behintve, gyakran szürkés árnyalattal is festik. Kedveltek a delizsánszok idejéből való ap­ró cilinderek is, amelyek hátul lehulló fátyol­­dísszel vannak körülkötve. Az ezeket viselő hölgyek Dickens könyvéből való illusztrációra emlékeztetnek. Nagyon divatosak a két-három színezésű struc tollak, amelyeket a kalapokon elől tűznek fel. A párisi utcákon még most is láthatók a brettoni „tengerész“ kalapok, na­gyon széles karimával, amelyeket a nyáron hordtak. Az ősszel és a télen kis kalapok a di­vatosak, melyek stílusosan illeszkednek a bun­dákhoz és fényes finom plösszerű anyagokból készülnek. Sok kokettéria és humor van a párisi nő kalapjában. Nagyon ritkán látható a párisi uc­­cákon két egyforma kalap. Sőt az is megtörté­nik, hogy mindegyik párisi „quartier“-nek sa­ját kalapdivatja van. Mert máshogy öltözködik az Elysée vidéki nő, máshogy a Nagy Bulváros I­kon élő midinett, és még másképpen a Latin­­ negyedben lakó diáklány... A diáklányok leginkább kalap nélkül futkároznak, a midinett viszont architektonikus fejdíszekkel, szalagok­kal, tollakkal díszíti haját. Utólérhetetlenül néznek ki a párisi kalap­csodák. Patou a bársony és filc egybedolgozá­­sát tolldiszitésekkel élénkíti. A híres „Agnes“ cég 1830. évi divatnak alapján egy úgynevezett „Cabriolet“kalapot hozott forgalomba. Louis Bourbon kalapjait filcből gyártott műtollakkal díszíti. Rose Valois, mintegy cubai fejfedőket komponált, melyek hímzésekkel vannak dí­szítve s az áll alatt szalaggal masnira kötve. A párisi kávéházakat látogató hölgyek azonban leginkább saját ötletü kalapokat hordanak, amit gyakran valamilyen modellről formálnak át. És ehhez a divathoz való hozzáhangolásában rej­lik a párisi nő öltözködési művészete.

Next