Pécsi Napló, 1939. február (48. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-01 / 26. szám
Ára 12 fill.1939. február 1. Szerda XLVIII. évfolyam. 21. szám. PÉCSI NAPLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy u. 10. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09. — Kiadóhivatali tel.: 20-27.T FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP• Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hónapra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára 12 fillér. — 16 oldalas 20 fillér. waammmmKmmEmiBamsmBm HITLER vezér és kancellár feszült érdeklődéssel várt nagy beszéde elhangzott s nyomában világszerte kellemes csalódás támadt. A túlzott feszültség megenyhült, mert a beszéd nem követeléseket és fenyegetéseket tartalmazott, mint ahogy a nyugati demokráciák várták, hanem klasszikus hitvallás volt a béke további ápolása és megőrzése mellett. A német nép vezére hű maradt korábbi állásfoglalásához, melyben a béke mellé szegezte le magát és nyolcvanmilliós népét, amely kijelentése szerint semmi mást nem akar, mint zavartalanul dolgozni s munkája eredményeként megélni. Élni és élni között — el kell ismernünk — nagy különbség van s a német vezér és kancellár elismeri, hogy népe nehéz gazdasági viszonyok között él. Az ország túl népes volta és nyersanyag, hiánya hősi küzdelemmé teszi a németség életét s ez a hősi küzdelem megértést követel azoknak a hatalmaknak részéről, akik állandóan békés szándékukat hangoztatják, de emellett görcsösen ragaszkodnak azokhoz a gyarmatbirtokokhoz, melyeket a békeszerződések kimondottan nem koboztak el Né-metországtól, csak mandatarius birtokok- ként jutottak idegen kézre. Amíg ezek a gyarmati problémák nem nyernek becsületes rendezést, nincs és nem lehet teljes kiengesztelődés a volt háborús felek között, mert nem lehet, hogy négyszögkilométerenként 136 lélek küszködjön levegőtől elzárva, amíg a nyugati államok népessége hasonló területen ennek az emberlétszámnak tizedrészénél is kevesebb, a kedvezőbb életfeltételek minden adottsága mellett. Hitler tegnap esti beszédében a béke mellett szögezte le magát. Ez a leszögezés azonban nem jelenti és nem jelentheti Németország számára a mindenáron való békét. A vezér és kancellár szavaiból kiérződik, hogy számít a demokráciák emberséges megértésére. Az emelkedett gondolkozásnak arra a színvonalára, melyet Anglia, Amerika és Franciaország soha nem szűnik meg vallani, ha általános, nagy, emberi érdekekről van szó. És itt általános nagy, emberi érdekeknél k. .k Németország gyarmati kérdése e abba az emelkedett, megértő j . ..ozásba, melyről beszélünk. A né-met gyarmatok sorsa előbb-utóbb olyan stádiumba jut, hogy kenyértörésre kerül a sor a régi tulajdonos és mostani birtoklók között. Miért a dolgok háborúig való kiérését megvárni, amikor nyilvánvaló, hogy a szóbanforgó területek nem hasznot hajtók a mandatáriusok számára, hanem csak kiadást, ráfizetést jelentenek részükről. Tisztán presztízskérdés volna Anglia és Franciaország részéről az ezekhez való görcsös ragaszkodás, avagy a saint-germainei béke utolsó foszlányához kapcsolódó beteges szerelem, amely már csak arra jó, hogy a szertefoszlott illúziókat tartsa még mesterségesen életben?! Bárhogy legyen, úgy érezzük, Németország gyarmati igényei kielégítést kell, hogy nyerjenek. Hitlernek az a törekvése, hogy ezeket békés úton, a megértésre appellálva, érvekkel, a meggyőzés erejével verekedje ki, olyan tiszteletreméltó, hogy ez előtt meg kell hajolnia minden merev elzárkózásnak. És mi hisszük is, hogy így lesz. Chamberlain- nek Hitler beszédét előző rádiószózata semmi alapot nem nyújt annak feltételezésére, hogy a nagy békeapostol „csak azért is“ világpolitikát folytasson. Viszont a német gyarmati igények napirenden tartása még nem olyan világuralmi törekvések, amelyekkel szemben a demokráciákat egymásnak adott szavuk felvonulásra kötelezné. Az atmoszféra tehát egyelőre tiszta. Sőt Hitler beszéde után tisztább, mint előzőleg pár nappal volt. Ez a tiszta és viszonylagosan nyugodt légkör a lehető legalkalmasabb volna Németország részére egy olyan ajánlattételre, amely a nyolcvan milliós németség igényeivel találkozik. S ha igazán őszinte az a szándék, amelyet Chamberlain Angliának Németországgal kapcsolatos együttműködéséről hangoztat, ő, az esernyős békeapostol hivatott az erre vonatkozó ajánlatot megtenni. A sok beszéd, rádiónyilatkozat, békeszózat után ez lenne az egyedül kézzelfogható valami, aminek nemcsak Németország, hanemm az egész világ hinni tudna s ami a maga nagyszerűségével még azzal a feltételezhető eredménnyel is járulna, hogy a nemes gesztuson indulva, más, kisebb államok is felszámolnák a nagy háborúból visszamaradt tartozásaikat.. 4P „Hitler béketörekvésekről tett tanúbizonyságot” — mondotta Chamberlain London, jan. 31. Karácsony óta az angol képviselőház ma tartotta első ülését. • Henderson kérdést intézett Chamberlain miniszterelnökhöz, Hitler Beszédével kapcsolatosan. A miniszterelnök válaszában üdvözölte Hitler beszédének azt a részét, amelyben Anglia és Németország kölcsönös együttműködéséről szólt. Olaszországi útjával kapcsolatban kijelentette Chamberlain, hogy Mussolini békét akar, hajlandó és tud is cselekedni a béke érdekében. Az ellentétek miatt, amelyek fennállanak a totális és demokratikus államok között, nem lehetett konkrét eredményt várni a római úttól, de arra jó volt, hogy a helyzetet világosabbá tette. — Francia és Olaszország között — mondotta — a spanyol kérdés az akadály és a háború befejezése előtt közeledésről szó sem lehet. A zsidókérdést nemzetközileg kell megoldani, általános vonatkozásaiban. Anglia Csehország határait csak úgy garantálhatja, ha: Ismeri Cseh-Szlovákia belső alkotmányát; 2. Ha Csehországot semlegessé nyilvánítják, 3. Ha a cseh határokat a helyszínen megvonják. Beszéde további során kitért arra, hogy a spanyol ügy már nem fenyeget európai háborúval. — Hitler beszéde — fejezte be — nem kel tette azt a benyomást, mintha újabb válságban akarná dönteni Európát. Egyenesen a békére való törekvésekről tett tanúságot. . Olasz lap a rutén kérdésről Róma, jan. 31. A „Voce d’Italia“ részletes jelentésben számol be a rutén kérdés újabb alakulásáról és a ruszinföldi magyar kisebbség helyzetéről és ezzel kapcsolatban a következőket írja: — Amikor Csehország kérdését megoldották, úgy látszott, hogy minden igazságtalanságot és visszaélést megszüntettek. Ez azonban nem így történt. Új ellentét merült fel, amelyet úgy szoktak nevezni, hogy ukrán kérdés. A lap ezután részletesen ismerteti a ruszin kormány eljárását a magyar kisebbségekkel szemben és hangoztatja, hogy a magyar közvélemény nem tűrheti, hogy egy kis tartományi miniszter nagyzási hóbortja miatt magyar fajtestvéreit ilyen súlyos sérelmek érjék. Munkács, január 31. Szolyváról érkezett menekültek elbeszélése szerint a szolyvai csehukrán bíróság egy rádió-előfizetőt kéthavi fogházra ítélt, mert a budapesti rádió adásait hallgatta. Munkács, január 31. Szolyván tegnap a csehek és ukránok között véres összetűzés volt. A február 12-iki ruszinszkói választásra Szolyván külön ruszin listát akart benyújtani Hrabár Sándor, a párt megbízottja. A bizottság előbb nagyobb összegű óvadékot kért, amikor ennek letétele megtörtént, Hrabárt Husztra utasították, ahol letartóztatták és súlyosan bántalmaztták.