Pécsi Napló, 1939. március (48. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-14 / 60. szám

2. oldal: Tiso Berlinbe utázott és Hitlerrel tárgyal Drámai gyorsasággal fzövetik egymást az események a forrongó Szlovákiában Berlin, márc. 13. A vasárnapi német sa­­j­tokból mind világosabban tűnik ki, hogy Né­metország a mostani súlyos cseh-szlovákiai­­ viszályban a szlovákok mellé állott a csehek ellenében. Az összes lapok közlik azt a hírt, hogy a csehek erős csapatokat vontak össze a szlovák-német határon, így megállapították, hogy az Ostmarkot Szlo­vákiától elválasztó March völgyében, körül­belül öt kilométerre Malackától északra és nyolc kilométernyire a német határtól a vasár­napra virradó éjszakán cseh gyalogságot össz­pontosítottak. Ugyanott erős tankelhárító üte­gek érkeztek meg. SIDOR RÁDIÓSZÓZATA Pozsony, márc. 13. S­i­d­o­r Károly, Szlová­kia új miniszterelnöke vasárnap este a rádió­ban szózatot intézett a szlovák néphez. Min­denek előtt bejelentette, hogy Szlovákiából 24 órán belül maradéktatlanul visszavonják a cseh katonaságot és rendőrséget. 48 órán belül szabadlábra kerülnek és Szlovákiában lesznek az utóbbi napokban letartóztatott szlovákok. Közölte a miniszterelnök, hogy összesen 250 letartóztatás történt és ennek a 250 embernek legkésőbb 48 órán belül ismét szabadon és Szlo­vákiában kell lenniök. — Ort állunk Szlovákia önállósága mel­lett — fejezte be a miniszterelnök beszédét — s tudjuk, hogy az út visszafelé nem visz. Szlo­vákiának előre kell haladnia. LENGYELORSZÁG TÁMOGATJA MAGYARORSZÁG RUSZINFÖLDI KÖVETELÉSEIT London, márc. 13. A lapok közlik Beck lengyel külügyminiszter nyilatkozatát, amely szerint Lengyelország támogatja Magyarország ruszinföldi követeléseit, mert erre szükség van a szilárd állapot és a maradandó béke fenntar­tása érdekében. Egyébként is ez az országrész csak a Magyarországgal való egyesülés esetén boldogulhat. EPERJESEN LETARTÓZTATJÁK A MAGYARSÁG VEZETŐIT ! „PÉCSI NAPLÓ“ REGÉNYE útgrólszakadtak uta: RU­SZK­AB ANYAI ELEMÉR (49) Nézzék, szegény Tinturin beteg, nem lehet így elengedni, — mondta felcsillanó szem­mel. — Várjanak. Főzök jó, forró feke­tét... Mindnyájunknak. Jó?.. . — Tinturin egyszerre jobban lett. Újraéledt, mint min­dig, ha evésre-ivásra kínálkozott alkalom. — Azt, azt... Azt lesz jó, feggetét, — bor­zongott a gyönyörűségtől s tótágasra bil­lent belei makrancoskodásától — Gláriga levetkőzöd galapját, — vezényelt harsá­nyan — szegin Tinturin kap feggetét és mindenki kapsztok, — az asztal körül áll­dogálókat összefogta kezének egy széles mozdulatával, megfellebbezhetetlenül ren­delkezett — üljök le! — Nevettek. Döncike súgott valamit Klárinak, Klári Olgának és Olga olysféleképpen fogadta, hogy ugyan, ne okoskodj, aztán odament Tinturinhoz s tréfásan beleborzolt a hajába. — Nagy bögre kávét hozok, Tinturin. Az meggyó­gyítja. — Tinturin boldogan mekegett a váratlan jóreménységtől: mek, mek, — hogy tudniillik meggyógyul, hogyne. S a kisszoba népe kénytelen-kelletlen vissza­ült az asztalhoz. És Olga hívta Edét, hogy jöjjön vele a konyhába kávét darálni és kint a konyhában a kávéőrlő forgásának ritmusára dúdolni kezdett. Ede forgatta az őrlőt, ő énekelt: lalalala — és: jaj, nem így kell, vigyázzon, a fiók mindjárt kiesik — Kassa, márc. 13. Eperjesen a sorozatos le­tartóztatások során nemcsak a Hlinka-gárda vezetőit, hanem a magyarság vezetőit is, szám­­szerint harmincat őrizetbe vettek. Ungvár, márc. 13. A ruszinszkói cseh-szlo­­vák hatóságok szigorú határzárt rendeltek el a lengyel határ felé. Ez az intézkedés azért vált szükségessé, mert a Volosin-kormány ügynökei nagy számban toboroztak lengyelországi kétes exisztenciájú ukránokat. Pozsony, márc. 13. Mach Sanyo propa­gandafőnök hétfőn délben Hauskrecht profesz­­szornak, a Németpárt propagandafőnökének társaságában fogadta a külföldi újságírókat. Hauskrecht tolmácsolta Mach Sanyo szavait né­met nyelven. Mach propagandafőnök az események po­litikai következményeiről beszélt és hangoz­tatta, hogy véleménye szerint Prága beavatkozása Szlovákia ügyeibe csak siettetni fogja azt a folyamatot, amelyet Prága meg akart akadályozni. Véleménye szerint Durcsánszky volt miniszter néhány napon belül ismét Pozsonyban lesz. Ezután tiltakozott az ellen a beállítás el­len, mintha ő és politikai barátai puccsot ké­szítettek volna elő. Pozsony, márc. 13. Hétfőn délelőtt a Hunka­­párt elnöksége gyűlést tartott, amelyen részt­­alálala , és­ kiömlik a kávé, — lalala — a fiókot fogja — lalalalaa ... Jaj, de ügyet­len valaki, vigyázzon, m­a. — S azzal, hogy hát majd ő tartja a fiókot, valósággal át­ölelte Ede kezét. És Ede ekkor, itt eszmélt rá, hogy másnapra Husztinéhoz ígérkezett, — lalalalala­­— nahát, Husztiné, — mi van abban? — Olgát még sohasem látta ilyen jókedvűnek. — Várjon, milyen lesz hol­nap Husztiné? Milyen? Milyen? Milyen? — A második őrlővel Olga darálta le és megkérte Edét, hogy mostan ő tartsa a fiókot s megintcsak egymáson pihent a kezük és Olga mosolygott — lalalalala s Ede nem említette Husztinét. Egyik: fris­sen fejt tej, a másik: pezsgő, összekeverni — ostobaság. Olga remek kávét készített, Tinturin nyomban meggyógyult tőle, még a szája szélét is megnyalta, mint torkos cica a tej után. Husztiné nem főzött kávét, sőt jó­­­darabig egyáltalán semmit sem adott és üres fecsegéssel múltak a félórák, fényké­peket nézegettek: Husztiné pólyában, Husztiné, mint iskoláslány, mint első áldozó, mindig Husztiné, egyvégtében és kis, hiú, bókotvázó vihogások, — ugye, minő csúnya voltam itt? — á, dehogy, in­­­­kább nagyon csinos, nagyságos asszony, azaz, pardon, Lil; — maga hízeleg, bará­tom és nézze, minő szerencsétlen arcot vá­gok ezen a képen, ez azért van, mert mi­előtt a fényképészez mentünk, elestem, megütöttem a térdemet és fájt; — ahány­szor azt mondta, minő és sokszor mondta, Edét pukkadás környékezte, roppant nevet­ségesnek találta, úgy hatott rá, akár egy olcsó olajnyomat, tájkép rózsaszínű fák­lett Tiso volt miniszterelnök és Mach Sanyo propagandafőnök is. Az elterjedt hírek szerint Tiso volt miniszterelnök a gyűlés után Berlinbe utazott. Pozsonyligetújfalu, márc. 13. A cseh kato­naság a pozsonyligetújfalui Duna átkelésénél elzárta az utat. Menekülők, akik a határzár elle­nére Pozsonyligetújfaluba, valamint Dévénybe érkeztek, jelentik, hogy Pozsonyban megerősí­tették a páncél kocsiállományt. Pozsony, márc. 13. A pozsonyi németek va­sárnap esti nagygyűlése alkalmával ismeretlen egyének bombát dobtak. Egy második bomba a Köztársaság­ téren robbant fel akkor, amikor a németek elhagyták a nagygyűlés színhelyét. A nagyszombati pályaudvar műhelyében kézi­gránát robbant és nagy károkat okozott. Berlin, márc. 13. Tiso Berlinbe érkezett és tárgyalt Ribbentroppal, majd Hitler fogadta és nagyfontosságú megbeszélést folytattak. Bécs, márc. 13. Murgás, a Hlinka-gárda poli­tikai vezérkarának volt politikai főnöke, aki Pozsonyból elmenekült, hétfőn délben megszó­lalt a bécsi rádióban. Elmondta, hogy szakított Sidorral. — Gár­dista testvérek! — mondotta befejezésül Mur­gás. — Ütött az óra! A szlovák nemzet törté­nelme döntő fordulathoz ért. Hitler Adolf, a nacionalizmus európai nagy bajnoka felettünk tartja védő kezét és ha megmutatjuk, hogy tu­dunk élni és harcolni, segítségünkre lesz. Budweis, márc. 13. A rendőrkapitányság pa­rancsára letartóztattak több németet. A lakos­ság körében óráról-órára nő az izgalom, kas, citromsárga éggel, vagy ilyesmi — minő — minős — s mintha csiklandozták volna... És Husztiné szoknyás fürdőruhá­ban, óriási kalappal, napernyővel; a kép alatt dátum: 1918. VIII. 22. Balaton­földvár — hosszú é-vel — csuda vicces volt. Husz­tiné, akárha újdonságot mondana, — meg­jegyezte: — Lám ínekkorát változott azóta a divat, akkoriban ilyen felöltözötten illett csak fürdeni, különben megszólták az em­bert, de nem is igen árultak más fürdő­ruhát, hehehe — pedig a testnek nap kell és levegő, hadd lélegezzen szabadon, ugye­bár? — Úgy, úgy. — De Husztiné nemcsak a vízparton, hanem pesti lakásában is a test-szellőztetés híve lehetett, hiszen kicsi híja, hogy ki nem esett elől-hátul meré­szen kivágott, térdben hasított ruhájából, minden fényképet külön szedett elő a szek­rényből, alá-fel­szaladgált ok nélkül . Edé­nek már erősen mehetnékje volt; a beígért feketekávé és a hozzávaló egyebek remé­nyében nem ebédelt, éhesen veszkődött, mégse mert mozdulni, nehogy esetleg cél­zásnak tűnjön. Eddig a szokásos uzsonna­idő is régen eltelt. Ámde Husztiné csak nem mutatott hajlandóságot, hogy valami­vel megkínálja és férje , a Rudi megint vidéken utazgatott és valószínűleg ott is gyűjtötte a bélyegeket s nem is sejtette, hogy Zsákodi Ede létezik, éppen neje őnagyságánál létezik. Lil következetesen névelővel emlegette az urát, így: a Rudi... a Rudi tudományos férfiú, tudja és nem családias­ érzésű, a Rudi a bélyeg­gyűjtést is tudományos alapon intézi, a Rudit kis­korától férfiak nevelték, ez látszik rajta ... (Folyt. köv.) 1939. március 14. — B—IBiüHHI—li'1iiii ........I'llr Saját készítményt! átmeneti tavaszi és víz­mentes végig dupla ballonkabátok, férfi- fiu-gyermek és zsinóros magyar ruhák nagy választékban PAUI­ancai Csonka-Magyarország legnagyobb m/sz. férfi szabó üzeme. Takarékosság tagja.

Next