Pécsi Napló, 1939. május (48. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-28 / 121. szám
6. oldal. zásra bocsátani, kivéve a törvény 100. paragrafus 2. bekezdésében említett személyeket. A SZAVAZÁS KÖTELEZŐ Az a választó, aki a választás idején a szavazatszedő küldöttség előtt nem jelent meg, köteles távolmaradásának okát a választás napját követő nyolc nap alatt a központi választmány elnökéhez (Makay István polgármesterhez) írásban, igazoló iratainak csatolása mellett bejelenteni. Posta útján továbbított bejelentéseknél a postára adás napja irányadó. Azokra a választókra, akiknek elmaradását a központi választmány nem fogadta el igazoltnak, a rendőri büntetőbíró 5 pengőtől 25 pengőig terjedhető pénzbírságot szab ki. Érvénytelen és a szavazás eredményének megállapításánál nem vehető számba a szavazat, ha: 1. a szavazólapot ismertető jellel ellátott borítékban, vagy nem a hivatalos borítékban adták le; 2. a szavazásra nem a hivatalos szavazólapot használták; 3. a szavazólap az elnöki jelzésen kívül más ismertető jellel van ellátva; 4. a szavazólapon egy lajstrom sincs megjelölve, vagy több lajstrom van megjelölve; 5. a szavazólapon a keresztjel olyan helyre van téve, amelynek alapján nem állapítható meg, hogy a választó melyik lajstromra szavazott; 6. a szavazólap feltételt vagy más korlátozást tartalmaz; 7. ugyanegy borítékban több szavazólap találtatott és azokon különböző lajstromok vannak megjelölve; 8. a szavazólap és boríték, vagy valamelyikük nincs elnöki névjegyzéssel (kézjeggyel) és betűvel ellátva, vagy a szavazólapra és a hozzá tartozó borítékra vezetett elnöki névjegyzés és betű nem egyező. Ugyanegy borítékba helyezett több szavazólap akkor, ha valamennyin ugyanaz a lajstrom van megjelölve, egy szavazatnak számít. A választás eredményét a választási bizottság elnöke a városi székház közgyűlési termében hirdeti ki. Aki az országgyűlési képviselőválasztásról szóló 1938:XIX. t. c. rendelkezéseit nem tartja be, büntetendő cselekményt követ el és pénz-, illetőleg szabadságvesztés büntetéssel büntettetik. PÉCSI NAPLÓ A belga gyártmányú „SIDAC“ befőzőhártya kék tagakban, tökéletes, megbízható és olcsó! Nagybani lerakat: Pécs, Munkácsy M. u. 9. TELEFON: 18-32. Baranya iskolán kívülis népművelési munkássága Pécs, május 27. A vármegyei iskolán kívült népművelési bizottságnak az elmúlt népművelési évadban kifejtett munkájával a három évi népművelési ciklus második esztendejének , tevékenysége tervszerűen és különösebb zökkenők nélkül folyt le.* A népművelési bizottság 120 tanfolyamot, körülbelül 2000 előadást, műsoros estet, mesedélutánt, hangversenyt rendezett. Említésre érdemes, hogy a nőnevelési munkába három központi, kellően képzett női előadó kapcsolódott be, akik az erre kiszemelt községekben úgynevezett kisgazda-asszonyképző tanfolyamokat tartottak, igen szép sikerrel. A faluk leányai megszerették az előadókat s benső kapcsolat fejlődött ki közöttük. Munkájuk útmutatásul szolgálhat a falvak vezetői részére is. A gazdasági irányú népművelés legnagyobb részét, különösen a gyümölcsfaápolási tanfolyamokat a szentlőrinci téri gazdasági iskola tanári kara látta el. A dalosbizottság a népművelési bizottsággal karöltve tovább folytatta szervezési munkáját. Minthogy a helyi népművelési bizottságok beszámoló üléseiket minden esztendőben május és június hó folyamán tartják meg és jelentéseiket csak ülésük után tehetik meg, a népművelés munkájáról részletesen egy későbbi alkalommal fogunk beszámolni. A rák sugaras gyógyítása --------------———MWAz idényzáró „Ad Astra” előadás Pécs, május 27. Az egyetemi magántanárok sikerrel indult első sorozata záróelőadása f. hó 25-én folyt le az egyetem aulájában, ahol dr. Herman János egyetemi magántanár ismertette a „A rákbetegség és gyógyítása rádiummal“ címen ezen elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt fontos kérdéseket. Az előadó fejtegetéseit a rákbetegség ismertetésével kezdte, amely iránt mind tudományos téren, mind a közönség körében fokozódó érdeklődés mutatkozik. Hazánkban 10.000 ember közül 12 hal meg rákos betegségben, ami a tuberkulózishalandóság felét is megközelti. A rák nem a kultúra következtében gyakori. Felismerésének eszközei tökéletesedtek azonban, s az átlagos életkor emelkedésével mind többen érnek el a rákra hajlamosító magasabb korba. Vetített képeken magyarázta el ezután a rosszindulatú daganatképződés kórtanát, s a ráksejtek korlátlan szaporodóképességét, mely az áttételek keletkezésére vezet. A rák fellépése nem magyarázható közös és általános okkal. Nem is fertőző betegség. A rák gyógyítható, de ehhez korai felismerése szükséges. Ezt ma már csak a betegek nemtörődömsége nehezíti meg, mintogy e baj sokáig alig okoz panaszt. A gyógyítás leggyökeresebb útja a műtét, mely ha idejében végrehajtható egy csapásra megszabadítja az embert a betegségtől. Ha a műtétet életfontos szerveken, vagy nagyobb elterjedtség miatt nem lehet végrehajtani, akkor csak a sugaras kezelés segíthet. Ennek hatására a ráksejtek úgy olvadnak el, mint hó a napsütésben. Nagy területek besugárzására a röntgen alkalmas, melynek modern eszközeit képeken ismertette. A rádiumsugarak kis helyre összpontosíthatók és rövidebb idő alatt hatásosak. Ismertette a radioaktivitás jelenségét, s a rádium felfedezésének érdekes történetét, előállítását és tulajdonságait. A készítmény nagy értékét magyarázza, hogy 1 gr. rádiumsó előállításához mitegy 200 tonna érc és ugyanennyi vegyszer szükséges. Hazánkban Budapesten kívül Pécsett is van most már gyógyításra alkalmas mennyiségű rádium. Ennek több mint felével (90 mgr.) mutatta be a sugárzás két feltűnő hatását: a levegő vezetővé tételét, s hogy bizonyos anyagokat világításra késztet. A rádiumot platina, réz, vagy aranytokba zárva használják gyógytásra, az alkalmazás helye szerint eltérő módon. Az u. n. rádiumágyú több gramm rádiumot tartalmaz, több mázsás ólomtömbbe foglalva. Ismertette végül a sugárzás A dobrudzsai kérdés írta: VALCSEV ISTVÁN dr. A világsajtóban a dobrudzsai kérdés ma tekintélyes helyet foglal el. Különösen áll ez a nyugati nagyhatalmak sajtójára. Úgy látszik, a demokratikus hatalmak is kezdenek már rájönni arra, hogy a Balkán félsziget békéje megóvásának elkerülhetetlen föltétele a neuilly-i békeszerződés Dobrudzsára vonatkozó szakaszainak megváltoztatása. A békeparancs aláírása óta eltelt húsz esztendő alatt eléggé kiviláglott már a szerződés által teremtett helyzet tarthatatlansága. A román elnyomás e húsz esztendő alatt a dobrudzsai polgárokra a legsúlyosabban éreztette hatását. Törvények, kormányrendeletek egész sora kizárólag azt a célt szolgálta, hogy a békeparancs által saját otthonukban kisemmizett bolgárokat, mind politikai, mind kulturális téren a lehető legmélyebbre nyomja alá. Azonban sem törvények, sem kormányrendeletek, letartóztatások, sem bolgároknak legyilkolása nem törték meg a bolgárság szilárd akaratát és arra irányuló törekvését, hogy szülőföldjét a bitorlóktól megszabadítsa. Ezek után lássuk röviden Dobrudzsa történetét, földrajzát. Dobrudzsa mindig bolgár volt, most is az és a jövőben is az lesz. Dobrudzsai kérdés egyáltalán csak 1878 óta létezik. Tudvalevő, hogy a berlini kongreszszus 1879-ben Besszarábiát Oroszországhoz csatolta és ennek ellenében a románoknak kárpótlásul a Dobrudzsát adta. A román kormány ezen eljárás ellen a legélesebben tiltakozott. 1878 január 26-án a román kamara és szenátus a következő közös nyilatkozatot adta ki: „A kamara és a szenátus kijelenti, hogy az állam területi épségét minden eszközzel megvédi és Románia megcsonkítását semmiféle ellenszolgáltatás ellenében sem fogadja el.“ Ugyanakkor, 1878 június 28-án 46 román képviselő a következő nyilatkozatot adta ki: „Dobrudzsának Romániához való csatolása nem egyezik a román érdekekkel, minthogy ezen ősi bolgár országrésznek a román királysághoz való csatolása által a két szomszéd ország között állandó súrlódási felület keletkezik.“ Ezen állásfoglalással teljes mértékben megegyezik Strudza Demeter román miniszterelnök véleménye. A szenátusban 1878 szeptember hó 29-én tartott beszédében e kérdésre vonatkozólag többek között a következőket mondotta: „Galac és Braila kikötőjét nem tehetjük tönkre azáltal, hogy ezen az idegen földön, mely nem tudni mennyi ideig marad meg román fennhatóság alatt, új kikötőket létesítünk.“ Mindezek ellenére 1878 november 14-én a román csapatok megszállották Dobrudzsát a király parancsára, a szenátus és a kamara akarata ellenére. A román király bolgár népéhez bolgár nyelven kiáltványt intézett, mely kiáltvány szóval sem említi azt, hogy Dobrudzsában románok élnének. E kiáltványában I. Károly ígéretet tett arra, hogy a dobrudzsai bolgár lakosság jogait, úgy vallási, mint nyelvi és kulturális téren a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja. Azt a tényt, hogy Dobrudzsa a románoknak mindig teljesen idegen volt, élesen mutatja Bratianunak nem sokkal Dobrudzsa megszállása után elhangzott egyik nyilatkozata is. A „Steaua Romana“ című Bukarestben megjelenő lap, mely Cogalnicsanu volt külügyminiszterhez állott közel, a következőket írta: „Dobrudzsa sem földrajzi, sem néprajzi tekinis I II | IIII 1939 május 28. mérésének módszereit. Előadása meggyőzően demonstrálta, hogy a rák ma már nem a régi félelmetes betegség. Ha az orvostudomány gyógyító munkája és a nagyközönség felvilágosító tevékenysége összefog, ugyanúgy erőt vehetünk ,rajta, ahogy a fertőző bajokon sikerült. A rendező egyetemi magántanárok nevében dr. Frigyér László üdvözölte az előadót és kívánt sikert az új laboratórium munkájához.