Pécsi Napló, 1939. május (48. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-28 / 121. szám

6. oldal. zásra bocsátani, kivéve a törvény 100. paragrafus 2. bekezdésében említett személyeket. A SZAVAZÁS KÖTELEZŐ Az a választó, aki a választás idején a szava­zatszedő küldöttség előtt nem jelent meg, köteles távolmaradásának okát a választás napját követő nyolc nap alatt a központi választmány elnökéhez (Makay István polgármesterhez) írásban, igazoló ira­tainak csatolása mellett bejelenteni. Posta útján továbbított bejelentéseknél a postára adás napja irányadó. Azokra a választókra, akiknek elmaradását a központi választmány nem fogadta el igazoltnak, a rendőri büntetőbíró 5 pengőtől 25 pengőig terjed­hető pénzbírságot szab ki. Érvénytelen és a szavazás eredményének meg­állapításánál nem vehető számba a szavazat, ha: 1. a szavazólapot ismertető jellel ellátott borí­tékban, vagy nem a hivatalos borítékban adták le; 2. a szavazásra nem a hivatalos szavazólapot használták; 3. a szavazólap az elnöki jelzésen kívül más is­mertető jellel van ellátva; 4. a szavazólapon egy lajstrom sincs megjelölve, vagy több lajstrom van megjelölve; 5. a szavazólapon a keresztjel olyan helyre van téve, amelynek alapján nem állapítható meg, hogy a választó melyik lajstromra szavazott; 6. a szavazólap feltételt vagy más korlátozást tartalmaz; 7. ugyanegy borítékban több szavazólap talál­tatott és azokon különböző lajstromok vannak meg­jelölve; 8. a szavazólap és boríték, vagy valamelyikük nincs elnöki névjegyzéssel (kézjeggyel) és betűvel ellátva, vagy a szavazólapra és a hozzá tartozó bo­rítékra vezetett elnöki névjegyzés és betű nem egyező. Ugyanegy borítékba helyezett több szavazólap akkor, ha valamennyin ugyanaz a lajstrom van meg­jelölve, egy szavazatnak számít. A választás eredményét a választási bizottság elnöke a városi székház közgyűlési termében hir­deti ki. Aki az országgyűlési képviselőválasztásról szóló 1938:XIX. t. c. rendelkezéseit nem tartja be, bünte­tendő cselekményt követ el és pénz-, illetőleg sza­badságvesztés büntetéssel büntettetik. PÉCSI NAPLÓ A belga gyártmányú „SIDAC“ befőzőhártya kék tagakban, tökéletes, megbízható és olcsó! Nagybani lerakat: Pécs, Munkácsy M. u. 9. TELEFON: 18-3­2. Baranya iskolán kí­vülis népművelési munkássága Pécs, május 27. A vármegyei iskolán kívül­­­t népművelési bizottságnak az elmúlt népmű­velési évadban kifejtett munkájával a három évi népművelési ciklus második esztendejének , tevékenysége tervszerűen és különösebb zök­­­­kenők nélkül folyt le.* A népművelési bizottság 120 tanfolyamot,­­ körülbelül 2000 előadást, műsoros estet, mesedélutánt, hangversenyt rendezett. Említésre érdemes, hogy a nőnevelési mun­kába három központi, kellően képzett női elő­adó kapcsolódott be, akik az erre kiszemelt községekben úgynevezett kisgazda-asszonyképző tanfolyamokat tartottak, igen szép sikerrel. A faluk leányai megszerették az előadókat s benső kapcsolat fejlődött ki közöttük. Munkájuk útmutatásul szolgálhat a falvak vezetői részére is. A gazdasági irányú népművelés legna­gyobb részét, különösen a gyümölcsfaápolási tanfolyamokat a szentlőrinci téri gazdasági is­kola tanári kara látta el. A dalosbizottság a népművelési bizottsággal karöltve tovább foly­tatta szervezési munkáját. Minthogy a helyi népművelési bizottságok beszámoló üléseiket minden esztendőben má­jus és június hó folyamán tartják meg és je­lentéseiket csak ülésük után tehetik meg, a népművelés munkájáról részletesen egy ké­sőbbi alkalommal fogunk beszámolni. A rák sugaras gyógyítása --------------———MW­Az idényzáró „Ad Astra” előadás Pécs, május 27. Az egyetemi magántanárok sikerrel indult első sorozata záróelőadása f. hó 25-én folyt le az egyetem aulájában, ahol dr. Herman János egyetemi magántanár ismer­tette a „A rákbetegség és gyógyítása rádium­mal“ címen ezen elméleti és gyakorlati szem­pontból egyaránt fontos kérdéseket. Az előadó fejtegetéseit a rákbetegség is­mertetésével kezdte, amely iránt mind tudomá­nyos téren, mind a közönség körében fokozó­dó érdeklődés mutatkozik. Hazánkban 10.000 ember közül 12 hal meg rákos betegségben, ami a tuberkulózishalandóság felét is megközelti. A rák nem a kultúra következtében gyakori. Felismerésének eszközei tökéletesedtek azon­ban, s az átlagos életkor emelkedésével mind többen érnek el a rákra hajlamosító magasabb korba. Vetített képeken magyarázta el ezután a rosszindulatú daganatképződés kórtanát, s a ráksejtek korlátlan szaporodóképességét, mely az áttételek keletkezésére vezet. A rák fellé­pése nem magyarázható közös és általános ok­kal. Nem is fertőző betegség. A rák gyógyítható, de ehhez korai felis­merése szükséges. Ezt ma már csak a betegek nemtörődömsége nehezíti meg, mintogy e baj sokáig alig okoz panaszt. A gyógyítás leggyö­keresebb útja a műtét, mely ha idejében végre­hajtható egy csapásra megszabadítja az em­bert a betegségtől. Ha a műtétet életfontos szerveken, vagy nagyobb elterjedtség miatt nem lehet végrehajtani, akkor csak a sugaras kezelés segíthet. Ennek hatására a ráksejtek úgy olvadnak el, mint hó a napsütésben. Nagy területek besugárzására a röntgen alkalmas, melynek modern eszközeit képeken ismertette. A rádiumsugarak kis helyre összpontosíthatók és rövidebb idő alatt hatásosak. Ismertette a radioaktivitás jelenségét, s a rádium felfedezésének érdekes történetét, elő­állítását és tulajdonságait. A készítmény nagy értékét magyarázza, hogy 1 gr. rádiumsó elő­állításához mitegy 200 tonna érc és ugyanennyi vegyszer szükséges. Hazánkban Budapesten kí­vül Pécsett is van most már gyógyításra alkal­mas mennyiségű rádium. Ennek több mint fe­lével (90 mgr.) mutatta be a sugárzás két fel­tűnő hatását: a levegő vezetővé tételét, s hogy bizonyos anyagokat világításra késztet. A rá­diumot platina, réz, vagy aranytokba zárva használják gyógytásra, az alkalmazás helye sze­rint eltérő módon. Az u. n. rádiumágyú több gramm rádiumot tartalmaz, több mázsás ólom­tömbbe foglalva. Ismertette végül a sugárzás A dobrudzsai kérdés írta: VALCSEV ISTVÁN dr. A világsajtóban a dobrudzsai kérdés ma tekintélyes helyet foglal el. Különösen áll ez a nyugati nagyhatalmak sajtójára. Úgy látszik, a demokratikus hatalmak is kezdenek már rá­jönni arra, hogy a Balkán félsziget békéje meg­óvásának elkerülhetetlen föltétele a neuilly-i békeszerződés Dobrudzsára vonatkozó szaka­szainak megváltoztatása. A békeparancs aláírása óta eltelt húsz esz­tendő alatt eléggé kiviláglott már a szerződés által teremtett helyzet tarthatatlansága. A román elnyomás e húsz esztendő alatt a dobrudzsai polgárokra a legsúlyosabban érez­tette hatását. Törvények, kormányrendeletek egész sora kizárólag azt a célt szolgálta, hogy a békeparancs által saját otthonukban kisem­mizett bolgárokat, mind politikai, mind kultu­­rális téren a lehető legmélyebbre nyomja alá. Azonban sem törvények, sem kormányrende­letek, letartóztatások, sem bolgároknak legyil­­kolása nem törték meg a bolgárság szilárd akaratát és arra irányuló törekvését, hogy szülőföldjét a bitorlóktól megszabadítsa. Ezek után lássuk röviden Dobrudzsa törté­netét, földrajzát. Dobrudzsa mindig bolgár volt, most is az és a jövőben is az lesz. Dobrudzsai kérdés egyáltalán csak 1878 óta létezik. Tudvalevő, hogy a berlini kongresz­­szus 1879-ben Besszarábiát Oroszországhoz csa­tolta és ennek ellenében a románoknak kár­pótlásul a Dobrudzsát adta. A román kormány ezen eljárás ellen a legélesebben tiltakozott. 1878 január 26-án a román kamara és szenátus a következő közös nyilatkozatot adta ki: „A kamara és a szenátus kijelenti, hogy az állam területi épségét minden eszközzel megvédi és Románia megcsonkítását semmiféle ellenszol­gáltatás ellenében sem fogadja el.“ Ugyanakkor, 1878 június 28-án 46 román képviselő a követ­kező nyilatkozatot adta ki: „Dobrudzsának Romániához való csatolása nem egyezik a ro­mán érdekekkel, minthogy ezen ősi bolgár or­szágrésznek a román királysághoz való csato­lása által a két szomszéd ország között állandó súrlódási felület keletkezik.“ Ezen állásfoglalással teljes mértékben meg­egyezik Strudza Demeter román miniszterelnök véleménye. A szenátusban 1878 szeptember hó 29-én tartott beszédében e kérdésre vonatko­zólag többek között a következőket mondotta: „Galac és Braila kikötőjét nem tehetjük tönkre azáltal, hogy ezen az idegen földön, mely nem tudni mennyi ideig marad meg román fenn­hatóság alatt, új kikötőket létesítünk.“ Mindezek ellenére 1878 november 14-én a román csapatok megszállották Dobrudzsát a király parancsára, a szenátus és a kamara aka­rata ellenére. A román király bolgár népéhez bolgár nyelven kiáltványt intézett­, mely kiált­vány szóval sem említi azt, hogy Dobrudzsá­ban románok élnének. E kiáltványában I. Ká­roly ígéretet tett arra, hogy a dobrudzsai bol­gár lakosság jogait, úgy vallási, mint nyelvi és kulturális téren a legteljesebb mértékben tisz­teletben tartja. Azt a tényt, hogy Dobrudzsa a románok­nak mindig teljesen idegen volt, élesen mutatja Bratianunak nem sokkal Dobrudzsa megszál­lása után elhangzott egyik nyilatkozata is. A „Steaua Romana“ című Bukarestben megjelenő lap, mely Cogalnicsanu volt külügy­miniszterhez állott közel, a következőket írta: „Dobrudzsa sem földrajzi, sem néprajzi tekin­is­­ I II | IIII 1939 május 28. mérésének módszereit. Előadása meggyőzően demonstrálta, hogy a rák ma már nem a régi félelmetes betegség. Ha az orvostudomány gyógyító munkája és a nagyközönség felvilágosító tevékenysége össze­fog, ugyanúgy erőt vehetünk ,rajta, ahogy a fertőző bajokon sikerült. A rendező egyetemi magántanárok nevé­ben dr. F­r­i­g­y­é­r László üdvözölte az előadót és kívánt sikert az új laboratórium munkájá­hoz.

Next