Pécsi Napló, 1939. július (48. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-16 / 160. szám

6. oldal. PÉCSI NAPLÓ 1939. július 16. nőket is érdekli, hogy a jövő hét rádióműsorán formális találko­zót adtak egymásnak a pécsiek ... Höfler Mici, Ha­­lasy Nagy József, Rozgonyi Miklós, Kecskés Tibor aktív pécsiek mellett ugyanis Urr Ida és Thienemann Tivadar volt pécsiek szerepelnek gyors egymásutánban a jövő héten a rádióban ... — Meghallgatjuk mindegyiket... — Nem hallgathatom el azonkívül azt a pa­naszt, amelyet néhány budapesti jóbarátom adresz­­szált hozzám az elmúlt héten — súlyos kritika tár­gyává téve a Sikondafürdőn uralkodó állapotokat... Olyan magasak ugyanis az árak, hogy azok formá­lisan elriasztják a fürdővendégeket... pengő húsz kabinnal egy strandfürdőjegy, a vendéglőben 90 fil­lér egy habnélküli kávé ára... Pécsett ezzel szem­ben 1 pengő az üdülőszállóhoz a kombinált autó­busz- és uzsonnajegy ára. Drága emellett a szálló is. Napi panzióért 12 pengőt kérnek... Nemcsak az üdülőszállóban, hanem a Balatonmenti fürdőkben is olcsóbb tehát az élet... — Nem túlságosan alkalmas mindez arra, hogy a fürdő népszerűségét növelje. — Annál nagyobb elismeréssel nyilatkozott ezzel szemben az üdülőszállóról egy angol úri­asszony, a brightoni Mrs. Eccls, aki egy hónapig volt Városunk vendége és kitűnően érezte magát... Mrs. Eccls figyelmét Pécsre Gombos Lili nyelv­tanárnő hívta fel, akivel Svájcban ismerkedett össze... Mrs. Eccls az elmúlt héten utazott el­­Pécsről és vele együtt utazott el Angliába Gombos Lil is, aki egyelőre egy cambridgi egyetemi nyelv­­tanfolyamon vesz részt, majd azután Londonban fejezi be angliai tanulmányait... — És ha már Angliánál tartunk, közlöm, hogy az elmúlt héten néhány érdekes átutazó vendége Volt Pécs városának... Az egyik egy tizenhatéves angliai cserkész, aki a nyári szünidőben fél Euró­pát bejárta már és eközben került el hozzánk. Fel­tűnést keltett azonkívül a pécsi utcákon egy ame­rikai házaspár... Pécsett biciklin karikáztak a vá­rosban mindenfelé... az is volt a hiedelem, hogy biciklin járják be Európát, ez a feltevés azonban nem bizonyult valónak. Az amerikaiak tényleg be­utazták Európát, azonban nem kerékpáron, hanem vonaton. A kerékpárokat csak az egyes városokban, azok környékén megtett kirándulásaikon — vagyis a helyiérdekű forgalomban használták ... — Utazásról lévén szó, bizonyára érdekelni fogja önöket, hogy Vörös Márton, a város világ­csavargó levéltárosa megkezdte szabadságát, amit Németországban, Német-Ausztriában, Olaszország­ban és Jugoszláviában fog eltölteni... Miután erre lehetőség kínálkozik, utazása közben négy közleke­dési alkalmatosságot: vasútat, hajót, repülőgépet és autót fog igénybe venni... — Nem is rossz, reméljük, hogy nyaralása ez­úttal szerencsésebb lesz, mint az elmúlt évben és szabadsága nagy részét nem kell majd vesztegzár alatt eltöltenie ... — És most a népszerű Erdélyi Miska nótát ci­tálom: „Levelet (illetőleg képeslapot) hozott a posta ....“ — Na honnan? — Sao Paolóból... Szedő Miklós dr.-tól... A legnépszerűbb magyar tenorista a következőket írja: „Nem feledkeztem ám meg az én kedves pécsi barátaimról. A Rádió Kultúra P. R. E. 4. állomáson (10 van itt) énekeltem eddig 15 alkalommal és most adom 2. önálló koncertemet. Azután Rio de Janeiro, Buenos A. és a többi város következik, tehát sok idő, talán fél év is eltelik, mire hazajövök...“ — Házasság, válás . ..? — Az ezúttal nincs raktáron. Születéssel azon­ban szolgálhatok... Az elmúlt héten ugyanis fia született Kaszl Jóskának, a népszerű pécsi sportem­bernek ... Anya és gyermeke — akit a jövendő sporttudósítói Kaszl Róbert néven fognak számon­­tartani — kitűnően érzik magukat... — És ezek után, miután híreimből kifogytam. A viszontlátásra! (— ? —) Alkalmazotti kinevezések és a segédhivatali tisztviselők kinevezni, előléptetni annyit tesz, mint a m­unkát magasabb értékre emelni. Vagyis: a Szorgalmat, a több munkát, a hasznos igyeke­zetet elismerni és megjutalmazni. Az állam a kinevezésekkel, ha tehertétele emelkedik is, minden tekintetben nyer, mert lehetővé teszi minden téren, tehát erkölcsi té­ren is, az egyéni felemelkedést, ami a gazdasági életben éppen oly fontos, mint a kulturális élet­ben. Az egyének felemelkedése és jobb anyagi viszonyok közé juttatása az egész ország gépe­zetének erősebb lendületet ad: a fejlődés, a gazdagodás és a megerősödés fokozása. A júliusi kinevezések az érdekeltek köré­ben, de a nagyközönség körében is osztatlan örömöt szereztek. Ebből a nagy örömből azon­ban a testvéri, a felebaráti szeretet kisugározza azt a nagy bánatot és szomorúságot is, amelyet a mostoha sorsban várakozó segédhivatali tisztviselők keltenek. Sajnos, akadnak akik kö­zömbös nemtörődömséggel ide-oda tologatják a sürgős megoldásra váró segédhivatali tiszt­viselői kéréseket, bedugják füleiket, hogy ne hallják a kistisztviselők kéréseit, panaszait. Nem lehet ezer és ezer becsületes, hűséges magyar kistisztviselő család sorsát kikapcsol­ni a fejlődő magyar népközösség életéből és engedni, hogy az életért folyó örökös harcban egyre gyengülő kistisztviselők, a politikai har­cok játéka és áldozatai legyenek. Holott, mi már ezerszer kijelentettük, hogy nekünk nem kell a politika! Az ország minden rendű, rangú, foglalko­zású polgárát szociális jólétbe igyekeznek va­rázsolni. A készülő törvényjavaslatok a legszé­lesebb néprétegek szociális helyzetét akarják rendezni. A munkáskamarák egyszerre meg­fogják szüntetni a szegényebb néprétegek­­nyomorát és az új magyar élet, amit minden­felé hirdetnek, felemeli a munkást is az el­­esettségéből és a társadalom megbecsült ele­mévé teszi. A segédhivatali tisztviselők szociális hely­zetének megjavításáról mikor készítenek ja­vaslatot, amely kimondja pl., hogy a háztulaj­donos, akinek két szobás üres lakása van, azt köteles kiadni a lakásért legelsősorban jelent­kező négy gyermekes kistisztviselőcsaládnak havi 22.77­0 bérért. (Ennyi egy 15 évi szolgá­lattal rendelkező díjnok lakbére. Egy szakal­tiszt lakbére: 30.33 P.) Mikor készül törvényjavaslat arról, hogy a díjnokot 10 évi szolgálat után irodasegéd­tisztté, 15 évi szolgálat után pedig irodatisztté kell előléptetni, illetve kinevezni. Ha ez be­következne, nem kellene biztatni a nőtlen díj­­nokokat a nősülésre, örömmel alapítanának családot, mert nem kellene olyan anyagi gon­dokkal küzdeniük, mintha 80 pengős fizetéssel meggondolatlanul alapítanak családot. Mikor rendezik országosan, egyöntetűen a segédhivatali tisztviselői kérdéseket, de úgy, hogy pl az OTBA ne csak orvosi recepteket adjon a kistisztviselőnek, mert azt hiába veszi be gyógyszer helyett, hanem a jelenlegi fizetés után kedvezményes gyógyszert adjon. Ha az ország közigazgatása egy egymásba­­kapcsolódó szerkezetű gépezet és ennek a gé­pezetnek minden kis részecskéjére igen nagy szükség van (alkalmakkor ezt szokták felem­líteni), akkor mégis csak okos volna, néha­­néha azokat a nélkülözhetetlen kicsi kerekeket is megolajozni, nemcsak a nagy kereket, hogy harmonikusabb, simább és biztosabb legyen a gépezet működése. Hiszen ez mégis csak or­szágos érdek, Adorján Béla. védelemről Katonai döntést csak az ellenfél ellenszegülésé­nek teljes megtörésével, hadserege megsemmisítésé­vel lehet elérni. Ezért, ahol döntésre törekszünk, támadnunk kell. A védelmet csak akkor alkalmaz­zuk, ha átmeneti — és az idő múlásával előnyünk­re változó — számerőben mutatkozott gyengeségün­ket akarjuk védelem alkalmazásával kiegyenlíteni, hogy később, vagy ugyanakkor, de más kedvezőbb helyen támadhassunk. Hadászati védelemben van az a fél, amelyik háborúját saját országa területén vívja. Még akkor is, ha e helyen az ellenség megsemmisítése végett, harcászati támadásokat is hajt végre. Előnye, hogy arcvonala mögött jó közlekedési helyzettel számol­hat. Hátránya a kezdeményezés feladatán kívül az, hogy az ellenség a hadászati védelemben lévő orszá­got dúlja. Például 1914 augusztus végén lezajlott tannenbergi csata, hadászati védelem keretén belül vívott harcászati támadás volt. Harcászati védelem meghatározott terepszakasz megtartásáért vívott és a tűzfegyverek elhárító tüzére alapított beváró harcmód. Ez előfordulhat a hadászati támadás folyamán, vagyis az ellenfél országába betörő hadseregek hadműveletei alatt is. Hiszen a harcászati támadásokkal elért területet meg is kell tartani. A harcászati támadásokat meg­állások tarkítják. Ezek mindig a harcászati védelem harcmódját igénylik. Védelemben (harcászati védelemben) várható harcaink számára legelőnyösebb területet műszaki­lag, a rendelkezésre álló időhöz képest megerősít­jük, hogy magunk minél kisebb veszteséget szen­vedjünk, de saját tűzfegyvereink számára a legki­­adósabb hatást biztosíthassuk. A védőállásban tehát az ellenséget bevárjuk, megállítjuk, támadó erejét, alaposan megszervezett tűzrendszerünkben megtör­­jük, hogy az oltalmunkra bízott területet megtart­hassuk. Ilyen védelmet hajtott végre 1916 őszén az osztrák-magyar monarchia hadserege az orosz had­színtér legnagyobb részén, hogy ugyanakkor az Er­délybe betört román hadseregre, a szövetséges német erőkkel együtt végrehajtott támadásával, halálos csapást mérhessen. A védelem-harcászat is fejlődött. Fejlődése a tűz­fegyverek fejlődésével tartott lépést. Még a világ­háború elején az állások inkább egy vonalat mu­tattak, amelyben a védelemnek ki kellett tartania, addig a nagy küzdelem második felében mindegyre védelem ekkor már nem a védővonal birtokáért folyt, hanem a védelmi övek mélységében tagozott és a terepen jól befészkelt tűzfegyverek kiadós támogatása mellett történt. Ezeknek a géppuskák­nak, aknavetőknek, sőt egyes páncéltörő ágyúknak, jól elrejtett lövegeknek az volt a feladata, hogy a tüzérség hathatós támogatása mellett, a védelmi öv­be betört ellenséget tűzzel alaposan megtépázzák, vezetését egyre nehezebbé tegyék, hogy aztán kisebb harccsoportok apró ellentámadásai után, egységesen vezetett ellentámadással megsemmisítsék, vagy leg­alább is a védőállás területeiről kivessék. A védőállások elé, nehogy az ellenség azt észre­vétlenül megközelíthesse, harcelőőrsöket tolunk. Ezek szolgálatát szemfüles felderítéssel egészítjük ki. A védelem, mert a harc a lehető legkedvezőbb terepviszonyok közt, megszervezett keretben folyik le, erősebb harcforma ugyan, de hátrányai is van­nak. A harcot ugyanis nem döntheti el; magatartá­sunk az ellenség cselekedeteitől függ. A befektetett anyag tehát csak akkor gyümöl­­csöztethető, ha az ellenség a védőállásokat meg is támadja. Azt azonban, hogy az ellenség azt hol tá­madja meg és egyáltalán megtámadja-e, előre meg­határozni csak igen hozzávetőlegesen lehet. HOTEL CORVIN BUDAPEST VIIL Csokonay utca 14. — Nemzeti Színháznál. Családi szálloda a város szivében. — Újonnan berendezve, központi fűtés, hideg-meleg folyóvíz Egyágyas szoba P 3.—, kétágyas P 6.— — Rendőri hírek. S­t­e­f­á­n József, Bánya­­telepi út 24 szám alatti lakos feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, aki munka­helyéről ellopta karkötőóráját. Kára 20 pengő.­­ Szombatra virradó éjszaka feltörték az Anna Sütöde I. Ferenc József út 48 szám alatt levő fiókját. A tettes a bejárat feletti ablakot be­törte, így jutott a helyiségbe, ahol feltörve a kézipénztárt és a benne lévő váltópénzt ellop­ta. A nyomozás mindkét esetben megindult.

Next