Pécsi Napló, 1941. július (50. évfolyam, 147-172. szám)

1941-07-31 / 172. szám

1941 július 31. жжюат¡No«мим1РШ11И! PÉCSI NAPLÓ »*sa вячдиияшаат imiimHmiHWMnHm—iiim» ■ mi m — ■iiiiii — Orvosi hír. Dr. Gálos József fog­orvos szabadságáról visszaérkezve, ismét ren­del Perczel u. 32., telefon: 29-09 Rendelési idő: 10—12, 3—6-ig — Halálos balesetet okozott a zászló­­díszítés. Szabadkán a Kossuth Lajos utcában a közvilágítás villamosvezetékére erősítették az úttest fölött a nemzetiszi­nű zászlókat. A szerelők munkájának megkönnyítése végett kikapcsolták a villamosáramot, de úgy látszik nem fordítottak kellő gondot arra, hogy mikor kapcsolható vissza az áram. Így történt, hogy amidőn az áramot újból bekapcsolták, az egyik szerelő még dolgozott és munkája köz­ben hazáért a villamosvezetékhez, amely ha­lálra sújtotta. A hatóságok elrendelték a leg­szigorúbb vizsgálatot annak megállapítására, hogy kinek a gondatlansága okozta a minden­képpen tragikus balesetet­ maradt tételek beírására. — Ujverbászon megtiltották a kenyér és liszt kivitelét. A gazdag Délvidéknek kenyér­­magvakban egyik leggazdagabb községe, Uj­­verbász, ahol még most is tiszta fehér búza kenyeret sütnek. Éppen ezért Ujverbászról még postacsomagokban is számosan rendeltek kenyeret, de az újverbászi elöljáróság megtil­totta, hogy a pékek kenyeret, a malmok pedig lisztet adjanak el idegeneknek.­­ Ellopták a kacsáját. A mostani ká­nikulai szezonban végre egy valódi kacsa ke­rült az újságíró tollára, özv. Filler Ádámné bejelentette a rendőrségen, hogy baromfi­­udvarának egyetlen kacsáját ellopta ismeretlen tolvaj. A kacsapecsenyét kedvelő tettest ke­resi a rendőrség. — Figyelje meg az ÁRUCSARNOK péntek, augusztus 1-i hirdetését. — Ellopták a brilliáns gyűrűjét Pál­ Ödönné pécsi lakos bejelentette a rendőrsé­gen, hogy lakásának bezárt szekrényéből is­meretlen tettes egy 800 pengőt érő brilliáns gyűrűt lopott. A szokásos nyomozás megin .Ж— Meghalt Balla Adolf dr. felesége. Buda­pestről nyert értesülésünk szerint ott f. hó 28-án meghalt dr. Balla Adolf volt pécsi OTI főorvos, nyugalmazott pécsi járási orvos felesége, született W­eisz Irén, akinek vég­­tisztessége ma délután ment végbe nagy rész­vét mellett a fővárosban. A Balla házaspár alig másfél éve költözött családi okokból a fővá­rosba. Sok évtizedes pécsi tartózkodásuk alatt Rákóczi-úti otthonuk mindazoknak találkozási helye volt, akik az igazi értékeket reprezen­táló régiségeknek kedvelői. Balla Adolfné, aki általában rendkívül képzett, magas intelligen­ciájú nő volt, nem csak külön előszeretettel, de kivételes hozzáértéssel is űzte a műgyűjtést s ennek révén oly értékekkel gazdagította mú­zeumnak is beillő lakásának számos helyisé­gét, melyek megtekintésére nem egyszer kül­földi látogatói is akadtak. Vendégszerető há­zában a korábbi esztendőkben a város előkelő­ségének csaknem minden tagja megfordult. A vonzóerőt, azonban nemcsak ritkaságszámba menő gyűjteményeinek néha felbecsülhetetlen értékei képezték, hanem disztingvált egyéni­sége és az az elmélyedt régészeti tudomány, mely látogatóinak érdeklődését a várakozá­son messze túlmenően a legszellemesebb for­mában tudta mindig kielégíteni. Balla Adolfné nem csak szenvedéllyel gyűjtötte letűnt idő­szakok, korok értékeit, de ugyanilyen szenve­déllyel ragaszkodott is azokhoz. Fényes aján­latokat utasított vissza, hogy közvetlen kör­nyezetében tudja azokat a darabokat, melyek­nek csalhatatlan megítélése szerint igaz érté­kük volt. Benne a régészet nem csak egyik leglelkesebb, de leghozzáértőbb hívét is veszí­tette. Az elhunytat mélyen sújtott férjén kívül leánya, Sári, férjezett dr. Csányi Tiborné és széleskörű rokonság gyászolja. Tőrt ezüstjét, áradat ne pazarolja el, magas árért megveszem vagy becserélem. Bálint István színházzal szemben. ______ „Elfáradtam” Ma reggel egy húsz éves leány el akarta dobni szép reményekre jogosító, fiatal életét. Úgy készült a halálra, mint ahogy a legtöbb lány az életre­­készülődik. Felöltötte fehér, bérmálási ruháját, hajába tűzte a mirtuszkoszorút és így mennyasz­­szonyi díszben akart átsétálni a menyor­szágba, az angyalok közé. Aztán leült az íróasztala mellé­­és a fehér levélpapírra kusza betűkkel vetett néhány sort: „— Anyuskám ... Ne haragudj... Na­­gyon-nagyon elfáradtam... Szürkének, üres­nek, céltalannak látom az életemet, nincs értelme tovább semminek. Jó lett volna, ha szeretett volna valaki... Isten veled...“ A búcsúlevelet megcímezte és az ajtón levő levélszekrénybe dobta. Majd kiment a konyhába, kinyitotta a gázcsapot, rábo­rult a konyhaasztalra és várta a halált. A halál nem jött. Mert a halál csak oda és akkor jön szívesen, ha nem várják. Hanem jött a halálba siető lány édesany­ja, aki a heti piacon időzött. Éppen a ti­zenkettedik órában nyitotta ki az ablakot, hívta a szomszédos orvost, aki az ájult lányt visszahívta erre a csúnya, sáros és mégis szép földgolyóra. Ilyen a fiatalság. Türelmetlem, meg­gondolatlan, vakmerő. Sokszor majdnem ok nélkül kacérkodik a halállal. De hamar elmúlik a tavasz. Észre sem vesszük, és halkan ránk köszönt a nyár. Szemünk alján sűrűsödnek a finom ráncok, homlokunkra redőt von a gond, a bánat, a betegség. Esténként sokszor úgy érezzük, hogy­­összeroskadunk a teher alatt, nem bírjuk már tovább. Nagyon elfáradtunk. Holnap nem lehet már semmit újrakez­deni. De szerencsére, az emberi lélek olyan, mint a hajnalka. Este összecsukja szirmát, de reggel, ha felkel a nap és sugaraival megsímogatja, ismét kivirul. L. M. — Figyelje meg az ÁRUCSARNOK péntek, augusztus 1-i hirdetését. — Kereskedők figyelmébe. A Pécsi Keres­kedők Testülete értesíti érdekelt tagjait, hogy azo­k névjegyzékét, akik az ideiglenes nyilván­tartásra vásárolt árukat felszólításra sem írat­ták be vásárlási könyvükbe, augusztus hó 15-én kell a Városháza II. em. 69. sz. szobába be­nyújtani. A város hatósága ugyanis arra való tekintettel, hogy a felszólításnak a vásárló­­közönség túlnyomó része már eddig eleget tett, a jegyzék benyújtására augusztus hó 15-ig haladékot adott. A haladék megadása azt cé­lozza, hogy­ mindazok, akik nyaralási vagy egyéb ok folytán távol vannak Pécsről, módot nyerjenek augusztus 15-ig a vásárlási könyvük­nek a kereskedőkhöz való bevitelére és az el­. Meglopták a cipőárust. H­e­té­n­y­i De­zsőné piaci árus feljelentette a rendőrségen az ismeretlen tettest, aki a zsibpiacon vásárlás ürügye alat ellopta egy pár 15 pengős kész cipőjét. A rendő­rség keresi a ravasz álvásárlót.­­ Munka közben egy hatméteres kaver­­nába esett, Zinger János 41 éves munkás a komlói villanytelepen dolgozott. Hajnali há­rom óra tájban munka közben — eddig meg nem állapított módon — egy hatméteres ka­­verinába esett. A szerencsétlen embert a ka­­verina mélyéről­­társai azonnal kimentették, akit a kihívott mentők agyrázkódással és­ ko­ponyaalapi töréssel szállították a sebészeti klinikára. Felgyógyulásához alig van remény. A bányakapitányság a felelősség kérdésének megállapítására szigorú vizsgálatot indított.­­ Meleghangú főparancsnoksági paranccsal búcsúztatták a hazatérő egyetemi munkatábo­­rosokat. Az Egyetemi Önkéntes Munkaszol­gálat férfi táborozásának első időszaka lezárul. A tihanyi „Álmos Vezér“, a magyarborzási „Gyula Vezér“ és „Huba Vezér“ munkatábo­rok augusztus hó 2-án, augusztus hó 3-án pedig­ a rimaszombati „Előd Vezér“, a dellőapáti-i „Kund Vezér és a kékesi „Ond Vezér“ táborok munkaszolgálatosai érkeznek haza. 486 munka­szolgálatos szerel­me, akiket meleghangú fő­­parancsnoksági parancs búcsúztatott. „Az Egyetemi önkéntes Munkaszolgálat egész fér­­fiakat­ követeli és tőlük kíván­ katonás fegyel­met, kemény munkát, igaz barátságot“ — mondja a főparancsnoksági parancs. „Hat hét kevés idő arra, hogy a hazáért vállalt áldozatos munkátok során a munkaszolgálat eszmeköré­be átfogóan beékelődjetek, de mindenesetre elég volt ez a hat hét ahhoz, hogy valameny­­nyien felismerjétek a munkaszolgálat megte­remtésének fontosságát, kiépítésének jelentősé­gét és hogy élharcosaivá váljatok az általáno­san kötelező Nemzeti Munkaszolgálat gondo­latának. Bizonyára felismertétek munkátok ér­tékét — folytatja a búcsúparancs. — Ha nem is hatalmas az a műszaki eredmény, ami ennek nyomában jár, mégis felbecsülhetetlen érték az a nemzetközösség számára. A magyar földre hullott verejtékcseppjeinek egy-egy tanúbizony­sága annak, hogy a mai magyar értelmiségi ifjúság lelkében megújhódva országot akar épí­teni­. Mint ismeretes, Tihanyban és Rimaszom­batban túlnyomórészt erdélyi egyetemi ifjak szolgáltak. Róluk külön megemlékezik a főpa­rancsnoksági búcsúparancs, mondván, hogy kü­lön köszönet és elismerés illeti őket, mert ko­moly odaadással, rendületlenül állották meg he­lyüket a végzett szolgálat minden területén. Minthogy a főparancsnokság közli, a férfimun­­katáborok II. időszaka augusztus 5-én kezdő­dik, amikor is a bevonuló újoncok a megkez­dett munkát folytatják és be is fejezik. 7. oldal. LEGÚJABB A MAGYAR TÁVIRATI IRODA JELENTI: BERLIN: A finn arcvonalon a német-finn csa­patok tervszerűen haladnak előre. A visz­­szavonuló oroszok kőolajjal öntözik meg az erők fáit és gyújtják fel azokat, hogy így nehezítsék üldözésüket. BERLIN: Német jelentések meleg elismerés­sel emlékeznek meg honvéd csapataink újabb sikereiről. MAGYAR FŐHADISZÁLLÁS (Stefani): Kéz­­rekerült iratokból megállapítást nyert, hogy a kárpátmenti orosz csapatoknak Budapest elfoglalása volt feladatul tűzve. Innét fordultak volna azután a Balkán felé. Galicia határán 16 szovjet hadosztály ál­lott erre a célra készen, Ivanov tábornok vezénylete alatt. BERLIN: Német-magyar-román csapatok a Bagnál elvágták a szovjet haderő vissza­vonulási útját. SANGHAI: Sanghajban ma partraszálltak az első japán csapatok. HELSINKI: A most folyó küzdelmekben hősi halált halt Tuominen Veiko finn hosszú­távfutó és Kiel jéghokki bajnok. BUDAPEST: A kereskedelmi miniszter újból szabályozta a motalkó pótjegyek kiadását.­­ A vagyonváltsági búza árát 30 pengőben állapították meg. FONTOS TELEFON­HÍVÓSZÁMOK: Főispáni hivatal (városi) 30—01. Polgármesteri hivatal —30—02. Államrendőrség----------29-06, 29-07, 29—9. Városi mentők------— 04. Vármegyei mentők------24—11. Tízeoltóság--------------05, 21—69. Autótaxi —­­--------------1000. Gázmű, villamosmű —25—95-től 25-97-ig. Vízmű----------------------11—90.

Next