Pécsi Napló, 1941. október (50. évfolyam, 222-248. szám)

1941-10-26 / 244. szám

6. oldal. Baross ш ш ш чаек чмь. ^ ^ férfi ruha cégt. Ornódi István Pécs, Irgalmasok ucca 12. tv. Tel. 10-22 „Bizalom”- tag. Febr. 10. Dr. Szabó Pál Zoltán egyet.­m. tanár. gyak. gimn. tanár: A Balaton. (Vet. kép.) Febr. 13. Dr. Makay Gusztáv gimn. tanár: Kosztolányi, az örök költő. (Versbemuta­tásokkal.) Febr. 17. Dr. Várnagy Elemér városi tanács­nok: Az új magyar szociálpolitika. (Vet. kép.) Febr. 20. Páldi Géza, a Mecsek Egyesület fő­titkára, a m. kir. Madártani Intézet lev. tagja: Túrák a madárvilág megismerésére. (Vet. kép.) Febr. 24. Dr. Fodor Ferenc tanker, kir. főigaz­gató, egyet. rk. tanár: A Dunántúl. (Vet. kép.) Febr. 27. Agócsy László polg. isk. tanár, kar­nagy: Énekeljünk magyar népdalt! (A Pé­csi Szeráfi Kórus közreműködésével.) Március folyamán (később közlendő napokon) Várostanulmányi séták Pécs műemlékei között: 1. Pécs római kori műemlékei. 2. Pécs középkori műemlékei. 3. Pécs török­kori műemlékei. Vezető: dr. Gosztonyi Gyula építőmérnök és dr. Török Gyula, a Városi Múzeum igazgatója. 1941 nov.—1942 jún. Hanglemezbemutatásokkal kísért magyarázó előadások az 1941—42. évi kultúrprogram keretében sorra kerülő operai és hangversenyelőadásokkal kap­csolatban. Előadók Agócsy László, dr. Gá­los László, sz. Horváth Mihály, Lomoschitz Pál tanítóképzőint. tanár, Nyolczas Ipoly, stb. Az egyesület, a dráguló élet és az előadá­sok számának jelentős szaporítása ellenére, az idén sem kívánja emelni a tagsági díjat, hogy mindenki, aki nemes vágyat érez lelkében az önművelésre, lelkének gazdagítására — a leg­szerényebb anyagi helyzetben lévők is, — be­kapcsolódhassanak munkájába. Az összes elő­adások látogatására jogosító tagsági jegy ára mindössze 3 pengő, úgyhogy egy-egy előadásra még 10 fillér sem esik. Az egyesület ettől az áldozatkészségtől tagjai körének újabb kibő­vülését várja. A tagsági jegyet az egyesület a régi tagoknak házhoz küldi, új tagok az elő­adások előtt, a pénztárnál válthatnak tagsági jegyet. Az első előadóülés előtt, november 4-én, az egyesület rendes évi közgyűlést is tart, amelyre már most meghívja tagjait. A köz­gyűlés tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés az egyesület múlt évi mű­ködéséről. 3. A pénztáros jelentése a múlt évi záró­számadásáról. 4. Az 1941—42. évfolyambeli előadássorozat tervének bemutatása. 5. Az 1941—42. évre szóló költségirányzat be­mutatása. 6. Az új alapszabályok értelmében tisztújítás. 7. Elnöki zárszó. — Fontos közellátási intézkedések Olasz­országban. Október elsejével fontos közellátási intézkedések léptek életbe Olaszországban, így jegyre adagolják a kenyeret, amelynek értelmi­ségi osztályba tartozók számára napi 200 gram a fejadagja. Megtiltották a világhírű édes szá­raz sütemény (pasta) készítését. Az olasz cuk­rászipar azonban cukrozott gyümölccsel, s ha­sonló készítményekkel tökéletesen tudja pótol­ni ezt a hiány. Ugyancsak már szeptember 30-i hatállyal 15 napra leltározás véget zár alá vet­ték a ruházati cikkeket. PÉCSI NAPLÓ 1941 október 26. ­ A magyar nemzet büszke lehet Mattyasovszky­ Zsolna? László művészi alkotásaira — mondotta Csánky Dénes, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum főigazgatója Pécs, október 25. Néhány nap óta Pécsett tartózkodik Csánky Dénes, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki nagyműveltségű, kiváló műtörténész és hír­neves festő egy személyben. Csánky Dénes csak néhány napot tölt városunkban, ahová a szerdán megnyíló Mattyasovszky-Zsolnay László emlékkiállítás előkészítése miatt jött. Dr. Vörös Márton városi főlevéltáros csöndes szobájában kerestük fel, hogy nyilatkozatot kérjünk tőle Pécs városával kapcsolatos kulturális és művészi terveiről, elhatározásairól, az emlékkiállítás anyagáról és annak értékéről. — Milyen tervei vannak Méltóságodnak és a kultuszkormányzatnak Pécs városával kap­csolatban? — tettük fel az első kérdést, amelyre Csánky­ Dénes minden gondolkozás nélkül a következő választ adta: ÁLLANDÓ KULTURÁLIS KAPCSOLAT — Állandó kulturális kacsolatot kívánunk létesíteni Budapest és Pécs között és lüktető, eleven művészi vérkeringést kívánunk előmoz­dítani e nagykultúrájú város falai között. Az eredeti rendszeren, amely abból állott, hogy az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum csak minden évben helyezett letétbe festmé­nyeket Pécsett a Városi Múzeumban, változ­tatni akarunk. Ugyanis rájöttünk arra, hogy egy év az nagyon hosszú idő. Ez alatt a kö­zönség megunja a képeket. Ezért most arra az elhatározásra jutottunk, hogy a letéteket sű­rűbben kell cserélni és változatosságra kell tö­rekedni. — A jövőben tehát a Városi Múzeum ter­mében nem egy évig, hanem csak néhány hó­napig fogjuk elhelyezni letéteinket, amelyeket időről-időre cserélni fogunk. Ugyanakkor gon­doskodni fogunk arról is, hogy Pécsett állan­dóan 3—4 hetes képkiállítás legyen. Ezen vál­takozva fogjuk bemutatni a külföldi és a ma­gyar festőművészetet. Bemutathatjuk a vá­ros közönségének például Munkácsy Mihály és követői festőművészetét, a magyar tájfesté­­szetet a magyar népi életet, a XVII. szá­zad holland genre-képeit, vagy a XIX. szá­zad német, francia és olasz festőművészetét. A régi és újabbkori európai művészetek fá­zisait, stíluskorszakait kívánjuk Pécs város mű­vészi értékkel rendelkező közönségével meg­ismertetni. Egyszóval arra törekszünk, hogy a közönség állandó kapcsolatban legyen a művé­szettel. KÜZDELEM A KONTÁROK ELLEN — Az az elhatározásunk, hogy a letéteket időről-időre kicseréljük és ugyanakkor rend­szeres kiállításokat is rendezzünk, azt a célt szolgálja, hogy Pécs város közönségének mű­vészi értékét fejlesszük, és ezzel egyidejűleg küzdjünk a műipari szemetek, a giccsek és a kontárok ellen. — Ha a város közönsége megismeri majd az európai és a magyar művészet legkiválóbb­jait, legszebb alkotásait, nem esik majd olyan könnyen ügyes ügynökök áldozatául és nem fog tucatmunkákért pénzt kiadni. A MŰVÉSZVILÁG PEREMVÁROSA — Pécs a magyar művészvilág peremén fekszik. Messze van Budapesttől és nincs min­denkinek pénze arra, hogy minden hónapban a magyar fővárosba utazzék a legújabb festmé­nyek megtekintésére. Éppen ezért ide hozzuk a festményeket, hogy mindenkinek kiadásmen­tesen legyen lehetősége a művészetben gyö­nyörködni. — Pécs ősi magyar kultúrájú, nagymúltú város, amely megérdemli ezt. Ide szívesen hoz az ember mindig festményeket, mert a város polgármestere, dr. Esztergár Lajos a magyar képzőművészeti kultúra lelkes barátja, felka­­rolója a művészetnek. A PÉCSI ÉRTÉKEK MEG­BECSÜLÉSE — Kulturális és művészi programomban a helyi értékek megbecsülése is szerepel. Pé­csett ugyanis olyan értékek vannak, amelyek országos viszonylatban is jelentősek. Helyén­való volt a kultuszkormánynak az az elgondo­lása, hogy a helyi értékeket felkarolja és meg­­­becsülje.­­• Saját városában soha senkit sem be- s cselnek meg annyira, amennyire megérdemelné. ” Régi közmondás: „Senki sem próféta saját ha­­­­zájában“. Ha azonban a kultuszkormányzat mutat rá a helyi értékekre, úgy az illető meg­kapja a maga helyét a magyar művészetben. — így vagyunk Mattyasovszky-Zsolnay Lászlóval, a kitűnő pécsi festőművésszel is. Sa­ját városában alig ismerték, pedig kevés ma­gyar művész tanulta meg a mesterségét úgy, mint Mattyasovszky Zsolnay László. A maga nemében ő egyedülálló. Érett, nagykultúrájú művész. A magyar nemzet büszke lehet az ő alkotásaira. — A Mattyasovszky-Zsolnay László em­lék­kiállítást jelentős művészi és kulturális megnyilatkozásnak tartom. Amit itt Pécsett egy család a nemzetnek nyújtott, az minden­képpen elismerésreméltó. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum végtelenül örülne, ha még több Mattyasovszky-Zsolnay László ké­pet tudna megszerezni. DISZTINGVÁLT KOLORISTA — Rá kell mutatnom arra is, hogy Mattya­sovszky-Zsolnay László nemcsak elsőrangú portréfestő, hanem ugyanakkor disztigvált­­ kolorista is volt. Olyan művész, aki kiállításon­­ önmagát emeli, mert rendkívül témagazdag. A­­ tájképtől az arcképig, a csendélettől, a figurális kompozíciótól az aktus kompozícióig, minden­nel foglalkozott és mindent festett, öt kiállítás keretében lehet rendezni anélkül, hogy unal­massá váljék. Amikor önmagát adja, mindig leköti a szemlélő figyelmét. Nála nincsenek kvalitásbeli zökkenők.­­ A szerdán megnyíló kiállításon négy teremben 82 Mattyasovszky-Zsolnay László festményt helyeztünk el, ami aránylag nagy kiállítást jelent, ötvenhárom kép olajfestmény, a többi grafika, akvarell és rajz. Az anyagot részben az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum és a család, másrészt pedig a pécsi magángyűjtők bocsátották a kiállítás rendelke­zésére. Helyben a család, Visnya Ernő, dr. Entz Béla, a Pécsi Takarékpénztár és a Vármegyeháza bocsátotta rendelkezésünkre Mattyasovszky- Zsolnay László festményeit. Meggyőződésem, hogy a képkiállításnak Pécs városában óriási sikere lesz. Pusztai-Popovits József A LEGNAGYOBB PORTRÉFESTŐ — Milyen helyet foglal el Mattyasovszky- Zsolnay László a magyar festőművészetben Méltóságos uram — volt utolsó kérdésünk, amelyre Csánky Dénes, a következőket mon­dotta: — Mattyasovszky-Zsolnay László a legelső magyar portréfestők egyike. A mai portréfes­tők egy része a fényképet is felhasználja a portréfestéshez. Mattyasovszky-Zsolnay László olyan brilliáns rajzoló volt, hogy ilyen „man­kóra“ egyáltalán nem volt szüksége. Nálánál jobb portréfestőt nem tudnék megnevezni. Gróf Benyovszky Móric volt városi főispánról készített portréja talán a legkiválóbb.

Next