Pécsi Napló, 1941. október (50. évfolyam, 222-248. szám)
1941-10-26 / 244. szám
6. oldal. Baross ш ш ш чаек чмь. ^ ^ férfi ruha cégt. Ornódi István Pécs, Irgalmasok ucca 12. tv. Tel. 10-22 „Bizalom”- tag. Febr. 10. Dr. Szabó Pál Zoltán egyet.m. tanár. gyak. gimn. tanár: A Balaton. (Vet. kép.) Febr. 13. Dr. Makay Gusztáv gimn. tanár: Kosztolányi, az örök költő. (Versbemutatásokkal.) Febr. 17. Dr. Várnagy Elemér városi tanácsnok: Az új magyar szociálpolitika. (Vet. kép.) Febr. 20. Páldi Géza, a Mecsek Egyesület főtitkára, a m. kir. Madártani Intézet lev. tagja: Túrák a madárvilág megismerésére. (Vet. kép.) Febr. 24. Dr. Fodor Ferenc tanker, kir. főigazgató, egyet. rk. tanár: A Dunántúl. (Vet. kép.) Febr. 27. Agócsy László polg. isk. tanár, karnagy: Énekeljünk magyar népdalt! (A Pécsi Szeráfi Kórus közreműködésével.) Március folyamán (később közlendő napokon) Várostanulmányi séták Pécs műemlékei között: 1. Pécs római kori műemlékei. 2. Pécs középkori műemlékei. 3. Pécs törökkori műemlékei. Vezető: dr. Gosztonyi Gyula építőmérnök és dr. Török Gyula, a Városi Múzeum igazgatója. 1941 nov.—1942 jún. Hanglemezbemutatásokkal kísért magyarázó előadások az 1941—42. évi kultúrprogram keretében sorra kerülő operai és hangversenyelőadásokkal kapcsolatban. Előadók Agócsy László, dr. Gálos László, sz. Horváth Mihály, Lomoschitz Pál tanítóképzőint. tanár, Nyolczas Ipoly, stb. Az egyesület, a dráguló élet és az előadások számának jelentős szaporítása ellenére, az idén sem kívánja emelni a tagsági díjat, hogy mindenki, aki nemes vágyat érez lelkében az önművelésre, lelkének gazdagítására — a legszerényebb anyagi helyzetben lévők is, — bekapcsolódhassanak munkájába. Az összes előadások látogatására jogosító tagsági jegy ára mindössze 3 pengő, úgyhogy egy-egy előadásra még 10 fillér sem esik. Az egyesület ettől az áldozatkészségtől tagjai körének újabb kibővülését várja. A tagsági jegyet az egyesület a régi tagoknak házhoz küldi, új tagok az előadások előtt, a pénztárnál válthatnak tagsági jegyet. Az első előadóülés előtt, november 4-én, az egyesület rendes évi közgyűlést is tart, amelyre már most meghívja tagjait. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés az egyesület múlt évi működéséről. 3. A pénztáros jelentése a múlt évi zárószámadásáról. 4. Az 1941—42. évfolyambeli előadássorozat tervének bemutatása. 5. Az 1941—42. évre szóló költségirányzat bemutatása. 6. Az új alapszabályok értelmében tisztújítás. 7. Elnöki zárszó. — Fontos közellátási intézkedések Olaszországban. Október elsejével fontos közellátási intézkedések léptek életbe Olaszországban, így jegyre adagolják a kenyeret, amelynek értelmiségi osztályba tartozók számára napi 200 gram a fejadagja. Megtiltották a világhírű édes száraz sütemény (pasta) készítését. Az olasz cukrászipar azonban cukrozott gyümölccsel, s hasonló készítményekkel tökéletesen tudja pótolni ezt a hiány. Ugyancsak már szeptember 30-i hatállyal 15 napra leltározás véget zár alá vették a ruházati cikkeket. PÉCSI NAPLÓ 1941 október 26. A magyar nemzet büszke lehet Mattyasovszky Zsolna? László művészi alkotásaira — mondotta Csánky Dénes, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum főigazgatója Pécs, október 25. Néhány nap óta Pécsett tartózkodik Csánky Dénes, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki nagyműveltségű, kiváló műtörténész és hírneves festő egy személyben. Csánky Dénes csak néhány napot tölt városunkban, ahová a szerdán megnyíló Mattyasovszky-Zsolnay László emlékkiállítás előkészítése miatt jött. Dr. Vörös Márton városi főlevéltáros csöndes szobájában kerestük fel, hogy nyilatkozatot kérjünk tőle Pécs városával kapcsolatos kulturális és művészi terveiről, elhatározásairól, az emlékkiállítás anyagáról és annak értékéről. — Milyen tervei vannak Méltóságodnak és a kultuszkormányzatnak Pécs városával kapcsolatban? — tettük fel az első kérdést, amelyre Csánky Dénes minden gondolkozás nélkül a következő választ adta: ÁLLANDÓ KULTURÁLIS KAPCSOLAT — Állandó kulturális kacsolatot kívánunk létesíteni Budapest és Pécs között és lüktető, eleven művészi vérkeringést kívánunk előmozdítani e nagykultúrájú város falai között. Az eredeti rendszeren, amely abból állott, hogy az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum csak minden évben helyezett letétbe festményeket Pécsett a Városi Múzeumban, változtatni akarunk. Ugyanis rájöttünk arra, hogy egy év az nagyon hosszú idő. Ez alatt a közönség megunja a képeket. Ezért most arra az elhatározásra jutottunk, hogy a letéteket sűrűbben kell cserélni és változatosságra kell törekedni. — A jövőben tehát a Városi Múzeum termében nem egy évig, hanem csak néhány hónapig fogjuk elhelyezni letéteinket, amelyeket időről-időre cserélni fogunk. Ugyanakkor gondoskodni fogunk arról is, hogy Pécsett állandóan 3—4 hetes képkiállítás legyen. Ezen váltakozva fogjuk bemutatni a külföldi és a magyar festőművészetet. Bemutathatjuk a város közönségének például Munkácsy Mihály és követői festőművészetét, a magyar tájfestészetet a magyar népi életet, a XVII. század holland genre-képeit, vagy a XIX. század német, francia és olasz festőművészetét. A régi és újabbkori európai művészetek fázisait, stíluskorszakait kívánjuk Pécs város művészi értékkel rendelkező közönségével megismertetni. Egyszóval arra törekszünk, hogy a közönség állandó kapcsolatban legyen a művészettel. KÜZDELEM A KONTÁROK ELLEN — Az az elhatározásunk, hogy a letéteket időről-időre kicseréljük és ugyanakkor rendszeres kiállításokat is rendezzünk, azt a célt szolgálja, hogy Pécs város közönségének művészi értékét fejlesszük, és ezzel egyidejűleg küzdjünk a műipari szemetek, a giccsek és a kontárok ellen. — Ha a város közönsége megismeri majd az európai és a magyar művészet legkiválóbbjait, legszebb alkotásait, nem esik majd olyan könnyen ügyes ügynökök áldozatául és nem fog tucatmunkákért pénzt kiadni. A MŰVÉSZVILÁG PEREMVÁROSA — Pécs a magyar művészvilág peremén fekszik. Messze van Budapesttől és nincs mindenkinek pénze arra, hogy minden hónapban a magyar fővárosba utazzék a legújabb festmények megtekintésére. Éppen ezért ide hozzuk a festményeket, hogy mindenkinek kiadásmentesen legyen lehetősége a művészetben gyönyörködni. — Pécs ősi magyar kultúrájú, nagymúltú város, amely megérdemli ezt. Ide szívesen hoz az ember mindig festményeket, mert a város polgármestere, dr. Esztergár Lajos a magyar képzőművészeti kultúra lelkes barátja, felkarolója a művészetnek. A PÉCSI ÉRTÉKEK MEGBECSÜLÉSE — Kulturális és művészi programomban a helyi értékek megbecsülése is szerepel. Pécsett ugyanis olyan értékek vannak, amelyek országos viszonylatban is jelentősek. Helyénvaló volt a kultuszkormánynak az az elgondolása, hogy a helyi értékeket felkarolja és megbecsülje.• Saját városában soha senkit sem be- s cselnek meg annyira, amennyire megérdemelné. ” Régi közmondás: „Senki sem próféta saját hazájában“. Ha azonban a kultuszkormányzat mutat rá a helyi értékekre, úgy az illető megkapja a maga helyét a magyar művészetben. — így vagyunk Mattyasovszky-Zsolnay Lászlóval, a kitűnő pécsi festőművésszel is. Saját városában alig ismerték, pedig kevés magyar művész tanulta meg a mesterségét úgy, mint Mattyasovszky Zsolnay László. A maga nemében ő egyedülálló. Érett, nagykultúrájú művész. A magyar nemzet büszke lehet az ő alkotásaira. — A Mattyasovszky-Zsolnay László emlékkiállítást jelentős művészi és kulturális megnyilatkozásnak tartom. Amit itt Pécsett egy család a nemzetnek nyújtott, az mindenképpen elismerésreméltó. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum végtelenül örülne, ha még több Mattyasovszky-Zsolnay László képet tudna megszerezni. DISZTINGVÁLT KOLORISTA — Rá kell mutatnom arra is, hogy Mattyasovszky-Zsolnay László nemcsak elsőrangú portréfestő, hanem ugyanakkor disztigvált kolorista is volt. Olyan művész, aki kiállításon önmagát emeli, mert rendkívül témagazdag. A tájképtől az arcképig, a csendélettől, a figurális kompozíciótól az aktus kompozícióig, mindennel foglalkozott és mindent festett, öt kiállítás keretében lehet rendezni anélkül, hogy unalmassá váljék. Amikor önmagát adja, mindig leköti a szemlélő figyelmét. Nála nincsenek kvalitásbeli zökkenők. A szerdán megnyíló kiállításon négy teremben 82 Mattyasovszky-Zsolnay László festményt helyeztünk el, ami aránylag nagy kiállítást jelent, ötvenhárom kép olajfestmény, a többi grafika, akvarell és rajz. Az anyagot részben az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum és a család, másrészt pedig a pécsi magángyűjtők bocsátották a kiállítás rendelkezésére. Helyben a család, Visnya Ernő, dr. Entz Béla, a Pécsi Takarékpénztár és a Vármegyeháza bocsátotta rendelkezésünkre Mattyasovszky- Zsolnay László festményeit. Meggyőződésem, hogy a képkiállításnak Pécs városában óriási sikere lesz. Pusztai-Popovits József A LEGNAGYOBB PORTRÉFESTŐ — Milyen helyet foglal el Mattyasovszky- Zsolnay László a magyar festőművészetben Méltóságos uram — volt utolsó kérdésünk, amelyre Csánky Dénes, a következőket mondotta: — Mattyasovszky-Zsolnay László a legelső magyar portréfestők egyike. A mai portréfestők egy része a fényképet is felhasználja a portréfestéshez. Mattyasovszky-Zsolnay László olyan brilliáns rajzoló volt, hogy ilyen „mankóra“ egyáltalán nem volt szüksége. Nálánál jobb portréfestőt nem tudnék megnevezni. Gróf Benyovszky Móric volt városi főispánról készített portréja talán a legkiválóbb.