Pécsi Napló, 1941. október (50. évfolyam, 222-248. szám)
1941-10-17 / 236. szám
amm IMI október 17. , PÉCSI NAPLÓ Feltűnő bírói állásfoglalás egy biztosítási perben A Magyar Tudósító jelenti: Egy vidéki tisztviselő 1936-ban életbiztosítást kötött a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél. 1939 febr. 24-én a tisztviselő meghalt, de a szövetkezet megtagadta a kötvényösszegnek az örökös javára vak kifizetését. A megindult perben a járásbíróság előtt a biztosító intézet arra hivatkozott, hogy a biztosítási szerződést kötő tisztviselő megszegte a közlési kötelezettségét, mert az ajánlatban azt vallotta, hogy egészséges és nem volt beteg, holott a tisztviselő háborús rokkant volt, ezenkívül hátgerincsorvadásban szenvedett és erről tudott is. A járásbíróság a keresetet elutasította. Fellebbezés folytán az ügy a törvényszék dr. vitéz Regőczy István tanácsa elé került, amely a járásbíróság ítéletét megváltozatta és a Gazdák Biztosító Szövetkezetet a peresített 1600 pengő megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a biztosító intézet nem hivatkozhat arra, hogy a tisztviselő a közlési kötelezettséget megszegte. Az ajánlatot ugyanis a szövetkezet közvetítő ügynöke töltötte ki. Az ügynök vallomása szerint a biztosítottat 16—17 év óta ismerte, tudta, hogy rokkant ,a lábára és fájdalmakról panaszkodik. Azt is tudnia kellett, hogy a rokkantság olyan, amely az élettartamra befolyással lehet. Tudta, hogy az illető beteg s ennek ellenére az ajánlatban feltett kérdésekre saját maga írta be az említett valótlan válaszokat. Ebben az esetben pedig — mondotta ki a törvényszék — az ügynök által felvett ajánlatban foglalt valótlan felelet nem esik a biztosított terhére, minthogy az ügynök a felelet valótlanságát ismerte, sőt kellő kérdezősködés útján meggyőződhetett volna a dolgok való állásáról, tehát arról, hogy a rokkantságnak mi az oka, illetve a biztosított milyen betegségben szenved. Ezt megtehette volna úgy is, hogy elkérje a rokkantigazolványt, amelyben a betegség fel van tüntetve.. Ilyen körülmények között, minthogy az ügynök tudomása azonos elbírálás alá esik a biztosító tudomásával, az intézet nem hivatkozhatik a közlési kötelezettség megsértésére és a szerződést joghatályosan meg nem támadhatja. — A Városok Lapja október 15-i számában vezető helyen közli, Szendy Károly polgármesternek, a Magyar Városok Országos Szövetsége elnökének igen érdekes ismertetését Budapest székesfőváros 1942. évi költségvetéséről. Különösen részletesen foglalkozik Szendy Károly polgármester a főváros élelmiszer ellátásának és a lakásépítésnek kérdésével. Hangsúlyozza Szendy Károly, hogy az egyes embereknek és közületeknek ma azonos a feladata és a kötelessége. Ma minden erőt a termelő munka szolgálatába kell állítani. A főváros feladata az, hogy zavartalanul ellássa azt a munkakört, amely a nemzeti termelésben és a javak elosztásában reá hárul és amelyet magára is vállalt. A főváros gondoskodni fog arról hogy a közigazgatás gyors és pontos legyen, elősegítse a termelői munkát, ezért minden eszközzel biztosítani fogja a lakosság minden olyan szükségletét, ami a termelői munka folytatásához szükséges. Kéri azonban a polgármester a polgárok belátását és megértő higgadtságát. Az országos gyámügyi továbbképző tanfolyam célkitűzéseiről dr. Szokolay Leó székesfővárosi árvaszéki elnök, egyetemi magántanár értekezik. — Részletesen foglalkozik a Városok Lapja az erdélyi városok lakáskérdéseivel, továbbá a városi mozgóképszínházak fenntartásának problémájával. — Kassa címerét és lobogóját dr. Széll Sándor ismerteti. Végül a szokásos gazdag rovatok egészítik ki a rendkívül nívós és tartalmas folyóirat most megjelent számát. A külföldről hazaszállított hősi halottakat is megilleti a katonai gyászkíséret. A Honvédségi Közlönyben most jelent meg a honvédelmi miniszter körrendelete, amely a hősi halottak megbecsülésének kidomborítása érdekében intézkedik. A honvédelmi miniszter ugyanis elrendelte, hogy az olyan hősi halált halt honvédet, akit gyászkísérettelegyszer már eltemettek, ha eltemetés végét más helységbe szállítják át, újabb temetésén is megilleti a katonai gyászkíséret. A külföldről hazaszállított hősi halottak temetésére végleges temetőhelyükön gyászkíséretet kell kirendelni. A kereskedelmi érdekképviseletek az új anyagok bevezetésének megkönnyítését kívánják. Újabban sokszor megtörtént, hogy egyes új, illetve pótanyagok forgalombahozatalánál a kereskedők nem tudták szavatolni az ilyen cikkek megbízhatósági fokát, illetve minőségét, miután nem rendelkeztek kellő ismeretekkel a cikk közelebbi tulajdonságáról. A kereskedelmi érdekképviseletek körében az a kívánság merült fel, hogy állítsanak fel illetékes tényezők szakbizottságokat, amelyek a forgalomba kerülő egyes új, illetve pótanyagok tulajdonságairól közelebbi ismertetéseket, illetve véleményeket juttatnának el a kereskedelem szervezeteihez és így az egyes cégek ezeket az árukat is megfelelő garanciával juttathatják el a fogyasztókhoz. FIGYELEM! Az ördög nem alszik MA a Parkmoziban — Rendőri,, hírek. Morvay Dezső cukrász, Király ucca 47 szám alatti lakos jelentette a rendőrségeit, hogy sütödéjéből ellopták 50 pengő értékű ezüst karóráját. — Szegi Rezső tanulótól a külvárosi pályaudvaron ellopták kézitáskáját, amelyben három ing, harisnya és zsbkendő volt. Kommunista dalt énekelt a korcsmában. Simon János komlói bányász ellen eljárás indult, mert a korcsmában kommunista dalt énekelt. Csendőrségi kihallgatása során ittasságával védekezett és bevallotta, azt, hogy rendszeresen hallgatta a moszkvai rádiót, ott tanulta a dalt. A sásdi főszolgabíró elrendelte a rádió elkobzását. — MEGKÖTÖTTE MÁR ÉLETBIZTOSÍTÁSÁT? — Működik a piaci „szarka“. Sölley Istvánné, István ucca 37 szám alatti lakos a Majláth téri piacon végezte bevásárlását. Amíg az egyik árusnál válogatott, a szemfüles tolvaj ellopta fekete bőr retiküljét. A retikülben két bevásárlási könyv és egy nikkel karóra volt. Az ellopott holmik értéke 30 pengő. A piaci szarkát keresik a detektívek. Romlott ételek okozta mérgezések leküzdésénél a gyorsan és biztosan ható természetes „Ferenc József“ keserűvíz azonnali igénybevétele — egy vagy két ivópohárral — gyakran rendkívül fontos segédeszköz. Kérdezze meg orvosát! — Lakást keres a színigazgató társulata tagjai részére. Mint lapunk más helyén megemlítettük, a színház 16-án nyitja meg kapuit a nagyközönség számára. 15-én tehát már Pécsre érkezik a közel nyolcvan tagot számláló társulat. A társulat tagjainak elhelyezésére bútorozott szobákat keres a színigazgató, aki arra kéri az ilyennel rendelkezőket, hogy azt a színház felügyelőjénél pontos címük leadása mellett bejelenteni szíveskedjenek. FONTOS TELEFONHÍVÓSZÁMOK: Főispáni hivatal (városi) 30—01. Polgármesteri hivatal — 30—02. Államrendőrség------------29—06, 29—07, 29—08. Városi mentők------------04. Vármegyei mentők-------24—11. Tűzoltóság----------------05, 21—69. Autótaxi---------------------1000. Gázmű, villamosmű — Vízmű-------------------------25—95-től 25—97-ig. 11—90. 7. oldal Shaft No A : Cigánybáró A Jakabffy-társulat évadnyitó díszelőadása Pécs, október 16. Félesztendő után ma este újra ünnepi fényekben gyűlt ki a Király-utcai színházpalota és a hosszú nyári hallgatást felváltotta az a hegedűk hangolásából, ügyelői csengők berregéséből, páholyajtók nyikorgásából, zsöllyeszékek diszkrét csapkodásából, színlapok zizzenéséből és pletykák duruzsollásából összetevődő jellegzetes, várakozásteljes és nyugalmas, mégis meghitt és kedves nézőtéri zaj, melyet olyan régóta nélkülöztünk. Április utolsó napjaiban vitéz Jakabffy Dezső társulata tette be a színházkaput és most az új évad kezdetén újra vitéz Jakabffyékat köszönthetjük, mint a kultuszkormánytól Pécsre kijelölt első cseretársulatot. A múlt szezonban Jakabffyék művészegyüttesét megszerette a pécsi közönség, most pedig a kitűnő igazgató, hírek szerint a tavalyinál is jobb társulatot szervezett, őszinte rokonszenvel és előlegezett bizalommal nézünk az új Jakabfivéra elé. Megnyitó díszelőadásként az igazgató a „Cigánybárót“ tűzte műsorára. Ez a darab egyike a világ halhatatlan operettjeinek, örökéletűsége érthető, hiszen a „Cigánybáró“ nemcsak Jókai, a költőfejedelem egyik legkedvesebb gyermeke, hanem a délceg, ötletes és elszánt ifjú, annyi megvesztegető hetykeséggel és szeretetreméltósággal nevetett ki a könyv soraiból, hogy a merész legényt adoptálta Johann Strauss, a keringőkirály is és ilyen vérszerinti és örökbefogadó apák mellett nem csoda, ha a sötétbőrű csemete maga is halhatatlanná nőtt. ír. Johann Strauss, aki az emberek fantáziájában szép lobogósörényes, merész sasprofiljával, daliás termetén a k. u. k. Hofball másik direktor aranyhímes vörös-fehér uniformisában, álla alá szorított hegedűjével mint egy zengő óriás emelkedik a Stefansthurm fölé, mialatt lába között császárkék színben hömpölyög a Schöneblaue Donau és Schönbrunnban virágba borulnak az orgonák, fél évszázadon át fejedelmi bőkezűséggel szórta a világba grüberlis Wiennerinektől és grinzingi „heurigé”-tól örökkön mámorosra csókolt lelkének muzsikáló csodáit és megajándékozta a világot egy olyan zenével, melynek minden taktusában egy ma már messze múltba süllyedt kor fénye csillog és bája mosolyog. Ez a Strauss-zene nem kifejezetten csak osztrák muzsika, ha szabad így mondanunk, maga a zenébe transzponált ferencjózsefi dualizmus. Strauss zenei pénerje az osztrák-magyar monarchia zenei szintézise, munkájában a keringő lágy érzelmessége összefonódik a csárdás nyalka szilajságával és a bécsi topánkák kecses topogásába belecsendül azoknak a magyar huszároknak a sarkantyúja, akiknél nem volt a császárnak különb katonája. Strauss, aki a legenda szerint állítólag maga is magyar cigány származás, emlékeit őrizte vére mélységeibe és csodálatos érzékkel tudta a magyar mezők legpazarabb virágait bécsi gráciájú virágkosarakba szedegetni. A Denevér mellett mindenkor a Cigánybárót vallotta legpompásabb gyermekének és jóformán a világ minden színpadán felrezgett a toborzó huszárok dala „Csapj fel öcsém, adj kezet, állj be katonának...“ A színpadon, örökéletű, filmen újra és újra visszatérő híres darabot mindig szívesen látja a közönség. » ’* Ez alkalommal is telt ház fogadta a Cigánybáró felújítását, de az érdeklődés természetesen az új társulatnak is szólt, örömmel állapíthajuk meg, hogy a bemutatkozás általában igen kedvező volt. Bár ennek a klasszikus nagyoperettnek az előadása igazán kiváló előadást igényel, az együttes minden tagja a helyén volt. Saffi szerepét Antal Ila énekelte, akiben gyönyörű, csengő hangú primadonnát ismertünk meg. A címszerepet délceg külsőségekkel és szárnyaló hanggal alakította D. Kovács József, az öreg cigányasszony szerepében, Kovács Irén énekkultúrája érvényesült maradéktalanul. Lendületes volt Sándor István Gábor diákja és pazar humortól duzzadt S z о к о 1у Gyula Zsupánja. A kisebb szerepekben Soltész Mária, Kárpáthy Maja, Gööndi Zoltán, Endrőrdy Miklós tűnt fel. A fényes kiállítással színrekerülő darabot Fest Vidor vezényelte. Az előadás előtt vitéz Jakabffy Dezső színigazgató köszöntötte keresetlen szavakkal a közönséget. Az első benyomások szerint a társulat meg fogja érdemelni a közönség megértő támogatását. Dr. G. E. SZÍNHÁZI HETI MŰSOR: 17- én, pénteken: Kaland. 18- án, szombaton: Fityfirity. 19- én, vasárnap délután és este: Fityfirity. 20- án, hétfőn: Kaland.