Pécsi Napló, 1942. január (51. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-20 / 15. szám
4. oldal. fi partraszállás mesterei és kontárai... A ködbe burkolt történelem előtti időkben Kréta lakói a tenger hullámaitól körülnyaldosott szigetükön olyan biztonságban érezték magukat, hogy szárazföldi hadsereg szervezését vagy partvédő erődítmények építését teljesen feleslegesnek tartottak. A híres krétai kultúra pompás palotáit még csak egyszerű fal sem vette körül. Hogy halandó ember a tenger hullámain keresztül intézhessen a meredeksziklapartok ellen támadást, Kréta őslakói nyilván tökéletesen lehetetlennek gondolták. Könnyelmű bizakodásukban csakugyan évszázadokon át nem csalódtak, mígnem egyszer mégis csak megtörtént a hihetetlen. Idegen hódítók jelentek meg a gazdagság és pompa élvezetében merült szigeten — hogy kik és mikor, a történelemtudomány teljes biztonsággal még nem tudta kideríteni — és a megtámadhatatlanság legendájával együtt a krétai kultúra is mindörökre elpusztult. Bármennyire annak lássék is ma, a krétaiak hite mégsem volt teljesen alaptalan. A fegyveres partraszállás a hajóépítési és fegyvergyártási technika minden előrehaladottsága ellenére mind a mai napig nehéz vállalkozás maradt ,és nagyobb tömegű katonaság messze fekvő kiindulási pontról való átszállítása nem túlságosan sokszor sikerült. Nem egyszer már a nyílt tengeren beteljesedett a csapatszállító flotta végzete, vagy pedig a védők egyszerűen a tengerbe kergették a partraszállott csapatot. Még gyakoribb az az eset, hogy a megszálló csapatok kezdeti sikerek után előbb vagy utóbb mégis csak kénytelenek voltak újból hajóra szállni, mert támadó lendületüket nem tudta kellő utánpótlás tovább táplálni. Ennek a nehézségnek tudatában a görög világ meghódítására induló perzsák sokkal szívesebben választották a nagy kerülővel és még több fáradalommal járó szárazföldi utat. Egyetlen nagyobb szabású partraszállási vállalkozásuk a marathoni csatával végződő attikai partraszállás kudarcba fulladt, mivel a fogadásukra jól felkészült görögökkel szemben tengeri utón nem tudtak megfelelő erőtfelvonultatni. Ám a hajózásból és a tengeri kereskedelemből élő görög nép történelme sem tud példát felmutatni nagyobbszabású sikeres partraszállásra. A peloponnésosi partok végigpusztítása, egyes felkészületlen városok meglepetésszerű megrohanása sikerült ugyan Athénnek, az ötvenéves háború keretében végrehajtott szicíliai vállakozás azonban egy csapásra véget vetett nagyhatalmi állásának. Az athéni ifjúság színevilága pusztult el nyomorultan Szicília kőbányáiban és a vakmerő terv bukásával a görög történelem fénykora is bezáródott. A történelem hajósnépei közül először a normannok érdemelték ki a partraszállás mestereinek nevét. Izland meghódítása, Nyugat-Franciaország megszállása és Páris ostroma, majd Szicília kézrekerítése csak olyan harcratermett néptől telhetett ki, mely nemcsak a tengeren, hanem a szárazföldi csatatereken is egyformán meg tudta állni helyét. Tengeri fölény és fölény a szárazföldi hadviselés terén, és sikeres partraszállási hadműveletek titka. Az angolok tengeri fölénye miatt kellett Napolleon le nem győzött, de utánpótlás nélkül maradt hadseregének az egyiptomi hadszínteret vesztesként elhagynia és ж szárazföldi egyenrangúság hiánya magyarázza, hogy ж tengerek korlátlan uralmával büszkélkedő Anglia történelme miért nem tud nagyobbszabású sikeres partraszállási hadműveletet felmutatni. Ahol múzeumba való fegyverekkel felszerelt bennszülöttekkel szemben kellett hatalmát megmutatnia „sikert" sikerre halmozott ugyan, első nagyobb méretű kísértete azonban, amikor korszerűen felszerelt ellenféllel találta magát szembeni, a Gallipoli-i válalkozás, kevésbé dicsőségesen végződött. Hónapokon át tartó makacs kísérletezés után, a százezres expedíciós hadsereg tömérdek emberanyag és hajótérveszteséggel kénytelen volt ejnek idején titokban elhagyni a maga választotta csatateret. Ami ugyancsak Churchill kezdeményezésére éppen egy negyedszázaddal később Norvégiában lejátszódott, méltóképpen csatlakozik a gallipoli kudarchoz. Andalsnaes, Nemsos és Narvik annál szomorúbb nevek az angol hadtörténetemben, mert Anglia ez alkalommal a megszállandó ország barátságával is számolhatott. A partraszállás újkori mesterei, a nyugateurópai normannok művészetének távolkeleti örökösei a japánok. A fiatal japán haderő fennállásának rövid félszázada alatt három nagy partraszállási hadműveletet hajtott végre. Az 1894—95. évi kínai háborúban a koreai liatjungi és santungi partraszállással Japán már meg-mutatta, hogy haditengerészetét és szárazföldi had-seregét mintaszerűen kiképezte az együttműködésre. A mintaszerűen végrehajtott főpróba után a tíz éva múlva kitört orosz-japán háborúban Japán az oroszokkal szemben is kivívta a korlátlan tengeri fölényt és ennek birtokában milliókat szállított parta, mindezt veszteség nélkül Mandzsúriában s látott el a szükséges utánpótlással. A Csangkaisek-kormány és Japán között immár négy esztendeje folyó konfliktusban a japán haderő a szerencsés kimenetelű partraszállások égése sorát hajtotta végre. A japánok egyenesen szakértői a partraszállási hadműveleteknek — írja a legújabb távolkeleti események kapcsán a londoni „Manchester Guardian" — és például 1937-ben, amikor sikerült tíz nap alatt 75.000 embert partraszállítaniuk Sanghajnál, az egész világ bámulatát tiltották ki, mert a katonai szakértők addig lehetetlennek tartottak ilyen teljesítményt. Nos, a partraszállási hadműveletek terén szerzett bőséges tapasztalataikat a japánok most Angliával és Amerikával szemben kamatoztatják. Guam is Wake szigetén, a Maláj-félszigeten, a Fülöp-szigetek legnagyobb szigetein, Borneón és Szumátrán is bizonyára még számos kevésbé ismert déltengeri szigeten ma már mindenütt ott lengeti a szél a fölkelő nap lobogóját. Fraser, a londoni rádió katonai szakértője nem nagyított,, amikor Amerikára célozva keserűen felpanaszolta, hogy a japánok pillanatnyilag ott és akkor szállíthatnak partra csapatokat, ahol és amikor csak akarnak. Ám ez a megnyugtatási szándékból hangsúlyozott pillanat előre láthatólag nagyon hosszúnak bizonyul majd. Az amerikai hadiflottának a hawai rajtaütés alkalmával történt megbénításával és a két angol csatahajónak elsüllyesztésével Japánvitathatatlanul hosszú időre magának biztosította a tengeri fölényt, szárazföldi és légi hadereje pedig szintén bebizonyította már, hogy modern felszerelés és Harckészség tekintetében a világ bármelyik haderejével legalább is egyenrangú. A folyamatban lévő és már befejezéshez közeledő hadműveletek befejezése után Japánnak előreláthatólag továbbra is lesz alkalma művészetének gyakorlására. (dr. A. I.) * 1 ■ .. „ — ■--------------------------A lelkek találkozása írta BUS MARIANNA Naponta megszólal a telefon a szerkesztőségben. Minden nap hallják egymás hangját. A fiúnak erős, mély és mégis lágy, simogató hangja van. Mikor megszólal, szinte megáll a leány szívverése-A leánynak szinte gyermekies a hangja beszéde úgy hallatszik, mintha egy kis madár csipogna a telefonba. Egy napon a fiú már nem bírja tovább Megszólal. A hangja csendes, lágy. — Honnan jött maga, kislány, még nem hallottam a hangját? Meddig marad? Hogy hívják? — Teszi fel kíváncsian a kérdést. A leány hallgatja, nem szól semmit, meglepődik a fiú hangja hallatára. Majd félénken megszólal: — Mária a nevem. E naptól kezdve minden nap beszélgettek, tréfálkoztak. Elmesélik egymásnak életük történetét. Elpanaszolják a bajokat, érdeklődnek egymás sorsa iránt A fiú elmeséli, hogy Csik megyében született. Szegeden járt iskolába. Ott élt sokáig Aztán lekerült egy kis városba, ahol állást kapott. Most azt várja, hogy mi lesz vele, hová sodorja a sors ... A leány meghatottan hallgatja. Azt kívánja, bár soha ne lenne vége ennek a mesének. De most a fiú, akit Lacinak hívnak, erősen követeli, hogy ő is mesélje el eddigi életét Mária halk hangon mesél- Árva lány. Korán elhaltak szülei. Egy házsártos vén kisasszony nagynénje nevelte eddig Pesten. Azért kellett állásba mennie, hogy végre megszabaduljon tőle. Laci gyönyörködve hallgatja a lány hangjának dallamosságát. Úgy érzi, mintha már évek óta ismerné. Aztán önkéntelenül azt gondolja, olyan ez a kislány közvetlen kedvességével, mint egy játékos kis mókus, így is szólítja: — Mondja kis Mókuska, hogy néz ki maga? A leányt meglepi új neve. — Miért hív engem Mókusnak? — kérdi kíváncsian. — Tudja Isten. •. valahogy az az érzésem, hogy olyan, mint egy kis mókus. A leánynak tetszik a név, már azért is, mert a fiú olyan szívből jövő melegséggel mondta, hogy nem lehet érte megharagudni. — Jó! Ha én mókus vagyok, akkor maga Mackó lesz. A fiú felnevetett. Nevetése úgy hangzott, mint a patak csobogása. — Látja, ez találó név, mert otthon is mindig így hívtak. De még mindig nem tudom, hogy néz ki? — szólal meg Laci a drót másik végén. — Ne is legyen rá kíváncsi, mert úgyis kiábrándulna belőlem. Találja ki, hadd, lám, milyennek képzel — mondta Mária huncutkásan. — Kis Mókusom, én úgy képzelem, hogy barna a haja, kedves, nevetős pofija van. Egyszóval helyes kislány. — Ez majdnem pontos személyleírás. Most én mondom el, milyennek képzelem magát. Világos barna a haja, magas, erős, szürke ruhában és bordó nyakkendővel. — Mókuska! Honnan tudja ezt ilyen pontosan? — lepődik meg Laci a személyleíráson — Csak a nyakkendőm nem bordó, hanem kék A következő nap szó jött az ideálokról. — Hogy hívják a maga ideálját? — kérdi Mária kíváncsian— Klotildnak — mondja Laci. Máriát mintha megütötték volna, nem tud I szólni. Végre maga sem tudja miért, ezt mondja: — Akkor én csalódtam magában, Laci! — Mért Mókuskám? Nem tudja, hogy én nem szerethetem úgy magát mint a többi I lányt? — De miért nem? — tör ki Máriából keserűen a kérdés. — Azért, mert én magának csak a lelkét , és a hangját szeretem. Ez az ideális szerelem. Az emberek is ezt nevezik ideális szerelemnek. (Vége köv.) PÉCSI NAPLÓ шнншмяиШяапшоюпя 1942 január 20. шштшизмявмш Új feltételek mellett kerülnek folytftsítássra a középlejáratú mezőgazdasági hitelek Régóta nélkülözte a magyar agrártársasalom a középlejáratú mezőgazdasági hitelek folyósítását. Éppen ezért a legszélesebb körökben örömmel fogadták a pénzügyi kormányzatintézkedését, amely még az elmúlt évben megnyitotta az útját e hitelpótlás folyósításának. A kormány közbenjárására a Magyar Nemzeti Bank harmincmillió pengőt meghaladó hitelkeretet bocsátott az Országos Földhitelintézet és az OKH rendelkezésére, mely összeget ezek az intézetek ötvenmillió pengőre egészítettek ki hogy 15 évi lejáratra megkezdjék a kedvező feltételű mezőgazdasági beruházás kölcsönök nyújtását. Tavaly 5 millió beruházási hitelt folyósítottak s e kölcsönök legnagyobb részét az állattenyésztés növelésére és a többtermelés céljaitszolgáló mezőgazdasági épületek emelésére és helyreállítására adták. A pénzügyi kormány ez évtől új és az eddiginél kedvezőbb feltételek mellett nyújtja a középlejáratú mezőgazdasági hiteleket. Ezek szerint egy-egy adós részére a jelzálogot szolgáló ingatlan kataszteri tiszta jövedelmének húszszoros szorzatáig terjedhető összegű kölcsön folyósítható, mégpedig nemcsak első helyre és a kölcsön összege elérheti a százezer pengőt is. A folyósításkor fizetendő mintegy fél százalékos kamatot térítenek. A kormány természetesen továbbra is fenntartja azt a jogot, hogy ellenőrizteti, váljon a hitelek tényleg beruházási célokra fordíttatnak-e...................