Pécsi Napló, 1942. február (51. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-22 / 43. szám
1942 február 22. PICSI NAPLÓ „ Szerlesifí) úrnak egy szavába kerül...” JLvapy: I£i miért kopogtat be a szerkesztőségbe Pécs, február 21. Istenem, ha segíteni lehetne mindazokon, akik bejönnek ide hozzánk, a szerkesztőségbe és rákezdik: — A szerkesztő úrnak csak egy szavába kerül, felhívja az igazgatót telefonon . . . így kezdik el. Sajnos, mi nem emlékszünk azokra az időkre, amikor egy telefonfelhívásra ama bizonyos igazgató készségesen azt felelte: — Szót se érdemel, küldje ide azt az embert. Máris felvettem, a szerkesztő úr kedvéért. Kérem szót se érdemel, az állást elfoglalhatja a protezsáltja. Lehet, hogy nem is léteztek ilyen idők, de a szegényember biztosan hiszi, hogy mindig is így volt, sőt így is van. Hiába mondjuk azoknak, akik gyárba, műhelybe, vagy hivatalba szeretnének jutni: „Megpróbáljuk, de kevés a remény ...“ A szegény állásnélküli rákezdi a szokott mondókáját: — Csak egy szavába kerül a szerkesztő úrnak... Hát igen, azt az egy szót nem sajnáljuk, sőt perceken át örömest beszélünk a telefonba, amelynek a másik végén az a bizonyos igazgató úr türelmetlenül hallgatja ostromlásunkat, hogy: „Becsületes, megbízható emberről van szó, hat tagú családját tartja, minden munkát vállal...“ Nem kétséges, az igazgató úr unja a mondatok dús emlését és, ahogy lélegzethez jut, sietve kimondja: — Végtelenül sajnálom . . . Másnap ezt a két szót kellene tolmácsolnunk emberünknek, aki a megadott időpontra pontosan visszajön. Tele van reménykedéssel és a „szerkesztő úrnak“ nincs szíve lebunkózni ama két szóval. Azt hazudja inkább, hogy nem volt alkalma beszélni a cégfőnök úrral, majd holnap. Másnap elgyalogol valamelyk távoli ucca legtávolabbi házába, személyes megjelenése varázsától várva a csodát, de szemtőlszemben is hallhatja azt, amit tegnap az apparátus közvetített: — Végtelenül sajnálom ... Délután beszámol útja eredménytelenségéről az állástkeresőnek, aki valószínűleg hazugságnak tartja az egészet; feltételezi, hogy a szerkesztő úr akinek csak néhány szavába kerülne, nem volt hajlandó ... Akinek van állása, de ruhája nincs Állandó „kundschaft“-nak számít a szerencsétlen férfiú, aki nagy nehezen talált már elhelyezkedést, de nincs nadrágja, inge és nem foglalhatja el állását. Az újságíró tízsoros hírt kanyarít és szívreható szavakkal megírja a szegényember panaszát, azzal, hogy a szerkesztőségbe érkező adományokat rendeltetési helyére juttatjuk. Istennek hála, az emberekből még nem veszett ki a jóság és az ilyen felhívások rendszerint eredménnyel járnak. A ruhához jutott boldogan szorítja hóna alá a csomagot, köszönetet mond, indul, de félúton megáll. — Ha nem sérteném, még egy kérésem volna. Most várjuk az első gyereket. Talán akadna, aki kocsihoz juttatna . . . Újabb hír kerekedik a kérésből. A szedő kiszedi, szaknyelven szólva: beletördeli a hasábba, másnap megjelenik, ámde az ilyennek már ritkább az eredményessége. A gyerekkocsit a gazdagok se ajándékozzák el. Lehet, hogy nem mondtak még le az újabb gólyavárásról, az is lehet, hogy átalakíttatják a kocsit valami közhasználatú eszközzé, de oda nem adják. A szedő közbeszól Apropos: szedő. Nem egyszer előfordul, hogy a ruhát, cipőt, fehérneműt kérő hír már a nyomdába küldéskor meghozza a jó eredményt. A szedő kiszedi a címet, átfutja szeme a sorokat és szerényen azt mondja: — Van egy pár cipőm, én már nem viselem, örömest elhozom holnap ... Bizony, néha ilyen rövid az útja a kérés teljesítésének. Reménytelenebb a kifutófiú esete. Elég gyakran ismétlődik. Sírva állít be az üzleti kifutó, hogy: — Az Irgalmasok uccától a Kossuth Lajos uccáig terjedő útvonalon elveszítettem a főnököm nyolcvan pengőjét... Megírjuk, hogy ne írnánk meg, felkérve a becsületes megtalálót, illő jutalom ellenében adja le szerkesztőségünkben. Az elveszített pénzt azonban a legritkábban találja meg „be- Icsületes“ ember. (A fél-pár kesztyűt, a mecseki padon hagyott botot, a moziban felejtett sálat rendszerint visszakapja az, aki „illő jutalmat“ helyez kilátásba.) A jó riporter a kopogásról megállapítja: kérelmező fél jön. Külön zenei nyelv ez a kopogtatás. Szerény, többször ismétlődő és már előre mondja: „Ne haragudj, segítségért jövök ...“ A segítségkérés néha furcsa. — Van egy találmányom, tessék segíteni az érvényesítésében. . — Miről van szó? — Újfajta kalitka, minden kanári reggeltől estéiig fütyül benne .. Ha méltóztatna egy riportot írni. Elhoztam a fényképet is. — A kalitkáét? — Nem, a sajátomat. Úgy gondolom, a cikkbe tetszene beletenni. .. Direkte erre a célra csináltattam ... Ki győzné felsorolni! Nem is panaszlásként, hiszen az újságíró szívesen segít mindenkin, viszont tőle se szabad rossznéven venni, hogy egyszer profitált azoktól, akik kérni járnak hozzá: cikket kerekített az eseteikből. .. A „Tuberkulózis elleni hét” közleményei III. A tuberkulózis elleni küzdelemből természetesen az állam is kiveszi részét. Az egészségügyi kormányzat nagyvonalú programjának fontos része a tuberkulózis elleni küzdelem. A magyar törvényhozás 1940-ben alkotta meg a gümőkór elleni törvényét, melynek rendelt kezéseit röviden itt vázoljuk. A munkaadóknak kötelességük oda hatni, hogy a gümőkóros megbetegedésre gyanús alkalmazottjaik magukat megvizsgáltassák orvossal. Ha olyan gümőkórban szenvedő alkalmazottjuk van, aki nem kezelteti magát, ezt jelenteni tartoznak az OTI-nak, illetőleg a tiszti főorvosnak. Az ilyen beteg, vagy betegségre gyanús alkalmazottat azután hivatalosan orvosi vizsgálatra rendelik, hol büntetés terhe mellett meg kell jelennie. A törvény különösen védi a gümőkorra nagymértékben hajlamos gyerekeket, ifjakat. Ezért elrendeli, hogy az óvodás gyerekeket, továbbá a 6, 10 és 15 éves gyermekeket minden évben meg kell vizsgálni. A 15 éves, sőt még a 19 éves fiú leventéket a levente-szolgálaton belül vizsgálják meg. A gyermekek védelmét szolgálja az is, hogy az összes óvodák, iskolák oktató, nevelő és egyéb személyzetét át kell vizsgálni. A tanítók,, tanárok, óvónők, stb. ezen átvizsgálását minden három évben meg kell ismételni. Ugyanezen szabályok érvényesek a dajkákra, bábákra is. Igen fontos része a törvénynek, melyre itt is felhívjuk a munkaadók és alkalmazottak figyelmét, hogy a közfogyasztásra szolgáló élelmiszerek és italok, valamint egyéb fogyasztásra szánt 7. oldal. Értesítés a textilfeereskedősMz I a kelengye és általában a fehéráru cikkekben mutatkozó nagy keresletre való tekintettel, forgalomba hoztam SIANYBULU védjeggyel (bejegyezve 69.227 szám alatt) csakis elsőrangú minőségű, finom fehéráru, valamint kelengyére való cikkeket. A zavartalan és gyors lebonyolás érdekében kérem szíves rendeléseik előjegyzését. Hazafias tisztelettel Döme János textilexport - import. Budaest, V., Erzsébet tér 15. cikkek előállításában, kezelésében, vagy forgalomba hozatalában, végül a fodrásziparban csak oly személyeket szabad alkalmazni, akik fertőzőképes, vagy arra gyanús gümőkóros megbetegedésben nem szenvednek. Ilyen, alkalmazásban állókat is három évenként kell átvizsgálni. Különösen a következő üzemek és üzletek alkalmazottai tartoznak ide: vágóhidak, tej és tejtermék üzemek, vendéglők, kifőzések, korcsmák, kávéháziak, kávémérések, sütő-, cukrász-, fagylalt-üzemek és műhelyek, szódavíz- és ásványvízüzemek, cukor-, cukorka- és csokoládégyárak, ecet- és eresztőgyárak, hentes-, szatócs-, csemege-, gyümölcs-, tej és tejtermék-, zöldség-, cukrász-, péksütemény-, cukorka-, fagylaltüzletek, szárított tésztagyárak, burgonyazúzók. A vizsgálat díjmentes és ez Pécsett az Egészségházban (Megye utca 21) történik. Miután a rendelet az ellene vétőket két hónapig terjedő elzárással, illetőleg pénzbüntetéssel bünteti, ezúton is felhívjuk a vizsgálatra kötelezetteket, hogy a kapott felszólításoknak tegyenek eleget és a vizsgálaton pontosan jelenjenek meg. A vizsgálatok eredményét a munkakönyvbe, vagy munkaigazolványba vezetik be. A Kik ilyennel nem rendelkeznek bizonyítványt kapnak, melyet a munkaadó köteles megőrizni. Az egészségügyi kormányzat ezúton is igyekszik megvédeni az állam polgárait a tuberkulotikus fertőzéstől. De nem áll meg itt, hanem mindig újabb és újabb intézkedéseket tesz a fertőzések megelőzésére. Fontos e szempontból a házassági kölcsönről és a házasságkötés előtti szükséges orvosi vizsgálatról szóló rendelkezések. Ezek szerint mindenki, aki házassági kölcsönt óhajt az Országos Nép- és Családvédelmi Alaptól elnyerni, valamint minden házasuló a házasságkötés előtt orvosi vizsgálatnak vettetik alá, hogy nem szenved-e gümőkórban. Mindezen intézkedések óriási horderejűek a tuberkulózis elleni küzdelemben. Hatásuk nem fog máról holnapra jelentkezni, de egykét éven belül úgy a tuberkulótikus megbetegedések, mint a halálozások számának erős csökkenése várható. KÉT ÚJ BALATONI HAJÓ ÉPÜL A Magyar Tudósító jelenti: A Balatoni Hajózási rt. újonnan épült balatonfüredi gyárában két új 350 személyes gyorsmotoros hajó építését tervezik. Szó van még egy új komp építéséről is, amely Tihany és Szántód között bonyolítaná le a forgalmat, míg a régi kompot átépítéssel a boglár-révfülöpi szakaszon tervezik járatni. A Magyar Vitorlás Jacht Szövetség kezdeményezésére egyébként, a vitorlás sport népszerűsítésére 60 darab teljesen egyforma kiképző hajó kerül építésre, amelyet propaganda áron bocsátanak a balatoni érdekeltek rendelkezésére. Ilyen nagy szériában Magyarországon még eddig vitorlás hajókat nem építettek.