Pécsi Napló, 1942. április (51. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-18 / 87. szám

2. oldal. Zenei élmény Hubay emlék Pécs, április 17. A pécsi Mansz működé­sének aránylag rövid útját már több állomás­sal jelölte emlékezetessé. Mai estje azonban felülmúlta minden eddigi megmozdulását. Ez alkalommal Hubay emlékhangversenyt rende­zett, hogy a világhírű hegedűművész, zene-­­ szerző és zenepedagógus zsenijének megragyog­­tatásával azok gyermekeinek sorsát tegye el­viselhetőbbé, akik a Keleten folyó nagy mér­kőzésben magyar részről állanak helyt a küzdő hősök soraiban. Nemes gondolat volt, a mu­zsika bűvös hangjainak varázsával csepegtetni enyhülést az esetleg fájó sebekre úgy, hogy azzal egyben az egész város kegyeletteljes hó­dolatát róhassa le a nemzet zenekultúrája egyik legnagyobb tehetsége megbecsült emléke iránt. A Hubay Jenő emlékhangverseny este 8 órai kezdettel folyt le a Nemzeti Színházban, melynek nézőterét a város előkelősége csak­nem teljesen megtöltött. A hallgatóság sorai­ban a nagy zenész özvegye, született Cebrián Róza grófnő is helyet foglalt. Úgy őt, mint a­ város polgármesterét és a megjelenteket dr. S­t­é­­­p­a József kultusz­­miniszteri államtitkár neje köszöntötte meleg szavakkal. A műsort megelőzően Hubay-Cebrián An­dor, a Nemzeti Szalon igazgatója tartott fel­olvasást édesatyjáról, akinek gazdag életéből színes mozaik-képben mutatta be lángoló és áldozatos hazaszeretetét, mély vallásosságát és ebből fakadó emberszeretetét, melyek a zse­niális zenetitánnak legnemesebb emberi voná­sait adták. A nagy tetszéssel fogadott felolvasás után következő műsor mind az öt szám­a Hubay Jenő örökbecsű szerzeményeiből volt egybe­válogatva s mintegy végigvezették a hallgató­ságot az elhunyt szerző mélyérzésű, színes lel­kivilágán, amely oly csodálatos módon oldó­dott fel és virágzott ki százszorszép muzsikális alkotásaiban. A nagy zseni alkotásainak tolmácsolására sorompóba állottak elseje Lengye­l Gab­riella hegedűművésznő volt, aki nemes tónu­sokban hozta ki hangszeréből a művész ava­tottságával a Preghiera, Gyengéd vallomás, Bölcsődal és Fonóban című művek megfogó szépségét. Újlaki Margit a legtermészetesebb kifejezési eszközzel, az emberi hanggal s an­nak varázslatos szárnyalásával öntötte szívet zsongató formába a Szeptember végén és Mi­atyánk szövegére álmodott Hubay dallamokat. Mindkettőjüket Máday Sándorné kísérte zongorán, önálló művészi teljesítménynek is beillő játékkal. Szünet után a kitűnő nevű Máday triót hallottuk. A programon a Nocturno, ördög­tánc és Lepke című szerzemények szerepeltek. A pompásan összeállított együttes, Máday Sándorné, Zipernovszky Fülöpke és S­z­é­c­s­i Mária hangszerük minden lehetősé­gét kiaknázták, hogy tökéleteset nyújtsanak. A művekben való elmélyülés brilliáns techni­kai felkészültséggel párosulva, élménnyé avatta szereplésüket. N­a­g­y­p­á­l László, a m. kir. Operaház tagja Mádayné zongorakiséretéve­l Minek ne­vezzelek és Búcsú című műveket tolmácsolta. Nemescsengésű, szép hangja érzésgazdagon juttatta kifejezésre számainak lényegét, amely­ben a meleg bensőség és szordinós fájdalom, a tiszta ragyogás és a búcsú halk zokogása hullámzottak. A szereplők mindegyike a legőszintébb el­ismerés zajos tapsát váltotta ki az elragadott közönségből. A színpadot stílusosan díszítette Hubay­­ Jenő pálmák közé helyezett, nemzetiszínű sza­laggal ékesített babérkoszorús mellszobra, mely márványba vésett vonásaival azt a szellemet tükrözte, amit zongorán, hegedűn, énekben a muzsikában élő, érző és álmodó nagy mester emlékére annyi művészettel idéztek a hang­­i versenypódiumon. Beszámolónk nem lenne teljes, ha meg­­ nem emlékeznénk, meg dr. Gyuris Gizelláról a­­ Mansz ügyvezető eün­ök­éről, akinek kifinomult s érzéke, hozzáértése és fáradhatatlan rendezői s buzgalma a feledhetetlenül szép estét életre hívta. 1. volt a Mansz hangversenyei fő­város közel 300 Több az igénylő Pécs, április 17. Mint ismeretes, néhány héttel ezelőtt Pécs város hatósága közleményt tett közzé. Ebben a város lakosságának tudo­mására hozta, hogy az elmúlt évhez hasonlóan ez évben is bérbead parcellákat. A város ha­tósága ezzel a többtermelést, illetve a terme­lés fokozását kívánta elősegíteni, aminek a mai rendkívüli viszonyok között különös jelentő­sége van. A város felhívása hatalmas visszangra ta­lált, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy Pécsett eddig körülbelül 300—400 jelent­kező volt. Még most is пар­пар után jelentkeznek par­cella igénylők, jóllehet a parcellák szétosztá­sát már az elmúlt héten befejezték. A városházán most készítették el a par­cellák­­szétosztásáról szóló kimutatást, amely pontosan feltünteti azt, hogy Pécsett az idén ki vett bérbe városi területet. A kimutatás szerint a város száz négyszögölen kinti 5 pengős áron 212 parcellát adott bérbe. Ezenkívül a Kisbalokány dűlőben száz négyszögölen kinti 8 pengős áron összesen 66 parcellát adott bérbe. Tekintettel arra, hogy ez évben több volt az igénylő, mint a parcella, a város hatósága arra az álláspontra helyezkedett hogy a par­cellák bérbeadásánál elsősorban azokat része­síti előnyben, akik már tavaly is béreltek rá­ parcellát adott bérbe mint a parcella rosi parcellákat. Ez évben is családonként csak­­ egy parcellát osztottak ki. A város most már az összes hasznot hajtó földeket bérbe adta. Számításba jöhetnek még azok a terüle­tek, amelyek házhelyek. Ilyen péld­ául a Lakita laktanyától nyu­­­gatra és az új lóistállóktól északra elterülő, körülbelül 400—500 négyszögölnyi terület, to­vábbá a Madarász utca folytatásában lévő 300—400 négyszögölnyi házhely, valamint az Endresz utca végén lévő 330 négyszögölnyi terület. Ezek megművelhetőségének ügyében a vá­rosi mérnöki hivatal lesz hivatva dönteni. Egyes magánosok is bejelentették, hogy elhanyagolt szőlőjük van, amit azonban maguk nem tudnak megművelni, így például Dvor­zky Lőrincnek a Kakuk csárda mellett egy körül­belül 500—600 négyszögölnyi megműveletlen szőlője van. Ezt szívesen bérbe adná, esetleg ingyen is átadná megművelésre. Egyébként a város hatósága gondoskodott arról is, hogy a Tettye alatti részt és a Sza­badság-téren a földet feltörjék. Ezen a két te­rületen a pécsi leventék olajosmagvakat fognak termelni. A gyárvárosi templom mellett lévő szabad területen ugyancsak a leventék termel­nek majd olajosmagvakat. Az Engel-féle telek­nek azt a részét, amit az idén nem töltenek fel, a zirci cserkészcsapat kapta meg olajosmagvak termelésére. PÉCSI NAPLÓ 1942 április 18. A rendőrségi palota és az Országzászló közötti területet szombaton kezdik meg feltörni. Ez a terület nagyon kavicsos és felszántása ezért lassan halad előre. A városi többterme­lést szolgáló munkálatok tehát javában foly­nak és Pécs város közönsége most már csak azt várja, hogy munkáján az Isten áldása le­gyen. Országos előadás­­sorozat • a korszer­ű magyar nemzetiségi szemléletről A nemzetiségi kérdés legkiválóbb szakemberei tartanak előadásokat a vidéki városokban A magyar nemzet nagy tanítómestere, né­hai gróf Teleki Pál az örvendetes sorsfordu­latok után többször is felhívta a magyar tár­sadalom figyelmét a belső nemzetiségi kérdés rendkívül nagy fontosságára, arra, hogy főleg kárpátaljai és erdélyrészi területek visszaszer­zésével ismét nemzetiségi ország lettünk és ezt országunk újjáépítő munkájában a magyar jövő kialakulásánál nem szabad szem elől té­veszteni. A Láthatár, kisebbségi szemle, az már régebben is figyelmet szentelt a belső nem­zetiségi kérdéseknek. Az ország örvendetes te­rületi gyarapodása óta a Láthatár kisebbségi tudomány munkaközösségben csoportosuló szakiférfiak és vezetésük alatt álló fiatal ma­gyar szakírók egyre nagyobb érdeklődéssel for­dultak a kérdés felé és az új Európa kialakulá­sával egyidejűleg igyekeznek ősi magyar nem­zet szemléletünk és a nemzetiségi kérdés kor­szerű szintézisét megtartani. Ezért elhatároz­ták, hogy a kérdés iránt érdeklődő kulturális egyesületek közreműködésével az ország mint­egy 60 vidéki városában, először a tavaszi, majd az őszi hónapok folyamán előadósoroza­­tot rendeznek, ebben az előadássorozatban a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó szakemberek egész sora vesz részt. Az első előadást hama­rosan követi a többi is, úgyhogy április és má­jus hó folyamán, mintegy 30—35 nagyobb vá­rosban hangzanak el erről a kérdésről előadá­sok. Az előadássorozat második része az őszi hónapokban következik. ANGLIÁBAN ROSSZAK A VASÚTI KÖZLEKEDÉSI VISZONYOK London, április 17. A londoni Daily Sketch jelentése szerint egy skót képviselő legutóbb az alsóházban szóvátette az angol vasutakon uralkodó nagy visszásságok körül szerzett ta­pasztalatait. Egy munkáspárti képviselő a Ház általános derültsége közben elmondotta, hogy személyvonaton utazott Londonba, amely a London és Glasgow közötti utat 19 óra alatt tette meg, de még szerencséje volt, mert kol­légái, akik kereken 600 kilométer hosszú utat gyorsvonaton tették meg csaknem 27 órát utaztak. —­— CHURCHILL RÁDIÓSZÓZATOT INTÉZ AZ ANGOL NÉPHEZ Genf, április 17. (MTI) A londoni Daily Telegraph jelentése szerint Churchill rádió­beszédet akar intézni az angol néphez a hábo­rús helyzetről. A beszédett azonban csak az alsóház zárt ülése után mondja el. —on ÖSSZEÜLT DREZDÁBAN AZ ELSŐ EURÓPAI DIÁK- ÉS TŰZHARCOS­ ÉRTEKEZLET Drezda, április 17. (MTI) Drezdában pén­teken összeült az első európai diák- és tűzhar­cos-értekezlet. Az értekezleten a berlini diáko­kon és tűzharcosokon kívül részt vettek Olasz­­­ország, Finnország, Magyarország, Horvát­ország, Románia és Japán küldöttségei is. Az értekezleten összesen tizenhat nemzet képvi­selői vettek részt. (MTI)

Next