Pécsi Szemle, 2008 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 2. szám - Gáspár Gabriella: Halasy-Nagy József, a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem rektora, tudományszervező filozófus

GÁSPÁR GABRIELLA HALASY-NAGY JÓZSEF a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem rektora, tudományszervező filozófus 1885. május 2-án született Ercsiben, anyja Tóth Lídia, apja pedig Nagy Jó­zsef uradalmi bognármester volt. Szülei hatodik gyermekeként született, de ő volt az első, aki megélte a felnőtt kort. Utána még két testvére született. A gimnázium nyolc osztályát három helyen végezte el, családja anyagi nehézségei okozták az iskolaváltásokat, végül 1903-ban a debreceni református kollégiumban színjeles eredménnyel érettségizett. A budapesti Pázmány Péter egyetemre jelentkezett, eredetileg a német szakot választotta, de magyar-latin-görög szakra irányították át. Az első évben az Eötvös Kollégiumban fél tandíjas lett. Ebben az időszakban vol­tak a kollégium tagjai Szekfü Gyula, Szabó Dezső, Balázs Béla és Kodály Zoltán is. Az első év után sikertelenül folyamodott ingyenes helyért, így meg kellett válnia a kollégiumtól, s egyben a magyar szakot is leadta. A második évben házitanítóként tartotta fenn magát, majd 1905-ben pályázat útján elnyerte a kiskunhalasi reformá­tus gimnázium helyettes tanári állását. Egy év múlva véglegesítették, így az egye­temet a harmadik évtől távhallgatóként végezte el. Érdeklődése szinte teljesen a filozófia felé fordult, amit az is tanúsít, hogy 1907-ben doktori értekezését is filozófiából írta. 1908-tól rendes tanárrá nevezték ki a kiskunhalasi gimnáziumban. Ekkor kezdte írni könyvismertetéseit és cikkeit, amelyek sorra jelentek meg az Irodalomtörténeti Közleményekben, a Budapesti Szemlében és az Athenaeumban. Pauler Ákos pozitív hangú bírálatot írt értekezéséről, Alexander Bernát pártfogását is élvezve magántanári habilitációt tervezett az ambiciózus fiatal­ember, aminek feltétele egy nagyobb lélegzetű munka volt. A kötet kiadása a háború kitörése miatt késett, így csak könyve megjelenése után, 1916-tól szerzett egyetemi magántanári képesítést a budapesti egyetemen A francia filozófia története az újkor­ban c. tanulmánya alapján. Már magántanárként pályázta meg és nyerte el 1919- ben az Erzsébet Nőiskola filozófia-pedagógia tanszékét Budapesten. Ekkor kérte fel a Pantheon Kiadó egy felsőoktatásban használatos filozófiatörténet tankönyv meg­írására, amely később három kiadást ért meg. Ezzel a tankönyvvel vált országosan ismertté.­ Nagy József tagja volt a Magyar Filozófiai Társaságnak, ahol különböző funkciókat töltött be; választmányi tag, emellett főtitkár, majd alelnök volt. 1920 és 1923 között szerkesztője lett az Athenaeum folyóiratnak. A folyóirat a filozófia meg­határozó tudományos orgánuma volt a múlt század végétől 1942-ig. Nagy József szerkesztőségének idejére esik a folyóirat legnehezebb időszaka, évente már csak két füzet jelent meg, jóformán csak a Magyar Filozófiai Társaságban elhangzott elő­adások szövegének megjelentetésére szorítkoztak. Nagy József volt ekkor a Társa­ság főtitkára is, nyilvánvalóan tisztségével járó feladatnak tekintette a folyóirat szerk­ ­ A filozófia története. Pantheon Kiadó, Budapest, 1921.

Next