Pedagógiai Szemle, 1960. július-december (10. évfolyam, 7-12. szám)

1960 / 7-8. szám

NÁDOR JENŐ ny. igazgató, Szarvas Vajda Péter tanítványai között — Adatok a tanár Vajda Péterhez — Vajda Péter tanszéki beszédeiben, tantervi munkájában és néhány levelé­ben sokat olvashatunk azokról a pedagógiai elvekről, melyeknek követését mint tanár, célul tűzte maga elé. A célkitűzésnek és a megvalósításnak közös nevezőre hozása azonban csak ritkán történik százszázalékosan, különö­sen ilyen rövid idő leforgása alatt. Vajda alig harmadfél évig működött a ta­nári pályán. Addig — tehát harmincöt éves koráig — mint író és tudós olyan sokoldalú munkát fejtett ki, hogy szigorú bírálói e sokoldalúságában nem lát­tak mást, mint szertelen ambíciót. Nem tudták elképzelni az annyi szerteágazó tárgy iránt való lelkesedéséhez szükségszerűen társuló képességeket is. Véle­ményük szerint akinek annyi heterogén problémája van, az egyiket sem old­hatja meg tökéletesen, föltéve persze, hogy ezt a tantételt jogosan alkalmazta a vele foglalkozó irodalom­, írói teljesítményeinek bírálatánál. Utolsó munka­­területén a tanári pályán mind ez ideig nem méltatták kellő figyelemre a lel­kes célkitűzések és a keresztülvitel közt esetleg fennálló eltérést, nyitva hagyva a kérdést ilyen formában: Vajon a pedagógus Vajdának pedagógusi képessé­gei „sem állottak-e arányban pedagógusi lelkesedésével”?­ Mostohán kezelték éppen tanári munkája megismertetését, azt a munkásságot, amellyel leginkább alkotott magának ércnél maradandóbb emléket. Tanári, közelebbről nevelői elveinek célkitűzéséről még elég bőséges adat áll az érdeklődők rendelkezésére.­ Ahhoz, hogy ezeknek az elveknek tanári gyakorlatában hogyan szerzett érvényt, ezúttal egynéhány ismeretlen, részben kéziratokban meglevő, részben élőszóval elhangzott érdekes adattal óhajtunk szolgálni, részben levéltári anyagból, túlnyomóan pedig Benka Gyulának, a szarvasi gimnázium egykori,neves igazgatójának írásaiból és szóbeli közlé­seiből.­ 1843-ban 5 pályázó közül választották meg Vajdát a szarvasi gimnázium tanárává, éspedig pusztán írói hírnevére hivatkozva. Az iskola egyik derék tanára már az előző év óta azon igyekezett, hogy Vajdát okvetlenül nyerjék meg, mert „derék ember, ő utazik legtöbbet, ő mulat legtöbbet, és mégis leg­több iratai vannak”.­ A gimnáziumot fenntartó evangélikus egyházmegye ezek után Vajdát tanárrá választotta, többek között Hunfalvy Pállal szemben. 1843 őszén jött Szarvasra az új tanár, s 1844. február 7-én tartotta meg „első oskolai próbatételét”, az esperes szavai szerint nagy sikerrel.5 Alig helyezkedett el.. 1 Szinnyei F., Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig.­­ Vajda Péter, a pesti Prot. Főiskola terve, Id. a Pesten felállítandó prot. főisk. tanári rendjét tervező pályamunkák, I. köt.-ben, Kecskemét 1843. Péterfy L., V. P. iskolai rendszeréről. Népnevelők Lapja, 1887. Az előbbinek bő szemelvényes ismer­tetése, — Kemény G., V. P. erkölcsi beszédei, Bpest, 1931. — Neumann J., V. P. isme­retlen levelei, Irod. tört. Közl., 1926. 3 Benka V-t személyesen is ismerte, adatai jórészét azonban volt tanártársai közléseiből vettem. 4 A békési evang. egyházmegye levéltárában Molitorisz Adolf levele, XIII. 36, 5 A békési egyházm. levéltárában, VII. 112.

Next