Pedagógiai Szemle, 1960. július-december (10. évfolyam, 7-12. szám)
1960 / 7-8. szám
NÁDOR JENŐ ny. igazgató, Szarvas Vajda Péter tanítványai között — Adatok a tanár Vajda Péterhez — Vajda Péter tanszéki beszédeiben, tantervi munkájában és néhány levelében sokat olvashatunk azokról a pedagógiai elvekről, melyeknek követését mint tanár, célul tűzte maga elé. A célkitűzésnek és a megvalósításnak közös nevezőre hozása azonban csak ritkán történik százszázalékosan, különösen ilyen rövid idő leforgása alatt. Vajda alig harmadfél évig működött a tanári pályán. Addig — tehát harmincöt éves koráig — mint író és tudós olyan sokoldalú munkát fejtett ki, hogy szigorú bírálói e sokoldalúságában nem láttak mást, mint szertelen ambíciót. Nem tudták elképzelni az annyi szerteágazó tárgy iránt való lelkesedéséhez szükségszerűen társuló képességeket is. Véleményük szerint akinek annyi heterogén problémája van, az egyiket sem oldhatja meg tökéletesen, föltéve persze, hogy ezt a tantételt jogosan alkalmazta a vele foglalkozó irodalom, írói teljesítményeinek bírálatánál. Utolsó munkaterületén a tanári pályán mind ez ideig nem méltatták kellő figyelemre a lelkes célkitűzések és a keresztülvitel közt esetleg fennálló eltérést, nyitva hagyva a kérdést ilyen formában: Vajon a pedagógus Vajdának pedagógusi képességei „sem állottak-e arányban pedagógusi lelkesedésével”? Mostohán kezelték éppen tanári munkája megismertetését, azt a munkásságot, amellyel leginkább alkotott magának ércnél maradandóbb emléket. Tanári, közelebbről nevelői elveinek célkitűzéséről még elég bőséges adat áll az érdeklődők rendelkezésére. Ahhoz, hogy ezeknek az elveknek tanári gyakorlatában hogyan szerzett érvényt, ezúttal egynéhány ismeretlen, részben kéziratokban meglevő, részben élőszóval elhangzott érdekes adattal óhajtunk szolgálni, részben levéltári anyagból, túlnyomóan pedig Benka Gyulának, a szarvasi gimnázium egykori,neves igazgatójának írásaiból és szóbeli közléseiből. 1843-ban 5 pályázó közül választották meg Vajdát a szarvasi gimnázium tanárává, éspedig pusztán írói hírnevére hivatkozva. Az iskola egyik derék tanára már az előző év óta azon igyekezett, hogy Vajdát okvetlenül nyerjék meg, mert „derék ember, ő utazik legtöbbet, ő mulat legtöbbet, és mégis legtöbb iratai vannak”. A gimnáziumot fenntartó evangélikus egyházmegye ezek után Vajdát tanárrá választotta, többek között Hunfalvy Pállal szemben. 1843 őszén jött Szarvasra az új tanár, s 1844. február 7-én tartotta meg „első oskolai próbatételét”, az esperes szavai szerint nagy sikerrel.5 Alig helyezkedett el.. 1 Szinnyei F., Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. Vajda Péter, a pesti Prot. Főiskola terve, Id. a Pesten felállítandó prot. főisk. tanári rendjét tervező pályamunkák, I. köt.-ben, Kecskemét 1843. Péterfy L., V. P. iskolai rendszeréről. Népnevelők Lapja, 1887. Az előbbinek bő szemelvényes ismertetése, — Kemény G., V. P. erkölcsi beszédei, Bpest, 1931. — Neumann J., V. P. ismeretlen levelei, Irod. tört. Közl., 1926. 3 Benka V-t személyesen is ismerte, adatai jórészét azonban volt tanártársai közléseiből vettem. 4 A békési evang. egyházmegye levéltárában Molitorisz Adolf levele, XIII. 36, 5 A békési egyházm. levéltárában, VII. 112.