Pedagógiai Szemle, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)
1970 / 12. szám
színvonalú oktatás folyt. A kaposvári gimnázium megszervezésének feltételeként 1802-ben életre hívott normális iskolai 3. osztály pedig már 1806-tól a gimnázium 1., grammatikai osztályaként működött. Éppen ezért kétségbe vonható a Csánki-monográfiának az az eléggé közismert megállapítása, hogy „a kaposvári normális iskola — Orbán Gábor mester idején — noha kimondottan nem is volt összekötve tanítóképzővel... képezhetett ki tanítókat, sőt érvényes képesítő bizonyítványokat adhatott kiképzett segédtanítóinak ... Az 1822— 1854. évek között... a tanítóképzés terén is kiváló volt a kaposvári iskola”.6 . Az iskola életében valóban fellendülést jelentett Orbán Gábor 31 éves kántori és iskolamesteri működése. Orbán a vármegye és a város vezetői által is tisztelt, tekintélyes tanító volt. A tanítóképzés kérdésében azonban Hess József véleményét fogadhatjuk el: „A mellette (ti. Orbán mellett) működő segédtanítókat — akiket hivatalosan nem is ismertek el segéd- vagy altanítóknak, csak a kántortanító segédkántorainak, s akiknek eltartása a mester személyes terhe volt — a vidéki községek szívesen választották meg mesterüknek..” Bizonyára megfelelő jártasságra tettek szert az iskolai munkában is, hiszen a tanítás a kántortanító nagy egyházi és társadalmi elfoglaltsága miatt nagyrészt rájuk maradt. A somogyi iskolák túlnyomó többségében azonban máshol képzett — vagy képzetlen tanítók működtek. 3. A somogyi tanítóképzés előtörténetének érdekes epizódja fűződik a csurgói református gimnáziumhoz. Az 1850-es évek derekán a Belsősomogyi Református Egyházmegye — az Entwurf értelmében fejlesztés nélkül halálra ítélt gimnázium megmentésére — elhatározta az intézet bővítését. Az 1855-ös hedrehelyi közgyűlés a rendeletben előírt felsőbb gimnáziumi osztályok helyett azonban az alsó négy osztályra épülő, három osztályosra tervezett „neveléstani fokozat” szervezése mellett döntött. A határozat az autonómiát féltő közvélemény megnyugtatására hangsúlyozta, hogy nem az állami követelésnek akarnak eleget tenni, az iskola bővítése „a tanítóképzés szempontjából szükséges”.10 * A bedrehelyi határozat értelmében az 1854-ben indított gimnáziumi ötödik osztályt utólagosan e tagozat első évfolyamának minősítették, így az 1856/57-es tanévben — elvben — már mindhárom osztály működött. Ez a kísérlet nem egyedülálló a korabeli protestáns gyakorlatban. A csurgói tervezet a debreceni és a nagykőrösi református gimnáziumokban az V—VI. osztályt elvégzettek részére szervezett tanítóképző tanfolyamokra emlékeztet.11 Az átszervezés az 1854/56-os tanévekben semmilyen tartalmi változást nem hozott; mint Bódi írja, az V—VI. osztályt „önkényesen nevezték ki preparandiának”.12 Az 1856/58-ra elkészített, „a tanítóképzés céljait szolgáló iskolai tanterv” szerint is az I. (V.) osztály anyaga teljesen megegyezett a korábbi gimnáziumi tananyaggal. A szakképzés a II. (VI.) osztályban kezdődött, a gimnáziumi tárgyak mellett itt is mindössze 3 órás oktatástannal. A III. (VII.) osztályban a tanítójelöltek a heti 6 órás „gyakorlati nevelés- és oktatástanon” kívül az elemi iskolai tantárgyak oktatásmódszertanát tanulták volna. A tanterv előírta, hogy „a nevelő osztályok növendékei” a gyakorlati tanítást a kijelölt napi 1—1 órán a helybeli református elemi iskola tanítójától tanulják.13 Az átgondolatlan és zavaros — lényegében a hatosztályos gimnázium fenntartását leplező — terv azonban nem kapott hatósági jóváhagyást: a helytartótanács a neveléstani osztályok haladéktalan megszüntetését követelte. Ezt az álláspontot képviselte a túlterhelt tanári kar is; az első csurgói tanítóképző hamarosan megszűnt. A nevelőképzést szolgáló III. osztály egyébként 1856/57-ben is csak papíron . HOSS József: A kaposvári plébánia története. Veszprém, 1948. 147—166. 1., ill. BÉCSY— PRILZSAUER: I. m. 9—20. 1. 6 Magyarország városai és vármegyéi. Somogy m. Szerk. CSANKI Dezső, Bp., É. n. 282. 1. 7 Vö.: HOSS: I. m. 159. 1. — ORBÁN Gábor 1794. március 21-én született Jután. 1822-ben a Tolna megyei Értényből pályázott Kaposvárra. 31 éves működése után 1853-ban lemondott állásáról. Kaposvárott halt meg 1858-ban. 8 A feljegyzések Orbán segédtanítói közül Arkus József, Gundy György, Tombor Ferenc és König Alajos nevét őrizték meg. — L. HOSS. I. m. 159. 1. 9 BÖDI Ferenc: A Csurgói Református Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium másfél évszázados története. 1. köt. 155—168. 1., 2. köt. 70—71. 1. Kaposvár, 1943. 10 Uo. 1. köt. 163. 1. ” L. SZAKAL: I. m. 61. 1. — A magyar nevelés története— 96—101. 1. 12 BÖDI: I. m. 1. köt. 167. 1. 13 Uo. 2. köt. 70—71. 1. — A III. osztály anyagában a 6 órás „gyakorlati nevelés- és oktatástan’ mellett 3 óra jutott az elemi iskolai vallástanítás, 2 óra a magyar nyelv, 1—1 óra a történelem—földrajz, a számtan-mértan és a természetismeret tanításának módszertanára.