Nevelők Lapja, 1955 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1955-01-15 / 2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XI. évfolyam, 2. szám, 1955 január 15. A TARTALOMBÓL: Felszabadulásunk 10. évfordulójára készülünk A félévi osztályozás előtt Konferencia a közösségi nevelésről Jó tudni... KIADJA AZ OKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE Xra: 20 fillér Világ pedagógusai! Tömörüljetek az ifjúság boldog jövőjéért, a békéért harcolók soraiba! 1954 december 27-én ült öszsze Ebesben a FISE adminisztratív bizottsága. Olyan időszakban, amikor kibontakozott már az a hatalmas küzdelem, mely diplomáciai és tömegmozgalmi síkon megindult a német militarizmus feltámasztása ellen. Jelentős állomásai voltak ennek a küzdelemnek a moszkvai értekezlet, a Békevilágtanács stockholmi ülése, a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának varsói ülése, a francia népi erők akciói a párizsi szerződések ratifikációja ellen. A mai nemzetközi körülmények között érthető meg világosan, milyen jelentősége van a dolgozók szakszervezeti jogai Chartájának, melyet a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának 1954 decemberi varsói ülése elfogadott, és annak a határozatnak, melyben a Szakszervezeti Világszövetség nemzetközi kampány szervezésére szólítja fel a szakszervezeteket a Charta érvényre juttatásáért, a munkásegység megteremtéséért. Ez a nemzetközi helyzet szabta meg a FISE adminisztratív bizottsága legutóbbi ülésének feladatait. A következőkben szeretném röviden megmutatni, hogyan tükröződött a beszámolóban és hozzászólásokban a nemzetközi helyzet. Mindjárt az ülés kezdetén kiderült, hogy az olasz, latin, amerikai és nyugat-afrikai pedagógus szervezetek delegátusai kormányaik jóvoltából nem élhettek azzal a jogukkal, hogy nemzetközi szervezetük ülésén részt vegyenek, nevelése terén elértek. Nagy sikere volt ezeknek a tájékoztatásoknak nemcsak a pedagógusok, hanem a szülők és munkások között is. Erősítette a szolidaritás szellemét, mikor például támogatást adott az afrikai kartársaknak jogos követeléseikért vívott harcukhoz, így érte el azt, hogy ma már tekintélye van Ázsiában, Afrikában, munkatársai vannak Angliában, Skandináviában, Hollandiában, Latin-Amerikában. Csak úgy sikerült a FISIE- nek ezeket az eredményeket elérnie, hogy akcióiban erősen a munkásosztály szervezeteihez kapcsolódik. A FISE legfőbb feladata a pedagógusok nemzetközi egységének további erősítése, mely szükségessé teszi más nemzetközi egyesülettel is az együttműködést. Az együttműködés konkrét alapját adta meg a Comité d'Entente által elfogadott Nevelők Chartája, melyet augusztus óta számos nyelvre lefordítottak. Az abban foglalt követelések nagy érdeklődést keltettek a latin-amerikai országokban is, ahol a pedagógusok harca az észak-amerikai imperializmus gazdasági és politikai nyomása ellen nemzeti függetlenségi harc is. Ezért is érdemel különös figyelmet a latin-amerikai államok pedagógusai VI. kongresszusának előkészítése. A nemzetközi helyzet az iskolák és a pedagógusok élete Az iskolák helyzete a kapitalista, a gyarmati és függő országokban tovább romlik a háborús készülődés miatt. Kevés az iskolák, pedagógusok száma. Súlyosbodtak a pedagógusok életkörülményei. A háborúra készülődő reakció megmutata igazi arcát a pedagógusok demokratikus szabadságjogainak megsértésében is. Néhány országra már utaltam, ahonnan a küldöttek nem jöhettek az adminisztratív bizottság ülésére. Még feszültebb a helyzet Guatemalában, ahol a pedagógus szakszervezet irányítói hosszas üldöztetés után kénytelenek voltak hazájukat elhagyni, az után a brutális intervenció után, amelyet ebben a kis országban az United Fruit és egyéb amerikai trösztök provokáltak. Előtérbe helyezték itt a vallásos nevelést s a tanítókat az amerikaiak választják ki. Iránban számos pedagógust, beleértve az egyetemi tanárokat is — bebörtönöztek, többek között az 1953-as bécsi kongresszus küldötteit. Ezzel párhuzamosan a pedagógus tömegek harcában hatalmas aktivitás mutatkozik meg. A harc formái: a bérharc — amelyet a népi tömegek is támogatnak — egészen a sztrájkig (Chile, Franciaország, Norvégia, Belgium); harc a több iskoláért, több pedagógusért, az állami oktatás védelméért; harc az egyházi befolyás ellen, a pedagógusok szabadságjogainak védelméért. (USA, Japán, latin-amerikai országok, Afrika.) A másik jellegzetessége a pedagógus mozgalmaknak, hogy nem egy esetben azok ellen az okok ellen is irányul, amelyek az iskola anyagi nyomorát, és a pedagógusok lebecsülését is eredményezik. Franciaországban a Tanítók Autonóm Nemzeti Szakszervezete októberben nyilatkozatot adott ki Németország újrafelfegyverzése ellen. Jelentős kezdeményezések indultak a japán pedagógusok részéről is: „A gyermek és az atombomba", „A katonai támaszpontokon élő gyermekek" című ifjúsági könyveket adták ki; elkészítették a Hirosima című filmet; tüntetések és manifesztációk zajlottak le a háborús szellem újjászületése ellen stb. A nyugatnémet pedagógusok passzív magtartása az újrafelfegyverzéssel szemben az utóbbi időben feloldódott és harcolnak ők is országuk felfegyverzése ellen. A harmadik jellegzetessége az aktivitásnak: a pedagógus-mozgalom jelentősen fejlődött a gyarmati és függő országokban. A latin-amerikai államokban az iskola problémája szorosan kapcsolódik a nemzeti kultúra fejlődéséhez és a nemzeti kultúrának a jenky-imperializmus atól való megvédéséhez. Akció bontakozott ki Mexikóban az amerikai ifjúsági ponyvairodalom, a comics ellen. Afrikában, Indonéziában harc indult az anyanyelvű oktatásért, az általános tankötelezettségért, az analfabétizmus ellen. (Indonéziában a lakosság 80 százaléka analfabéta és a kormány 1960- ra ígéri az általános tankötelezettség bevezetését. Ezeknek a mozgalmaknak az erejét fokozza a lakosság nagy részének aktív támogatása. Segítették ezt a Szovjetunió és a népi demokráciák a közoktatás területén elért eredményeikkel, és azzal, hogy delegációkat küldtek a kapitalista országok pedagógusaihoz, fogadtak számtalan, kapitalista országból jövő pedagógus-delegációt, kölcsönös cseréket, találkozókat szerveztek nemzetközi síkon, így tükröződött az adminisztratív bizottság ülésén a nemzetközi helyzet, az iskolák és a pedagógusok élete. A beszámoló és a hozzászólások alapján egyben megmutatkozott az őszinte törekvés is a pedagógusok nemzetközi egységének megvalósítására, az oktatásügy jobbátételére, a béke megvédésére. A FISE munkája Az eddig ismertetett akciók kibontakozásában jelentős szerepe volt a FISE-nek, mely a szakadár szervezetek minden aljas mesterkedése ellenére magába foglalja a világ pedagógusainak nagy többségét, több mint 4 millió pedagógust. Az akciók kibontakozása során kiderült, hogy nincs más nemzetközi szervezet, amely segítséget tudna adni a pedagógusok politikai, gazdasági, szakmai harcához, csak a FISE. Segítette harcukat a sajtóján keresztül adott tájékoztatóival, melyeket az egyes nemzeti szervezetekhez küldött. Ismertették azokat az eredményeket, melyeket az ifjúságnak a béke és a népek közötti barátság szellemében való demokratikus A FISE feladatai Központi feladat a pedagógus egység megvalósításának segítése. Erősíteni kell a pedagógusok tömegeivel való kapcsolatot, s az eddigi eredmények megszilárdítása mellett fokozottabb segítséget kell adni a nyugatnémetországi, skandináviai és latin-amerikai pedagógusoknak. A FISÉ adminisztratív bizottságának mostani bécsi ülésén hozott határozatai programot adnak a békéért folyó harc erősítésére, melyre vonatkozóan a FISÉ adminisztratív bizottsága külön felhívást adott a világ pedagógusaihoz. Programot adnak a nyugatnémet és osztrák pedagógusok segítésére, a latin-amerikai pedagógusok kongresszusának segítésére, az afrikai és indonéz pedagógusok harcának segítésére az anyanyelvi oktatás, az általános tankötelezettség bevezetése érdekében. Ezeknek a határozatoknak jó végrehajtása jelentősen előmozdítja a Pedagógusok Nemzetközi Szövetsége munkáját a pedagógusok jóléte, a demokratikus iskola érdekében, a nemzetközi feszültség enyhítése, a biztonság és a béke érdekében. Nem kétséges, hogy a magyar pedagógusok, akiket erős kötelékek fűznek nemzetközi szervezetükhöz és a munkásosztályhoz, meleg rokonszenvvel kísérik és minden erejükkel támogatják a nemzetközi egység megteremtéséért megindult hatalmas küzdelmet. Elsősorban segítik azzal, hogy a szocialista oktatás-nevelés eddig elért eredményeit továbbfejlesztik annak a tudatában is, hogy munkájukat figyelemmel kísérik a még kapitalista iga alatt szenvedő pedagógusok is. RáczJános elnökhelyettes Emlékezzünk Csokonai Vitéz Mihályra Százötven évvel ezelőtt, 1805 január 28-án halt meg Csokonai Vitéz Mihály. Élete szakadatlan harc a rosszindulatú, hideg közönynyel, a műveletlenséggel és a minden újnak gyűlöletével, hogy ritka talentumának alkotásait a magyar irodalomra vágyó közönség kezeibe juttassa. Majdnem teljesen meddő küzdelmében keservesen kellett tapasztalnia, hogy „az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon“. Talán csak annak tudata vigasztalta, hogy lesz század, mely pártfogón tekint a nemzeti öntudat ébresztőjére, a magyar költőre. Lesz még az a kor, mellybe felettem is Egy hív magyarnak lantja zokogni fog. S ezt mondja népünk: Ok miért nem Éltek ez emberi századunkban?! Az élet gazdagon kínálta a költőgyermek számára az élményeket. A polgárosodó Debrecen iparosai és kereskedői között hamar felütötte fejét a pénzéért reszkető zsugori, aki a Csokonai-családot az apa halála után alaposan kiforgatta kicsiny vagyonából. De még több baja volt a hazájában uralkodó feudális állapotokkal, a műveletlenséggel, s ezekért az állapotokért felelős magyar nemességgel. Talán csak két-három év volt életében, amikor azt hihette, hogy rámosolygott a szerencse. Ekkor nyerte el Debrecen nagytudású férfiúnak, Földi Jánosnak barátságát. Ezekre az évekre esik, hogy Kazinczy Ferenc elismeréssel ír verseiről. . A debreceni kollégiumban is jól állnak ekkor dolgai. Megbízzák a poéták osztályának tanításával. Lelkesen és nagy sikerrel dolgozik. Domby mondja pedagógiai munkájáról: ... egész remek volt az ő előadása, kivált a poétai históriákban ... az ő tanítványai ahelyett, hogy a hideg leckéktől idegenkedtek volna, az ő oskolájába, mint theatrumba, egymást törve mentek“. Mint költőnek a híre bejárja az országot, Kármán Urániájában hét költeménye jelenik meg, s a bécsi Magyar Hírmondó is szépen méltatja tehetségét. „Ebből olyan poétája lesz a hazának, hogy szép és kényes gusztusú tudósainknak nem kell a szépségekért idegen nyelvek közt keresgélni.“ Ezekben az években formálja meg nagy politikai verseinek végső művészi alakját, amelyben a tapasztalás és a megnövekedett önbizalom bátran teszi fel a kérdést: Bódult emberi nem, hát szabad létedre Mért vertél zárdékot tulajdon kezedre? A reakció és a haladás harcában hiszi, hogy ha nem is a közeli években, de a felvilágosodás fog győzelmet aratni: Természet! emeld fel örök törvényedet, S mindenek hallgatni fogják beszédedet. E kézzel fogható sötétség eltűnik. Az éjnek madara huholni megszűnik. De a derűre jön a ború. Jönnek a kollégiumi pörök s a kizárás, néhány napra rá, hogy a Martinovics-per elitéltjeinek kivégzését megtekintette. A csalódások sora azonban végtelen. Sárospatakon sem ízlik a jog. Sőt a Múzsákat is félti tőle: „Azokat a kősziklákat járom mostan, hol Ovidiustól fogva sok poéta hajót tört, és amelyek miatt vagy jó turista vagy jó poéta leszek, minthogy a kettő nehezen állhat meg együtt“. Közben a királynak sürgős szüksége támad katonára és pénzre a franciák elleni háborúhoz. Pozsonyba gyűl az ország főnemessége, a legmódosabb réteg. A szegény debreceni poéta még nem tanulta meg, hogy a fenelmesi ajtókon hiába, kopogtat magyar költő. Az országgyűlés hamar véget ér. A rendek, mint annyiszor, most is a Habsburg-uralom hűséges kiszolgálóinak bizonyultak, s a Diétái Magyar Múzsa szerkesztője, kiadója és munkatársa, Csokonai Vitéz Mihály, a kor legnagyszerűbb költői tehetsége ismét csalódottan, üres zsebekkel búcsúzik Pozsonytól: Musa, megszűnt a diéta. Szűnni kell hát neked is, Tán, ha a magyar poéta nyer jutalmat, nyersz te is. Komáromban sok sebből vérző szívét Lilla iránt érzett szerelmével gyógyítgatja. Sőt a biztatás sem marad el a gazdag kereskedő leánya részéről. . De a boldogság csak néhány hónapig tart, mert a tyrann törvénynek Lilla is meghódol. Ez már szinte elviselhetetlen! Talán csak arra jó, hogy a magyar irodalom legkeserűbb búcsúja elzengjen Csokonai húrjain: Bájoló lágy trillák! Tarka képzetek! Kedv! Remények! Lillák! Isten vétetek! A magány és a barátok keresésének hónapjai következnek, hogy megrendítő odúiban utolérhetetlen magasságokba szökkenjen művészete. De van még szava a társadalomról is. Ha tompább is hangjának éle, mint néhány esztendővel ezelőtt volt, azért a Dorottyát mégis csak kritikának szánja: „Az én szerzeményemnek interesszéje áll a nemzeti luxusnak és élkorcsosodásnak kigúnyolásában, s ifjainknak és leányinknak csintalan, sőt sokszor pajzán mulatságaiknak megbüntetésében“. Életének hátralévő évei lázas hajszában telnek el, hogy sajtó alá rendezett könyveit kiadhassa. De nagyobb művei közül csak kettőnek megjelenését érhette meg. Három kötete halála után, 1805-ben látott napvilágot. A debreceni Hatvan utcában temették el. A sírját jelző egyszerű deszkatáblára a hű barát, Domby íratta fel a költő nagyságára nagyon jellemző szavakat: „Itt nyugosznak Ovidius, Vergilius, Horatius Csokonai Vitéz Mihály személyében“. * Csokonai Vitéz Mihály! Mi szeretnénk méltó gyermekei lenni annak a századnak, amelyről oly gyakran álmodoztál, s amely elégtételt akar adni korábban sokaktól lenézett művészetednek. Miénk vagy, a magyar népé, mely örökre szívébe zárta verseidnek lágy muzsikáját, gondolataidnak mélységét, s igaz magyar szived legszebb dobbanásait. M. SZ. ( Kiváló oktatásügyi dolgozók kitüntetése Január 8-án Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kitüntetéseket adott át kiváló oktatásügyi dolgozóknak. A kitüntetések átadásakor jelen volt Erdey- Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára. A Munka Érdemrendet kapta: Jóború Magda miniszterhelyettes, Orbán László, a marxizmus-leninizmus oktatási főosztály vezetője és Hodászi Endre szentgotthárdi általános gimnáziumi igazgató.A Szocialista Munkáért Érdemérmet kapott: Békési Lajos, a személyzeti főosztály vezetője. Fodor Pálné, az iskolai személyzeti osztály vezetője. Sulán Béla, a felsőoktatási főosztály helyettes vezetője. Rajnai Rudolf, a minisztériumi titkárság vezetője, Varga Endre, az Országos Levéltár csoportvezetője, E. Kiss Sándor, az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola igazgatója, Borsányi Károly, a budapesti Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium tanára, Fülöpp Béla, a Tankönyvkiadó Vállalat tankönyvszerkesztőség matematikai szerkesztőség vezetője, Vadkerti Loránd, a Nógrád megyei oktatási osztály tanulmányi felügyelője, Tódorén József, mosonmagyaróvári gimnáziumi tanár, Varga Gáborné, a Miskolci Tanítóképző igazgatója és Kisfaludi Lászlóné, a Letenyei Általános Iskola tanára. Munka Érdeméremmel tüntették ki Koren Istvánt, az általános iskolai főosztály szervezési osztályának vezetőjét, Garami Károlyt, a Pedagógiai Tudományos Intézet tudományos munkatársát, Tihanyi Andort, a Pedagógiai Tudományos Intézet tudományos munkatársát, Máté Józsefet, az Iskolai Szemléltetőeszközök Intézete igazgatóját, Kocsis Lajos pártalkalmazottat, Párkányi Lászlót, az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola docensét, dr. Tarnest Mihályt, a pécsi Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanárát, Orsós Lászlót, a Baranya megyei Tanács oktatási osztálya gazdasági csoportvezetőjét, Zimányi Alajost, az Esztergomi Közgazdasági Technikum tanárát, Mihályfalvi Margitot, a Sárosdi Általános Iskola tanárát, Sütő Jánosnét, a Horti Általános Iskola tanárát, Láng Jenőnét, a budapesti, XII. kerületi Városmajor utcai általános iskola tanítóját, Nyitrai Gyulát, a Mezőtúri Általános Iskola tanárát és Nagy Ilonát, a Mátészalkai Általános Iskola tanárát.