Pedagógusok Lapja, 1963 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1963-11-05 / 21. szám

Ki neveljen belőlük egészséges embereket? A Budapest, X. kerület, Üllői út 118. szám alatti általános iskola az elmúlt tanév végén 27 gyermeket javasolt gyógypedagógiára, közülük az áttelepítő bizottság 13-at nem fogadott el, illetve visszairányított. »Nem értelmi fogyatékos« — ez volt az elutasítás indoka, viszont a gyógypedagóg— Nem tévedett sem a tanítónő, sem az áttelepítő bizottság — adja meg a választ Selmeczi László, a bizottság elnöke, a X. kerületi Gém utcai Gyógypedagógiai Iskola igazgatója. — A szóban forgó 13 gyermek valóban nem értelmi fogyatékos, ennek ellenére többségükkel kapcsolatban teljes joggal vetődött fel ennek a gondolata. Szaknyelven pseudodebilis, más szóval átmenetileg értelmi fogyatékos gyermekek ezek; testi, de különösen szellemi fejlődésüket a rendkívül kedvezőtlen családi körülmények, a károsító környezet annyira lelassította, hogy bár agyi, idegrendszeri elváltozást vizsgálataink nem mutattak ki, mégis értelmi fogyatékosnak látszanak. A tanítónők, ismétlem, nem követtek el hibát, javaslatukat mégsem fogadhattuk el, mert — s ezt hangsúlyoznunk kell! A gyógypedagógiai iskolába csak agyi, idegrendszeri sérült, tehát tartósan értelmi fogyatékos gyermekek vehetők fel. Ettől a szigorúan tudományos elvtől már csak azért sem térhetünk el, mert a gyógypedagógiai intézmé■rvyek létszámkeretét teljes mértékben kitöltik a tartósan értelmi fogyatékosok, s nevelő-oktató módszereink is az ő gyógyító nevelésüket célozzák. Ami a bizottság tévedését, illetve ennek lehetőségét illeti? Tekintve, hogy embergiára irányításuk eleve azt bizonyítja, hogy az általános iskolában képtelenek voltak együtt haladni az átlaggal. Felmerül a kérdés: ki tévedett? Az általános iskolai tanítónő, aki »nem értelmi fogyatékost« értelmi fogyatékosnak nevezett, vagy az áttelepítő bizottság ezekről, legyen az bármilyen szellemi fokon, az ember vizsgálatáról van szó, tévedések lehetősége mindig fennáll. Iskolánk munkaközössége azonban kidolgozott egy olyan áttelepítési metódust, amely — hiszem — a tévedések lehetőségét a minimálisra csökkenti. Az eddigi gyakorlat szerint a bizottság megalakulásakor, az áttelepítés alkalmával vizsgáltuk a gyereket, s hoztunk határozatot, természetesen támaszkodva az idegszakorvosi véleményre is. Az új metódus lényege az, hogy minden gyereket kétszer vizsgálunk meg. Az első, hoszszabb vizsgálat félév után kezdődik: a kerületi Nevelési és Családvédelmi Tanácsadó keretében működő általános iskolai nevelő, gyógypedagógus, pszichológus és gyógypedagógus-orvos vezeti. A második időpontja általában május. Így módunk van a gyermeket fejlődésében látni. — E két vizsgálat alapján írtuk rá a 13 gyermek lapjára az ismeretes határozatot. Velük tehát az általános iskolának kell foglalkoznia, megtalálni azt a módot, amely eredményt hoz. Ügyüket mi sem tesszük félre, a tanácsadó szakemberei a tanév folyamán rendszeresen figyelik ezeket a gyerekeket, mintegy ellenőrizve egyúttal határozatunk helyességét. sok bekerülnek a tartósan fogyatékosak közé, ők is azzá válhatnak. A gyógypedagógiai tanterv az idegrendszer-károsult gyermekekhez méri a tananyag nagyságát, s ez néhány szélsőséges esetet kivéve kevés a környezetkárosította gyermek értelmi képességének. De az általános iskola többségében lelkiismeretes próbálkozása sem produkál teljes eredményt. Hogyan lehet tehát megoldani ezt a problémát? Elméletben kézenfekvő a válasz: az ok megszüntetésével megszűnik törvényszerűen az okozat. Ha nem lesznek munkakerülő, részeges, züllöttéletű szülők, akkor nem lesznek környezet-károsult gyermekek. Csakhogy ehhez évek, évtizedek tudatformáló, átnevelő munkájára van szükség. És addig? Az ideális megoldás internátusok létesítése lenne, környezet-károsította gyermekek számára. Ez azonban hatalmas anyagi befektetést igényelne, még akkor is, ha a gyermek ellátási költségeit a szülő viselné. Viszonylag rövid idő alatt kialakítható kereteket kell tehát keresni. A Szovjetunió iskolarendszere ezt a problémát az általános iskolai oktatás kezdete előtt egy évvel, úgynevezett előkészítő osztályok formájában oldja meg, kedvező eredménnyel. Az előkészítő osztályok foglalkozási anyaga elsősorban nevelési kérdéseken alapul, mintegy előkészítve a gyermeket a rendszeres munkavégzésre, a tanulásra. A gyermekek óvodai foglalkozásának kiterjesztése nálunk is lehetővé tenné a környezetkárosította gyermekek kiszűrését már az iskola megkezdése előtt. Kétségtelen, hogy ez egyúttal többletmunkát jelentene az óvónőknek, viszont megkönnyítené az első osztályt vezető pedagógusok helyzetét: az első naptól kezdve fokozott figyelemben részesíthetnék a problematikus gyermeket. A legelfogadhatóbb megoldásnak jelenleg az úgynevezett kis létszámú osztályok indítása látszik. A környezet károsította gyermekek száma iskolánként 12—15-re tehető, velük összevontan foglalkozna egy pedagógus. A kis létszám lehetővé tenné a közösségi foglalkozás mellett a gyerekkel való egyéni foglalkozást is. Iskoláztatásuk ilyenformán megnyugtatóan rendeződne. Emellett a társadalmi szerveknek — elsősorban talán a Nőtanácsnak — az eddiginél többet kellene törődniük azzal, hogy miként lehetne rendbe hozni egy-egy gyermek otthoni környezetét, . ..... Mindez megkönnyítené az általános iskolák munkáját, oktató-nevelésünk hatékonyabbá válna, s ami a legfontosabb, amiért szót emelünk: egyetlen gyermek sem veszne el a társadalom számára. Deregán Gábor ki tévedett? Mit tesz, mit tehet az általános iskola? A nehéz, nagy feladat tehát az általános iskolára hárul. Mit tesz, mit tud tenni az általános iskola? — A tényt tényként kell felfogni: van 13 olyan gyerekünk, aki az úgynevezett nehéz esetnél is nehezebb — mondja Szabó István igazgató. — Minden évben jelentkezik ez a probléma, ha nem is ilyen nagymértékben, mint az idén. Mi lelkiismeretesen igyekszünk megoldani, s hogy eredményeink csekélyek, nem tehetünk róla. Objektív és szubjektív nehézségek akadályozzák velük kapcsolatos munkánkat. Nagy létszámú osztályaink vannak, váltott műszakban dolgozunk. Nevelőink szinte erejükön felül vállalják, hogy a rövid műszak közötti szünetekben korrepetálják őket, órákon is igyekeznek időt szakítani a velük való foglalkozásra, gyakrabban feleltetik, ellenőrzik őket, de hát a velük való foglalkozás nem mehet a többiek kárára. Ezeknek a gyerekeknek családi körülményei rendezetlenek. A házi feladatot nem készítik el, sok esetben, még ha lenne is ilyen hajlandóságuk, nincs módjuk rá, szabad idejüket az utcán töltik, nincs aki ellenőrizze őket. Nevelőink gyakran felkeresik a szülőket, mindent elkövetnek, hogy az iskolai kedvező ráhatás ne szűnjék meg az iskola elhagyásával, de legyünk őszinték a ket,és az eredmény. Éppen ezeknek a gyerekeknek a szülei azok, akik nem jönnek el a szülői értekezletekre, nem segítik az iskolát az egyébként sikeres társadalmi munkában egyáltalán nem törődnek gyermekük sorsával. — Hozzá kell tennem: a gyermekekkel való tanórán kívüli foglalkozás pusztán a nevelők lelkiismeretére van bízva. Iskolám nevelőiről őszintén csak a legjobbakat mondhatom ezen a téren, de sok esetben kevés a jóakarat Gyakori, hogy ismert módszereink egyike sem kellően hatásos ... A környezetkárosította gyermekek sorsa nemcsak az Üllői úti iskolában gond, hanem országos probléma. A megoldás megnyugtató —szervezett — formája egyelőre hiányzik. A gyógypedagógia a már említett okokon túl a gyermekek érdekében sem vállalja őket. Ha a pseudodebil !- 2 Pedagógusok Lapja Egy fontos rendeletmódosítás A Művelődésügyi Közlönyt forgató pedagógusok bizonyára megtalálták az október 15-i számban a 171/1963. M. M. számú utasítást, mely az óradíjátalányos pedagógusok munkaviszonyával kapcsolatos egyes kérdéseket szabályozó 56/1955. O. M. számú utasítást módosítja. Tekintettel arra, hogy régi rendelkezés módosításáról van szó, szükséges néhány magyarázó szót fűzni hozzá. Az 1955-ből származó utasítás 2. pontja azt a tilalmat tartalmazza, hogy kinevezett főfoglalkozású pedagógus helyettesítésre óradíjátalányosi beosztást nem kaphat, még akkor sem, ha az így keletkezett többletóráinak száma eléri vagy meghaladja a kötelező óraszám 50 százalékát. Tehát az ilyen feladatot ellátó pedagógusnak csak óradíjat lehetett fizetni. Az új rendelkezés részben feloldja ezt a tilalmat. Lehetővé teszi, hogy 1963. október 15-től kezdődően más oktatási intézményekben a pedagógusokkal a helyettesítés tartamára óradíjátalányos munkaviszonyt létesítsenek, saját iskolájukban azonban továbbra is csak túlóradíj fizethető, bármely óraszámú helyettesítés esetén. Tehát, ha egy pedagógus a jövőben nem saját iskolájában helyettesít, s ennek mértéke eléri vagy meghaladja kötelező óraszáma 50 százalékát, úgy vele óradíjátalányosi munkaszerződést kell kötni, a munkabérét a 100959 M. M. számú utasítás 5. szakaszának rendelkezései szerint kell megállapítani. Ez a rendelkezés vitathatatlanul kedvező a pedagógusok számára. A besorolás szerinti munkabér, illetve annak megfelelő hányada magasabb, mint az óradíj. De van ennek árnyoldala is: a pedagógusok túlfoglalkoztatásának veszélye. Járási, városi szakszervezeti bizottságaink ügyeljenek arra, hogy működő pedagógusokat csak abban az esetben foglalkoztassanak ilyen nagy mértékben, ha erre az oktatásügy érdekében kifejezetten szükség van. Ugyanakkor ellenőrizzék azt is, hogy ha már erre sor kerül, a pedagógussal a munkaszerződést megkössék és megfelelően besorolják. Simon Zsuzsa Munkavédelmi tanácskozás Cegléden Jól sikerült járási munkavédelmi felügyelői tanácskozást rendezett a Pest megyei bizottság Cegléden. A nagy körültekintéssel és elemző gonddal elkészített beszámolót Támady Lajos, a ceglédi városi szakszervezeti bizottság tagja, városi társadalmi munkavédelmi felügyelő tartotta. A referátum rámutatott az iskolák munkavédelmének fejlesztése terén eddig elért eredményekre és sok kiszállás során szerzett tapasztalat alapján vázolta ennek az iskolaévnek főbb feladatait. A felszólalók között Győre Sándor, a ceglédi városi művelődésügyi osztály vezetője rámutatott arra, milyen nagy segítséget jelent az osztály számára a szakszervezet munkavédelmi tevékenysége. A tanácskozás után az egybegyűltek megtekintették az első iskolai munkavédelmi filmet, amelynek címe: »Előzzük meg a testnevelési baleseteket.« PUTNOKY JENŐ 1890—1963 Budapesten, október 26-án, az Új Köztemetőben kísértük utolsó útjára a pécsi Tanárképző Főiskola nyugalmazott gyakorlóiskolai igazgatóját, munkaérdemérmes pedagógust. Az a 73 év, mely lezárult, s amiből nagyon kínos betegséggel való küzdelmes 3 év volt »a nyugalom«, példamutató 50 éves értékes népnevelő és pedagógusképző munka életkerete volt. Aradon született, jeles tanítói oklevelét 1910-ben az aradi állami tanítóképzőben szerezte és ugyancsak 1910 szeptemberében kezdte működését egy közeli állami népiskolában. 1960 szeptemberében vonult nyugalomba. Katona volt az első világháborúban, 1919-től állami tanító Kiskunfélegyházán, pár hónap múlva az állami tanítóképző gyakorló iskolájába került és ettől kezdve 40 esztendőn át tanításai, szaktanácsai a pedagógus-képzést és továbbképzést is szolgálták. A »Hogyan tanítsunk« kiváló mestere volt. Mind tárgy, mind pedagógiai szempontból tanításai példamutató alkotások voltak. Az országos tanítói továbbképző tanfolyamokon ismerték meg a nevét és feledhetetlen alakját a ma működő tanítók. Tanulmányi felügyelői látogatásain nemcsak szaktanácsokat adott, hanem gyakorlati bemutatókkal is szemléltette tanításait. 1950- től bekapcsolódott a pécsi tanárképző főiskola munkájába és irányította a tanárjelöltek gyakorló tanításait. Élő példájával hatott — keveset írt le — ezrekre tehető azoknak a pedagógusoknak a száma, akiknek emlékében tovább él derűs, mosolygó, vidám arca, segítő, meleg emberszeretete, akik hálás szeretettel érzik, hogy tőle jó indításokat kaptak. Mácsay Károly 5 H5 H 5 HS 25 H5 H 5 H5 asa 5H 5 H5 H 5 H 5H! Baráti találkozó Szakszervezetünk Gorkij fasori székházában október 18-án, pénteken délután baráti találkozót rendezett a Német Demokratikus Köztársaságból hazánkba érkezett pedagógusok részére. A találkozón résztvevő mintegy 150 magyar és német ének-, zeneszakos, valamint gyógypedagógus tanár hasznos tapasztalatcsere-megbeszélést folytatott. Az 1993 tavi ürlítben-fiúmértene Hol van már a nyári szün idő, hol a pedagógusgyermeki kék vidám zsivaja, a pedagógusok gondtalan pihenése, a mozgalmas kirándulások vagy a csendes kikapcsolódás napijai? Sokan régen elfeledték már. Az idei év üdültetési zár- i számadása azonban — az egész ország szakszervezeti biizottságainak beszámolói alapján — csak most készült el. Hadd ismertessünk néhány jellemző adatot ebből a gyűj- teményből. Az egyik és talán a legfontosabb megállapítás az, hogy az üdültetésben részt vettek száma ebben az évben is to-vább emelkedett. Az idén már — ha a gyermekeket és a csa- ■ ládtagokat is beleszámítjuk — , megközelítőleg 27 ezren részesültek valamilyen szakszer- vezeti szervezésű üdültetésben, szállásbiztosításban. Ez a ■ tagság 21—22 százaléka. És bár tudjuk, hogy az igények , ennél is nagyobbak, mégis a 27 ezres létszámban az üdültetéssel társadalmi munkában foglalkozó aktívák ezreinek ál-dozatkész munkája is benne van. Dicséret illeti őket érte. A másik szembeötlő adat, hogy az összlétszámból mintegy 10 000 főnek jutott különféle SZOT-rendszerű üdülőjegy (felnőtt, családos, gyermek, külföldi üdülés). A nagyobb részt tehát a saját szervezésű üdültetés adja, igaz, a SZOT-üdültetés minőségileg magasabb színvonalú, mert hiszen például a belföldi üdülőjegy árához, a napi 14 Ft-hoz a állam további napi 58 Ft- tál járul hozzá. (Ez csak a pedagógusoknak több mint 8 millió forintot jelent!) Mégis a saját szervezésű üdültetés érdekében kifejtett erőfeszítéseknek is jelentős eredmé- nyük volt. A saját szervezésű üdültetés nagyobb részét kitevő — kö- rülbelül 9 ezer főnyi — me- gyei és központi szervezésű úgynevezett »önköltséges« ] üdültetés már nem ennyire . -----------------------------------------------------------------------------------------------ft kedvezményes. A részvevők általában napi 20 Ft-ot fizetnek. Sokan úgy tekintik, hogy önköltséges jegyről lévén szó (száműzni kellene ezt a kifejezést, és helyette végleg a »saját szervezésű«-t használni!) teljes egészében kifizetik az egy vagy két hét költségeit. Pedig aligha kell hosszabban bizonygatni, hogy napi 20 Ft-ért Balaton mellett vagy hegyvidéken szállást és teljes ellátást nem lehet kapni. A különbözetet a szakszervezet fizeti. Ez a múlt évben mintegy két és félmillió forintot jelentett. Igaz, sokszor iskolákban, kollégiumokban vagy víkendházakban laknak az üdülők, mostohább körülmények között, de még ebből a jegyből sem jut elég az igénylők számára. Nemrégen bevezetett új üdültetési formát jelent a szállásbiztosítás vagy szobafoglalás: a különböző szakszervezeti szervek — főleg a járási, városi, kerületi bizottságok — az IBUSZ útján magánosoknál vagy egyes iskolákban csak szálláslehetőséget nyújtanak, étkezésről mindenki maga gondoskodik. Ezt a lehetőséget az idei évben mintegy 5000 fő kapta, s a költségkihatása megközelíti a félmillió forintot. Bár ez a fajta üdültetés a részvevőktől nagyobb anyagi áldozatot igényel, rendkívül közkedvelt forma, mert az egyébként szerény mértékű családos üdültetés növelésére nyílik mód. Az üdültetési mérleg adatai szerint mintegy 3000 gyermek üdült több mint egymillió forintos szakszervezeti hozzájárulással. Az üdültetés utáni hálás levelek, szülői köszönetek azt bizonyítják, hogy a nyári szabadságidejükben a gyermeküdültetés sokszor nehéz és fárasztó munkáját vállaló pedagógusok hasznos és jó munkát végeztek. Az üdültetési munkában »a holtszezonban« sincsen megállás. Készülnek a jövő évi tervek, folyik a beruházások, felújítások előkészítése és lebonyolítása, az idei tapasztalatok elemzése. Az idei év üdültetési mérlegének adatai azt mutatják, hogy az eredmények évről évre nagyobbak, és ezt nincs okunk eltitkolni. dr. Szigetvári Dénes A gyakorlati foglalkozás és a szakmai előképzés helyzetét vizsgálja a népi ellenőrzés is A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tizenkét megyéjén és tizenegy budapesti keületben novemberben a gyakorlati foglalkozás és a szakmai előképzés helyzetét ellenőrzi. A vizsgálati programzerint a kijelölt megyékben áfásonként, Budapesten pedigerületenként 3—3 általános skolát és lehetőleg valamenynyi középiskolát meg kell vizsgálni. A felmérés során műhelyek és tanulókertek elszerelése, a szerszámokkal aló ellátottság, a pedagógusk és az oktatók képzettsége, minden lényeges személyi s tárgyi feltétel sorra kerül. A KNEB javasolta, hogy a szsgálat foglalkozzék azokkal a üzemekkel is, amelyekben középiskolások szakmai elképzése folyik. A vizsgálatot megyei, illetve városi, kerületi munkabizottságok irányíták. Valamennyi munkabizottágban részt vesznek szakszerezetünk képviselői is. Az iskolákban a népi ellenzék jegyzőkönyveket készítnek, amelyeket az iskola igazatójának és szb-titkárának, letve bizalmijának is alá kellnia. Az ellenőrzés eredméyeit a népi ellenőrzési biottság december havi ülésén itatja meg. Ilyen jellegű vizsgálatot még nem végeztek a népi ellenőrök, hiszen ezúttal elsősorban nem okmányokra, dokumentumok-ra támaszkodnak, hanem a helyszíni tapasztalatokra, megfigyelésekre, beszélgetésekre. A pedagógusok, akik naponta találkoznak a gyakorlati oktatás gondjaival, sokat segíthetnek ebben a munkában. A bizotságok előtt tárják fel nyíltan, őszintén a problémákat, mondják el javaslataikat, hogy a felmérés minél eredményesebb legyen. Hiszen — mint ahogy a vizsgálat előkészítésébe bevont pedagógusok is elmondták — ez az ellenőrzés segíti majd az iskolareform céljainak gyorsabb megvalósítását, s várható, hogy nemcsak a több száz meglátogatott iskolában, hanem szinte valamennyi alsó- és középfokú oktatási intézményben éreztetni fogja hatását. J. K. I1 szakszervezeti fényképpályázat eredménye A Pedagógusok Lapja június 5-i számában a szakszervezet főkönyvelősége fényképpályázatot hirdetett a szakszervezeti üdültetés bemutatására. A bíráló bizottság a beérkezett fényképek között díjazásra alkalmasat nem talált. Dicséretben részesült Juhász László (Nagyatád) Pedagógusok a Bori várban című képe, Kozák Tivadar (Dunaújváros) Öböl című és Marsovszky Endre (Budapest) Nyár III. című fényképe. 4,5 kismotorokat, szubminiattír és TV alkatrészeket, fejhallgatókat, szelénoszlopokat, rádiócsöveket és félvezetőket és sok egyéb alkatrészt vásárolhatnak Keravill szaküzletekben. Budapest V., Múzeum körút 11. Budapest VI., Lenin körút 78. Budapest Vili., József körút 34. Budapest Vill., Üllői út 60-62. Budapest XI., Fehérvári út 7. Vidékre utánvéttel is szállítunk!