Százhalombattai Hírtükör, 1996 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-10 / 1. szám

SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR - IX. ÉVF. 1. SZ. ÚJ FEJEZET A DKV ÉLETÉBEN A DKV történelmében az 1984- es esztendőt egy igen fontos termelési esemény tette emlékezetessé: a re­kord-gyorsasággal, 3 év alatt felépí­tett Katalitikus krakk üzem (FCC) az év közepén megkezdte termelését és ezzel a kőolajból kinyerhető, értéke­sebb fehéráru-kihozatal elérte a 68,4 százalékot Még az Állami Tervbizott­­ság döntése után is szinte áthághatat­lannak tűnő akadályokat kellett legyőzni a finomító vezetőinek, de vé­­gülis siker koronázta az erőfeszítése­ket Az FCC üzem az alkalmazott technológiát, a kivitelezés műszaki színvonalát és az irányítástechnikát is tekintve világszínvonalú létesítmény. Az első kézzelfogható példája annak, hogy a DKV fejlesztési célkitűzései már meghaladják a KGST szab­ványok és normák színvonalát és a legújabb technológiák megvalósítását igénylik.­­ A további technológiai fej­lesztések megvalósítása az értékesebb aromás­ tartalmú, illetve a környezetet kevésbé szennyező termékek előállítá­sát és a gázolajok paraffintartalmának csökkentését eredményezte. A techno­lógiák kidolgozásánál több esetben is alkalmazták a finomító saját szakem­bereinek kutatási eredményeit. Az utób­bi évtized beruházásai közül mindenképpen meg kell említeni a Re­­formáló-4 üzemet, amelynek termelésé­­vel a benzinek ólomtartalma 50 százalékkal csökkenthető. KÖRNYEZETVÉDELEM A Dunai Finomítónak kétirányú kötelezettségei vannak a környe­zetvédelem területén. Olyan mo­torhajtó- és tüzelőanyagokat kell előállítania, amelyek minél kevés­bé károsak a felhasználói környe­zetre. Mindezt tegye olyan technológiával és berendezések­kel, amelyek legjobban biztosítják a finomító körüli környezet védel­mét. A DKV technológiai korsze­rűsítéseit úgy időzítette, hogy mindig alkalmas volt a szab­ványban megjelölt minőségű ter­mékek előállítására, sőt, napjainkban eljutott oda, hogy olyan alacsony kéntartalmú gáz­olaj előállítására képes, amelyet a felhasználók még nem igényelnek.­­ A finomítói környezet védelmét szolgálja a biológiai szennyvíztisz­tító megépítése (1993), a folyama­tos tartály-rekonstrukció, a talajszennyeződést figyelő kutak hálózatának kiépítése, a technikai tömítetlenségek megszüntetése és az együttműködés a környező tele­pülésekkel. Ahogy egy legutóbbi vizsgálat megállapította: A Dunai Finomító igen jelentős eredménye­ket ért el a környezet védelmében és mindezek tudatosan végzett, sokoldalú munka kedvező hatásai. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A ’90-es évek elején a nemzet­közi kereskedelemben egyre in­kább olyan biztosítékot vártak el a partnerektől a termékek minőségé­re vonatkozóan, amelyet elsősor­ban egy minőségbiztosítási rendszerhez való csatlakozás és egy nemzetközileg elismert cég ta­núsítványa fejez ki. Hogy a kedve­ző külkereskedelmi pozícióját a Dunai Finomító megőrizze, 1992- ben elhatározták, hogy csatlakoz­nak az ISO 9002 szabványhoz. Csaknem 3 évi előkészület után 1994 novemberében a Dunai Fino­mító megkapta a tanúsítványt, hogy rendelkezik a nemzetközi szabványnak megfelelő minőség­­biztosítási rendszerrel, azt a gyár­tási, ellenőrzési és tárolási folyamatok során alkalmazza és folyamatosan fejleszti. Ezáltal biz­tosítja mind a hazai, mind a külföl­di felhasználók számára termékei minőségének színvonalát. OKGT-BÓL MOL RT., DKV­­BÓL DUNAI FINOMÍTÓ Az 1989-90-es években meg­kezdett társadalmi-gazdasági át­alakulás egyik jelentős eseménye volt a DKV szempontjából a Mi­nisztertanács 1991. április 11-i ha­tározata az OKGT átalakításáról. Ennek értelmében a gázszolgálta­tók és a háttéripari vállalatok levá­­lasztása után egy egységes, integrált nemzeti olajvállalatot kell létrehozni, amely rész­vénytársasági formában működik tovább. A lehetséges szervezeti ke­retek, működési feltételek körüli viták után 1991. október 1 -én meg­alakult a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság, a MOL Rt. Ha­marosan kiírták a pályázatokat a legfontosabb vezetői tisztségekre és az év végéig a döntések is meg­születtek. A Feldolgozási és Keres­kedelmi Ágazatnál több DKV-s került vezető beosztásba. A részvénytársasági átalakulás hatásai fokozatosan jelentkeztek. Először megváltozott a név: a DKV-ból Dunai Finomító lett. A beruházási, technológiai és a kuta­tási szervezet elkerült a finomító­tól, önálló igazgatóságokban folyt tovább az ezirányú szakmai mun­ka. Aztán fokozatosan hozzá kel­lett szokni ahhoz, hogy mit jelent és a korábbiakhoz képest milyen kevés jogosultsággal jár együtt a „szervezeti egység", „gazdálkodói egység" státusz. AZ ÁTALAKULÁS NÉHÁNY KÖVETKEZMÉNYE A részvénytársaságon belüli egységesítésre való törekvés sok területen hátrányosan érintette a Dunai Finomítót. Például megala­kult az egységes részvénytársasági üdültetési szervezet. Azóta nem a Dunai Finomító irányítja a csopa­ki, balatonakarattyai üdülőket, a dunafüredi csónakházat, a százha­lombattai Oktán Hotelt.­­Az 1993 - ban elfogadott egységes Kollektív Szerződés néhány pontja kedve­zőtlenebb, mint a DKV Kollektív Szerződésében volt.­­ 1994. áprili­sától kialakították az üzletági szer­veződést. Ez azt jelenti, hogy a Dunai Finomító a MOL Rt. Feldol­gozási és Kereskedelmi Ágazata Kőolajfinomítási üzletágának százhalombattai egységévé vált. Az üzletági átszervezéssel egy­idejűleg a személyügyi-, számvi­teli-pénzügyi szervezet, az információtechnológia, a másod­lagos termékek kereskedelme és a raktárgazdálkodás már formai­lag is megszűnt a Dunai Finomí­tóhoz tartozni. Új alapokra kellett helyezni a koordinációt az újonnan alakult Kenőolaj üzletággal (Ko­máromi Finomító) és a Bitumen üzletággal (Zalai Finomító). Hason­ló változások történtek a termékszál­lítás és kereskedelem területén. A részvénytársaságon belül tu­datosan vállalt program a létszám­­csökkentés, amelynek egyik formája a nem főtevékenységet folytató egységek önálló vállalko­zásokba történő kiszervezése. Ez a tevékenység-kihelyezési program eddig a következő változásokat hozta a Dunai Finomító szerveze­tében: a bölcsőde megszűnt, az óvoda a MOL Rt. önálló oktatási intézményeként működik. A Szál­lítási Osztályból 100 százalékos MOL tulajdonú kft. alakult Duna­­real néven. Az Építészeti Osztályt felszámolták, a feladatkörébe tar­tozott tevékenységeket külső vál­lalkozókkal végeztetik. A munkaruha javító-tisztító szolgál­tatás megszűnt, a volt dolgozókból alakult magán kft. végzi ezt a fel­adatot. A Dunai Finomító létszáma így 1995 végén 2050 körül alakul. HOGYAN TOVÁBB? A lehetséges jövőt felvázolni merész vállalkozás, de van néhány pont, amelyet nagy biztonsággal meghatározhatunk, hiszen a bekö­vetkezésükhöz szükséges feltéte­lek már körvonalazódni látszanak.­­ A Dunai Finomítóban meg kell teremteni a maradék­ feldolgo­zás feltételeit. Ezt elsősorban kör­nyezetvédelmi okok és a nagyobb termék-kihozatali igények indo­kolják, azonban a hatalmas költsé­gek jelentősen befolyásolhatják a beruházás megkezdésének idő­pontját.­­ Megvalósulhat a központi fino­mítói irányító rendszer. A MOL Rt Igazgatótanácsa már jóváhagyta a programot. A Dunai Finomítóban az utóbbi időben a termelés irányításá­ban végrehajtott fejlesztések már en­nek a jegyében történtek.­­ Jelenleg is folyik egy eredmé­nyesség- illetve hatékonyság-javí­tó vizsgálat, amelynek hasznosítható javaslatait a Dunai Finomító versenyképességének megőrzése érdekében a gyakorlat­ban is mielőbb meg kell valósítani. Úgy tűnik, ez sem rövid távú feladat, bár a három jelzett terület közül a megvalósulás a leghamarabb itt kez­dődhet el. A privatizáció közvetlenül még nincs hatással a Dunai Finomító életére. Azonban nem zárhatjuk ki, hogy a továbbiakban olyan esemé­nyek is történhetnek, amelyek je­lentős hatással lesznek az ország legnagyobb finomítójára is. 35 ÉVES A DUNAI FINOMÍTÓ - III. %aíendárium A kalendárium szó a latin Calendae-ból, a hó első napjából származik. Évszázadokon át sok házban ez volt az egyedüli könyv a Biblia mellett. A régi kalendáriumok a naptár mellett ún. Prognosztikont is tartalmaztak. Az ünnepek, jeles napok rendje kiegészült a legfontosabb elvégezndő munkákkal, meteorológiai ismeretekkel, jóslatokkal, erkölcsi tanításokkal. A most induló sorozat havonta veszi sorra az ünnepelt, szokásokat, eseményeket, de terjedelmi korlátok miatt csak igen röviden van mód ezek bemutatására. Elnevezése latin eredetű, ne­vét a római Janus istenről kapta. JANUAR aki a kezdet, a kapu, a határkő istene volt. Nevezték a januárt Boldogasszony havának vagy Tolhó­nak is. Január 1. az Újév napja, mint évkezdet, minden népnél szerencsevarázsló és gonoszűző ünnep. Az egész napot vidámság, evés-ivás jellemzi, és termé­szetesen elmaradhatatlanok az újesztendei jókívánságok. A fal­vakban ekkor főként a gyerekek járták köszöntő versikékkel a há­zakat, de a felnőttek is megláto­gatták egymást egy-egy újévi koccintásra. Január 6. VÍZKERESZT, HÁROMKIRÁLYOK ünnepe. Ez a nap összetett jellegű keresz­tény ünnep, amelynek első és fő tárgya a kis Jézus imádására kelet­ről Betlehembe érkező „három ki­rályok” (napkeleti bölcsek) tisztelete, második vonása Jézus Krisztusnak a Jordán folyó vizében való megkeresztelkedésének meg­ünneplése, harmadik vonása pedig az ún. kánai mennyegző csodájá­ról, a víz borrá változtatásáról való megemlékezés. Leginkább a kelet­ről csillag által vezetett „három ki­rályok” vagy bölcsek ünnepe, akik a gyermek Jézus előtt, mint Isten előtt hódoltak. A három király: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Sok helyen Vízkereszt napján tartják a Csillagoz­ást vagy a Há­romkirályok járását, mint nép­szokást. Szokásos vízkeresztkor az is, hogy megszentelik a házakat víz­zel és sóval (gonoszűző szerek) az ajtóra vagy a sz­emöldökfára felírják az évszámot és alá a há­rom király nevének kezdőbetűit: G + M + B. Január 20. FÁBIÁN ÉS SE­BESTYÉN napja: Szent Fábián a III. században élt, s egy ideig pápa is volt Szent Sebestyén, ókeresz­tény vértanú, római császár testőr­parancsnok, akit 298-ban Diocletianus császár a keresztény hite miatt kivégeztetett. Fábián a pestisesek, Sebestyén pedig a polgári lövészegyletek, a nyila­sok és puskások védőszentje. Pestis és járványok idején kérték oltalmukat. A hagyomány szerint ez az el­ső tavaszébresztő nap, ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, ned­vet szívni. Január 22. VINCE napja. Vince a szőlősgazdák egyik vé­dőszentje. Népi megfigyelés, hogy olvadás esetén jó borter­mésre lehet számítani, ezt fejezi ki a mondás: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.” Január 25. PÁL napja. Pál­forduló. Szent Pál apostol névnap­ja. A bibliai Pál kb. Jézus Krisztus születésével egyidőben látta meg a napvilágot, mint zsidó szülők gyer­meke a kis-ázsiai Tartus városá­ban. Szülei gazdag kereskedők voltak és így a zsidón kívül a teljes jogú római polgárságot is megsze­rezték. Pál eredeti zsidó neve Saul volt. Saul Jeruzsálemben fanatikus keresztény­ üldöző lett, egy alka­lommal a jeruzsálemi papi fejede­lemtől felhatalmazást kért, hogy Damaszkuszba mehessen, hogy összeszedhesse a keresztényeket és bilincsbe verve Jeruzsálembe a fő­tanács elé vihesse. Damaszkuszi útján Saulnak nem messze a várostól látomása volt, megjelent előtte Jézus Krisztus. Saul e különös élmény hatására megtért, és a keresz­ténység nagy térítő apostola lett Megtérésének Krisztus új szószó­lójaként névcserével adott nyo­matékot Ettől kezdve a Saul név helyett a Pál nevet vette fel (Pál­­fordulás). A „Pál-fordulás” naptári he­lyének időjárási fordulatot tulaj­donít a néphagyomány: túl vagyunk a tél felén, s várható, hogy az időjárás hamarosan jobb­ra fordul („Télfordulás”). Mitták Ferenc UTÓSZÓ A 35 éves Dunai Finomító törté­netében elértünk napjainkig. Talán sikerült megfelelő, átfogó képet adni egy nagyüzem megalakulásáról, fej­lődéséről, működéséről, folytonos megújulásáról. Persze lehet az olvasónak hi­ányérzete, különösen annak, aki egyes részleteket jobban ismer, mint a krónikás. Néhány dolgot szándékosan vállaltam fel: - Nem időrendben követtem az eseményeket, hanem valamilyen tematikus áttekintést igyekeztem adni. - Nem említettem neveket, pe­dig a történelemhez a személyisé­gek is hozzátartoznak. Azonban a nevek említése olyan szubjektív ér­tékelést is magába foglalt volna, amelyet egy újságcikk keretében nem lehet megoldani.­­ Nem említettem olyan fontos részterületeket, mint például az energiaellátás, a karbantartás és a számítástechnika fejlődése, a mun­kavédelem helyezete, a DKV sze­repe a város kulturális és sportéletében, egyáltalán: kima­radt a Dunai Finomító és Százha­lombatta város kapcsolata, a társadalmi átalakulás hatásainak bemutatása stb. Ezek hiányára a mentségem csak a terjedelmi korlát lehet. A leegyszerűsítő általánosí­tás téves következtetésekre adott volna alkalmat. Mindez azonban felveti annak az igényét és szükségességét, hogy ér­demes lenne részletesebben is fel­dolgozni a DKV-Dunai Finomító történelmét. Ma még össze lehet gyűjteni a legfontosabb dokumentu­mokat, ma még meg lehet kérdezni az események tanúit és szereplőit Holnap talán már késő lesz... Mazzag Pál 3. oldal

Next